Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)
1969-05-01 / 118. szám
2. oldal Párizsban a helyzet változatlan Esik a frank értéke? - Május elseji nagygyűlés lesz Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Párizs, május 29. Csend, rend és nyugalom honol Párizsban. Érthető,mert a baloldal tartózkodik minden olyan megmozdulástól, amely felkorbácsolhatná a szenvedélyeket, mert okulva a tavalyi eseményeken, nem akarja elriasztani azokat a bizonytalankodó nyárspolgárokat, akik ugyan De Gaulle ellen, de nem a baloldal mellett foglaltak állást a vasárnapi szavazáson. A hétfői nap egyébként az összegezés jegyében múlt el, akinek úgy tetszett, még egyet rúgott a haldokló oroszlánon, mások tárgyilagos helyzetelemzéssel igyekeztek magyarázatot találni a vasárnapi eseményekre, az átlag párizsi pedig szokásos kedélyességével a következőképpen foglalja össze a történteket: — Nézze, uram, nincs a világon olyan jó politika, amely le nem járatná magát tíz év alatt. De Gaulle éppen tíz esztendeje van hatalmon. Érti most már az összefüggéseket? A politikai tényezők már a jövővel foglalkoznak, ez derül ki a reggeli lapokból is. A Figaro vezércikkének a címe fejezi ki ebben a pillanatban az általános dilemmát: Ötödik, Negyedik, vagy egy Hatodik? Azaz: mit várhatunk? Marad-e az ötödik Köztársaság, visszatérünk-e a Negyedikhez, vagy létrejön az új, a Hatodik Köztársaság. Vezérhelyen hozza a Figaro Alain Fohernak, a szenátus elnökének a francia nemzethez intézett szózatát: — A haza most építő jellegű magatartást követel a franciáktól! A továbbiakban a Figaro beszámolt a politikusok állásfoglalásáról, majd elmondta, hogy minden politikusnak van egy helyzetmentő teóriája a tarsolyában. Végül a lap figyelmeztet, hogy a baloldal gyors ütemben szervezkedik. És az egyensúly kedvéért a Figaro karikatúrát is hoz. A távozó De Gaulle rápirít a restellkedő Marianne-ra: — A szemem elé ne kerüljön többé! A baloldali Combat hat egész oldalon foglalkozik a krízissel. Tájékoztatja, olvasóit, hogy Antoin Pinay csak abban az esetben vállalná az ország legmagasabb posztjára való jelölést, ha az események tragikus fordulatot vennének. Egyébként a Combat értesülései szerint már esik a frank értéke, a külföldi kapitalisták között pedig eluralkodott a bizonytalanság érzete. A L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja, első oldalon Waldeck Rochetnek, a Kommunista Párt főtitkárának Guy Molett-hez, a szocialisták vezéréhez intézett levelét hozza: — Történelmi időket élünk, az idő sürget, egyesüljünk. Franciaország eddig is mindig a haladás élvonalában állt, ezúttal is ott a helyen áll a levélben. A L’Humanité felhívást intéz Párizs dolgozóihoz, hogy május elsején vegyenek részt a Köztársaság téri nagygyűlésen. Ez lesz a baloldaliak első nagy szervezett felvonulása a vasárnapi választások után. SZAVICS György De Gaulle lemondása megnehezíti a közel-keleti válság megoldását — állapították meg a négy nagyhatalom nagykövetei Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagykövetei kedden tanácskoztak arról, hogy milyen álláspontra helyezkedik Franciaország a közelkeleti válságban De Gaulle köztársasági elnök lemondása után. Véleményük szerint a helyzet alakulása esetleg nehézségeket okoz az izraeli-arab háború megoldására irányuló négyhatalmi megbeszélésekben. A francia ENSZ-képviselők szerint nem valószínű hogy a megbeszéléseket elhalasztják az új köztársasági elnök megválasztásáig. Úgy vélik azonban, hogy az elnök lemondása utáni fejlemények késleltethetik a négyhatalmi tárgyalásokat. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások lassítása Izrael malmára hajtaná a vizet. A diákok rohama az USA tokiói nagykövetsége ellen Tokióból jelenti a Reuter. Hétfőn este ezernyi japán egyetemi hallgató tüntetett az amerikaiak ellen és megkísérelték elfoglalni a tokiói amerikai nagykövetség épületét. A rendőrség beavatkozott, vízfecskendőkkel és könnyfakasztó gránátokkal oszlatta föl a tüntetőket akik savval és benzinnel töltött palackokat meg köveket dobáltak rájuk. Az összecsapásban harminc rendőr, tizenhat diák és tíz járókelő megsebesült nyolcszáz egyetemi hallgatót letartóztattak. A tüntetők országszerte nagygyűléseket tartottak, követelték Okinawa-sziget visszacsatolását Japánhoz Mintegy 12 000 rendőrt mozgósítottak Szato miniszterelnök rezidenciájának, a parlament, és az amerikai nagykövetség épületének védelmére. MAGYAR SZÓ A forró nyár már megkezdődött Diákzavargások az amerikai egyetemeken Washingtonból jelenti a Tanjug. Az amerikai közvélemény élénk érdeklődést tanúsít a diákzavargások iránt, amelyek az idén kiterjedtek úgyszólván minden