Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)
1969-05-16 / 132. szám
Magyar Sió •тлаа9аааааааааааа9ааааааааааааааашааалааашааааааа»аатачаа9ааааааааа9аааааашшаашштшллшт1 xxvi. évf. 132. (7886.) szám Péntek, 1969. május ie. -«hí:; ••■•■■■» 7 «••■■■•• 9 2222152 «4»mi>,,4nmmmn»mnnm<n»»»mni»>,«,.fM»t.|,1ll.,l, пинмм, иа1иппа52252* esBeeessieiieBs«eieeseie«e»eeieiMeeeseeieeeieseieiseeeeees555eSKKH55!!!5!5!iiei!K ÄRA 5® PARA Ma ülést tart a Szocialista Szövetség tartományi választmánya A Szocialista Szövetség tartományi választmánya ma ülést tart, amelyen megvitatja a Szocialista Szövetség választási tevékenységéről szóló ismertetőt. Ezután az újonnan megválasztott tartományi választmány megtartja alakuló ülését, és megvitatja a testület időszerű feladatait és munkamódszereit. Az ülést a tartományi szkupstina nagytermében tartják meg 9 órai kezdet, te. A. A. Nixon beterjesztette béketervét Az USA hajlandó kivonni csapatait Dél-Vietnamból Figyelmesen tanulmányozza a DNFF javaslatait Az önigazgatás szilárd biztosítéka terveink teljesítésének KÖVETKEZETESEN ÉS BÁTRABBAN EGYENGESSÜK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁT TITO ELNÖK BEFEJEZTE CRNA GORA-I KÖRÚTJÁT Tito elnök tegnap befejeztekörútját Crna Gorában, s délután két óra tájban a dubrovniki repülőtérről visszautazott Belgrádba. Elnökünket és feleségét, valamint Marko Bulcot, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját és a kíséret többi tagját Veljko Milatovic, a Crna Gora-i szkupstina elnöke és felesége, Veselin Djuranovic, a Crna Gora-i KSZ KB elnöke, Vidoje Žarković, a köztársasági végrehajtó tanács elnöke, Dobrosav Culafic, a Crna Goга-i KSZ KB titkára, Drago Vučinić, a Szocialista Szövetség köztársasági választmányának elnöke és más magas rangú köztársasági vezetők kísérték ki a repülőtérre. Elnökünk közvetlenül a beszállás előtt köszönetet mondott a vendéglátásért, s bejelentette, hogy hamarosan ismét ellátogat Crna Gorába. Látogatásának utolsó — ötödik — napján a köztársasági elnök és kísérete reggel rövid időre Budvába látogatott. A város lakossága lelkes fogadtatásban részesítette. Tito megköszönte a meleg fogadást, s közölte, hogy nagy örömmel tölti el, amit Crna Gorában tapasztalt, mert a látottak arra utalnak, hogy a köztársaság minden tekintetben szilárd alapokon fejlődik. — Tegnap este alkalmam volt látni a dél-adriai tengerpart idegenforgalmi fejlesztési tervét — mondta Tito. — Meg vagyok győződve arról, hogy a terv az egész vidéket megváltoztatja, és nagy hasznára lesz a lakosságnak. Partvidéketek Európa legszebb tengerpartja — fűzte hozzá —, tehát kedvező kilátásaitok vannak. Végül sok sikert kívánt Budva lakosainak, majd folytatta útját Tivat felé. Ott a tiszteletére összegyűlt tömeg előtt kijelentette, igen mély benyomást tett rá, amit Crna Gorában látott. — Nagy változáson mentek át a városok, a falvak és az emberek is. Különösen nagy örömmel tölt el az, hogy az ipar erőteljesen fejlődik, a gazdaság erősödik, s egyben a gyárak szocialista szellemű kádert teremtenek, s ezzel az egész nép javát szolgálják. — Nekünk, vezetőknek következetesen és még bátrabban kell egyengetnünk az ország gyorsabb szocialista fejlődésének útját. Tudatában kell lennünk a nép iránti felelősségünknek, mert az a nép, amely hisz jövőjében, a szocializmusban, megérdemli, hogy becsületesen dolgozzanak érte, és becsületesen teljesítsék kívánságait. " Tito elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy határozottan és erélyesen kell teljesíteni a IX. kongresszus határozatait, majd felhívta a kommunistákat, hogy még általánosabban és egységesebben munkálkodjanak, mint eddig. — A kommunisták a munkásosztály és a nép forradalmi élcsapatának katonái, tehát még többet várunk tőlük — mondta. Az elnök és kísérete ezután Kotorba hajtatott. Üdvözölte a város lakosságát a Boka Kotorska-i felkelés 100. évfordulója alkalmából, s sajnálkozását fejezte ki, hogy legutóbbi látogatása óta tíz évnek kellett eltelnie. — Bar és Kotor között — mondta — alkalmunk volt látni, hogy a tengerparton sok új, modern létesítmény épült, és az idegenforgalom évről évre fejlődik. A Crna Gora-i tengermellék és az egész köztársaság népe élvezni fogja a szocializmus építésének egyre