Magyar Szó, 1970. május (27. évfolyam, 118-147. szám)
1970-05-01 / 118. szám
2. oldal Óráról órára romlik a helyzet Kambodzsában Mind kevesebb az áru, egyre nagyobb a drágaság Phnom Penhben • Az amerikai csapatok támadást készítenek elő Kambodzsa ellen? Phnom Penhből jelenti a Tanjug. Kambodzsában óráról órára romlik a helyzet A fővárosban üresek az üzletek, az áru ugyanis csak nagy nehézségek árán jut el Phnom Penhbe az ország más részeiből. Az árak szakadatlanul emelkednek, a kereskedők spekulálnak. A khmer bankban már a dollárcsekkeket sem váltják be. Az élelmiszercikkek ára rohamosan emelkedik, főleg a rizsé. A lakosság ugyanis a szokottnál nagyobb mennyiséget vásárol, hogy tartalékolhasson. Az üzletekből eltűnt a burgonya, a behozatali vaj és a Szihanukville kikötőből szállított egyéb élelmiszercikkek. Az infláció szinte kézzelfogható, szüntelenül támadják a kormánycsapatok hadállásait, a harcokba nehéztüzérséget és páncélosokat is bevetnek. Takeo térségében, Phnom Penhtől délre, a kormánycsapatok lendültek támadásba, de kérdéses, hogy tudják-e tartani az elfoglalt hadállásokat. A sajtóértekezleten egy új megfogalmazás született a gerillákat illetőleg: a Szihanuk-barát erőket már nemcsak a Vietkong és a VDK csapatainak nevezik, hanem imperialistáknak is. Hangsúlyozzák azonban, hogy a lázadók között egyetlen khmer sincsen. A kambodzsai hírszerző iroda főnöke az újságíróknak gézzel írt okmányokat mutatott föl. Azt állította róluk, hogy a megölt gerilláknál találták őket, és azt bizonyítják, hogy a vietnami kommunisták irányítják a támadásokat a khmer hadsereg ellen. Azt azonban nem tudta megmagyarázni, hogy az okmányok miért íródtak khmer nyelven. Az iratokban — állítólag — felszólították a lakosságot, hogy Szihanuk herceg vezetésével az utolsó leheletig küzdjenek Lan Nol tábornok áruló kormánya ellen. A bajokat tetézi, hogy országszerte folynak a harcok. A kambodzsai hadseregparancsnokság szóvivője elmondta, hogy a gerillák A hírszerző iroda főnöke azt is elmondta, nem hiszi, hogy Szihanuk, aki világéletében fejedelmi kényelemben élt, képes lesz behúzódni az erdőbe, hogy a lázadók élére álljon. Hozzáfűzte, nincs tudomása róla, hogy Szihanuk ellen bírósági pert akarnak indítani, de nem is cáfolta az erre vonatkozó híreket. Az AFP saigoni értesülései szerint az amerikai nehézbombázók szakadatlanul támadják a kambodzsai határvidékeket, és ebből arra lehet következtetni, hogy új nagyarányú támadás készül Kambodzsa ellen. Az amerikai katonai szóvivő közölte, hogy a B-52-es nehézbombázók több száz tonna bombát szórtak kambodzsai felkelők hadállásaira, majd elmondta, hogy a vietnami hadműveletek is a kambodzsai határvidékre korlátozódnak. Sztrájkolnak az olasz vasutasok Rómából jelenti az AP. Az olasz vasutak alkalmazottai szerdán egynapos sztrájkba léptek, és ennek következtében úgyszólván egész Olaszországban megbénult a vasúti forgalom. A vasutasok sztrájkja része az országszerte megindult általános sztrájkmozgalomnak. Az olasz dolgozók az ellen tiltakoznak, hogy a kormány állandóan halogatja a béremelési követelések megvitatását. A fizetések ugyanis meszsze lemaradtak az áremelkedések mögött, az infláció következtében rohamosan megdrágult az élet, többet kell fizetni a lakásokért, egyszóval megromlottak az életkörülmények. A szakszervezetek általános sztrájkra szólították föl tagjaikat, hogy kényszerítsék: tegyen eleget követelésüknek. Jobboldali terrorhullám Guatemalában Megöltek két baloldali politikust Mexikóból jelenti a Tanjug. Guatemalában a viszonylagos nyugalom ellenére is nehézségek vannak: Karl von Sprelt nyugatnémet nagykövet meggyilkolása után jobboldali terrorhullám indult. Az utóbbi két nap alatt a jobboldali elemek két embert öltek meg: Francisco Barreno szakszervezeti vezetőt a fővárostól nyolc kilométernyire halva találták az országúton. Zsebében egy cédula volt, amelyen a következő állt: „Azért halt meg, mert a guatemalai munkapárthoz, a szakszervezeti mozgalomhoz tartozott, és mert részt vett a becsületes polgárok meggyilkolásában, elrablásában. Figyelneztetés ez mindazoknak, akik Oroszországba, Kubába és a szocialista országokba utaznak! Szemet szemért, fogat fogért!” A jobboldali terroristák ugyanaznap megölték Eligio Rodas kommunista gerillát is. Holttestét Barreno meggyilkolásának színhelyétől pár kilométerre találták meg. Az ő zsebében is egy cédulát találtak a következő szöveggel: „Így pusztul el minden gyilkos, a Lázadó Erők Szervezett tagjai!” A gerilláik ezzel egyidejűleg elrabolták Rudy Weissenberg gazdag gyárost, kétszázötvenezer dollár váltságdíj ellenében azonban szabadon bocsátották. MAGYAR SZÓ 1970. IV. 30.—V. 1, 2. Brezsnyev Prágába látogat Részt vesz az ország felszabadulásának évfordulóján rendezendő ünnepségeken Moszkvából jelenti a Tanjug. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet KP kormányküldöttsége élén a jövő héten hivatalos látogatásra Csehszlovákiába utazik. Moszkvában közölték, hogy a szovjet küldöttséget Ludvík Svoboda csehszlovákiai köztársasági elnök és a csehszlovák kormány hívta meg. Hírek szerint a delegáció tagjai között van Nyikolaj Podgornir, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsaelnökségének elnöke és Alekшвеj Koszigin szovjet miniszterelnök, valamint Grecsko marsall véderőminiszter és Andrej Grozdko külügyminiszter. A Moszkvában kiadott hivatalos közlemény szerint a delegáció aláírja az új csehszlovák—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és május 9-én jelen lesz az ország felszabadításának 28. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A magas rangú szovjet vezetők prágai látogatását már egy évvel ezelőtt kilátásba helyezték, pontosabban akkor, amikor Gustav Hasak került a CSKF élére, és kijelentette, hogy Moszkva és Prága között minden politikai problémát megoldottak. Az augusztusi katonai beavatkozás után azonban csak Koszigin miniszterelnök látogatott Csehszlovákiába. A szovjet—csehszlovák kapcsolatok helyreállításának kézzelfogható megnyilvánulása Husak és Svoboda októberi hivatalos moszkvai látogatása volt. Prága teljes mértékben elfogadta a csehszlovákiai események és a Varsói Szerződés tagállamai beavatkozásának szovjet értékelését. Csak a gazdasági problémák rendezése van még hátra. Moszkvában nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a szovjet diplomatákkal együtt a Varsói Szerződés többi tagállamának vezetői is Prágába utaznak. Már megint mérges vagyok van annak már vagys egy esztendeje, hogy a nagyközönség tudomására hoztam: mérges vagyok. Annak idején azért kerültem ilyen lelki- és idegállapotba, mert egy Budapesten kiadott könyv, amely a vitaminokról szól, egy árva, egy egészen árva szóval sem említette Szent-Györgyi Albertet, a C-vitamin felfedezőjét. Még