Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)

1969-11-01 / 302. szám

4. oldal Szervezettebb piacot a mező­gazdasági termékek számára A köztársasági képviselőházban tegnap három tanács ülésezett A köztársasági szkupstiná­­ban tegnap a Köztársasági Tanács és a Gazdasági Ta­nács képviselői a mezőgaz­daság helyzet­ét és a köztár­sasági végrehajtó tanácsnak a mezőgazdasági helyzet rendezésére irányuló hatá­rozatát vitatták meg. A Po­litikai­ Szervezési Tanács és a Köztársasági Tanács együt­tes ülésen a bíróságok sze­mélyzeti és anyagi ügyeiről tárgyalt. A Gazdasági Ta­nács képviselői ezenkívül a köztársaság gazdaságának terheivel foglalkozott. Következetesen végre kell hajtani a szövetségi képviselő­ház határozatait A köztársasági tanács ülé­sén Milorad Nikšić mérnök, köztársasági mezőgazdasági titkár expozét olvasott fel a mezőgazdaság helyzetéről és az ennek javítására irá­nyuló intézkedésekről. Elöl­járóban megállapította, hogy a mezőgazdaság újból a re­form előtti helyzetbe jutott, majd felsorolta azokat a kö­rülményeket, amelyek a me­zőgazdaság helyzeteinek ala­kulását kedvezőtlenül befo­lyásolták.­­ Jóllehet a szövetségi szervek intézkedései, a Szö­vetségi Szkupstina decem­beri határozatai javítottak a mezőgazdaság helyzetén, még mindig vannak vitás és megoldásra váró problémák — mondotta a köztársasági mezőgazdasági titkár, s hoz­záfűzte, hogy a szövetségi képviselőháznak a mezőgaz­daságra vonatkozó határoza­tait következetesen végre kell hajtani, és olyan körül­tekintő gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a me­zőgazdaság számára kedvező és egyenlő gazdálkodási fel­tételeket biztosít. A jószágtenyésztés és a piac megszilárdítására már történtek olyan intézkedé­sek, amelyeknek alapján a jószágtenyésztés biztonságo­sabb lesz és a hosszabb távú tervezés is lehetővé válik. A titkár véleménye szerint a kukorica, dohány, gyü­mölcs és a szőlő termeszté­sére is hasonló megoldáso­kat kell keresni. A mezőgazdaság hitelellá­tásával kapcsolatban Nikšić mérnök hangsúlyozta, hogy ezt nemcsak a mezőgazdasá­gi termények felvásárlására, hanem a termelésre is ki kell terjeszteni. A felsorolt intézkedések mellett azonban a mezőgaz­daságnak igyekeznie kell a többi gazdasági ágazat útját követni, s olyképpen szer­vezkednie és tömörülnnie, to­vábbá a termelés irányzatát úgy kialakítania, hogy ter­ményei számára biztos pia­cot teremtsen — mondotta a köztársasági mezőgazdasági titkár. — Ezenfelül sürgősen intézkedni kell, hogy még az év végéig rendezzük a mezőgazdasági beruházás, a bővített újratermelés, a piac­szervezés, a társast­ermelés, valamint az adópolitika kér­dését. Továbbá szavatolt árrendszert és kedvezőbb hi­telpolitikát kell kialakítani a mezőgazdaság számára. A képviselők a köztársasági és a szövetségi szervek fokozottabb együtt­működését sürgetik A köztársasági tanács és a Gazdasági Tanács képvi­selői az expozét követő vi­tában megállapították, hogy a hitelezés üteme igen las­sú. A képviselők megítélé­se szerint a köztársasági szervek aktívabbak is lehet­nének a javaslatok kidolgo­zásában és előterjesztésében, és szélesebb körű együttmű­ködést kellene létesíteniük