Magyar Szó, 1969. március (26. évfolyam, 58-88. szám)

1969-03-04 / 61. szám

Kedd, 1969. márc. 4. Hárommillió tégla Hatmillió dinárt költött gépesítésre a csókai téglagyár Hárommillió téglát fog előállítani a csókai tégla­gyár az idén, csaknem egy­millióval többet, mint ta­valy. Nem csoda tehát, hogy a földkitermelés a kedvezőtlen időjárás ellené­re is teljes lendülettel fo­lyik. A gyár dolgozói tuda­tában vannak a követelmé­nyeknek, és mindent elkö­vetnek, hogy a nyersanyag — a hétezer köbméter föld — idejében a felszínre ke­rüljön. A présházban és a ke­mencékben is komoly előké­születek folynak. A munka­­közösség bízik az új prés­gépben, melyre több mint hatmillió régi dinárt költöt­tek tavalyi jövedelmükből. A beruházás célja, hogy több és az eddiginél is jobb minőségű téglával lássák el vevőiket. Furcsa de igaz, hogy a zentai, adai, kanizsai ma­gánépítkezők, bár korszerű téglagyáruk van, nagyobbá­­ra a csókai téglagyártól vá­sárolnak építőanyagot. Hogy miért? Mert olcsóbb a töb­binél és kitűnő minőségű. Meg talán azért is, mert a vállalat a szállításról is gon­doskodik. SZEPESI Károly igazgató elmondta, hogy az idei be­ruházás után nincs szándé­kukban emelni az árakat. Inkább jobb munkaszerve­zésre és a belső tartalékok teljesebb kihasználására tö­rekszenek. Azzal, hogy töb­bet termelnek, lényegesen csökkentik a kiadásokat, azaz a termelési költségeket. A vállalat gazdasági po­litikájának helyességét leg­jobban az üres fészerek bi­zonyítják. A szomszédos téglagyá­rak szárítóiban millió­­számra hever az eladat­lan tégla. A nagy érdeklődésre való tekintettel a gyár megkezd­te a lekötéseket. Az első osztályú tégla 32, a másod­osztályú 30 régi dinár. Hogy megkönnyítse bácskai vevői­nek a dolgát, a vállalat kö­­vesutat épít a gyár és a zenta—csókai műút között, a szállítók tehát a jövőben sokkal rövidebb úton jut­hatnak el a gyárba. Th. M. . Akcióban az oroszlámosi nők A Szocialista Szövetség oroszlámosi választmányá­nak kezdeményezésére a na­pokban megtartotta alakuló értekezletét a nők tagozata. A vezetőség tagjai: Jagoda Mijatov (elnök), Mira Cupac, Frank Erzsébet, Go­raca Ni­­kolic, Kosana Pajtic. A ve­zetőség hamarosan összeül, hogy kidolgozza programter­vezetét, majd értekezletet tartanak a tervezet elfoga­dása végett. Az alakuló értekezleten a szkupstinai választásokkal is foglalkoztak. Határozatot hoztak, hogy odaadóan ki­veszik részüket, a választási előkészületekből. Szóba ke­rültek azok a nők is, akiket jelölni szeretnének, a tarto­mányi szkupstinába és a községi tanácsba. A tarto­mányi szkupstinába és a köz­ségi tanácsba. A tartományi képviseleti testület Mara Kec­­mant, a nők tartományi tes­tületének elnökét, a községi tanácsba pedig Milka Bunje­­vacot, Balog Annát, Jagoda Mijatovot, Djulinka Lazare­­vicet, Frank Erzsébetet és Marija Bracanskit javasol­tak. Th. Céltábla-e a kisdiák?! Amióta elkészült a topo­lya—orahovói műút, csak úgy elsuhannak az autók az emberek mellett. A jár­művezetők sajnos még a fa­luban sem csökkentik a se­bességet, pedig jelzőtábla figyelmezteti őket: Vigyá­zat, iskolás gyerekek ha­ladhatnak át az úttesten. Fékcsikorgás, szitkozódás hal­latszik, majd az autós to­vábbáll. A beltérre érve azonban a közlekedési rend­őr fülön csípi őket. Bünte­tést kell fizetniük a gyorshaj­tásért. Sajnos mind sűrűbben fe­nyegeti az a veszély az iskolá­ból hazafelé igyekvő gyere­keket, hogy az autó kerekei alatt találják magukat. A lelkiismeretlen járműveze­tők, úgy látszik, mit sem törődnek ezzel. (szűcs) MAG­YAR SZÓ új iskola építését tervezik Székelykevén A székelykevei iskolát még a múlt század végén és századunk elején építették. Az iskola ma már nem felel meg a valamikori követel­ményeknek. Négy teljesen különálló épülete, két egy­mástól távol eső udvara van. Tantermei öt szűk folyosóra nyílnak. Nagy szükség volna egy új, korszerű iskolára. Már intézkedések is történ­tek ez irányban. A közel­múltban a kovini községi szkupstina titkára és még