Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-17 / 256. szám

1 Bumeráng A KÖZEL-KELETI válság egyik következménye — az utasszállító repülőgépek elrablása a Palesztinai komman­dók részéről — mind veszélyesebb méreteket ölt. A nem­zetközi közvélemény egy részének figyelmét ezek a ter­rorcselekmények elterelik a palesztinai felszabadítási mozgalom igazságos harcáról. A svájci, nyugatnémet és amerikai repülőgépek több száz utasának fogva tartása csak újabb láncszem a ha­sonló terrorista vállalkozások sorában. Az elmúlt másfél év alatt hasonló módon mintegy 120 repülőgépet térítet­tek le útvonaláról a világ különböző részeiben, és ezzel 7000 utas életét veszélyeztették. Állítólag a támadások­nak áldozata is volt. Ezeknek az akcióknak a közvetlen célpontja tehát nem a megszálló csapatok vagy fegyve­reik, hanem ártatlan utasok, akiknek semmi közük ah­hoz az igazságtalansághoz, amely a palesztinaiakat vagy az izraeli agresszió más áldozatait érte. A rendkívül súlyos és robbanékony közel-keleti hely­zetben „a harcnak” ez az új formája csak újabb bonyo­dalmakat okoz, és a szélsőjobboldali, militarista és há­borús körök malmára hajtja a vizet, míg ugyanakkor az arab népek és a palesztinaiak igazságos harca támo­gatóinak megnehezíti a helyzetét. Még a repülőgéprablások közvetlen céljának elérése — a különböző országokban fogva tartott kommandó­csoportok szabadon bocsátása — sem pótolhatja azt az erkölcsi és politikai veszteséget, amelyet a felszabadítási mozgalom egészében szenved az ilyen erőszakos cseleke­detek miatt. A világ haladó szellemű emberei és mozgal­mai, amelyek teljes szívvel az agresszorok és az elnyomók ellen küzdő arab nép igazságos harca mellett állnak, nem helyeselhetik az ilyen módszereket. Csütörtök, 1970. szept. 17. Mai Jó alkalom A VILÁG ÁLLAMFÉRFIAI a napokban az ENSZ-pa­­lotában gyülekeznek. Számos eszmét felelevenítenek azok­ból a napokból, amikor még a háború valósága követelte olyan nemzetközi viszonyok megteremtését, amelyek meg­őriznék a világot az újabb pusztításoktól. Mint akkor, most is megbélyegzik az erőszakot, az egyeduralom poli­tikáját és az államok közötti egyenlőtlenséget. Az ENSZ negyedszázados munkájának áttekintése cá­folni fogja azokat, akik a világszervezet pillanatnyi gyen­geségei, tehetetlensége vagy letargiája miatt siettek két­ségbe vonni elemi értékeit. Az ENSZ továbbra is a kis, közepes és újonnan alakult államok politikai és diplo­máciai harcának legfőbb színhelye marad, amelyet jogai­kért, függetlenségük és szuverenitásuk megőrzéséért foly­tatnak. Itt tudják ugyanis a legjobban egyesíteni erőiket, követelhetik a diszkrimináció minden formájának meg­szüntetését, fejlődésük meggyorsítását és igazságosabb részvételüket a nemzetközi munkamegosztásban. Az el nem kötelezett országok minap befejeződött har­madik csúcsértekezlete minden bizonnyal hatással lesz az ülésszak vitájára is. A lusakai találkozó részvevői reá­lisan elemezték a mai nemzetközi viszonyokat és azokat a problémákat, amelyek a világot terhelik, különösen azt a részét, amelynek egyedüli esélye a békében és az egyen­rangú nemzetközi együttműködésben rejlik. Tudatában annak, hogy erejük az akcióban van, az el nem köte­lezett országok megállapodtak: mindent megtesznek azért, hogy az ENSZ-ben megoldást találjanak a gazdaságilag elmaradott és elhanyagolt országok fölemelésére. Az el nem kötelezett országok továbbá követelni fog­ják az idegen csapatok sürgős kivonását Vietnamból és egész Indokínából, a közel-keleti válság politikai rende­zését, továbbá megbélyegzik a nagyhatalmaknak azt a po­litikai gyakorlatát, hogy maguk döntsenek más országok sorsáról is, és hangsúlyozni fogják azt a felfogásukat, hogy a világbéke csakis valamennyi ország egyenjogúságán és az aktív koegzisztencián alapulhat. Az ENSZ-közgyűlés jó alkalom lesz arra, hogy az el nem kötelezett országok lusakai határozataik alapján kez­deményezéseket tegyenek, amelyek szerény, de mégis je­lentős eredménnyel járhatnak. Reális alapon A SZOVJET—FRANCIA nagy vegyestársaság