Magyar Szó, 1969. július (26. évfolyam, 178-209. szám)

1969-07-22 / 200. szám

f BiBPBi вевавввв J ••eeISs • ваавваавваввввававвваввввввааааавва«ввааввваввваввваа«ввва«®*1вв.ввввввааввававв.ввавввв k07l@ll1ß П © ÄRA 50 PARA Ford autói nyerhet a Magyar Szótól aa"f gy Magyar Szó a Luna—-15 ааааааааааааааааааввааааааааааваааааааааааааааааааааааачааеаааваааввааааааааааааааааааа _e _ _ a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló intézet INTÉZETE Elindult a Holdról a komphajó Armstrong és Aldrin teljesítették feladatukat — Értékes talajmintákat hoznak magukkal — Az ember megvetette lábát a Holdon Az ember első Hold-látogatása véget ért: hétfőn este 6 óra 53 perckor a komphajó fedélzetén Armstronggal és Aldrinnel felemelkedett a Holdról, és megindult az űranyahajó felé. Ezt megelőzően az űrhajósok — miután elvégezték feladataikat — visszatértek a komphajóba, becsukták az ajtót, és levetették a súlyos űröltözéket. Amikor Armstrong és Aldrin bezárták maguk mögött a holdkomp ajtaját, mintegy 20 percre megszakadt a rádióösszeköttetés a houstoni központtal. Houston szakadatlanul hívta őket, válasz azonban nem érkezett. Végre megszólalt Armstrong: nyugodt hangon közölte, hogy a tervnek megfelelően mindent elvégeztek. A houstoni központ pontosan 8.25 órakor közölte velük, nogy pihenőre térhetnek. Ezt követően a holdutasok csökkentették a fülkében a nyomást, kinyitották az ajtót, és kidobták a fülkéből mindazt, amire már nem volt szükségük: a két hátizsákot, amelyet holdsétájuk közben cipeltek, a csizmákat, egy fényképezőgépet , amellyel a Hold felszínéről készítettek felvételeket. Ezenkívül a Holdon hagyták a lézer-reflektort és a földrengésjelző készüléket, a tévékamerát, amely a felvételeket sugározta, egyszer számosládát, és még néhány apróságot. A Holdon hagyott műszerek és készülékek értéke körülbelül egymillió dollár. A két holdutas ezután evett, majd pihenőre tért. Hat óra hosszat aludtak , és jugoszláv időszámítás szerint fél 5-kor ébredtek. Pihenésük nem volt éppen kényelmes: félig álló helyzetben aludtak, a komp fülkéjében ugyanis nincsenek ülések. A houstoni központ Collinsnak — aki az űranyahajóban keringett a Hold körül — csak 9 óra 25 perckor adott engedélyt az alvásra, az Apollo—11 ekkor kezdte meg 20. körét a Hold kornt. Armstrong és Aldrin a Holdon Neil Armstrong amerikai űrhajós, az emberiség első képviselőjeként hétfőn hajnalban, jugoszláv időszámítás szerint 3 óra 39 perckor lépett a Hold talajára, majd röviddel utána Edwin Aldrin is követte. Mintegy két órát töltöttek a holdkompon kívül, és elvégezték feladataikat — felállították a műszereket és talajmintákat gyűjtöttek — majd visszatértek a kompba. A Holdra szállás a szakértők egyöntetű véleménye szerint fantasztikus eredmény. Egyesek szerint ez a legnagyobb esemény, amióta az élet az őstengerekből a szárazföldre költözött, és a fejlődés új szakaszába lépett. Még hihetetlenebb azonban az, hogy alig 66 év telt el azóta, amióta az első emberek — a Wright-testvérek — repülőgépükön a levegőbe emelkedtek. Az egész művelet olyan ragyogóan sikerült, hogy még Neil Armstrong sem — akit az amerikai próbapilóták maguk között Mr. Halvérűnek neveznek — tudta viszszafojtani csodálkozását. •— Nagyszerűen szórakozunk, ugye? — kiáltott fel örömében. És valóban mindenki, aki a közvetítést nézte egyetérthet vele. A képernyőkön látottak alapján igen könnyű dolognak látszott mindaz, amit Armstrong és Aldrin a Holdon csináltak, s a két űrhajós is beismerte, hogy sokkal könnyebb volt a dolguk, mint az előzetes edzések közben. Tény azonban, hogy csak két alaposan edzett ember szervezete viselhette el ilyen jól az egész űrutazást, és a Holdon való tartózkodást. Egyébként a holdséta alkalmával — amelyet a legapróbb részletekig pontosan kiterveztek — Neil Armstrong majdnem veszélyes helyzetbe került, amikor lába beleakadt a televíziós vezetékbe. Az űrhajósok, miután elhagyták a kompot, lezűzták az amerikai zászlót a Hold talsaiba. A múltbeli hódításoktól eltérően azonban a lobogó ezúttal nem azt jelenti, hogy az USA birtokba