Magyar Szó, 1970. június (27. évfolyam, 148-177. szám)
1970-06-01 / 148. szám
2. oldal Az USA nincstelenjei Jóllehet az Egyesült Államok a lakosonkénti nemzeti jövedelem nagysága tekintetében az első országok közé tartozik a világon, ma a szegények 34 milliós hadserege él az amerikai „jóléti társadalom” árnyékában. A Die Zeit című nyugatnémet lap erről szóló cikkéből közlünk részleteiket. Nelly asszony három gyermekével már 14 éveéldegél Mississippi állam egyik külvárosának roskielag házikójában — évi500 dollárból. Ennyit tesz ki ugyanis a szociális segély,, "(Aid to Families with Dependent Children — AFDC), melyet, a családfenntartó, apa nélküli négytagú családok kapnak, ez pedig valamivel kevesebb, mint egyhetede annak az évi 3553 dollárnak, amennyi az USA- ban a hivatalosan megállapított létminimuma egy négytagú családnak. Nelly asszony e tekintetben nem kivétel. 1945 óta napjainkig a szociális segélyben részesülő amerikaiak száma megháromszorozódott, több mint 9 millióra növekedett. Alapjában megváltozott a segélyre szorulók szociális összetétele is. Korábban az aggok és a vakok voltak többségben a segélyezettek között, ma pedig inkább azok a többgyermekes családok, amelyeknek egyetlen jövedelmi forrásuk a népjóléti segély. Igaz, nem minden segélyezett van olyan rossz helyzetben, mint Nelly asszony. Nem minden szövetségi államban ilyen kicsi ugyanis a segély összege. New York- ban például a négytagú családok hatszor annyit kapnak, vagyis 3000 dollárt. Jórészt ez a tény indította el a nyomorban élő déli néger lakosság tömeges északra költözését. Ma a segélyezett amerikaiak 11 százaléka New Yorkban él. A segélyt élvező családok nagy részének nincs családfenntartója, apa nélkül él, ami sok szövetségi államban a segély kiutalásának egyik fontos feltétele. Ezért nem ritka jelenség, hogy a munka nélküli családfő csak azért hagyja el otthonát, hogy családja jelentkezhessen az AFDC pénztáránál. Nem sokkal jobb a helyzetük azoknak az amerikaiaknak sem, akik, annak ellenére, hogy dolgoznak, mégis szegénységben élnek. Az USA 25 millió szegényének egyharmada olyan családban él, amelynek eltartósa egész évben munkaviszonyban van. Az ő évi jövedelmük átlagos összege több mint 1000 dollárral kisebb a hivatalosan megállapított 3553 dolláros létminimumnál. A helyzet azonban hamarosan megváltozik, legalábbis ezt ígérik Nixon elnök erre vonatkozó reformjai: Fel fogjuk tüntetni a szociális segély összegei közötti nagy különbségeket, s ez le fogja állítani a déli államok szegényeinek az északi nagyvárosokba való átáramlását; h a szociális segély helyett, minimális jövedelmet szavatolnak, amelynek a nagysága a családok esetében függ a gyermekek számától, ugyanakkor ösztönözni fogja a munkavállalást. A négytagú család számára előirányzott évi 1600 dollár azonban csaknem 50 százalékkal kisebb az elfogadott létminimumnál. Becslések szerint a reform megvalósítása 4 milliárd dollárba fog kerülni, és lehetővé teszi újabb 12 millió lakos szociális segélyezését. Nixon népjóléti programjának azonban van egy másik oldala is. Dolgozni kényszeríti mindazokat, akik munkaképesek, de eddig a szociális segély szerény biztonságára támaszkodva nem voltak hajlandók munka után nézni. Minden munkaképes segélyezett (kivéve a kisgyermekes anyákat) köteles lesz valamilyen munkát vállalni, vagy pedig szakképesítő tanfolyamra járni. Hogy a szakképesítési programok minél hozzáférhetőbbek legyenek, Nixon és tanácsadói igyekeztek az oktatást és átképesítést minél nagyobb mértékben a szövetségi államok hatáskörébe utalni. Sikeres lesz-e az elnök népjóléti terve? Ez mindenekelőtt attól függ, képes lesz-e megteremteni a szükséges feltételeket a munkanélküliek továbbképzésére. Az 1971. pénzügyi évben — a tervek szerint — megháromszorozódik a szociális segélyt élvezők szakképesítésével foglalkozó intézmények száma, a napközi otthonok száma pedig megnégyszereződik. Felmerül azonban a kérdés, vajon ezeknek az elsősorban technikai jellegű kérdéseknek a megoldása csökkenteni fogja-e a munkanélküliséget. , Már hallani e terv bírálóinak a szavát. Sokan úgy vélik például, hogy a kényszerű tanulás és munkavállalás lehetővé teszi majd a tisztességtelen munkáltatóknak, hogy túl olcsón szerződtessék a munkaerőt. (Die Zeit) A knjaževaci LÉDA Cipőgyár már forgalomba bocsátotta a legújabb divatú női szandálokat. VÁSÁRLÓK A Saját érdekükben látogassák meg az újvidéki SUPERMARKET Áruházat. Kizárólag itt szerezhetők be a LÉDA szandálok. 