lábjegyzetben sem mondta meg a könyv szerkesztője, hogy a szegedi egyetem hajdani Nobel-díjas tanárának milyen bokros érdemei vannak a biokémiai kutatás terén. Szóval, igen nagyon mérges voltam Szent-Györgyi elsikkasztása miatt, mondogatván magamban, hogy nem olyan sok Nobel-díjasa van a magyar tudománynak, hogy csak így dobálózzon velük, ilyen hanyag nemtörődömséggel vegye semmibe a világszerte ismert és elismert tudóst. És most megint is a napokban került a kezembe prof. dr. Drago Glaser: Az orvostudomány legújabb győzelmei című könyve, amelyet a budapesti Gondolat kiadó jelentetett meg dr. Székely Sándor fordításában, dr. Kenéz János „kontrollszerkesztésében”. És ennek a könyvnek egyik fejezete a lehető legaprólékosabb gondossággal számol be Tadeusz Reichstein lengyel származású svájci tudós munkásságáról, a C-vitamin szintetizálásáról. Az író hangsúlyozottan állapítja meg: ____egyetlen hatóanyag sem lett népszerűbb a C- vitaminnál". A prof. dr. Hugó oldalakat szentel a C-vitaminnak, leírja múltját, jelenét, jövendőjét, megállapítja, milyen fontos, hasznos, mennyire elterjedt világszerte, de sem ő, sem a fordító, sem a „kontrollszerkesztő” — a két utóbbi mulasztása a súlyosabb — egyetlenegy mondatocskával, lábjegyzettel sem árulja el az ismeretlen okból titkolt titkot: a C-vitamint Szent-Györgyi „csinálta". Az agyonhallgatás —mert most már nem mertem a véletlenre fogni a dolgot — gondolkodásra késztetett. Mit csinálhatott az a Szent- Györgyi Albert nevű magyar tudós, hogy saját magyarjai óvakodnak leírni, kiejteni a nevét? Nem bíztam saját ismereteimben — pedig tudtam, hogy dr. prof. Szent-Györgyit éppen haladó szelleme miatt mellőzte, szorította háttérbe a Horthy rendszer —, elővettem hát a rendelkezésemre álló kézikönyveket, forrásműveket. Az Új Magyar Lexikont, a Természettudományi Lexikont és Karsai: A budai vártól a gyepűig című könyvét böngésztem át, és az alábbi adatokra bukkantam: „Szent-Györgyi Albert: orvos és biokémikus, egyetemi tanár, Nobel-díjas. 1949-ben elhagyta az országot, az USA-ban dolgozik. Paprikából előállította a C-vitamint, alapvető megállapításokat tett a sejtlélegzés terén és az izombiokémiában." „Szent-Györgyi Albert: Magyar származású, az USA- ban élő orvos, biokémikus. Felfedezte az aszkorbinsavat, és kimutatta azonosságát a C-vitaminnal... Úttörő munkát végzett az izombiokémiában ... Munkásságáért 1937-ben orvosi Nobeldíjat kapott.” „Szent-Györgyi Albert doktor, a szegedi egyetem tanára, 1937-ben biológiai Nobel-díjat kapott... A felszabadulás után külföldre távozott... Hitler a panaszok egész sorozatát hozta föl Kállay kormánya ellen... Ez a kormány küldte ki Konstantinápolyba Szent- Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárt, hogy az angolokkal (a különbékéről) tárgyaljon ... A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága ... küldöttségének vezetőjéül Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas professzort jelölték ki. A három forrásmű semmi rosszat sem tud Szent-Györgyi Albertről, sőt... Hát akkor miért? Mi a bűne Szent-Györgyinek? Az a sanda gyanú merült föl bennem, hogy Ádám apánk meg Éva anyánk évezredek óta nyilvántartott ballépése, az eredendő bűna ludas a dologban. Mert más okot nem látok. BODRITS István ни1Шшшшшшшшншишти«нгамн»тп1М1М|шт1иП1»ниипп|шти1шажит|ии|11Ш11ШНП1ШШШишти11Ш11Ш1Ш1!