Magyar Szó, 1970. augusztus (27. évfolyam, 209-239. szám)
1970-08-07 / 215. szám
2. oldal Négy afrikai ország — Kenya, Uganda, Tanzánia és Zambia — külügy- és véderőminiszterei Nairobiban összeültek, hogy a Dél-Afrikába irányuló brit fegyverszállítás következtében előállt helyzetről tárgyaljanak A DÉL-AFRIKÁNAK SZÁLLÍTOTT FEGYVEREK VESZÉLYEZTETIK A FÜGGETLEN ORSZÁGOK BIZTONSÁGÁT Zambiai vélemények a brit kormány döntéséről Lusakából jelenti a Tanjug. A brit konzervatív kormány döntése, hogy felújítja a fegyverszállítást a fajüldöző dél-afrikai kormánynak, heves tiltakozást váltott ki a zambiai közvéleményben és politikai körökben. Ottani vélemények szerint a döntés veszélyezteti Zambia függetlenségét és békéjét, valamint a többi szomszédos afrikai ország biztonságát is-Zambiai vélemény szerint a fegyverszállítás egyrészt anyagi hasznot jelent Nagy- Britanniának, másrészt hozzájárul a dél-afrikai fajüldöző rezsim fenntartásához, illetve az afrikai felszabadítási mozgalmak elnyomásához. Az elmúlt néhány napban az afrikai felszabadítási mozgalmak Lusakában akkreditált képviselői, valamint a zambiai közvélemény elítélte Franciaországot is, amiért a világközvélemény tiltakozása ellenére már hat éve fegyvereket, tengeralattjárókat, helikoptereket és harckocsikat ad el a dél-afrikai kormánynak. A zambiai újságok szerint Franciaország 1,1 milliárd dollár értékű hadianyagot adott el a pretoriai kormánynak. Értesülések szerint Franciaország rakétákat, valamint rakétákkal felszerelt Miragetípusú repülőgépeket is szállít a Dél-afrikai Uniónak. MAGYAR SZÓ Péntek, 1970. aug. 7. Miniszoknya-vadászat Etiópiában Asmara észak-etiópiai városban különleges erkölcsvédelmi rendőrosztagot szerveztek a miniszoknyára kimondott tilalom érvényesítése végett. Az etiópiai hírügynökség szerint a miniszoknya elleni törvény a múlt hét végén lépett életbe. A törvény háromféle büntetést irányoz elő a miniszoknyához ragaszkodó nők ellen. Akit először vonnak felelősségre a miniszoknya miatt, csupán nyilvános figyelmeztetéstkapnak a törvény megszegéséért, ha másodszor is miniszoknyában jelennek meg az utcán, akkor pénzbírsággal sújtják őket, a harmadik eset után pedig bíróság elé állítják közerkölcs elleni vétség miatt. A törvény hatályba lépésének napján 41 miniszoknyás nőt állítottak az asmarai városi bíróság elé, hogy a nyilvánosság előtt figyelmeztessék őket. Asmara a második etiópiai város, ahol törvény tiltja a szeméremsértőnek, illetlennek minősített kurta szoknya viseletét. Diredana városában már egy éve meghozták a miniszoknya elleni törvényt, és első áldozata „Miss Asmara 1969” volt, akit a repülőtéri rendőrség vett őrizetbe kihívó rövidségű szoknyája miatt. (3) Még mindig él a félelem A nyugatnémet—szovjet közeledés olyan váratlanul kezdődött, hogy Bonn nyugati és keleti szomszédainak hetekre volt szükségük, hogy a párbeszédet komolyan vegyék. Az európai népek ugyanis még mindig félnek a németektől és az oroszoktól, különösen ha összefognak. Mert Európa két legszámosabb nemzete, noha két világháborúban harcolt egymás ellen, a történelem folyamán nagyon sokszor volt szövetséges, és ez a szövetség nem mindig volt a többi európai nép előnyére. A két nemzetben még mindig élénk az emlékezés a második világháború legvéresebb eseményeire." Majdnem minden szovjet családból odaveszett valaki: a Szovjetunió húszmillió emberéletet áldozott a hitleri Németország ellen vívott honvédő háborúban. Még mindig él a félelem, hogy a németek még egy háborút kezdhetnek, még akkor is, ha nem nyerhetik meg. Viszont a középkorú németek még mindig élénken emlékeznek a kegyetlen orosz télre, a dübörgő T 34-es harckocsikra, az orosz partizánokra és a fogolytáborok kínjaira. Mindezek ellenére a németek és az oroszok a leggyakrabban gyűlölet nélkül gondolnak egymásra. Noha a józan ész ezt cáfolja, úgy érzik, hogy jobban meg tudják érteni egymást, mint mondjuk a forróvérű latinokat, vagy a profithajhászó angolszászokat. Évszázados államközi kapcsolatok Amikor az év elején Moszkvában megnyílt a Szövetségi Köztársasággal való kapcsolatokat ápoló intézet, Kvosztov professzor megnyitó beszédében utalt azokra az erős és állandó kapcsolatokra, amelyek Novgorod és a német kereskedővárosok barátságával vették kezdetüket, majd a németek és oroszok Napóleon elleni közös harcában szilárdultak