Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)

1969-05-16 / 132. szám

Magyar Sió •тлаа9аааааааааааа9ааааааааааааааашааалааашааааааа»аатачаа9ааааааааа9аааааашшаашштшллшт1 xxvi. évf. 132. (7886.) szám Péntek, 1969. május ie. -«hí:; ••■•■■■» 7 «••■■■•• 9 2222152 «4»mi>,,4nmmmn»mnnm<n»»»mni»>,«,.fM»t.|,1ll.,l, пинмм, иа1иппа52252* esBeeessieiieBs«eieeseie«e»eeieiMeeeseeieeeieseieiseeeeees555eSKKH55!!!5!5!iiei!K ÄRA 5® PARA Ma ülést tart a Szocialista Szövetség tartományi választmánya A Szocialista Szövetség tartományi választmánya ma ülést tart, amelyen megvitatja a Szocialista Szö­vetség választási tevékenysé­géről szóló ismertetőt. Ezután az­ újonnan meg­választott tartományi vá­lasztmány megtartja alakuló ülését, és megvitatja a tes­tület időszerű feladatait és munkamódszereit. Az ülést a tartományi szkupstina nagytermében tartják meg 9 órai kezdet­, te. A. A. Nixon beterjesztette béketervét Az USA hajlandó kivonni csapatait Dél-Vietnamból­­ Figyelmesen tanulmányozza a DNFF javaslatait Az önigazgatás szilárd biztosítéka terveink teljesítésének KÖVETKEZETESEN ÉS BÁTRABBAN EGYENGESSÜK A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS ÚTJÁT TITO ELNÖK BEFEJEZTE CRNA GORA-I KÖRÚTJÁT Tito elnök tegnap befejezte­­körútját Crna Gorában, s délután két óra tájban a dubrovni­­ki repülőtérről visszautazott Belgrádba. Elnökünket és feleségét, valamint Marko Bulcot, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagját és a kíséret többi tagját Veljko Milatovic, a Crna Gora-i szkupstina el­nöke és felesége, Veselin Djuranovic, a Crna Gora-i KSZ KB elnöke, Vidoje Žarković, a köztársasági vég­rehajtó tanács elnöke, Dobrosav Culafic, a Crna Go­­га-i KSZ KB titkára, Drago Vučinić, a Szocialista Szö­vetség köztársasági választmányának elnöke és más magas rangú köztársasági vezetők kísérték ki a repü­lőtérre. Elnökünk közvetlenül a beszállás előtt köszönetet mondott a vendéglátásért, s bejelentette, hogy hamaro­san ismét ellátogat Crna Gorába. Látogatásának utolsó — ötödik — napján a köztár­sasági elnök és kísérete reg­gel rövid időre Budvába lá­togatott. A város lakossága lelkes fogadtatásban részesí­tette. Tito megköszönte a meleg fogadást, s közölte, hogy nagy örömmel tölti el, amit Crna Gorában tapasztalt, mert a látottak arra utal­nak, hogy a köztársaság min­den tekintetben szilárd ala­pokon fejlődik. — Tegnap este alkalmam volt látni a dél-adriai ten­gerpart idegenforgalmi fej­lesztési tervét — mondta Tito. — Meg vagyok győ­ződve arról, hogy a terv az egész vidéket megváltoztatja, és nagy hasznára lesz a la­kosságnak. Partvidéketek Európa legszebb tengerpart­ja — fűzte hozzá —, tehát kedvező kilátásaitok vannak. Végül sok sikert kívánt Budva lakosainak, majd folytatta útját Tivat felé. Ott a tiszteletére összegyűlt tö­meg előtt kijelentette, igen mély benyomást tett rá, amit Crna Gorában látott. — Nagy változáson men­tek át a városok, a falvak és az emberek is. Különö­sen nagy örömmel tölt el az, hogy az ipar erőteljesen fej­lődik, a gazdaság erősödik, s egyben a gyárak szocialis­ta szellemű kádert teremte­nek, s ezzel az egész nép ja­vát szolgálják. — Nekünk, vezetőknek­ kö­vetkezetesen és még bátrab­ban kell egyengetnünk az or­szág gyorsabb szocialista