nagyobb gyümölcseit. Tito elnök ezután gyalog folytatta útját a kotori óváros utcáin. A tengerészeti múzeum előtti téren színpompás látvány fogadta: az 1160 évvel ezelőtt megalakult bokái tengerészet hagyományos egyenruhájába öltözött tengerészek egysége üdvözölte. A múzeum megtekintése után Tito rövid beszélgetést folytatott az 1869. évi felkelés jubileumi ünnepségszervező bizottságának küldöttségével, majd feleségével együtt a múzeum erkélyéről végignézte a bokái tengerészek ősrégi táncát. Ezután az ünneplő tömeg lelkes sorfala között gyalog tért viszsza gépkocsijához, és folytatta útját Herceg-Novi felé. A kikötőben horgonyzó hajók legénysége ünnepi szirénázással köszöntötte. Herceg-Novi népe szintén meleg és szívélyes fogadtatásban részesítette. A fogadtatásért rövid beszédben mondott köszönetet. —■ Engedjétek meg, hogy ■köszönetét mondjak szívélyes és meleg fogadtatásomért. Crna Gora-i utunk itt véget ér. Sok helyen jártunk, s mindenütt meleg és szívélyes fogadtatásra találtunk.• Az elmúlt napokban látott dolgok mély benyomással voltak ránk. CrnaGoráiban sok minden épült, örvendetes a haladás. Természetesen még vannak nehézségek, és igen nagy erőfeszítéseket kell még tenni, hogy Crna Gora teljesen felküzdje a múlttól örökölt gazdasági fejletlenségét. — Különösen nagy benyomással volt rám az, hogy az embereket mélységesen áthatja a szocialista szellem, s annak tudata, hogy a boldogabb jövőt építik. Látszik, hogy tudják, mit akarnak. S ez vonatkozik az egész országra. Az egész többnemzetiségű Jugoszláviában teljesen újjászületett a nép. Az elmúlt húsz-egynéhány év alatt olyan élénk volt a fejlődés, hogy az emberek már teljesen másképp tekintenek egymás közti vi-szonyukra, az egész életre és a további fejlődésre. A JKSZ IX. kongresszusa után mindenekelőtt az volt a kívánságom, hogy bejárjam a rég nem látott helyeket és vidékeket, s közvetlenül mondjam meg az embereknek, hogy a kongreszszuson tett ígéretünket teljesíteni fogjuk, természetesen egész népünk támogatásával. Országunkban megteremtettük a testvériséget és egységet. Ez a legnagyobb vívmányunk. Harcosaink, ifjak és lányok, hazánk legjobb fiai ontották érte vérüket, úgy kell vigyáznunk rá, mint szemünk fényére. Mégis —• az ország határain (Folytatása az 5. oldalon) Washingtonból jelenti a Reuter. Richard Nixon amerikai elnök szerdán este, illet-ve jugoszláv időszámítás szerint csütörtök hajnalban három órakor mondott rádió- és televízióbeszédében ismertette a vietnami helyzet megoldására vonatkozó javaslatát. Az elnök terve nyolc pontot tartalmaz: 1. Amint erről megállapodnak, valamennyi külföldi egység megkezdi kivonulását Dél-Vietnamból. 2. A szakaszonkénti kivonulást legföljebb tizenkét hónap alatt be kell fejezni. Ezen időszak letelte után a Dél-Vietnamban maradt amerikai, szövetséges és más nem dél-vietnami egységeket előre meghatározott támaszpontokra vezénylik, és nem vehetnek részt semmiféle hadműveletben. 3. A visszamaradt amerikai és szövetséges csapatok haladéktalanul kivonulnak, ha a Dél-Vietnamban maradt észak-vietnami egységek is elhagyják az ország területét. 4. A kivonulás lebonyolítását és a többi határozat ellenőrzését egy mindkét fél részéről elfogadott nemzetközi ellenőrző testület végzi. 5. Ez a nemzetközi testület egyezmény alapján kezdi meg munkáját és részt vehet a tűzszünet ellenőrzésének előkészítésében is. 6. Általános választások megtartása, amelyet szintén nemzetközi szerv ellenőriz, előre meghatározott eljárás alapján. 7. Mielőbb meg kell állapítani a hadifoglyok szabadon bocsátásáról. 8. Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy az 1954. évi genfi egyezményhez, valamint az 1962. évi laoszi megállapodáshoz tartják magukat. Nixon elnök a javaslat ismertetése után kijelentette, hogy Dél-Vietnam politikai jövőjéről maguknak a dél-vietnamiaknak kell dönteniük. Az Egyesült Államok azonban hajlandó politikai tárgyalásokat folytatni Hanoi képviselőivel. Az amerikai elnök meg-s jegyezte, hogy a Felszabadítási Front múlt héten beterjesztett tíznapos békejavaslata örvendetes ténynek tekinthető és az USA figyelmesen tanulmányozza. Nem lehet azonban mellőzni azt a körülményt, hogy a jap Folytatása a 3. oldalon) Világos, konkrét program Mitja