ШНШтНЖН11ПШШМ| A HALHATATLAN LENIN JOHN reed:tíz világrengető nap I | 1 ........................................................................................................................................... I (15) Hajnali fél háromkor az egész kongresszus pattanásig feszült figyelmének légkörében Kamenyev felolvasta az új kormány megalakulásáról szóló rendeletet: „A munkás-, katona- és parasztküldöttek összorosz szovjetjeinek kongresszusa elhatározza. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeüléséig az ország kormányzására ideiglenes munkás- és parasztkormány alakul, amely a Népbiztosok Tanácsa nevet viseli. Az állami ügyek egyes ágait bizottságok intézik. Ezek összetétele biztosíték arra nézve, hogy a kongreszszus határozatait a dolgozó munkások, munkásnők, tengerészek, katonák, parasztok és alkalmazottak tömegszervezeteivel szorosan együttműködve intézik. A kormányzó hatalom e bizottságok vezetőiből alakult kollégium, azaz a Népbiztosok Tanácsának kezében van. A népbiztosok munkáját a munkás-, paraszt- és katonaküldöttek összorosz szovjetjének kongresszusa és annak végrehajtó bizottsága ellenőrzi, és ő mozdítja el a népbiztosokat.’* Még mindig mély csönd vett, de amikor megkezdte a népbiztosok névsorának felolvasását, kitörő éljenzés hangzott fel minden név, főként Lenin és Tnockij neve után: „A Népbiztosok Tanácsában a következő személyek foglalnak helyet: A Népbiztosok Tanácsának elnöke: Vlagyimir Uljanov (Lenin). Belügyi népbiztos: A. P. Rikov. Mezőgazdaság: V. P. Manfin. Munkaügy: A. G. Slapnikov. Hadsereg és tengerészet V. A. Ovszejenko (Antonov), N. V. Kirilenko és P. E. Dibenko, akik bizottságként intézik az ügyeket. Kereskedelem és ipar: V. P. Nogin. Közoktatás: A. V. Lunacsarszk. Pénzügy: Sz. Sz. Szkvorcov-Sztepanov. Külügy: L. D. Bronstajn (Trockij). Igazságügy: G. I. Opokov (Lomov). Közellátás: Sz. A. Teodorovics. Posta és távírda: N. P. Avilov (Glebov). A nemzetiségi tanács elnöke: J. V. Dzsugasvili (Sztálin). Vasutak: Vasúti népbiztost egyelőre nem neveztek ki.” A terem bejáratánál és a delegátusok között mindenütt szuronyok voltak láthatók. A katonai forradalmi bizottság mindenkinek adott fegyvert, aki tudott vele bánni. Döntő harcra készültek a bolsevikok Kerenszkij ellen, a délnyugati szél pedig már az ő kürtjeik hangját sodorta erre. Senki sem gondolt hazamenésre. Ellenkezőleg: újabb és újabb tömegek özönlöttek a hatalmas terembe, zsúfolásig megtöltötték a kemény tekintetű munkások és katonák. Fáradhatatlanul, boldogan, órák hosszat állva, kitartottak a helyükön. A dohányfüstös emberszagú levegőt vágni lehetett. Avilov, a »Novaj a Zsizny” szerkesztője, a szociáldemokrata internacionalisták és a kongresszuson maradt mensevik internacionalisták nevében beszélt Fiatal, értelmes arcával és elegáns öltönyével egészen elütött a többiektől. — Feltétlenül tisztában kell lennünk azzal, hová visz ez az út... A koalíciós kormány megbuktatása nem azért volt oly könnyű, mert a baloldali demokraták olyan erősek voltak, hanem mert bebizonyosodott, hogy ez a kormány képtelen volt a népnek kenyeret és békét adni. A baloldal sem tarthatja meg a hatalmat, ha nem oldja meg ezeket a kérdéseket. — Tud-e majd kenyeret adni a népnek? Kevés a gabona. A parasztok többsége nem lesz veletek, mert nem tudtak nekik olyan gépeket adni, amilyenekre szükségük van. A tüzelő és nyersanyag beszerzése majdnem lehetetlen... (Folytatjuk)