Magyar Szó, 1969. július (26. évfolyam, 178-209. szám)

1969-07-22 / 200. szám

f BiBPBi вевавввв J ••eeISs • ваавваавваввввававвваввввввааааавва«ввааввваввваввваа«ввва«®*1вв.ввввввааввававв.ввавввв k07l@ll1ß П © ÄRA 50 PARA Ford autói nyerhet a Magyar Szótól aa"f gy Magyar Szó a Luna—-15 ааааааааааааааааааввааааааааааваааааааааааааааааааааааачааеаааваааввааааааааааааааааааа _e _ _ a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló intézet INTÉZET­E­ Elindult a Holdról a komphajó Armstrong és Aldrin teljesítették feladatukat — Értékes talajmintákat hoznak magukkal — Az ember megvetette lábát a Holdon Az ember első Hold-látogatása véget ért: hétfőn este 6 óra 53 perckor a komphajó fedélzetén Armst­­ronggal és Aldrinnel felemelkedett a Holdról, és megindult az ű­ranyahajó felé. Ezt megelőzően az űrhajósok — miután elvégez­ték feladataikat — visszatértek a komphajóba, be­csukták az ajtót, és levetették a súlyos űröltözéket. Amikor Armstrong és Aldrin bezárták maguk mögött a holdkomp ajtaját, mintegy 20 percre megszakadt a rádióösszeköttetés a hous­toni központtal. Houston sza­kadatlanul hívta őket, válasz azonban nem érkezett. Végre megszólalt Armstrong: nyugodt hangon közöl­te, hogy a tervnek megfelelően mindent elvégeztek. A houstoni központ ponto­san 8.25 órakor közölte ve­lük, nogy pihenőre térhet­nek. Ezt követően a hold­­utasok csökkentették a fül­kében a nyomást, kinyitot­ták az ajtót, és kidobták a fülkéből mindazt, amire már nem volt szükségük: a két hátizsákot, amelyet holdsé­tájuk közben cipeltek, a csiz­mákat, egy fényképezőgé­pet , amellyel a Hold fel­színéről készítettek felvéte­leket. Ezenkívül a Holdon hagyták a lézer-reflektort és a földrengésjelző készüléket, a tévékamerát, amely a fel­vételeket sugározta, egy­szer számosládát, és még néhány apróságot. A Holdon hagyott műszerek és készülékek ér­téke körülbelül egymillió dollár. A két holdutas ezután evett, majd pihenőre tért. Hat óra hosszat aludtak , és jugoszláv időszámítás sze­rint fél 5-kor ébredtek. Pi­henésük nem volt éppen ké­nyelmes: félig álló helyzet­ben aludtak, a komp fülké­jében ugyanis nincsenek ülések. A houstoni központ Col­­linsnak — aki az űranyaha­­jóban keringett a Hold kö­rül — csak 9 óra 25 perckor adott engedélyt az alvásra, az Apollo—11 ekkor kezdte meg 20. körét a Hold kornt. Armstrong és Aldrin a Holdon Neil Armstrong amerikai űrhajós, az emberiség első képviselőjeként hétfőn haj­nalban, jugoszláv időszámí­tás szerint 3 óra 39 perckor lépett a Hold talajára, majd röviddel utána Edwin Ald­­rin is követte. Mintegy két órát töltöttek a holdkompon kívül, és elvégezték felada­taikat — felállították a mű­szereket és talajmintákat gyűjtöttek — majd vissza­tértek a kompba. A Holdra szállás a szakér­tők egyöntetű véleménye szerint fantasztikus ered­mény. Egyesek szerint ez a legnagyobb esemény, amióta az élet az őstengerekből a szárazföldre költözött, és a fejlődés új szakaszába lé­pett. Még hihetetlenebb azonban az, hogy alig 66 év telt el azóta, amióta az első emberek — a Wright-testvé­­rek — repülőgépükön a le­vegőbe emelkedtek. Az egész művelet olyan ragyogóan sikerült, hogy még Neil Armstrong sem — akit az amerikai próbapilóták maguk között Mr. Halvérű­nek neveznek — tudta visz­­szafojtani csodálkozását. •— Nagyszerűen szórako­zunk, ugye? — kiáltott fel örömében. És valóban mindenki, aki a közvetítést nézte egyetért­het vele. A képernyőkön lá­tottak alapján igen könnyű dolognak látszott mindaz, amit Armstrong és Aldrin a Holdon csináltak, s a két űr­hajós is beismerte, hogy sok­kal könnyebb volt a dolguk, mint az előzetes edzések közben. Tény azonban, hogy csak két alaposan edzett em­ber szervezete viselhette el ilyen jól az egész űrutazást, és a Holdon való tartózko­dást. Egyébként a holdséta al­kalmával — amelyet a leg­apróbb részletekig pontosan kiterveztek — Neil Armst­rong majdnem veszélyes helyzetbe került, amikor lá­ba beleakadt a televíziós ve­zetékbe. Az űrhajósok, miután el­hagyták a kompot, lezűzták az amerikai zászlót a Hold talsaiba. A múltbeli hódítá­soktól eltérően azonban a lobogó ezúttal nem azt je­lenti, hogy az USA birtok­ba vette a Holdat. Az em­beriség — úgy