Magyar Szó, 1970. augusztus (27. évfolyam, 209-239. szám)

1970-08-07 / 215. szám

2. oldal Négy afrikai ország — Kenya, Uganda, Tanzánia és Zambia — kü­lü­gy- és véderő­­miniszterei Nairobiban összeültek, hogy a Dél-Afrikába irányuló brit fegyverszállí­tás következtében előállt helyzetről tárgyaljanak A DÉL-AFRIKÁNAK SZÁLLÍTOTT FEGYVEREK VESZÉLYEZTETIK A FÜGGETLEN ORSZÁGOK BIZTONSÁGÁT Zambiai vélemények a brit kormány döntéséről Lusakából jelenti a Tan­­jug. A brit konzervatív kor­mány döntése, hogy felújítja a fegyverszállítást a fajüldö­ző dél-afrikai kormánynak, heves tiltakozást váltott ki a zambiai közvéleményben és politikai körökben. Ottani vélemények szerint a döntés veszélyezteti Zam­bia függetlenségét és béké­jét, valamint a többi szom­szédos afrikai ország bizton­ságát is-Zambiai vélemény szerint a fegyverszállítás egyrészt anyagi hasznot jelent Nagy- Britanniának, másrészt hoz­zájárul a dél-afrikai fajüldö­ző rezsim fenntartásához, il­letve az afrikai felszabadí­tási mozgalmak elnyomásá­­ho­z. Az elmúlt néhány napban az afrikai felszabadítási mozgalmak Lusakában akk­reditált képviselői, valamint a zambiai közvélemény el­ítélte Franciaországot is, amiért a világközvélemény tiltakozása ellenére már hat éve fegyvereket, tengeralatt­járókat, helikoptereket és harckocsikat ad el a dél-af­rikai kormánynak. A zambiai újságok szerint Franciaor­szág 1,1 milliárd dollár ér­tékű hadianyagot adott el a pretoriai kormánynak. Érte­sülések szerint Franciaor­szág rakétákat, valamint ra­kétákkal felszerelt Mirage­­típusú repülőgépeket is szál­lít a Dél-afrikai Uniónak. MAGYAR SZÓ Péntek, 1970. aug. 7. Miniszoknya-vadászat Etiópiában Asmara észak-etiópiai városban különleges er­kölcsvédelmi re­ndőroszta­­got szerveztek a miniszok­nyára kimondott tilalom érvényesítése végett. Az etiópiai hírügynökség sze­rint a miniszoknya elleni törvény a múlt hét végén lépett életbe. A törvény háromféle büntetést irá­nyoz elő a miniszoknyához ragaszkodó nők ellen. Akit először vonnak felelősség­re a miniszoknya miatt, csupán n­yilvános figyel­meztetést­­kapnak a törvény megszegéséért, ha másod­szor is miniszoknyában je­lennek meg az utcán, ak­kor pénzbírsággal sújtják őket, a harmadik eset után pedig bíróság elé állítják közerkölcs elleni vétség miatt. A törvény hatályba lépé­sének napján 41 miniszok­nyás nőt állítottak az as­­marai városi bíróság elé, hogy a nyilvánosság előtt figyelmeztessék őket. Asmara a második etió­piai város, ahol törvény tiltja a szeméremsértőnek, illetlennek minősített kur­ta szoknya viseletét. Dire­­dana városában már egy éve meghozták a miniszok­nya elleni törvényt, és első áldozata „Miss Asmara 1969” volt, akit a repülő­téri rendőrség vett őrizetbe kihívó rövidségű szoknyá­ja miatt. (3) Még mindig él a félelem A nyugatnémet—szovjet közeledés olyan váratlanul kezdődött, hogy Bonn nyugati és keleti szomszédainak hetekre volt szük­ségük, hogy a párbeszédet komolyan ve­gyék. Az európai népek ugyanis még mindig félnek a németektől és az oroszok­tól, különösen ha összefognak. Mert Európa két legszámosabb nemze­te, noha két világháborúban harcolt egy­más ellen, a történelem folyamán nagyon sokszor volt szövetséges, és ez a szövet­ség nem mindig volt a többi európai nép előnyére. A két nemzetben még mindig élénk az emlékezés a