Magyar Szó, 1969. március (26. évfolyam, 58-88. szám)
1969-03-01 / 58. szám
r- Г ■ (a / " |y«HuitMititttttttttttttiltHti,i»miit«tff»tttfTm**»n*‘^t*************,*,**,l*******t*,**,t,l****tt*tlt*tt*****tt*******,tl**,*^| ______________________ 1.............................................................................. ЈШ JjSfí áÉM rm I • új díjszabás • Kilátástalan élet • Kérdezz—felelünk ШШ JBgj mm omwm ВШ a vasúton a tehervagonokban ú n. oidao f lfl МшШШ ffkr mWffa I • Követeke és kortese* • Majw Nándor nyerte * I шшадшлшWШшS ЈшМчЈш мојлшм* m i В ШШПМ Mnm% w*M \ £2rlahcn as*»4»* .ASahirraB_5 I I vá,2i?!?k. 4 ^ !ffs!,áL^ rakéta ! ::::::: yyvi ^ кккк . 1Qpo . . . :yixi • az NSZK elnökei es Magyar Teve 04. oldal SSSSSSS XXVI- ev*- 58- (7812.) szám Szombat, 1969. március I. SŽSŠSm : • Wochinntnn hphrmlf míícnráhnl ; JlasoH T0n anoz KTM oldala • Két oldal sport A határozati javaslatok sok égető kérdésre adnak választ A JKSZ Központi Bizottságának utolsó ülése a kongresszus előtt Edvard Kardelj elnökletével tegnap délelőtt ülést tartott Belgrádban a JKSZ Központi Bizottsága. Tagjain kívül az ülésen részt vett az ellenőrző bizottság elnöke és titkára, a revíziós bizottság elnöke, a horvát, a szlovén és a szerb KSZ végrehajtó bizottságának titkára, Vajdaság KSZ-e tartományi bizottságának elnöke, a Jugoszlávia belső fejlődéséről szóló kongresszusi határozati javaslatot kidolgozó bizottság tagjai, a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmányának titkára, az Országos Nőszövetség elnöke, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség elnöke és több ismert politikai munkás. Tito elnök halaszthatatlan ügyek miatt nem vehetett részt az ülésen. A Központi Bizottság a JKSZ IX. kongresszusának három határozati javaslatán kívül megvitatta a JKSZ statútumjavaslatát, a Központi Bizottság beszámolóját, a IX. kongresszus ügyrendi szabályzatának javaslatát és a JKSZ jubileumi kiáltványjavaslatának szövegét. A Jugoszlávia önigazgatási alapokon való szocialista fejlődése és a Kommunista Szövetség feladatai című határozati javaslatot Krszte Crvenikovszkiindokolta meg. Megalapította, hogy a JKSZ KB dokumentumai mindig roppant fontos szerepet játszottak a kommunisták eszmei irányvételével, politikai és eszmei harcában. Ez a határozati javaslat újabb lépcsőfok e tekintetben, mert választ ad szocialista fejlődésünk igen sok égető kérdésére, s megjelöli azokat a problémákat, amelyekre a jövőben kell megoldást keresni. Ezek közé tartozik a fiatal nemzedékek társadalmi, önigazgatási és politikai helyzetének megszilárdítása, valamint a mezőgazdasági politika kimunkálása és az eszmei és politikai munka előmozdítása a falun. A KSZ mezőgazdasági politikájának megállapításával kapcsolatban Crvenkovszki közölte, hogy a javaslatot kidolgozó bizottság véleménye szerint nincs szükség a jelenlegi irányvonal gyökeres felülvizsgálására, csak a már ismert, és elfogadott álláspontokat kell konkretizálni és hozzáidomítani az új körülményekhez. Tapasztalataink ugyanis már bebizonyították eszmei és politikai irányvonalunk helyességét: a szocialista önigazgatás egyre inkább uralkodó társadalmi viszonnyá válik, és fokozatosan áthatja szocialista társadalmunk minden pólusát.— E határozat — jelentette ki Crvenkovszki — kötelező lesz a JKSZ minden tagjára és minden fórumára. Társadalmunkban, sőt még a Kommunista Szövetségben is igen sok káros jelenség van, ami megköveteli, hogy a Kommunista Szövetség határozottabban erősítse és fejlessze a szocialista társadalmi viszonyokat. A JKSZ ezzel kapcsolatban továbbra is azon lesz, hogy társadalmunkban minél szabadabb véleményharc alakuljon ki. Crvenkovszki végül tájékoztatta a Központi Bizottság tagjait, hogy a határozati javaslatot kidolgozó bizottság mindössze egy pótindítványt kapott, éspedig az