látszik — mégis érettebb lett azóta: egy nemzetközi egyezmény értelmében, amelyet mintegy 80 ország írt alá, egyetlen ország sem sajátíthatja ki magának a Holdat, mert az egész emberiség tulajdona. A két holdutas kitűnően érezte magát, s az egészségi állapotukra ügyelő orvos szintén kifogástalannak tar­totta szervezetük működését. Eszük ágában sem volt, hogy lefeküdjenek és négy órát aludjanak — mint ahogyan az elsődleges terv előirá­nyozta — sőt még a terve­zett étkezésről is lemondtak. Túlságosan izgatottak voltak, így hát, amikor Armstrong engedélyt kért, hogy koráb­ban kiszállhassanak, Houston igent mondott. Armstrong, mihelyt meg­kapta az engedélyt, kinyi­totta a komphajó ajtaját, és bekapcsolta a Sas alsó ré­szén elhelyezett tévé­felvé­­telező­ gépet. Lassan, szinte tétovázva indult lefelé a hal­hatatlanságba vezető lépcső­kön. Szemünk láttára vált valóra az emberiség évezre­des álma. Amiről a legra­gyogóbb elmék álmodoztak, amit a legragyogóbb elmék megterveztek, tizenkét éves előkészület és száz-egyné­­hány órás űrrepülés után va­lósággá lett. A jelen pillanatban Armst­rong és Aldrin kezében van az emberiség egyik legna­gyobb felfedezésének kulcsa. A tudósok ugyanis remélik, hogy a Holdról hozott talaj­minták elemzése alapján meg tudják majd fejteni az ősrégi titkot: mikor és ho­gyan keletkezett világunk. A Hold ugyanis évezredeken át légüres térben lebegve, egy­fajta hatalmas hűtőberende­zés volt, amely megőrizte keletkezésének adatait. Az űrhajósok után egy zászló, néhány műszer és ké­szülék, egy mikrofilmre vett üzeneteket tartalmazó doboz maradt, és ami a legfonto­sabb: a Hold talajába véső­dött lábnyomaik, amelyek (Folytatása a 3. oldalon) Jodrell Bankból jelenti a Reuter. A Jodrell Bank-i rádióte­leszkóp igazgatósága közölte, hogy a Luna-—15 jelzésű szovjet önműködő űrlabora­tórium 19 órával és 33 perc­cel a Sas után, jugoszláv idő­számítás szerint hétfőn dél­után 11 óra 5 perckor leszállt a Holdra. A Luna—15 közvetlenül a leereszkedés előtt beszüntet­te jelzéseit, a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló szakemberei azonban ekkor már tudták, hogy leszállásra készülődik. Röviddel ezután pontosan be is tájolták: a szovjet űrla­­boratórium a Mare Crisium­­ban (a Válságok tengerében) ért Holdat, mintegy 800 kilo­méterre a Sastól. Egyelőre még a szakértők sem tudják, hogy az űrlabo­ratórium épségben ért-e a Hold felszínére, s azt sem lehet megállapítani, hogy a szovjet szakértők vissza fog­ják-e vezérelni a Földre. — Újabb jelzésekre kell várnunk, hogy valamivel többet tudjunk — mondta Bernard Lovell, a csillag­vizsgáló igazgatója. A Luna—15 leereszkedését megelőzően a csillagvizsgáló szakemberei kiszámították, hogy az űrlaboratórium — ha tovább keringett volna a Hold körül — a mára vir­radó éjjel pontosan az ame­rikai űrhajósok kiszállási helye fölött haladt volna át, s mindössze 10 perccel ké­sőbb érkezett volna oda a holdkomp felszállása után. Aldrin (balról) és Armstrong (jobbról) elhelyezik a Hold felszínén a naprészecskéket gyűjtő készüléket Tito elnök távirata a lengyel vezetőkhöz Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő szö­vegű üdvözlő táviratot küld­te Wladyslaw Gomulkánek, az Egyesült Lengyel Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga első titkárának és Marian Spihalszkynak, a lengyel ál­lamtanács elnökéne­k. „A Lengyel Népköztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból a jugoszláv népek, a Kommunista Szövetség és a magam nevében szívélyes üdvözleteimet és jókívánsá­gaimat küldöm. Lengyelor­szágnak sok sikert és felvi­rágzást kívánok. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti baráti vi­szony sikeresen fejlődik, né­peink, a világbéke és a szo­cializmus javára. Neves külföldi vendégek látogatnak hazánkba A Szövetségi Végrehajtó­ Bizottság közölte, hogy az idén több ország politikusa­ ,látogatnak hazánkba, töb­bek között II. Hasszán ma­rokkói király, Dinesh Singh indiai külügyminiszter és Gunnar Streng svéd pénz­ügyminiszter. Az őszi zágrá­bi nemzetközi vásár idején Zágrábba érkezik Khelid Makiki al Hashmi iraki i­par­­ügyi miniszter és Pierre Lar­dionis holland mezőgazdasá­gi miniszter.

Next