Magyar Szó, 1970. április (27. évfolyam, 89-117. szám)
1970-04-08 / 96. szám
M it . . ■ .. _____________ # ' ! / » mm # w Nixon és Brandt MfWato\7шШ a nagykövet fVlAuMK #IV meggyilkolásáról Argentin javaslat egy amerikaközi szerződés ARA 50 FARA C iNÍ ZEt ) Állandó tudósítónk telefonjelentése C ££? ’ ' ::::::: xxvii. évf. 96. (821 o.) szám ss:ss::s szerda, mo. április s. sssxjs: 3 menUniMr* Szakszervezeti küldöttség Titánés Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt Brioniban fogadta a Szakszervezeti Tanács küldöttségét. A küldöttség tagjai — Dusan Petrovic elnök, Marjan Rožič titkár és Milan Rukavina, az ipari és bányamunkások szakszervezeti bizottságának elnöke — emléklapot nyújtottak át Titónak a szakszervezet 50. évfordulója alkalmából, a szakszervezet munkájához való sokévi alkotó és forradalmi hozzájárulásának elismerése jeléül. Miután megköszönte az emléklapot, Tito egy óra hoszszat elbeszélgetett a küldöttség tagjaival a munkások helyzetéről és az ország társadalmi fejlődéséről. A szakszervezet képviselői tájékoztatták a Szakszervezeti Szövetség jelenlegi tevékenységéről, elsősorban a társadalmi-gazdasági reform végrehajtásában, az önigazgatás fejlesztésében, egyes gazdasági problémáknak (a fizetésképtelenség, a létfenntartási költségek emelkedése stb.) megoldásában, továbbá a szakszervezetnek a középtávú fejlesztési terv kidolgozásában és a 15. alkotmányos függelék megvalósításában való részvételéről. Szó esett a küszöbönálló önigazgatási kongresszus előkészületeiről is. Megkezdődtek a jugoszláv —algériai megbeszélések Buteflika meghívta Algériába Mirko Tepavacot Belgrádból jelenti a Tanjug. A kedd délelőtti jugoszláv—algériai megbeszéléseken Mirko Tepavac külügyi államtitkár és Abdulaziz Buteflika algériai külügyminiszter, valamint munkatársaik véleményt cseréltek a két ország együttműködésének kérdéseiről, és munkatársai tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Külügyi államtitkárunk többekközött hangoztatta, hogy Jugoszlávia népei előtt nem ismeretlen az algériai nép hősi szabadságharca. Jugoszlávia és Algéria népei éppen e szabadságharc idején alapozták meg tartós barátságukat. Szólott a nyugtalanságot keltő nemzetközi helyzetről, amelyre jellemző, hogy az imperialisták és a domináció hívei szembehelyezkednek a népek törekvésével, hogy kivívják nemzeti, gazdasági és politikai függetlenségüket. Az egymással szembenálló katonai csoportosulások még több veszéllyel terhelik az egyébként is kedvezőtlen nemzetközi viszonyokat. Tepavac hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyokban az el nem kötelezettség politikája még értékesebb és jelentősebb. Aggodalmát fejezte ki, amiért az ENSZ nem tudja szavatolni a megszállt arab területek és a vietnami nép szabadságjogait. Abdelaziz Buteflika pohárköszöntőjében többek között elmondotta, hogy látogatása újabb bizonyítéka Jugoszlávia és Algéria barátságának. Hangoztatta, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a gyarmati sorban sínylődőnépek felszabadításáért, az országok egyenrangúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartásáért. Elmondotta, hogy a békés egymás mellett élés politikáját sem politikailag sem földrajzilag nem lehet korlátozni. Ez a politika csakis akkor vezethet a békéhez, ha minden ország magáévá teszi. Pohár köszöntője végén az algériai külügyminiszter meggyőződésének adott hiteMindkét fél hangoztatta, hogy át kell hidalni a két ország gazdasági együttműködésében felmerült nehézségeket. Szó volt az Algériának nyújtott jugoszláv hitelek felhasználásáról is, Algéria ugyanis a jugoszláv hitelnek csak egyharmadát vette igénybe. Mindkét küldöttség a műszaki, kulturális és politikai együttműködés fejlesztése mellett van. A keddi megbeszéléseken Buteflika meghívta Algériába