Ribičič nyilatkozata a kül- és belpolitikai helyzetről, az új Szövetségi Végrehajtó Tanács összetételéről és feladatairól Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács kijelölt elnöke tegnap este interjút adott a belgrádi televíziónak, s ebben többek között a következőket mondotta: " Az új Szövetségi Végrehajtó Tanács első teendője az lesz, hogy világos, konkrét programot dolgozzon ki, minden napra meghatározza feladatait. Első feladatai közé tartozik, hogy értékelést adjon a képviselőháznak a gazdasági helyzetről, gazdaságunk alakulásáról, a belső ár- és áruforgalmi viszonyokról, továbbá a világban elfoglalt helyzetünkről. Külpolitikai téren az el nem kötelezett országok előkészítő tanácskozásán munkálkodunk. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és milyen következtetéseket von le belőle, Ribičič a következőket felélte: — A nemzetközi helyzet nem kedvező. Nemcsak a régi tűzfészkek maradtak meg, hanem az utóbbi időben aggasztó nyugtalanság lett úrrá egész Európán. Elsősorban a csehszlovákiai válságra gondolok, azután a közelkeleti és az Európa küszöbén levő földközi-tengeri válságra. Aggasztó az is, hogy egy harmadik nagyhatalom is beavatkozott a világban végbemenő nagy eseményekbe, s egyre inkább érezhető az az irányzat, hogy a nagyhatalmak a kis országok rovására igyekeznek megegyezni, igyekeznek érdekövezetekre osztani a világot. Ez nem jelenti azt, hogy Jugoszlávia helyzete nem szilárd. Országunk a balkáni béke és szilárdság tényezőjeként még meg is erősítette helyzetét. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet mégis arra késztet bennünket, hogy igen élénk külpolitikai tevékenységet folytassunk. Az érdektelenség, a közömbösség, a paszszivitás lemaradást jelent, távolmaradásunk pedig azt jelenti, hogy helyünket mások foglalják el. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban Ribick a következőket mondta: — A külpolitikai helyzettől eltérően az ország belső helyzete kedvező. Több tényező is hozzájárult a polgárok jó hangulatához. Legalábbis politikai értelemben. Az önigazgatók tudatára és igyekezetére gondolok, arra, hogy építő és demokratikus módon iparkodnak rendezni társadalmunk problémáit. Ez elsősorban gyorsan növekvő gazdasági termelésünknek, az élénkülő gazdasági életnek köszönhető. Ha sikerül kitartanunk ezen az irányvonalon, ez kedvező hatással lesz az országra és az árak meg a piaci viszonyok szilárdságára. A másik fontos tényező a IX. kongresszus, mert nagy hatással volt a politikai életre és dolgozóink tudatára. Megerősítette a rendszerbe vetett bizalmat és hitet. A harmadik tényező a nemzetek közötti viszonyok fejlődése. A föderáció egyre inkább egybe fogja a dolgozók, a népek és nemzetiségek önigazgató érdekeit. A Szövetségi Végrehajtó Tanács munkakörülményei és a demokratikus problémarendezés feltételei tehát javultak. Ez azt jelenti, hogy megnövekedett a felelősségünk is, többé nem mosakodhatunk azzal, hogy munkánkhoz nincsenek meg a kellő feltételek. Megkérdeztem dr. Ljubisav Markoviicot, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjelöltjét, hogy véleménye szerint mi veszélyeztetheti, mi gátolhatja leginkább a Szövetségi Végrehajtó Tanács munkáját. Lakonikusan és rendkívül helyesen válaszolt: a prakticizmus. Most tehát az a kérdés, nem fulladunk-e bele abba a papírhalomba, amelyet magunk emelünk, megtaláljuk-e a kellő politikai állásfoglalást és választ társadalmunk legnagyobb problémáira. Ha nem, kénytelenek leszünk rátermettebbeknek átadni a helyünket. Ribičič végül közölte, hogy az eddigi Szövetségi Végrehajtó Tanácsból a következő tagokat jelölte az újba: Marko Bulcot, Toma Granfilt, Alekszandar Grlicskovot, Miran Mejakot, Nagy Ferencet, Hakija Pozderacot és Ali Shukriut. Tisztségénél fogva tagja lesz a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak Mirko Tepavac külügyi és Nikola Ljubičić honvédelmi államtitkár. Az új tagok: Ivo Jerkić és Izet Zubovic (Bosznia-Hercegovina), Trpe Jakovlevszki és Blagoje Popov (Macedónia), Marko Orlandić, Mišo Pavičević és Dragiša Djokovic (Crna Gora), Mirjana Krstinic, Nikola Miljanic és Nikola Pavletic (Horvátország), Mitja Ribičič (Szlovénia), Dušan Gligorijevic és Ljubisav Markovic (Szerbia). Mitja Ribicic