meg. Kvosztov rámutatott arra is, hogy a szovjet népben nem él gyűlölet a németek iránt, viszont amikor egy, az NSZK- ról tartott előadásában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nyugatnémetek is békeszerető emberek, sokan kételkedtek szavaiban. Az összes egymás elleni háborúk, az egymás országaiba való betörés ellenére a két nép politikai sorsa párhuzamos vágányokon futott: a monarchiát mindkét nép szinte egyidőben döntötte meg, az oroszok 1917-ben, a németek 1918-ban, orosz mintára szovjeteket alakítva. A két világháború között mindkét országban bevezették az Európában addig ismeretlen diktatórikus rendszert. Évszázadokra nyúlnak vissza a két ország államközi kapcsolatai. Itt is, ott is abszolutista rendszerek voltak uralmon, amelyek rányomták bélyegüket a nép karakterére: szolgává alacsonyították, a tehetségeseket a belső élet, a fantázia világába kergették. Így alakult ki mindkét népnél a szentimentalizmusra és a zenére való hajlam, s ez minden egymástól való félelem ellenére mindig újból és újból egymáshoz vonzza őket. „Nincs még egy európai nép,amelyet az orosz valaha úgy gyűlölt volna, mint a németet”, írta Viktor Frank orosz történész, „de olyan sincs, amelyet jobban szeretne”. Turgenyev, a nagy orosz író is elismeréssel írt a németekről: „Teljes mértékben osztom testvéreim rokonszenvét és megbecsülését a németek iránt. Nagyon sokkal tartozunk a német tudósoknak, akiknek előadásaiból és könyveiből anynyit tanultunk.” Dosztojevszkijnak az volt a véleménye, hogy a németek és oroszok közötti kapcsolatokat szövetség megkötésével kellene még szilárdabbá tenni. Persze, nem volt minden orosz ilyen jó véleménnyel a németekről. Gogol frankfurti tartózkodásakor is megállapította: „A népietek ereiben krumplilé folyik. Minden szép elképzelésem Németországról szertefoszlott, amikor a valóságban megláttam.” Szövetség a Nyugatról jövő veszélyek ellen A németek is kinyilvánították véleményüket az oroszokról. Engels szerint „Oroszország valóban haladó Ázsiához képest. Az oroszok, minden jellegzetességükkel és tisztátlanságukkal civilizáltabbak, mint a Fekete- és Kaspi-tenger környékének, valamint Közép-Ázsiának a lakói. Az oroszok — folytatja Engels — sokkal inkább művelődnek, mint nyugati szomszédaik, a lengyelek, és az iparosodás is gyorsabb ütemben folyik náluk, mint emezeknél”. Engels véleménye szerint azonban Oroszország gyűlölése a németek első számú szenvedélye. A szocialista Moses Hess óva intette a németeket: „Ezektől a hódítani vágyó nyugat-kínaiaktól sohasem lehetünk teljes biztonságban.” Mindezek a vélemények — akármenynyire ismert, emberektől származnak is —, nem lehetnek mérvadók ,a valóságos helyzet megítélésében, még kevésbé lehet ezek alapján politikailag állást foglalni. (Folytatjuk) A HIDEGHÁBORÚTÓL A MEGEGYEZÉSIG A DER SPIEGEL TÁRCÁJA A BONN MOSZKVA KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁRÓL Ugrásszerűen növekszenek az NSZK valutatartalékai Frankfurtból jelenti az AP. A nyugatnémet szövetségi bank jelentése szerint Nyugat-Németország valutatartalékai július utolsó hetében 1487,2 millió márkával 30 693,9 millió márkára emelkedtek. Az aranytartalékok értéke változatlanul 14 701,6 millió márkát tett ki. Egy héttel korábban a nyugatnémet valutatartalékok 628 millió márkával csökkentek. A rohamos emelkedés a Bundesbank intervenciós eladása után indult meg. A bank azért határozta el magát erre a lépésre, mert július 22-e és 29. között a frankfurti devizatőzsdén a dollár értéke 3,63 márkára süllyedt. Az uruguayi gerillák újabb ultimátuma A kormány továbbra is hajthatatlan ben meggyilkolja a két elrabolt diplomatát: Diaz Gomidez, brazil konzult és Don Mitrione-t, az amerikai nagykövetség tisztviselőjét. Azuruguayi kormány csütörtökön hivatalosan is visszautasította az ultimátumot, és bejelentette, hogy egyetlen politikai elítéltet sem bocsát szabadon. Ez a „lélektani háború” a múlt péntek óta tart, amikor a két diplomatát elrabolták. A gerillák ultimátumának határideje a szombatra virradó éjszakáján jár le. Montevideói vélemények szerint a kormány nem hátrál meg, és nem bocsátja szabadon a fogva tartott 150 politikai elítéltet. Az AFP hírügynökség közölte Hector Georginak, az elnöki hivatal titkárának pénteki nyilatkozatát, amelyben hivatalosan is megerősítette, hogy a kormány végérvényesen