egyetemre és főiskolára, s a vietnami háború meg a néger kérdés után a legégetőbb problémát képezik. A Nixon-kormány mindmáig nem dolgozta ki álláspontját a diáktüntetések iránt, jól értesült körök szerint azonban valószínűleg közvetett vagy közvetlen megtorló intézkedéseket hoznak. Az Atlantic Monthly című hetilap szerint Richard Kleindienst, az USA államügyésze, egy alkalommal kijelentette, hogy „a radikális egyetemi hallgatókat össze kellene gyűjteni, és gyűjtőtáborokba zárni”. A szövetségi igazságügyi titkárság cáfolta az újság állítását, s közölte, hogy Kleindienst nem emlékszik pontosan arra, mit is mondott a lap munkatársának, az igazságügyi államtitkárságnak azonban sohasem voltak ilyen tervei. Minden bizonnyal azért nem számolnak le az „új baloldalhoz tartozó diákokkal”, mert túl nagy az egyetemi hallgatók elégedetlensége, és mozgalmuk minden egyetemen visszhangra talált. . A Harvard egyetem tízezernyi diákja a napokban — mint ismeretes — támogatta a követelést, hogy szüntessék be a tartalékos tiszteknek rendezett külön előadásokat. A Cornel egyetemen azt követelték, hogy vonják vissza a radikális néger diákok csoportjára kirótt fegyelmi büntetést. Az utóbbi napokban országszerte sok egyetemen sztrájkba léptek a diákok, tüntettek, elfoglalták az egyetemi épületeket. A zavargások több középiskolára is átterjedtek. New Yorkban a múlt héten a tüntetésekben száz középiskolást letartóztattak, négy iskolát ideiglenesen bezártak. Az amerikai újságok többsége erélyesebb intézkedéseket követel a Diákok a demokratikus társadalomért, és az Afroamerikai Szövetség nevű szervezetek radikális tagjai ellen. NYUGTALAN ÍRORSZÁG III 111 I Mill I until II 111 (6) Mindenáron elfojtani a felkelést — Megfojtjuk őket, mint a patkányos Iscat — mondta Maxwell tábornok segédtisztjeinek, miközben a Grasham-szálló legfelső emeletéről távcsővel figyelte a főpostát és a környező épületeket. A szálloda előtt ágyúkat állítottak fel. A katonák szögesdrót-akadályokat feszítettek ki. A tábornok leengedte távcsövét és segédtisztjéhez fordult. — Kérem, jegyezze, amit mondok: „Asquith miniszterelnöknek, London. A lázadók fészkétkörülvettük. Csapataink állásaikban vannak. Holnap támadunk.” Ebben a pillanatban berontott egy hadnagy, és elfúló lélegzettel jelentette: — Tábornok úr, elfogtunk egy banditát, itt lent az udvaron! Ki akart szökni a gyűrűből! — Vezessék be! A küszöbön, katonáktól körülvéve, egy fiatalember állt. A kezét hátrakötötték, az inge foszlányokban lógott, az arca véres volt. A tábornak rámordult: — Lázadó vagy? — Felkelő! — jelentette ki önérzetesen az ifjú. — Segítesz nekünk? — kérdezte a tábornok. — Hányan vannak a postán? Ki a parancsnok? Mennyi fegyverük van? — Nem árulok el semmit! — kiáltotta ez ifjú. — Vezessétek el! — legyintett a tábornok, majd utasította egyik tisztjét, hogy kövesse a foglyot. Ezután az ablak felé fordult, és maga elé dünnyögte: — Ő királyi felsége és Asquith miniszterelnök meghagyta: mindenáron törjük le a lázadást! Katonai szempontból nem Ддст, túlságosan nehéz vállalkozás. A lázadás csak helyi jellegű. A felkelők csak a postát és néhány környező épületet foglalták el. Ezenkívül még csak a Guinness sörfőzdében és néhány jelentéktelen helyen barikádozták-e el magukat. Már maga a tény, hogy nem foglalták el a dublini várat, a kaszárnyát és a vasútállomást, arra utal, hogy gyengék. — Ebben a pillanatban — folytatta a tábornok —, úgy hiszem, legföljebb hétszázan—nyolcszázan lehetnek. Egységeink eddig alig szenvedtek veszteséget Most már minél előbb lekell törnünk a felkelés gócpontjait, még mielőtt az ország más városaiban is megkezdődnek a harcok. Az ajtóban megjelent az a tiszt, akit a tábornok a fiatal felkelő után küldött. — Megszólallt? — kérdezte a tábornok. —• Nem. Megparancsoltam, hogy folytassák a vallatást! — Mi mást tehetett volna? — sóhajtotta kenetteljesen a tábornok, majd más hangon folytatta. — A felkelés percétől Írországban rendkívüli állapotok uralkodnak, ezért mátólkezdve mindenkit, akinél csak fegyvert találnak, le kell lőni! Ha beszélni kíván, ki kell hallgatni, de utána ... kíméletlenül főbe lőni akutyát! Nem ért a szóból? — kiáltott a tisztre. — Kivégezni! Áttörhetetlen gyűrű a felkelők körül Azok, akik arra számítottak, hogy a felkelés néhány nap alatt elterjed, és fellángol az egész országban — tévedtek. Az írek nagy stratégiai hibát követtek el azzal, hogy Dublinba összpontosították erőiket, és vállalkozásuk erkölcsi hatóerejére számítva, elhanyagolták a vidéki felkelés megszervezését. (Folytatjuk) 1969. IV. 30„ V. Ш 2. ----------------------------------------1 ft I ЗАРАВствУБТ nfPBof AMSU