második világháború legvé­resebb eseményeire." Majdnem minden szovjet családból odaveszett valaki: a Szovjetunió húszmillió emberéletet áldo­zott a hitleri Németország ellen vívott honvédő háborúban. Még mindig él a fé­lelem, hogy a németek még egy háborút kezdhetnek, még akkor is, ha nem nyer­hetik meg. Viszont a középkorú németek még min­dig élénken emlékeznek a kegyetlen orosz télre, a dübörgő T 34-es harckocsikra, az orosz partizánokra és a fogolytáborok kínjaira. Mindezek ellenére a németek és az oro­szok a leggyakrabban gyűlölet nélkül gon­dolnak egymásra. Noha a józan ész ezt cáfolja, úgy érzik, hogy jobban meg tud­ják érteni egymást, mint mondjuk a for­róvérű latinokat, vagy a profithajhászó angolszászokat. Évszázados államközi kapcsolatok Amikor az év elején Moszkvában meg­nyílt a Szövetségi Köztársasággal való kapcsolatokat ápoló intézet, Kvosztov pro­fesszor megnyitó beszédében utalt azokra az erős és állandó kapcsolatokra, amelyek Novgorod és a német kereskedővárosok barátságával vették kezdetüket, majd a németek és oroszok Napóleon elleni közös harcában szilárdultak meg.­­ Kvosztov rámutatott arra is, hogy a szovjet népben nem él gyűlölet a néme­tek iránt, viszont amikor egy, az NSZK- ról tartott előadásában annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a nyugat­németek is békeszerető emberek, sokan kételkedtek szavaiban. Az összes egymás elleni háborúk, az egymás országaiba való betörés ellenére a két nép politikai sorsa párhuzamos vá­gányokon futott: a monarchiát mindkét nép szinte egyidőben döntötte meg, az oroszok 1917-ben, a németek 1918-ban, orosz mintára szovjeteket alakítva. A két világháború között mindkét országban be­vezették az Európában addig ismeretlen diktatórikus rendszert. Évszázadokra nyúlnak vissza a két or­szág államközi kapcsolatai. Itt is, ott is abszolutista rendszerek voltak uralmon, amelyek rányomták bélyegüket a nép karakterére: szolgává alacsonyították, a tehetségeseket a belső élet, a fantázia vi­lágába kergették. Így alakult ki mindkét népnél a szen­­timentalizmusra és a zenére való hajlam, s ez minden egymástól való félelem elle­nére­­ mindig újból és újból egymáshoz vonzza őket. „Nincs még egy európai nép,­­amelyet az orosz valaha úgy gyűlölt volna, mint a németet”, írta Viktor Frank orosz történész, „de olyan sincs, amelyet jobban szeretne”. Turgenyev, a nagy orosz író is elisme­réssel írt a németekről: „Teljes mérték­ben osztom testvéreim rokonszenvét és megbecsülését a németek iránt. Nagyon sokkal tartozunk a ném­et tudósoknak, akiknek előadásaiból és könyveiből any­­nyit tanultunk.” Dosztojevszkijnak az volt a véleménye, hogy a németek és oroszok közötti kap­csolatokat szövetség megkötésével kelle­ne még szilárdabbá tenni. Persze, nem volt minden orosz ilyen jó véleménnyel a németekről. Gogol frank­furti tartózkodásakor is megállapította: „A népietek ereiben krumplilé folyik. Min­den szép elképzelésem Németországról szertefoszlott, amikor a valóságban meg­láttam.” Szövetség a Nyugatról jövő veszélyek ellen A németek is kinyilvánították vélemé­nyüket az oroszokról. Engels szerint „Oroszország valóban haladó Ázsiához képest. Az oroszok, minden jellegzetessé­gükkel és tisztátlanságukkal civilizáltab­bak, mint a Fekete- és Kaspi-tenger kör­nyékének, valamint Közép-Ázsiának a