néhány községi társadalmi­politikai munkás már tár­gyalt is róla. SZOFRÁN Tamástól, a helyi iskola igazgatójától az iránt érdeklődtünk, milyen eredmény­ekkel járt a tanács­kozás. Az iskola igazgatója elmondta, hogy a község négy új iskola építését vette tervbe, közöttük van a szé­kelykevei új iskola is. Ehhez azonban több mint egymil­­liárd régi dinár kell. A kom­muna egyedül nem képes ennyi pénzt előteremteni. Az illetékes tartományi fóru­mokhoz fordulnak majd köl­csönért. A tervek szerint, nyolc tantermes, egyemele­tes iskolát építenek torna­teremmel. A helyet még nem jelölték meg. A végső szót a községi szkupstina mondja ki. A költségek egy részét a községi szkupstina fedezi, 1 százalékos helyi járulékot számítanak bevezetni öt év­re, azzal, hogy a rendes já­rulék egy százalékát is erre a célra fordítják, így öt év alatt mintegy 30 millió régi dinár gyűlik össze. Ha minden jól megy, ak­kor legkésőbb 1975-ig fel­épül az új iskola. K. I. Némileg hanyatlott a kisipar Szenttamáson Szenttamás községben igen fejlett a kisipar. Tavaly azonban némi hanyatlás volt tapasztalható, mivel nagyobb adót vetettek ki, hogy ki­egyenlítsék a magán- és a társadalmi szokor kötelezett­ségei­t. Egyes magániparosok be­adták iparengedélyüket. Többen veszteséggel dolgoz­tak. Ezenkívül a fémipari dolgozók java­ része kényte­len volt külföldön munkát vállalni. Az adópolitikán az idén sem változtatnak. Egy­öntetű vélemény szerint a kisiparosok szövetségének hatnia kellene az iparosok­ra, hogy több tanoncot ve­gyenek fel, mert na­gy szük­ség van az utánpótlásra. R. S. Több gondot a köztisztaságra Feketicsen A nemzetközi út mellett fekvő vajdasági községek igyekeznek lépést tartani a korral. Építik, szépítik fa­lujukat. Egyes helységek már szinte városias külsőt öltöttek. Feketics is. Tavasz­­szal és nyáron az új nagy­áruház előtti virágágyások­ban ezernyi színes virág pompázik. Persze vannak hibák is még. Fekettesen csak az áru­ház és a szövetkezeti otthon előtt söprik fel rendszere­sen a járdát. A többi épü­let előtt az árokba dobják a szemetet és ez csúnya látvány. A helyzet rendezé­se a helyi közösségek fel­adata, de a lakosok is fe­gyelmezettebbek lehetnének, vigyázhatnának a tisztaság­ra. V. L. 9. oldal Jelenet a Felfuvalkodott tökfejből. Balról jobbra: Borislava Krstonošić (Evica), Bra­­nislav Šibul (S. Ružičić) és Dara Zavišin (Fema) MÁRCIUS 5-ÉN: A fővárosba utazik a kikindai Amatőr Népszínház Február 8-án tartotta meg bemutató előadását a kiikiindai Amatőr Népszínház. Jovan Siterija Popovic Felfuvalko­dott tökfej című háromfel­­vonásos vígjátékát vitték színre Dragán Jovic re­nde­zésében. A díszleteket és a kosztümöket D. Petrovnté ter­vezte. A táblás ház előtt tartott bemutató igen nagy közön­ségsikert hozott az amatőr egyesületnek. Többször nyílt­­szí­ni tapssal jutalmazták a kitűnő színészi alakításo­kat. Az Ama­tőr Népszínház vezetősége úgy tervezi, hogy mivel nagy az érdeklődés a helyi szí­nházkedvelő közön­ség részéről, a vígjátékot még mintegy hússzor színre viszik. Megtekintik a kikin­­dai elemi és középiskolák diákjai is. Az előadás színvonalát m­i sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az együttes már­cius 5-én Belgrádban, az If­júsági Otthonban viszi szín­re a darabot, március 11-én pedig Parnembain, de más­honnan is kaptak már meg­hívást. A bemutatón és a későbbi előadásokon is kitűnő ala­kítást nyújtottak: Dara Za­­višim (Fema szerepében), Bra­nislav Šibul (S. Ruzick­ köl­tő), Borislav Krstonošić (Evi­ca) és Milorad Nikotin (Mi­tar) szerepében. Igen rutino­san játszott Danka Nedveii (Sara) is. A vígjátékban fel­léptek még Slavica Silaški (Ančica), Milan Cvijan (Va­sili­je) és Jovan Bilbija (Jo­van). PIRKOV Miklós Egyesül a batinai Pobeda a közművesítési vállalattal A napokban a községi gazdasági osztály előadást tartott Batinán a vállalatok kooperációs kapcsolatának fejlesztéséről, valamint az együttműködésről. Batinán az öntöde és a közművesítési vállalat