fej­lődésének útját. Tudatában kell lennünk a nép iránti felelősségünknek, mert az a nép, amely hisz jövőjében, a szocializmusban, megérdem­li, hogy becsületesen dolgoz­zanak érte, és becsületesen teljesítsék kívánságait. " Tito elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy határo­zottan és erélyesen kell tel­jesíteni a IX. kongresszus határozatait, majd felhívta a kommunistákat, hogy még általánosabban és egysége­sebben munkálkodjanak, mint eddig. — A kommunisták a mun­kásosztály és a nép forradal­mi élcsapatának katonái, te­hát még többet várunk tő­lük — mondta. Az elnök és kísérete ez­után Kotorba hajtatott. Üd­vözölte a város lakosságát a Boka Kotorska-i felkelés 100. évfordulója alkalmából, s sajnálkozását fejezte ki, hogy legutóbbi látogatása óta tíz évnek kellett eltel­nie. — Bar és Kotor között — mondta — alkalmunk volt látni, hogy a tengerparton sok új, modern létesítmény épült, és az idegenforgalom évről évre fejlődik. A Crna Gora-i tengermellék és az egész köztársaság népe él­vezni fogja a szocializmus építésének egyre nagyobb gyümölcseit. Tito elnök ezután gyalog folytatta útját a kotori óvá­ros utcáin. A tengerészeti múzeum előtti téren szín­pompás látvány fogadta: az 1160 évvel ezelőtt megalakult bokái tengerészet hagyomá­nyos egyenruhájába öltözött tengerészek egysége üdvö­zölte. A múzeum megtekintése után Tito rövid beszélgetést folytatott az 1869. évi felke­lés jubileumi ünnepségszer­vező bizottságának küldött­ségével, majd feleségével együtt a múzeum erkélyéről végignézte a bokái tengeré­szek ősrégi táncát. Ezután az ünneplő tömeg lelkes sor­fala között gyalog tért visz­­sza gépkocsijához, és foly­tatta útját Herceg-Novi felé. A kikötőben horgonyzó ha­jók legénysége ünnepi sziré­názással köszöntötte. Herceg-Novi népe szintén meleg és szívélyes fogadta­tásban részesítette. A fogad­tatásért rövid beszédben mondott köszönetet. —■ Engedjétek meg, hogy ■köszönetét mondjak szívé­lyes és meleg fogadtatáso­mért. Crna Gora-i utunk itt véget ér. Sok helyen jár­tunk, s mindenütt meleg és szívélyes fogadtatásra talál­tunk.­­• Az elmúlt napokban látott dolgok mély benyo­mással volta­k ránk. Crna­­Goráiban sok minden épült, örvendetes a haladás. Ter­mészetesen még vannak ne­hézségek, és igen nagy erő­feszítéseket kell még tenni, hogy Crna Gora teljesen fe­­lküzdje a múlttól örökölt gazdasági fejletlenségét. — Különösen nagy benyo­mással volt rám az, hogy az embereket mélységesen át­hatja a szocialista szellem, s annak tudata, hogy a bol­dogabb jövőt építik. Lát­szik, hogy tudják, mit akar­nak. S ez vonatkozik az egész országra. Az egész többnemzetiségű Jugoszlá­viában teljesen újjászületett a nép. Az elmúlt húsz-egy­­néhány év alatt olyan élénk volt a fejlődés, hogy az em­berek már teljesen másképp­­ tekintenek egymás közti vi-­­­szonyukra, az egész életre és a további fejlődésre. A JKSZ IX. kongresszusa után mindenekelőtt az volt a kívánságom, hogy bejár­jam a rég nem látott helye­ket és vidékeket, s közvet­lenül mondjam meg az em­bereknek, hogy a kongresz­­szuson tett ígéretünket tel­jesíteni fogjuk, természete­sen egész népünk támogatá­sával. Országunkban megterem­tettük a testvériséget és egységet. Ez a legnagyobb vívmányunk. Harcosaink, if­jak