la­kói. Az oroszok — folytatja Engels — sokkal inkább művelődnek, mint nyuga­ti szomszédaik, a lengyelek, és az iparo­sodás is gyorsabb ütemben folyik náluk, mint emezeknél”. Engels véleménye szerint azonban Oroszország gyűlölése a németek első számú szenvedélye. A szocialista Moses Hess óva intette a németeket: „Ezektől a hódítani vágyó nyugat-kínaiaktól soha­sem lehetünk teljes biztonságban.” Mindezek a vélemények — akármeny­­nyire ismert, emberektől származnak is —, nem lehetnek mérvadók ,a valóságos helyzet megítélésében, még kevésbé lehet ezek alapján politikailag állást foglalni. (Folytatjuk) A HIDEGHÁBORÚTÓL A MEGEGYEZÉSIG A DER SPIEGEL TÁRCÁJA A BONN MOSZKVA KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁRÓL Ugrásszerűen növeksze­nek az NSZK valutatartalékai Frankfurtból jelenti az AP. A nyugatnémet szövetségi bank jelentése szerint Nyu­­gat-Németország valutatar­talékai július utolsó hetében 1487,2 millió márkával 30 693,9 millió márkára emelkedtek. Az aranytarta­lékok értéke változatlanul 14 701,6 millió márkát tett ki. Egy héttel korábban a nyugatnémet valutatartalé­kok 628 millió márkával csökkentek. A rohamos emelkedés a Bundesbank intervenciós eladása után indult meg. A bank azért határozta el magát erre a lépésre, mert július 22-e és 29. között a frankfurti de­vizatőzsdén a dollár értéke 3,63 márkára süllyedt. Az uruguayi gerillák újabb ultimátuma A kormány továbbra is hajthatatlan­ ben meggyilkolja a két elra­bolt diplomatát: Diaz Gomi­­dez, brazil konzult és Don Mitrione-t, az amerikai nagy­követség tisztviselőjét. Az­­uruguayi kormány csü­törtökön hivatalosan is vissza­utasította az ultimátumot, és bejelentette, hogy egyetlen politikai elítéltet sem bocsát szabadon. Ez a „lélektani há­ború” a múlt péntek óta tart, amikor a két diplomatát el­rabolták. A gerillák ultimá­tumának határideje a szom­batra virradó éjszakáján jár le. Montevideói vélemények szerint a kormány nem hát­rál meg, és nem bocsátja sza­badon a fogva tartott 150 po­litikai elítéltet. Az AFP hír­­ügynökség közölte Hector Ge­orginak, az elnöki hivatal tit­kárának pénteki nyilatkoza­tát, amelyben hivatalosan is megerősítette, hogy a kor­mány végérvényesen eluta­sította a gerillák követelését. A határozatot Pacheco Are­co köztársasági elnök koráb­bi nyilatkozatának szellemé­ben hozták meg. Az elnök ugyanis néhány nappal ez­előtt kijelentette, hogy a ge­rillákkal még akkor sem kez­dene tárgyalásokba, ha fiá­nak az életéről lenne szó. A kormány hivatalos közlemé­nye egyébként felszólítja az állami funkcionáriusokat, hogy nyújtsák be lemondá­sukat, ha nem tetszik nekik a kormány döntése. Montevideóból jelenti a Reuter. A Ti­pameros nevű gerilla­szervezet parancsnoksága ul­timátumot intézett az uru­guayi kormányhoz, hogy 24 órán belül bocsássa szabadon a fogva tartott politikai el­ítélteket, mert ellenkező eset II biztonsági értettel összehívása ■ haladás lesz A NATO főtitkárának nyilatkozata Brüsszelből jelenti az AP. Manlio Brosio, az Atlanti Szövetség főtitkára, a Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatát az európai bizton­sági értekezlet összehívására „nagy haladásnak” minősí­tette, de hozzáfűzte, hogy azért még nem kell szemet hunyni ц, való helyzet fö­lött, és korai reményeket táp­lálni. Ez a kijelentés a NATO legilletékesebb­­reagálása