egyesítéséről beszél­nek. Sajnos mind a két rész­ről vonakodnak a kezdemé­nyezésektől a következő ki­jelentések kíséretében: sem­miféleképpen sem volna gaz­daságos az együttműködés, mivel teljesen különféle árut termel a két üzem. A megbeszéléseket folytat­ják. Valamint községi szin­ten is többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. D. L Maratoni tárgyalás Zrenjaninban A Sinvoz munkásai beperelték a vállalatot A napokban immár har­madszor tárgyalta a zrenja­nini községi bíróság a hely­beli Sinvoz vagongyár 15 volt munkásának ügyét. A munkások ugyanis beperel­ték a vállalatot, hogy jog­talanul bocsátotta el őket. Dušan Košutić bíró mind a három ízben a munkások javára ítélkezett. A gyár persze nem ért egyet az íté­lettel. 1967 végén a Sinvoz ne­héz helyzetbe került. 200 al­kalmazottat elbocsátásra ja­vasoltak. Sokan közülük pa­naszt emeltek, és sikerült visszakerülniük munkahe­lyükre. A 15 elbocsátott munkás közül egy sem amiatt kapott felmondást, mert rossz munkás vagy­­ nincs szakképzettsége. A I megokolás az volt, hogy I egyes munkahelyeket m­eg-­s szüntetnek, mivel szűkül a I gyár munkaköre. A valóságban azonban­­ nem így fest a dolog. Az el­bocsátások után 6 hónapra 37 000 volt a túlórák száma. Ezenkívül 11 500 munkaórát 50 százalékkal jobban meg­fizettek az előírtnál. A leg­érdekesebb az egészben az, hogy 20 új munkást is al­kalmaztak. Érthető tehát, hogy ez iránt, a maratoni tárgyalás iránt nagy az ér­deklődés a városban. I.­V. A palánkai művelődési ház képtárában tegnap bezá­rult az amatőr festők tárlata. VECSERA Sándor szoba­festő, PREL, Nándor szabó, VARGA Ilona és Nada TE­­MERINE rajztanárnők, SZÉCSÉNYI Mihály és Vero­nika SlJAKOV tisztviselők, Leposava CIRIC könyvelő, Spasa KRČEDINAC kereskedelmi utazó, Rade MARIN­­­KOVIĆ és Slavuj MILIC mintegy 50 képet állítottak ki. A képen Veronika Siljakov festménye előtt. V. Jovin чм«мми|мш»шмм»чмм»и» FhMchI ’•* __ .• KISHEGYES. — Március 7-én este fél nyolckor a Ver­­bászii Művelődési Otthon mű­kedvelői színre hozzák Kál­mán Imre Csárdáskirálynő című háromfelvonásos nagy­operettjét. A színdarabnak több mint ötven szereplője van. A rendező Miló Gyu­la, vezényel Gera István, a díszleteket Petrák Pál tervei alapján készítették, a tán­cokat Kunyi Mihály tanítot­ta be. Jegyelővétel a­l könyv­tárban Kollár Lajosnál 6,5 és 4 dinárért. Az iskola előcsarnokában március 6-ától 9-éig virág­­kiállítás lesz. A virágokat, amelyeket a szabadkai par­kosítási igazgatóság szállí­tott a kiállításra, meg is le­het venni. Az árusítást az iskola felsős diákjai végzik. A forgalomból befolyt összeg tíz százalékát ők kapják. A diákkönyvtár bővítésére for­dítják. A Szocialista Szövetség községi választmányának ülésén a választási bizott­ságba a­­következő személyek jutottak be: Bra­nko Mrvalje­­vic, Kollár Péter, Szőke Jó­zsef, Vlado Vuckovic, Ni­ko Lješar, Faragó Emil, Ábra­­hám Mihály, Branislav Gla­­vaski, Pál Sándor, Molnár Károly és Frimchik Károly. A női szakosztály tagjai a kö­­vetkez­ők: Oláh Magd­olna, dr. Kovács Elvira, Borika Mar­kovic, Biró Éva és Ikonija Raičević. —0— Az iskola szakcsoportjá­nak tisztújító összejövetelén az elmúlt időszak munkájá­ról számoltak be, és meghoz­ták működési tervüket. A választmányba a következő személyek kerültek: Oláh Magdolna, Rózsa Ilona, Fe­jes Mária, Mirnits György és Frindik Ilona. ' (mj) —)(— BUDISZAVA. — A Har­cos Szövetség kátyi szer­vezete tavaly igen ered­ményesen tevékenykedett. Igyekezett segítséget nyúj­tani a rossz körülményeik között élő tárgyiaineik. A la­kás- és a nyugdíjfeérdést azonban egyelőre még nem oldotta meg. Megválasztották az új ve­zetőséget i­s. Ismét Bogdán Budimi­r lett az elnök. F. I. Dudarendszer A feketicsi postás és a lap­kihordó kerékpárra szerelt dudával jelzi jöttét. Újabban a szódavizes is rátért a duda használatára. A lakosság már annyira megszokta a du­daszót, hogy meg tudja kü­lönböztetni, hogy a postás, a lapkihordó vagy a szódás jött-e meg.

Next