Országos Nőszövetségtől. A határozati javaslat végleges (Folytatása a 2. oldalon) Todorovic, Kardelj és Vlahovic a JKSZ KB tegnapi ülésén Hazaérkezett Londonból a jugoszláv parlamenti küldöttség Belgrádiból jelenti a Tanjug. Csütörtökön este visszatért hazánkba a jugoszláv parlamenti küldöttség, amely Veljko Micunovic, a Szövetségi Szkupstina külpolitikai bizottságának elnöke vezetésével négy napig Londonban tartózkodott. A delegáció tagja volt Djorđje Stižaik és Djordje Samadžić is. Micunovic Belgrádba való megérkezésekor kijelentette, hogy a küldöttséget Londonban szívélyesen fogadták, és nagy érdeklődést tanúsítottak hazánk, rendszerünk és a nemzetközi problémák iránti álláspontjaink iránt. — A angol konzervatív párt képviselőivel, valamint a kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kölcsönös megelégedettségünket fejeztük ki a jugoszláv—angol kapcsolatok fejlődéséről — fejezte be nyilatkozatát Veljko Micunovic. Folytatódtak a jugoszláv—olasz megbeszélések Rómából jelenti a Tanjug. Az olasz fővárosban pénteken folytatódtak a jugoszláv—olasz együttműködési bizottság megbeszélései. A delegációk, amelyeket Toma Granfil, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, és Vittorino Colombo olasz külkereskedelmi miniszter vezet, megvitatták a jugoszláv és az olasz vállalatok ipari együttműködésének problémáit, délután pedig aláírták az együttműködésről szóló jegyzőkönyvet A továbbiakban a közös érdekű gazdasági kérdésekről tárgyalnak. Toma Granfil ezenkívül megbeszéléseket folytat Carlo Russo és Mario Tanasei olasz miniszterekkel. A kongresszus előtt... A JKSZ Központi Bizottságának tegnapi ülésén is, éppúgy, mint az előzőn, a IX. kongresszus dokumentumait és határozattervezeteit vitatták. A tárgysorozat anyagában is, a felszólalásokban is benne volt az elmúlt négy esztendő sok történése, törekvése, eredménye, s ezért méltán mondhatjuk: a kongresszusi anyag ennek a korszaknak a kiértékelése, ez pedig olyan, hogy erre bátran ráépíthetjük mozgalmasnak ígérkező jövőnk tartóoszlopait. A progresszivitás felé való törekvés és a cselekvés útján felbukkant ellentétek és ellentmondások — mondotta Kardeli elvtárs — nem egészen szűntek meg, még nem oldódtak fel. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés további szakaszaiban is lesznek akadályok, ellenállások, és ezeket csakis úgy tudjuk elhárítani vagy enyhíteni, ha társadalmi életünk minden megnyilvánulását reálisan, a helyzetnek megfelelően felmérjük. A jövő feladatait csakis az így felmért múltra és jelenre lehet szilárdan építeni. Minderről a jelenről és a jövőről egyaránt majd a március 11-én kezdődő kongresszus mondja ki a végső szót. Szi Nixon Párizsban EGYETLEN NAGYHATALOM SEM HOZHAT EGYOLDALÚ DÖNTÉSEKET — mondotta De Gaulle-t üdvözölve Rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a francia fővárosban Párizsból jelenti a Tanjug. Richard Nixon amerikai elnök pénteken délután Párizsba érkezett. A legnagyobb tiszteletadással és példátlan biztonsági intézkedések közepette fogadták a francia fővárosban. Az Orly repülőtéren De Gaulle tábornok, Couve de Murville miniszterelnök és a kormány tagjai köszöntötték, rendkívüli jelentőséget tulajdonít. De Gaulle kijelentette, hogy Franciaország úgy fogadja Nixont, mint annak az országnak az államfőjét, amelyhez hagyományos és bevált barátság fűzi. — Európai körutam végért azzal a szándékkal érkeztem ide — mondotta Nixon válaszában —, hogy hangsúlyozzam odaadásunkat az amerikai—francia kapcsolatok iránt, és hogy megtaláljuk azokat a területeket, amelyeken a jövőben is együtt munkálkodhatunk. — A mai világ problémái — folytatta Nixon — túlságosan jelentősek ahhoz, hogy régi jelszavakat ismételgessünk, vagy régi nézeteltérésekről tárgyaljunk. Igyekez-szünk új utakat találni, amelyek a világ valamennyi