a Varsói Szerződés tagállamai­nak június 22-i budapesti kiáltványára. A memoran­­­­dumban a Varsói Szerződés­t az európai biztonsági érte­­­­kezlet összehívásának indít-­­­ványozása mellett, beleegye­zett, hogy kezdjenek tárgya­lásokat a haderő kölcsönös és arányos csökkentéséről. Ez utóbbi javaslatot a NATO­ tette. Brosio elmondta, hogy a két európai védelmi szövet­ség első ízben lépett kapcso­latba egymással hivatalos diplomáciai úton. A NATO- főtitkár véleménye szerint a politikai kiáltványok kora elmúlt, és megkezdődött a­­ tárgyalások időszaka. Hozzátette azonban, hogy­­ a tárgyalások magukban véd t­ve még nem szavatolják a­ sikert. Megígérte, hogy az Észak-atlanti Szövetség tag­­­­államai gondosan­­ áttanul-­­­mányozzák a budapesti ja­vaslatokat. Brosio szerint az európai­­ biztonsági konferenciával­­ kapcsolatban három dolgot kell tisztázni: a nemzetközi problémákat nem szabad szűk keretekbe szorítani, ha­nem a teljes helyzetet kell megvitatni; az Atlanti Szö­vetség tagállamainak joguk van pontosan meghatározni a tárgyalások tartalmát és várható eredményeit; végül pedig az európai biztonsági rendszer csakis a NATO részvételével és támogatásá­val valósítható meg. Brosso síkra szállt a NATO katonai erejének fenntartá­sáért, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok to­vábbra sem csökkenti Euró­pában állomásozó haderejé­nek létszámát. Manlio Brosio tartalékos tisztek előtt tartott előadást július 22-én, beszédének szövegét azonban csak teg­nap hozták nyilvánosságra. Növekszik a Kelet- Európába irányuló brit kivitel értéke Londonból jelenti az AP. A­­ londoni kereskedelmi kamara jelentése szerint a kelet-európai országokba irá­nyuló brit kivitel értéke az­­ év első felében a­­ tavalyi­­ azonos időszakhoz képest­­ 104,5 millió fontról 134,61 millió fontra emelkedett. A­­ legnagyobb növekedést a Szovjetunióba irányuló ex­port érte el: 46,5 millió font­ról 54,6 millióra növekedett. A Lengyelországba irányuló kivitel értéke az év első fe­lében 32,1 millió volt a ta­valyi 24,7 millió fonttal szemben. Magyarország ta­valy az első félévben 5.4­­ millió font értékű árut, az­ idén pedig 9.9 millió font értékűt importált Nagy-Bri­­tanniából. Faji zavargások Ohióban Ilmából (Ohio) jelenti az AFP. Az amerikai Lima város­ban, Ohio államban csütörtö­kön este faji zavargások törtek ki, majd a rendőrség tűzharcba keveredett a tün­tetőkkel. Egy néger nő éle­tét vesztette, többen meg­sebesültek. A városban kijárási tilal­mat rendeltek el. Ohio ál­lam kormányzója a nemzet­őrség 350 főnyi egységét a városba irányította, hogy se­gítséget­­ nyújtson a rend helyreállításához. ütközetek Csádban Fort Lamiból jelenti a Reuter. Az afrikai Csád köztársa­ság hadseregének néhány egysége francia csapatok tá­mogatásával a hét elején tá­madást intézett egy gerilla­­egység ellen, és a kifejlődött tűzharc során megölt 23 lá­zadót. A hivatalos jelentés sze­rint a kormánycsapatok meglepetésszerű támadást indítottak Fort Lamitól ke­letre, a Bat­ha folyó partján táborozó százfőnyi lázadó csapat, ellen. Csád területén jelenleg 2500 francia katona tartózkodik, hogy a kor­mány kérelme alapján se­gítséget nyújtson a gerillák elleni hadműveletekben,a Csád Köztársaság Nemzeti Felszabadítási Frontja há­rom évvel ezelőtt indította el a gerillaharcot.

Next