elutasította a gerillák követelését. A határozatot Pacheco Areco köztársasági elnök korábbi nyilatkozatának szellemében hozták meg. Az elnök ugyanis néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy a gerillákkal még akkor sem kezdene tárgyalásokba, ha fiának az életéről lenne szó. A kormány hivatalos közleménye egyébként felszólítja az állami funkcionáriusokat, hogy nyújtsák be lemondásukat, ha nem tetszik nekik a kormány döntése. Montevideóból jelenti a Reuter. A Tipameros nevű gerillaszervezet parancsnoksága ultimátumot intézett az uruguayi kormányhoz, hogy 24 órán belül bocsássa szabadon a fogva tartott politikai elítélteket, mert ellenkező eset II biztonsági értettel összehívása ■ haladás lesz A NATO főtitkárának nyilatkozata Brüsszelből jelenti az AP. Manlio Brosio, az Atlanti Szövetség főtitkára, a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát az európai biztonsági értekezlet összehívására „nagy haladásnak” minősítette, de hozzáfűzte, hogy azért még nem kell szemet hunyni ц, való helyzet fölött, és korai reményeket táplálni. Ez a kijelentés a NATO legilletékesebbreagálása a Varsói Szerződés tagállamainak június 22-i budapesti kiáltványára. A memorandumban a Varsói Szerződést az európai biztonsági értekezlet összehívásának indít-ványozása mellett, beleegyezett, hogy kezdjenek tárgyalásokat a haderő kölcsönös és arányos csökkentéséről. Ez utóbbi javaslatot a NATO tette. Brosio elmondta, hogy a két európai védelmi szövetség első ízben lépett kapcsolatba egymással hivatalos diplomáciai úton. A NATO- főtitkár véleménye szerint a politikai kiáltványok kora elmúlt, és megkezdődött a tárgyalások időszaka. Hozzátette azonban, hogy a tárgyalások magukban véd tve még nem szavatolják a sikert. Megígérte, hogy az Észak-atlanti Szövetség tagállamai gondosan áttanul-mányozzák a budapesti javaslatokat. Brosio szerint az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban három dolgot kell tisztázni: a nemzetközi problémákat nem szabad szűk keretekbe szorítani, hanem a teljes helyzetet kell megvitatni; az Atlanti Szövetség tagállamainak joguk van pontosan meghatározni a tárgyalások tartalmát és várható eredményeit; végül pedig az európai biztonsági rendszer csakis a NATO részvételével és támogatásával valósítható meg. Brosso síkra szállt a NATO katonai erejének fenntartásáért, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra sem csökkenti Európában állomásozó haderejének létszámát. Manlio Brosio tartalékos tisztek előtt tartott előadást július 22-én, beszédének szövegét azonban csak tegnap hozták nyilvánosságra. Növekszik a Kelet- Európába irányuló brit kivitel értéke Londonból jelenti az AP. A londoni kereskedelmi kamara jelentése szerint a kelet-európai országokba irányuló brit kivitel értéke az év első felében a tavalyi azonos időszakhoz képest 104,5 millió fontról 134,61 millió fontra emelkedett. A legnagyobb növekedést a Szovjetunióba irányuló export érte el: 46,5 millió fontról 54,6 millióra növekedett. A Lengyelországba irányuló kivitel értéke az év első felében 32,1 millió volt a tavalyi 24,7 millió fonttal szemben. Magyarország tavaly az első félévben 5.4 millió font értékű árut, az idén pedig 9.9 millió font értékűt importált Nagy-Britanniából. Faji zavargások Ohióban Ilmából (Ohio) jelenti az AFP. Az amerikai Lima városban, Ohio államban csütörtökön este faji zavargások törtek ki, majd a rendőrség tűzharcba keveredett a tüntetőkkel. Egy néger nő életét vesztette, többen megsebesültek. A városban kijárási tilalmat rendeltek el. Ohio állam kormányzója a nemzetőrség 350 főnyi egységét a városba irányította, hogy segítséget nyújtson a rend helyreállításához. ütközetek Csádban Fort Lamiból jelenti a Reuter. Az afrikai Csád köztársaság hadseregének néhány egysége francia csapatok támogatásával a hét elején támadást intézett egy gerillaegység ellen, és a kifejlődött tűzharc során megölt 23 lázadót. A hivatalos jelentés szerint a kormánycsapatok meglepetésszerű támadást indítottak Fort Lamitól keletre, a Batha folyó partján táborozó százfőnyi lázadó csapat, ellen. Csád területén jelenleg 2500 francia katona tartózkodik, hogy a kormány kérelme alapján segítséget nyújtson a gerillák elleni hadműveletekben,a Csád Köztársaság Nemzeti Felszabadítási Frontja három évvel ezelőtt indította el a gerillaharcot.