és lányok, hazánk leg­jobb fiai ontották érte vé­rüket, úgy kell vigyáznunk rá, mint szemünk fényére. Mégis —• az ország határain (Folytatása az 5. oldalon) Washingtonból jelenti a Reuter. Richard Nixon amerikai elnök szerdán este, illet-­­ve jugoszláv időszámítás szerint csütörtök hajnalban három órakor mondott rádió- és televízióbeszédében ismertette a vietnami helyzet megoldására vonatkozó javaslatát. Az elnök terve nyolc pon­tot tartalmaz: 1. Amint erről megálla­podnak, valamennyi külföldi egység megkezdi kivonulását Dél-Vietnamból. 2. A szakaszonkénti kivo­nulást legföljebb­ tizenkét hónap alatt be kell fejezni. Ezen időszak letelte után a Dél-Vietnamban maradt amerikai, szövetséges és más nem dél-vietnami egysége­ket előre meghatározott tá­maszpontokra vezénylik, és nem vehetnek részt semmi­féle hadműveletben. 3. A visszamaradt ameri­kai és szövetséges csapatok haladéktalanul kivonulnak, ha a Dél-Vietnamban ma­radt észak-vietnami egysé­gek is elhagyják az ország területét. 4. A kivonulás lebonyolí­tását és a többi határozat el­lenőrzését egy mindkét fél részéről elfogadott nemzet­közi ellenőrző testület vég­zi. 5. Ez a nemzetközi testü­let egyezmény alapján kezdi meg munkáját és részt vehet a­­ tűzszünet ellenőrzésének előkészítésében is. 6. Általános választások megtartása, amelyet szintén nemzetközi szerv ellenőriz, előre meghatározott eljárás alapján. 7. Mielőbb meg kell állapí­tani a hadifoglyok szaba­don bocsátásáról. 8. Az érdekelt felek egyet­értenek abban, hogy az 1954. évi genfi egyezmény­hez, valamint az 1962. évi laoszi megállapodáshoz tart­ják magukat. Nixon elnök a javaslat is­mertetése után kijelentette, hogy Dél-Vietnam politikai jövőjéről maguknak a dél-vi­etnamiaknak kell dönteniük. Az Egyesült Államok azon­ban hajlandó politikai tár­gyalásokat folytatni Hanoi képviselőivel. Az amerikai elnök meg-s jegyezte, hogy a Felsza­­badítási Front múlt hé­ten beterjesztett tíznapos békejavaslata örvendetes ténynek tekinthető és az USA figyelmesen tanul­mányozza.­­ Nem lehet azonban mellőzni azt a körülményt, hogy a ja­p Folytatása a 3. oldalon) Világos, konkrét program Mitja Ribičič nyilatkozata a kül- és belpolitikai helyzetről, az új Szövetségi Végrehajtó Tanács összetételéről és feladatairól Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács kijelölt elnöke tegnap este interjút adott a belgrádi televízió­nak, s ebben többek között a következőket mondotta: " Az új Szövetségi Vég­rehajtó Tanács első teendője az lesz, hogy világos, konk­rét programot dolgozzon ki, minden napra meghatározza feladatait. Első feladatai kö­zé tartozik, hogy értékelést adjon a képviselőháznak a gazdasági helyzetről, gazda­ságunk alakulásáról, a belső ár- és áruforgalmi viszo­nyokról, továbbá a világban elfoglalt helyzetünkről. Kül­politikai téren az el nem kötelezett országok előkészítő tanácskozásán munkálko­dunk. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a jelenlegi nem­zetközi helyzetet és milyen következtetéseket von le belőle, Ribičič a következő­ket felélte: — A nemzetközi helyzet nem kedvező. Nemcsak a ré­gi tűzfészkek maradtak meg, hanem az utóbbi időben ag­gasztó nyugtalanság lett úr­rá egész Európán. Elsősor­ban a csehszlovákiai válság­ra gondolok, azután a közel­­keleti és az Európa küszöbén levő földközi-tengeri válság­ra. Aggasztó az is, hogy egy harmadik nagyhatalom is beavatkozott a világban vég­bemenő nagy eseményekbe, s egyre inkább érezhető az az irányzat, hogy a nagyha­talmak a kis országok rová­sára igyekeznek megegyez­ni, igyekeznek érdeköveze­tekre osztani a világot. Ez nem jelenti azt, hogy Jugo­szlávia helyzete nem szilárd. Országunk a balkáni béke és szilárdság tényezőjeként még meg is erősítette helyzetét. A kedvezőtlen nemzetközi helyzet mégis arra késztet bennünket, hogy igen élénk külpolitikai tevékenységet folytassunk. Az érdektelen­ség, a közömbösség, a pasz­­szivitás lemaradást jelent, távolmaradásunk pedig azt jelenti, hogy helyünket má­sok foglalják el. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban Ribick­ a kö­vetkezőket mondta: — A külpolitikai helyzet­től eltérően az ország belső helyzete kedvező. Több té­nyező is hozzájárult a pol­gárok jó hangulatához. Leg­alábbis politikai értelemben. Az önigazgatók tudatára és igyekezetére gondolok, arra, hogy építő és demokratikus módon iparkodnak rendezni társadalmunk problémáit. Ez elsősorban gyorsan növekvő gazdasági termelésünknek, az élénkülő gazdasági élet­nek köszönhető. Ha sikerül kitartanunk ezen az irány­vonalon, ez kedvező hatással lesz az országra és az árak meg a piaci viszonyok szi­lárdságára. A másik fontos tényező a IX. kongresszus, mert nagy hatással volt a politikai élet­re és dolgozóink tudatára. Megerősítette a rendszerbe vetett bizalmat és hitet. A harmadik tényező a nem­zetek közötti viszonyok fej­lődése. A föderáció egyre in­kább egybe fogja a dolgo­zók, a népek és nemzetisé­gek önigazgató érdekeit.­­ A Szövetségi Végrehaj­­tó Tanács munkakörülmé­nyei és a demokratikus problémarendezés feltételei tehát javultak. Ez azt jelen­ti, ho­gy megnövekedett a felelősségünk is, többé nem mosakodhatunk azzal, hogy munkánkhoz nincsenek meg a kellő feltételek. Megkér­deztem dr. Ljubisav Marko­­viicot, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjelöltjét, hogy véleménye szerint mi veszélyeztetheti, mi gátol­hatja leginkább a Szövetségi Végrehajtó Tanács munká­ját. Lakonikusan és rendkí­vül helyesen válaszolt: a prakticizmus. Most tehát az a kérdés, nem fulladunk-e bele abba a papírhalomba, amelyet magunk emelünk, megtalálj­uk-e a kellő poli­tikai állásfoglalást és választ társadalmunk legnagyobb problémáira. Ha nem, kény­telenek leszünk rátermetteb­beknek átadni a helyünket. Ribičič végül közölte, hogy az eddigi Szövetségi Végre­hajtó Tanácsból a következő tagokat jelölte az újba: Mar­ko Bulcot, Tom­a Granfilt, Alekszandar Grlicskovot, Mir­an Me­ja­kot, Nagy Fe­rencet, Hakija Pozderacot és Ali Shukriut. Tisztségénél fogva tagja lesz a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak Mirko Tepavac külügyi és Nikola Ljubičić honvédelmi állam­titkár. Az új tagok: Ivo Jer­­kić és Izet Zubovic (Bosz­nia-Hercegovina), Trpe Ja­­kovlevszki és Blagoje Popov (Macedónia), Marko Orlan­­dić, Mišo Pavičević és Dra­­giša Djokovic (Crna Gora), Mirjana Krstinic, Nikola Mi­­ljanic és Nikola Pavletic (Horvátország), Mitja Ribičič (Szlovénia), Dušan Gligorije­­vic és Ljubisav Markovic (Szerbia). Mitja Ribicic

Next