Mirko Tepavacot. Az algériai külügyminiszter kedden este a Jugoslavija-szállóban vacsorát adott jugoszláv kollégája tiszteletére. Buteflika ma Brioni szigetébe utazik, ahol Tito elnök fogadja. Tepavac és Buteflika pohárköszöntője Mirko Tepavac hétfőn este vacsorát adott a Szövetségi Végrehajtó Tanács épületében Abdelaziz Buteflika \ '/r__r_. r_ jezést, hogy jugoszláviai tárgyalásai hozzájárulnak a két ország baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. A vacsorán többek között részt vett Nijaz Dizdarevic, Stana Tomašević,'Ljubiša Markovic, Krszto Popivoda, Milan Vukos, Saljko Fejic, Radivoje Uvalic és Osman Djikic, valamint Taib Bularuf, Mohamed Kelu és Bulaem Besaieh, Algéria belgrádi, prágai és brüsszeli nagykövetei, valamint az algériai külügyminisztérium munkatársai. Hétfőn este Willy Brandt nyugatnémet kancellár is nyilatkozott az amerikai televízióban, noha a nyugatnémet nagykövet meggyilkolása nem szerepel a kancellár és Nixon elnök tárgyalásainak napirendjén. Mégis, erről is szó lesz a Fehér Házban folytatandó tárgyalásokon. Nixon elnök ugyanis személyes üzenetet intézett Brandthoz és javasolta a probléma megvitatását. Az USA elnöke ezúttal is — akárcsak Pompidou látogatása idején — lehetőséget nyújtott arra, hogy Brandt látogatása minél zavartalanabbá folyjon le. Igaz New York, április Karl von Sprelt guatemalai nyugatnémet nagykövet meggyilkolása és az NSZK reagálása ugyanannyi helyet kapott az amerikai sajtóban és a televízióban, mint a kaliforniai rendőrgyilkosság. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államokban a hazai gyilkosságoknak nagyobb teret szentelnek, mint a külföldi bűntényeknek, a politikai közvélemény azonban tudatában van annak, hogy a nemzetközi élet egyes jelenségei — a repülőgéprablások, a diplomaták elhurcolásai annyira elharapóztak, hogy most már valóban a figyelem középpontjába kell állítani őket. A megbeszélések résztvevői Rimor beterjesztette az új olasz kormány programját Az európai biztonsági értekezletet nem kell a két tömb tagjaira korlátozni — hangsúlyozta . Az emberiség civilizációját fenyegető aggasztó veszélyeket, a fejlődő országok egyre súlyosabb helyzetét, az ázsiai és afrikai háborús összetűzések elmérgesedését, a feszültség gócainak terjeszkedését együttesen csak az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében lehet megakadályozni, mégpedig valamennyi ország türelmes, közös erőfeszítéseivel. Olaszország hű volt az ilyen értelemben felfogott politikához és az is marad — jelentette ki Mariano Rumor olasz miniszterelnök keddi parlamenti beszédében. Rumor ismertette a balközép koalíciós kormány programját a képviselők és a szenátorok előtt. Olaszország véleménye szerint, úgymond, az ENSZ szerepe nem szilárdítható meg, ha a világszervezet nem lesz egyetemes. Ennek érdekében az olasz kormány olyan politikát szánékozik folytatni, amelynek eredményeképpen a Kínai Népköztársaságot, elismerik, és az országok rendes diplomáciai kapcsolatokra lépnek vele. Ezzel kapcsolatban egyébként a kormány már megfelelő intézkedéseket tett. A többi időszerű nemzetközi problémával kapcsolatban Mariano Rumor hangsúlyozta, hogy az indokínai problémákat mindaddig nem lehet eredményesen rendezni, amíg az érdekelt felek nem vesznek részt a megoldásban. Kijelentette, hogy az izraeli-arab válságot a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján kell elsimítani. Az olasz kormány meggyőződése szerint az európai biztonsági értekezletnek nem kellene a két tömb tagállamaira korlátozódnia, magában kell foglalnia mindazokat az országokat, amelyek hajlandók részt venni az értekezlet munkájában. A továbbiakban Rumor kedvezően ítélte meg Washington és Moszkva leszerelési tárgyalásait, valamint a két német állam között megkezdődött