a megfelelő szövetségi szervek­kel. A képviselők szerint a köztársaságnak főleg az adó­politika tökéletesítését, a me­zőgazdaság és a többi ágazat együttműködésének fokozá­sát, a felvásárlási és a kis­kereskedelmi árak egybe­hangolását kell szorgalmaz­nia, nem utolsósorban pe­dig köztársasági és községi tartalékok és biztonsági ala­pok létesítését. A két tanács képviselői a vita után elfogadták a köz­­társasági végrehajtó tanács hét pontból álló előterjeszté­sét. 220 OOO elintézetlen ügy a bíróságokon Milivoje Kovačević köz­­társasági igazságügyi titkár a bíróságok személyzeti és anyagi helyzetéről olvasott fel expozét a köztársasági tanács és a Politikai­ Szer­vezési Tanács együttes ülé­sén. A községi és kerületi bíró­ságok túlterheltek — állapí­totta meg. A nehéz anyagi és káderhelyzet folytán a bí­róságokon 220 000 ügy vár elintézésre. A köztársaság­ban 196 bíróra és 36 közvád­lóra lenne szükség, annál is inkább, mert az igazságügyi szervek hatásköre állandóan újabb és újabb területekkel bővül. — Még súlyosbítja a hely­zetet — mondotta a titkár —, hogy az eljárások igen bonyolultak, és gyakran mó­dosítjuk a törvényeket. SZERENCSÉS József Az idei eredmények megtéveszthetnek bennünket A köztársasági kormány értékelése szerint a kor­szerű agrotechnika szélesebb körű alkalmazása, a jó termés, a hazai és a világpiacon megnyilvánuló na­gyobb kereslet folytán, továbbá a szövetségi szervek intézkedései nyomán, a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar helyzete lényegesen javult. A köztársasági tervintézet adatai szerint a mező­gazdaság össztermelése az idén 8—10 százalékkal több lesz, mint tavaly, a mezőgazdasági szervezetek jöve­delme 30, a magántermelőké pedig 15 százalékkal na­gyobb. Ennek folytán a köztársasági képviselőház teg­napi ülésén már olyan benyomást szerezhettek, hogy a mezőgazdaság problémái jobbára elrendeződtek. Az idei átlagon felüli termés és egyéb eredmények azonban megtéveszthetnek bennünket, megnehezíthetik a helyzet tárgyilagos felmérését. Ugyanis a felsorolt eredmények ellenére sem mondhatjuk, hogy a mező­­gazdaság helyzete és gazdálkodási feltételei sokkal ked­vezőbbek, mint korábban. Most, amikor újabb intéz­kedések készülnek, amikor új mezőgazdasági politika kialakításán munkálkodunk, félő, hogy ennek a ki­vételesen jó esztendőnek az eredményei alapján olyan tartósabb jellegű intézkedéseket hoznak, amelyek ké­sőbb — egy vagy több szűk esztendő után — újból súlyos helyzetbe sodorhatják a mezőgazdaságot. Szi / Dr. Antonius Strobl Az általános orvos mintaképe — Szabadka emlékszoborral adós neki Dr. Gogolák Mátyás és dr. Gregor Bernard után Szabadika harmadik physi­­cusa dr. Antonius Strobl volt, harmincnyolc évig, 1792-től 1830-ig. Korának or­vosait jóval megelőzte tu­dásban, érző emberi mivol­ta pedig a mai orvosoknak is mintakép lehetne. Róla tartott nagyon érde­kes előadást, eredeti kuta­tásai nyomán, dr. Topolyai Tombácz István, az orvos­történészek szabadkai össze­jövetelén. — Hogy munkáját megért­sü­k, emlékeznünk kell ar­ra, hogy Semmelweiss, Pas­teur, Wiltchov. Koch előtt élt, amikor még nem tudták mi a bacilus, mi a sejt, mi a fertőzés. — És