567-L MAGYAR SZÓ Hétfő, 1970. június . Afrika viperája Kölcsönvett tudósítás Ghánáról A Kumasiban megjelölt nő The Pioneer című ghánai újság szomorú eseményről közölt tudósítást. A várostól nem messze élő, sorsüldözött fiatalember egy varázslótól fétist vásárolt, amely állítólag minden ártalomtól megvédi tulajdonosát. A sok vihart megélt, hiszékeny ifjú boldogan élvezte azontúl a sérthetetlenség tudatát. Egy idő múlva azonban olthatatlan vágy ébredt benne, hogy próbára tegye a csodatevő tárgyat. Egy közeli farmon, ahol kígyót tenyésztenek, vett egy viperát. Addig ingerelte az állatkát, amíg az meg nem marta. A hiszékeny ifjú vidáman dörzsölte sebét a csodatevő fétishez; biztos volt abban, hogy az semlegesíti a kígyómérget. Persze tévedett. Amikor a család észrevette, hogy baj van, kórházba vitte a beteget. Az későn jött rá szörnyű tévedésére. Mindent megtett, amit az orvosok mondtak. A méreg azonban felszívódott már: a fiatalember nagy kínok között meghalt. Növekvő nehézségek Ha az ember Ghánában elolvassa manapság az olyasféle nyilatkozatokat, amelyek az 1966 februárjában lezajlott államcsíny óta egyfolytában a Nkrumah-rezsimet teszik felelőssé minden bajért, Ghana szebb jövőjét pedig egyes-egyedül „szabad világ” oldalán, a kapitalista fejlődés útján látják elképzelhetőnek, óhatatlanul ezt a fiatalembert juttatják az olvasó eszébe. Igaz, a Nkrumah-korszak nyilvánvalóan túlbecsülte az ország gazdasági lehetőségeit, és oly gyorsan építette ki nemzeti iparát, hogy az csak eladósodáshoz vezethetett. Néhány év leforgása alatt megépítették a Volta folyón a 768 ezer kilowattos akósombói vízi erőművet, a témás iparvárost, olajfinomítóval, a modern textilkombinátot és más üzemeket. A katonai puccs által létrehozott rezsim, amely véget vetett ennek az azóta annyira kárhoztatott iparosító politikának, az ipartelepekkel együtt mintegy félmilliárd dollárnyi adósságot örökölt Nkrumahtól. A „gazdasági csőd” felszámolását azonban Ankrah tábornok, a „felszabadító”, úgy képzelte el, mint az előbb említett fiatalember: minden baj orvoslására Afrika viperáját, a nyugati imperializmust ölelte a keblére. Persze, a kígyó most sem tagadta meg magát: a puccs óta eltelt időben a kárhozott Nkrumah-kormányok építette gyárak tulajdonjoga a nagy angol, amerikai, dél-afrikai, belga, francia bankokra és trösztökre szállt. . Az államadósság ugyanakkor gyorsan emelkedett, most már erősen meghaladja a milliárd dollárt. A puccs vezetői 1966 után azzal vádolták a Nkrumahrezsimet, hogy korrupt államgépezetet működtet, amely ellopta a nemzeti jövedelem javát. A korrupció — amely ellen Nkrumah valóban keveset tett annak idején — a tábornoki tanács hároméves uralma alatt megsokszorozódott. A tavalyi választási kampány során kitűnt, hogy a tanács vezetője, Joseph Ankrah tábornok maga is jelentős dugpénzeket fogadott el egyes külföldi trösztöktől. „Mintaállam’* A „nemzeti felszabadító tanácsról” három év alatt tehát kiderült, hogy egyáltalán nem a ghánai nép nemzeti érdekeit képviselte. Nem szabadította fel Ghánát az államadósságok szorongatása alól, éppen ellenkezőleg: megkétszerezte azokat. A gazdasági-politikai zűrzavar elkerülésére egy idő után megszüntették a nyílt katonai diktatúrát és 1969. május 1-én feloldották a politikai tevékenység tilalmát. A múlt év őszén 18 párt részvételével — valamenynyi kapitalista, Nyugat-barát programmal indult — választást írtak ki. Folyt az ígérgetés, a választók kegyeiért való versengés. A választásból a katonai junta vezetői által támogatott dr. Kori Busia szocioantropológus egyetemi tanár, Nkrumah egykori politikai ellenfele és száműzöttje a brongwend törzs szülötte , és pártja, az úgynevezett Haladás Párt került ki győztesen: a parlament 140 megszerezhető mandátumából 105-öt szerzett meg. A tábornoki tanács élére a magát lejáratott Ankrah helyébe ugyancsak új ember, az ifjú ashanti Afrifa ezredes került. Gyakorlatilag ő tölti be ez idő szerint az államfői tisztet. Rusia új rezsimje bizonyos változást hozott. A szociológiai kérdésekben igen járatos professzor minden megnyilvánulásban a ghanai népek egyenjogúságáról és valamennyi néptörzs felemelkedéséről beszél. Ugyanakkor kifejti, hogy céljait Anglia és általában a „Szabad világ” segítségével akarja elérni. Ghana Nyugaton jó példaként szerepel, amely szakított végre „összafrikai küldetésével”, a „vörösökkel A lelkesedés hőfokát csak az csökkenti, hogy drága portéka ez, az egykori Aranypart, adósságainak elengedését kéri. Korrupció, csempészés, munkanélküliség A Busia-kormány a protekcionizmus , és a korrupció hagyományos formáját most e jelenségek sajátos afrikai módjára cserélte fel. A fontosabb politikai és gazdasági pozíciókból sorra elbocsátják az ewe törzshöz tartozókat és ashanti törzsbelekkel cserélik fel őket. A törzsön belüli összetartás, a kölcsönös segítség ősi afrikai hagyomány, az efféle ashantizálás ellen mégis lázonganak az ewék. A véres zavargások a dagomba törzs elégedetlenségét fejezték csak ki: a kormány által kinevezett főnök személye körül támadtak nézeteltérések. Az ashanti világ másik új és nagy jelentőségű intézkedése az „idegeneb” ellen irányul. Az eléggé iparosodott, aránylag nagy termőterületű Ghánába a környező országokból sokan járnak dolgozni. Afrikában a határokat korántsem veszik olyan komolyan, mint Európában. A hivatalos átkelőhelyeken van valami kis őrszemélyzet, az óriási kiterjedésű határvonalak azonban gyakorlatilag teljesen nyitottak. Ghána Elefántcsontparttal, Felső- Voltával, Tagóval határos, de a dahomeyi határ is közel van. Az északon lakó mampru törzsnek rokonai élnek mind a négy országban. Ugyanez a helyzet az ewékkel, fulékkal, a sossalókkal és kassenákkal is. A csempészet szinte szabadon folyik az országhatárokon át. A munkaerőpiac sem ismer különbséget ország és ország között. A munkás oda szegődik, ahol jobban megfizetik. Ghánában azonban az 1966. évi államcsíny óta százezerrel növekedett a munkanélküliek száma. Ezért a Busia-kormány nemrégiben elrendelte az „idegenek” kiutasítását Ghánából. Népszámlálás, politikai céllal ! Ezzel a ghánai tisztviselői és tanítói kar hatalmas fel- s adatot kapott szocioantropológus főnökétől, Kori Busiától. Sokrubrikás kérdőívvel fel kell keresni mindenkit és lehetőleg pontos választ adni arra, mióta él az illető Ghánában, hogyan került mai lakhelyére, mi az anyanyelve, tud-e angol, ashanti, gha nyelven, esetleg franciául. Franciául állítólag több száz ezren beszélnek Ghánában. Ezek általában gyanúsak: valószínűleg a volt francia gyarmatokon, Felső-Voltában, Elefántcsontparton vagy — uram bocsá’ — Guineában szívták magukba az anyatejet. A név, az arc tetoválása is áruló lehet. Ha más országba való, kiutasítják. A népszámlálás nagy munka, sokáig eltart majd. Az eleve biztosítottnak látszik, hogy az ashanti törzs többségét fényesen igazolja majd. Valószínű, hgoy Ghánában már 7 millión felüli lélekszám a nagy népszaporulat miatt talán addigra a 8 milliót is eléri. A sok rubrikát valószínűleg az Angliában tanult szociológus miniszterelnök személyesen értékeli majd, orvosságot keresve az emésztő belső bajokra. Egy biztosnak látszik. Az egy lélekszámra jutó államadósság dolgában addigra Ghána magasan az első lesz a világ országai között. De talán arra is ráébrednek a hatalom birtokosai, hogy nem Afrika viperáihoz, a gyarmatosítókhoz kell kapkodniuk, ha gyógyulást keresnek. гм1»«ишп»ц||| 111П111 m 1111 nu iHn 1,11 n 11 rniiiriiuiiTiHUTOHUfiuiTT) i f MKtmumAí ! A Kozmisz-mOheldak emreg egyetlen hordozórakétával nyolc Kozmosz típusú holdat röpítettek a világűrbe s ugyanebben a sorozatban Föld körüli pályára került egy újabb meteorológiai mesterséges hold is. A Kozmosszéria tagjainak száma most már 350 felé közeledik. Milyen tudományos munkát végzett és végez e népes „család” apraja-nagyja? Az új űrkutató holdak sorozatának első tagját 1962. március 16-án bocsátották fel. Kezdetben többnyire hagyományos ionoszféravizsgáló mesterséges holdakat indítottak útnak, nagyjából olyanokat, mint a Szputnyik I 3. volt, csak modernebb műszerezéssel. Kutatták és kutatják az ionoszféra fizikai állapotát, főként az 500 kilomméter feletti magasságban, s azt, hogy e réteg állapotváltozásai hogyan és mikor befolyásolják a rádióhullámok terjedését. Mivel a Föld a Nap „gyermeke”, ma is eltéphetetlen kötelékek fűzik e csillaghoz, érdemes kutatni, hogyan alakul a Nap sugárzása a légör felső határán, vagyis milyen sugárzások jutnak a Földre, 150 millió kilométeres út megtétele után. Az sem érdektelen, milyen atomtörmelékek érik a Földet többnyire a sarkvidékek környékén. A Nap korpuszkuláris sugárzása, az úgynevezett szoláris szél hizlalja a Föld sugárzási övezeteit, az úgynevezett magnetoszférát. Ezt van Allen fizikus fedezte fel 1958-ban, az explorerek és szputnyikok rádióinformációi alapján. A kozmoszok ma is vizsgálják a szoláris szél, valamint a magnetoszféra energiaösszetételét. Valaha sokan tévedtek, amikor minden földi jelenséget önmagában, a világegyetemtől elszakítva vizsgáltak. Hatvan évvel ezelőtt kezdett megváltozni a szemlélet: felfedezték a kozmikus sugárzást. Sok mindent tudunk már erről az ismeretlen eredetű sugárzásról, amelynek egyes részecskéi néha megközelítik a fény sebességét, s amely a naprendszer határain túl keletkezik. A kozmoszok az elsődleges, úgynevezett primér kozmikus sugárzást vizsgálják, mert ez a legfontosabb. Ugyanis a Föld légköre jórészt teljesen átalakítja ezt a rejtélyes eredetű sugárzást. A kozmoszok egy másik csoportja a Föld mágneses terét kutatja, mégpedig olyan „szorgalmasan”, hogy vég !kül is a Föld első korszerű mágneses térképének elkészítésével a szovjet tudósokat bízták meg. Ugyanilyen "térképet” készítenek a naprendszer és az univerzum többi égitestjének különféle, főleg rövidhullámú sugárzásáról. Közben arról sem feledkeznek meg, hogy milyen és hogyan változik az atmoszféra sűrűsége. így derült ki az a józan ésszel ellentétesnek látszó körülmény, hogy a sarkvidékek fölött melegebb van, mint az Egyenlítő fölött, s a másik érdekesség: a Föld ugyanazon pontján nagy magasságban a légkör sűrűsége akár öt-tízszeresére növekedhet huszonnégy óra alatt. A Kozmosz-sorozatban rakétatechnikai kísérleteket is végeznek. Az 1960-as évek derekán először három, két ,sőbb öt mesterséges holdat bocsátottak fel egyetlen hordozórakétával, majd ezt a számot legutóbb nyolcra emelték. Itt nem arról van szó, hogy egyetlen testet a világűrben öt vagy nyolcfelé választanak, hanem öt vagy nyolc önálló mesterséges hold rejtőzik a hordozórakéta burkolata alatt, s akkor repül ki, amikor a fiahordó rakéta még működik. A Kozmosz-sorozatban kapcsoltak össze először távirányítással két automata mesterséges holdat a világűr- ben. Az első kettő a Kozmosz 186 és 188 volt, majd ezeket követte a Kozmosz 212 és 213 találkozása. Beszámolónk keretében nehéz kitérni a Kozmosz- holdak minden feladatára, az elvégzett munkára, ezért csupán annyit jegyzünk meg, amit egy űrhajózási kongresszuson mondtak: az űrkorszakra elsősorban a sorozatban felbocsátott „szürke” mesterséges holdak nagy száma a legjellemzőbb. N -- ..........„mniiiiiirmiirmiriinir.