vette a Holdat. Az emberiség — úgy látszik — mégis érettebb lett azóta: egy nemzetközi egyezmény értelmében, amelyet mintegy 80 ország írt alá, egyetlen ország sem sajátíthatja ki magának a Holdat, mert az egész emberiség tulajdona. A két holdutas kitűnően érezte magát, s az egészségi állapotukra ügyelő orvos szintén kifogástalannak tartotta szervezetük működését. Eszük ágában sem volt, hogy lefeküdjenek és négy órát aludjanak — mint ahogyan az elsődleges terv előirányozta — sőt még a tervezett étkezésről is lemondtak. Túlságosan izgatottak voltak, így hát, amikor Armstrong engedélyt kért, hogy korábban kiszállhassanak, Houston igent mondott. Armstrong, mihelyt megkapta az engedélyt, kinyitotta a komphajó ajtaját, és bekapcsolta a Sas alsó részén elhelyezett tévéfelvételező gépet. Lassan, szinte tétovázva indult lefelé a halhatatlanságba vezető lépcsőkön. Szemünk láttára vált valóra az emberiség évezredes álma. Amiről a legragyogóbb elmék álmodoztak, amit a legragyogóbb elmék megterveztek, tizenkét éves előkészület és száz-egynéhány órás űrrepülés után valósággá lett. A jelen pillanatban Armstrong és Aldrin kezében van az emberiség egyik legnagyobb felfedezésének kulcsa. A tudósok ugyanis remélik, hogy a Holdról hozott talajminták elemzése alapján meg tudják majd fejteni az ősrégi titkot: mikor és hogyan keletkezett világunk. A Hold ugyanis évezredeken át légüres térben lebegve, egyfajta hatalmas hűtőberendezés volt, amely megőrizte keletkezésének adatait. Az űrhajósok után egy zászló, néhány műszer és készülék, egy mikrofilmre vett üzeneteket tartalmazó doboz maradt, és ami a legfontosabb: a Hold talajába vésődött lábnyomaik, amelyek (Folytatása a 3. oldalon) Jodrell Bankból jelenti a Reuter. A Jodrell Bank-i rádióteleszkóp igazgatósága közölte, hogy a Luna-—15 jelzésű szovjet önműködő űrlaboratórium 19 órával és 33 perccel a Sas után, jugoszláv időszámítás szerint hétfőn délután 11 óra 5 perckor leszállt a Holdra. A Luna—15 közvetlenül a leereszkedés előtt beszüntette jelzéseit, a Jodrell Bank-i csillagvizsgáló szakemberei azonban ekkor már tudták, hogy leszállásra készülődik. Röviddel ezután pontosan be is tájolták: a szovjet űrlaboratórium a Mare Crisiumban (a Válságok tengerében) ért Holdat, mintegy 800 kilométerre a Sastól. Egyelőre még a szakértők sem tudják, hogy az űrlaboratórium épségben ért-e a Hold felszínére, s azt sem lehet megállapítani, hogy a szovjet szakértők vissza fogják-e vezérelni a Földre. — Újabb jelzésekre kell várnunk, hogy valamivel többet tudjunk — mondta Bernard Lovell, a csillagvizsgáló igazgatója. A Luna—15 leereszkedését megelőzően a csillagvizsgáló szakemberei kiszámították, hogy az űrlaboratórium — ha tovább keringett volna a Hold körül — a mára virradó éjjel pontosan az amerikai űrhajósok kiszállási helye fölött haladt volna át, s mindössze 10 perccel később érkezett volna oda a holdkomp felszállása után. Aldrin (balról) és Armstrong (jobbról) elhelyezik a Hold felszínén a naprészecskéket gyűjtő készüléket Tito elnök távirata a lengyel vezetőkhöz Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő szövegű üdvözlő táviratot küldte Wladyslaw Gomulkánek, az Egyesült Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Marian Spihalszkynak, a lengyel államtanács elnökének. „A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a jugoszláv népek, a Kommunista Szövetség és a magam nevében szívélyes üdvözleteimet és jókívánságaimat küldöm. Lengyelországnak sok sikert és felvirágzást kívánok. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti baráti viszony sikeresen fejlődik, népeink, a világbéke és a szocializmus javára. Neves külföldi vendégek látogatnak hazánkba A Szövetségi Végrehajtó Bizottság közölte, hogy az idén több ország politikusa ,látogatnak hazánkba, többek között II. Hasszán marokkói király, Dinesh Singh indiai külügyminiszter és Gunnar Streng svéd pénzügyminiszter. Az őszi zágrábi nemzetközi vásár idején Zágrábba érkezik Khelid Makiki al Hashmi iraki iparügyi miniszter és Pierre Lardionis holland mezőgazdasági miniszter.