mégis, már 1816- ban, amikor a chirurgusok általában a csizmaszárban tartották késüket, ő a mű­szerek tisztán tartásáról szá­molt be a magisztrátusnak. — 1825-ben, kórjelenései­­ben, már a reumatikus láz, Febiris rheumatica is sze­repel, amit a modern orvos­­tudomány csak 1940-ben fogadott el. — A két Skorbut járvány idején so­k gyümölcsöt aján­lott gyógyszerül betegeinek és megelőzésül az egészsé­geseknek, pedig a C-vitemiin­ról igazán nem tudhatott. — Nagy jelentőséget­­tu­lajdonított az időjárásnak a betegségek lefolyásában, a modern orvostudomány pe­dig csak a legújabb időben foglalkozik az orvosi mete­orológiával.­­ Elítélte, hogy a gazdák túlfeszített munkára kény­szerítik munkásainkat, külö­nösen aratáskor és cséplés­kor. Küzdött az „új zsákok” ellen, amelyekbe háromszor annyi fért, mint az addigi „pozsonyi zsákokba”, mert szerinte ezért kapnak any­­nyian sérvet és hánynak vért. Véleményét az urakból, gazdákból álló magisztrátus előtt is meg merte mondani, Metternich sötét korszaká­ban is: „Olyan rendelkezé­sek ellen, amelyek polgár­­tár­saimna­k, akár közvetle­nül, akár közvetve kárt okoznak, halálomig küzdeni fogok.” Tehát a munkafel­ügyelők előfutárjának is te­kinthető dr. Strobl. Követelte a piszkosan dol­gozó köpölyözőik munkájá­nak betiltását és a lelkiis­meretlenek megbüntetését, akik kétszer vágnak eret a betegen csupán azért, hogy kétszer zsebelhessék be a kétforintos díjat. Nemcsak mindig segíteni akaró orvos, hanem a szegé­nyekkel együttérző ember is volt dr. Strobl. Majd négy évtizedig szolgálta a várost, eszével és szívével egy­aránt. Ilyennek látja a régi kéz­iratokból dr. Antonius Stróbl physicust egyik ma élő fiatal kollégája, dr. To­polyai Tombácz István, aki a sárguló írásoknál mara­dandóbb emléket ajánl és kér nagy elődjének. Csak pártolni lehet az ajánlatot. És dicsérni kutató munkáját. Dr. MIAVECZ Márton MAGYAR SZÓ Hulladékvíz-elvezető rendszerek építése Országos jellegű vajdasági kezdeményezés A szennyvizek helytelen elvezetése óriási káraikat oktoz közösségünknek. Emlé­kezzünk csak vissza, hogy a halaiknak milyen tömeges pusztulását okozta már nem­egyszer a közeli tóba vagy f­ig­yóba eresztett gyári hulla­dékvíz. A nyáron pediig a szennyvíz több helyen jár­ványt okozott. A Szövetségi és a Köztár­­aségii Szkupszioa má­r hozott törvényt arról, hogyan kell a szennyvizeiket elvezetni. Ebben meghatározta, hogy 1969 ápriliséiig valamennyi munkaszervezetnek tervet Opel il készítenie az elvezető rendszerről, 1975-ig pedig mag is kell építenie. Április már régen elmúlt, tervet azonban e­lig néhány válla­lat készített. Ahol esetleg megépíthették az elvezetőt, nem sok haszon van belőle, mert legtöbbje nem jól mű­ködik. Ám erről nemcsak a munkaszervezetek tehetnek. Az országiban ugyanis senki sem foglalkozott ezzel a mű­szaki problémával, illetve be­lefogott sok intézet és válla­lat, de egyik sem talált ki­elégítő megoldást. Ez a tényállás adta az öt­leteit a vajdaságiaknak arra, hogy országos jellegű érdek­­közösséget alakítsanak hulla­dékvíz-el­vezető rendszerek tervezésére és építésére. Az előzetes megbeszéléseik alap­ján ehhez a csoporthoz öt szakintézet, munkaszervezet