népének együttműködéséhez, békéjéhez és szabadságához vezetnek. Nixon hangsúlyozta, hogy a történelemben talán még soha nem volt ilyen időszak, mint a jelenlegi, amikor egyetlen nagyhatalom sem hozhat egyoldalú döntést. De Gaulle elnök és vendége pénteken késő délután kezdték meg a hivatalos tárgyalásokat, majd a francia államfő vacsorát adott Nixon tiszteletére. Ugyanakkor Couve de Murville miniszterelnök William Rogersame (Folytatása az 5. oldalon) A légi kikötő „drasztikusan elszigetelt” szalonjában De Gaulle elnök üdvözlő beszédében elmondta, hogy Nixonnal együtt pontosan meg akarja határozni a két ország szándékát a világeseményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a vele folytatott véleménycserének Öt évtized a forradalom híján A Központi Bizottság kiáltványa a JKSZ 50. évfordulója alkalmából A Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága tegnap megtartott tizenharmadik ülésén a következő kiáltványt adta ki a JKSZ 50. évfordulója alkalmából: „Jugoszlávia munkásosztályának, minden dolgozójának, ifjúságának, népeinek és nemzetiségeinek! Fél évszázad telt el a Jugoszláv Kommunista Párt megalakulása óta. Jugoszlávia Kommunista Pártja a világ és az ország forradalmi munkásmozgalmának fellendülése idején, az októberi szocialista forradalom hatására jött létre, s egyesítette a jugoszláv népek szocialista mozgalmának forradalmi erőit. A munkásosztály megteremtette a Kommunista Pártot, hogy vezesse és szervezze forradalmi felszabadulási harcát Marx, Engels és Lenin, a nagy proletárgondolkozók eszméinek szellemében. A Jugoszláv Kommunista Párt bátran indult harcba a munkásosztály és a többi dolgozó jogaiért és érdekeiért, a jugoszláviai népek és nemzetiségek nemzeti jogaiért és egyenjogúságáért, a klasszikus társadalom megdöntéséért és az osztály nélküli társadalom megteremtéséért. Mind az elmúlt öt évtized alatt a forradalom útján haladt. Jugoszlávia munkásosztálya, népeinek és nemzetiségeinek dolgozói a Kommunista Párt vezette forradalmak által megteremtették a szocialista Jugoszláviát, a szabad és egyenjogú népek és nemzetiségek szövetségét, a dolgozók önigazgató szocialista közösségét. Az önigazgatás a jugoszláv szocialsta forradalom nagy vívmánya, történelmi hozzájárulás a világ szocializmusának elméletéhez és gyakorlatához. A szocialista Jugoszlávia, népeinek és nemzetiségeinek kommunistái, munkásai és dolgozói a jubileum alkalmából büszkén ünnepük eddig megtett forradalmi útjukat és elért eredményeiket. Ötvenéves forradalmi harcunk alapot és ihletet ad mai és jövendőbeli törekvéseinknek. JUGOSZLÁVIA DOLGOZÓI A Jugoszláv Kommunista Párt fejletlen országban kezdte meg harcát a szocializmusért. A kisszámú munkásosztály és a parasztság nagy tömegei durva kizsákmányolás áldozatai voltak. A dolgozóknak nem volt meg a legelemibb gazdasági és demokratikus joguk. A munkástömegek egyébként is nehéz helyzetét még inkább súlyosbította a nagyszerb burzsoázia azzal, hogy egész népeket és nemzetiségeket elnyomott. Mindez forradalmi helyzetet teremtett, egyben azonban rendkívüli nehézségeket ,okozott a jugoszláv munkásmozgalomnak, élgárdája eszmei-politikai érésének és megszilárdulásának. A párt a következetes forradalmi álláspontokért folyó párton belüli harcban leküzdötte gyengeségeit, eszmei érettségre tett szert, és szervezetileg megerősödött. A Jugoszláv Kommunista Párt a dolgozók legszélesebb rétegeinek gazdasági érdekeiért és demokratikus jogaiért való harcában mindig a munkásosztály történelmi érdekeit és forradalmi céljait tartotta szem előtt. Ebben a szellemben nevelte és kemény illegális harcban acélosította a munkásosztály, az értelmiségi réteg és a parasztság soraiból származó forradalmi harcosok nemzedékeik A burzsoázia terrorja, az üldözés, a letartóztatás, a (Folytatása a 2. oldalon)