tanácskozásokat. Belpolitikai téren — Rumor szerint — az új kormány a legnagyobb figyelmet az állami gépezet megreformálásának, a második ötéves terv meghozatalának, a büntetőjog reformjának, az iskoláztatás, az iskolarendszer fejlesztésének és a lakásépítésnek szenteli. Végül Rumor közölte: az új kormány javasolja, hogy a községi tanácsok, július 7-én tartsák meg a tartományi és körzeti parlamentek választásait • Az USA-ban meghiúsítottak egy repülőgéprablást (2. oldal) • Elhúzódik az osztrák kormányválság • Himlőt kapott az Apollo—13 pótlegénységének egyik tagja (3. oldal) • Rivaldafényben (Ferenczi Ibi emlékest Szabadkán) (9. oldal) • A lottó e heti nyerőszámai (13. oldal) A tömegek aktivizálása nélkül nincs demokrácia Latinka Perović vitaindítója a szerbiai községi spárttitkárok tanácskozásán Tegnap délelőtt megkezdődött Belgrádban az újonnan megválasztott szerbiai községi párttitkárok kétnapos tanácskozása. Részvevői kiértékelik a KSZ szervezeteiben lebonyolított idei választások eredményeit és megtárgyalják a legközelebbi politikai teendőket. A köztársaság politikai helyzetéről Latinka Perovic, a Szerb KSZ KB titkára mondott vitaindító beszámolót. Megállapította, hogy a választások javuló gazdasági körülmények és a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésére irányuló újabb törekvések között folytak le. A kommunisták a választógyűléseken ismételten fölvetették a társadalmi-politikai közösségek viszonyának kérdéseit. Főképp a köztársaság és a Szövetség viszonyáról tárgyaltak. Ezenkívül még egy jelentős körülmény jellemzi az idei választásokat: a Kommunista Szövetségben élénk eszmei és politikai terjedés megy végbe. A választási gyűlések csak annyiban foglalkoztak az eddig megtett úttal, hogy levonhassák a kellő tanulságot belőle, különben munkájuk súlypontját akcióprogramjuk kijelölésére helyezték. Latinka Perovic kitért néhány visszás esetre is. — Ezek azt mutatják — mondta —, hogy a szóban forgó kommunákban fejletlen a kommunális rendszer és az önigazgatás. Egyben arra is fölhívták figyelmünket, hogy még a legeszményibben elképzelt politikai rendszer sem biztosítja a demokrácia szocialista jellegét, kitartó harc és szervezett munka nélkül. Ha nem állami, hanem társadalmi értelemben vett egységre törekszünk, magától értetődik, hogy a következő időszakban megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a kommunabeli politikai élet és politikai viszonyok problémáinak. Ha a fejletlen kommunákban nem tűzik napirendre a gazdasági és a politikai rendszer (Folytatása az 5. oldalon) , ugyan, hogy von Spretlt Guatemalában hurcolták el és ölték meg, s nem az USA- ban, mégis Nixon meg szeretné vitatni a kérdést Brandttal. Miért? A többi között azért, mert a guatemalai kormány más magatartást tanúsított a közelmúltban, amikor egy amerikai diplomatát raboltak el, a nyugatnémet nagykövet elhurcolásakor viszont nem volt hajlandó megegyezni ugyanazokkal a gerillákkal, akik annak idején az amerikai diplomatát hurcolták magukkal. Már maga ez a tény is kínos és kellemetlen légkört teremt az USA-ban. Nagy kérdés azonban, hogy lehet-e valamit tenni az új „járvány” ellen. Az Egyesült Államokban mind többen támogatják Argentínának azt a javaslatát, amely szerint amerikaközi szerződést kellene kötni, amelynek értelmében egyetlen amerikai kormány sem fogadja be azokat a politikai elítélteket, akiket egy másik országban bocsátanak szabadon emberrablók zsarolásának engedve. A szóban forgó szerződés természetesen egyetlen országnak sem felelne meg teljesen, már csak azért sem, mert nyilvánvalóan kihatással lenne a politikai menedékjog intézményére, ami Latin-Amerikában még a mai nap is szent és sérthetetlen, mind a jobboldali, mind a liberális, mind a radikálisan baloldali kormányok szemében. J. GUSTINCIC