fog tartozni: a belgrádi Ja­­rosla­v Cerni Intézet, amely a vízépítészeti kutatá­saik te­rén első az országban, a bel­g­rádi Technológiai és Mete­­lungiai Kutató Intézet, amely a szennyvizük megtisztításá­val foglalkozik igen eredmé­nyese­n, az újvidéki Egész­ségvédelmi Intézet, amely korszerűen felszerelt labora­­tóriumába­n és jól képzett kádereivel a legbonyolul­tabb bakteriológiai és vegyi elemzésieket is el tudja vé­gezni. Ehhez a csoporthoz tartozik a DTD vízépítészeti részlege is. A zomborii Inite­­цј­ering -projekt tekintettel gazdag tapasztalataira, ma­gát vállalhatja a tervezés és ez építkezés minden fázi­sának megszervezését, felve­szi majd a rendeléseket a munkaszervezetektől, szoros ka­pcsola­tot alakít ki a szük­séges berendezéseket gyártó vállalatokkal, ellenőrzi az építkezést, a rendszer műkö­dését, és ami­kor ez elkészül, kipróbálva átadja a meg­rendelőnek, s természetesen kezességet váll a­ működé­séért. S. L. Szombat, 1969. nov. 1. Emberi sorsok Apa és porontya Egy férfi áll az út szélén, karján teljesen betakart po­ I­lyás babával. Semmi egyéb nincs nála, csak a zsebéből j­ó­l ki egy cuclisüveg, félig tejjel. Menekülne Banjaluká-­­ ből. — Hová indult azzal a babával? — Az anyja után. Bent voltak a kórházban, mert, tudod — bosnyák szokás szerint tegez a férfi — fejlet­len volt az istenadta, és mindeddig kórházban gondoz­ták. Most, hogy a kórházat a földrengés után kiürítet­ték, a gyermek anyja előre ment Mrkonjić Gradba, hogy helyet készítsen nekünk. Mi meg megyünk utána. — És mit ad neki majd enni útközben? —■ Van itt még az üvegben egy kis tej, elég lesz amíg megérkezünk. Ott meg majd csak adnak már valamit. — Hogyan utazik, mivel? — Abban reménykedek, hogy fölvesz valaki, aki arra­felé tart. A férfi tovább áll az út szélén, karján a pólyás ba­bával. Semmi egyebet, csak ezt a legdrágább kincsét menti Banjalukából. A „halott” Az alsó képen Vlada Stankovic látható. Az első nap minden újság közölte nevét az áldozatok névsorában: mindenki halottnak tudta. Vidéken élő szülei is olvasták a gyászos hírt, s rögtön pénzt küldtek háziasszonyának, hogy szerezzen koporsót fiuk tetemének, majd érte men­nek, hogy otthon méltóképpen elhantolhassák drága gyermeküket. S mire Banjalukába értek, ott várta őket a fiuk k­épen, egészségesen Az történt, hogy a tragédia után barátaival elmene­kült a városból, és csak a veszély elmúltával jelentkezett ismét. Mindaddig azt hitték róla, hogy még mindig a ro­mok alatt van, mert egy összedőlt házban látták utol­jára. M-n Blažo Jovanović Zomborban Tegnap délben a Szocia­lista Szövetség zombori köz­ségi választmányának meg­hívására Zomborba érkezett Blažo Jovenović, a Jugoszláv Alkotmány­védő Bíróság el­nöke, Dragan Vukelic, a vá­lasztmány elnöke, Veljko Si­man mérnök, a községi szkupstina elnöke, Nenad Boraic, a kerületi bíróság el­nöke és más vezető emberek fogadták. Rövid beszélgetés után Blažo Jovanovic és munkatársai ellátogattak a zomborii Mezőgaszd­aságii-Ipe­­ni Kombinátba, a tej- és fagylalltgyárba, és elbeszél­gettek a dolgozókkal. Késő délután hosszabb be­szélgetést folytattak a köz­ség politikai alktívájjaival. P-s

Next