idei ülésszaka a körülmények folytán jelentősebb volt a ha­sonló eseményeknél. Ez az ülésszak bizonyos mértékben barométere volt a francia—szovjet kapcsolatok állapotá­nak az európai politikai és gazdasági színtéren a közel­múltban történt változások után. A külföldi megfigyelőket igencsak érdekelte a kérdés, vajon a Koszigin—Brandt egyezmény aláírása és Bonn meg Moszkva egyre terebélyesedő gazdasági kapcsolatai miatt kárt szenvednek-e a francia—szovjet kapcsolatok. A moszkvai egyezmény aláírása után sokan azt állították, hogy Franciaország fokozatosan elveszíti azt a szerepét, hogy a nyugat-európai hatok szószólója legyen Moszk­vával szemben. A francia—szovjet nagy vegyestársaság párizsi ülés­szaka, továbbá Pompidou elnöknek és Giscard d’Estaing miniszternek Vlagyimir Kirilin szovjet miniszterelnök-he­lyettessel folytatott megbeszélései után azonban nyilván­való, hogy a fenti kombinációk túlzottak. A bizottság foglalkozott a két ország gazdasági együttműködésének minden jelentősebb problémájával, és újabb jelentős meg­állapodásokra jutott, különösen ami a francia részvételt illeti a szovjet gépkocsiipar tökéletesítésében. A riadó tehát jórészt mesterséges volt. A szovjet— francia kapcsolatok nem szenvedtek kárt a Koszigin— Brandt egyezménnyel, mert reális alapon nyugszanak, és mentesek az illúzióktól. Pompidou októberben esedékes szovjetunióbeli látogatása valószínűleg megerősíti ezeket a realitásokat, és ösztönzést ad a két ország kapcsolatai­nak. K. MAGYAR SZÓ Katonai kormány Jordániában (Folytatás az 1. oldalról) Husszein király Mohamed Daud tábornokhoz intézett levelében úgy vélekedett, hogy Jordániában ellenséges erők működnek, amelyek a hadsereget el akarják szige­telni a többi arab egységtől közöttük a 12 000 főnyi iraki hadtesttől. A király szerint ugyanezek az ellenséges erők az EAK-ot is el akarják szi­getelni az arab világ többi részétől, rettegést, bizony­talanságot akarnak kelteni, hogy aláássák a fegyveres erők önbizalmát. Másrészt a pa­lesztinai ellenállási mozgalom erejét arra akarják felhasz­nálni, hogy szakadást idéz­zenek elő a kommandók és a nép között. Az AP jelenti, hogy a jor­­dániai és a palesztinai szak­­szervezetek felszólították a munkásokat, hogy azonnal lépjenek általános sztrájkba, tiltakozásul a katonai kor­mány megalakítása ellen. A szakszervezetek felszó­lították a tömegszervezeteket is, hogy keljenek a paleszti­nai forradalom védelmére. Készültségben a palesztinai fegyveres erők Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szerve­zet központi bizottságának elnöke az arab államokhoz intézett üzenetében hangsú­lyozza: a palesztinai mozga­lom véleménye szerint a jor­­dániai katonai kormány megalakulása és az ostrom­­állapot bevezetése a palesz­tinaiak ellen irányul. Arafat felhívja az arab ál­lamfőket, hogy tegyenek lé­péseket a vérontás elkerülé­se végett. Más hír szerint a palesz­tinai mozgalom központi bi­zottsága szerda délelőtti rendkívüli ülésén úgy dön­tött, hogy összevonja az el­lenállási mozgalom összes erőit, vagyis közös parancs­nokság alá helyezi a regulá­ris egységeket, a kommandó­kat és a rendőrséget. A leg­felsőbb parancsnok Jasszer Arafat, a vezérkari főnök pedig Abdel Razak Jahja tá­bornok. Más hír szerint a központi bizottság készültségi állapot­ba helyezte a fegyveres egy­ségeket. Arafat felszólította az Ammanban akkreditált arab nagyköveteket, hogy tájékoztassák kormányukat a palesztinai mozgalom ál­láspontjáról. A damaszkuszi rádió sze­rint Arafat kijelentette, hogy az ellenállási mozgalom a végsőkig küzdeni fog. Damaszkusz szerint összeesküvést szőttek a palesztinai mozgalom ellen Damaszkuszból jelenti a Reuter. Szíria keményen elítélte a jordániai katonai kormány megalakítását és az ostrom­­állapot bevezetését. A damaszkuszi rádió kom­mentárja szerint mindez szerves része a palesztinai mozgalom elleni összeeskü­vésnek. A rádió felhívja az arab világ összes haladó erőit, hogy lépjenek föl az összeesküvés ellen, és hiúsít­sák meg a „jordániai báb­kormány” szándékait. A Fehér Ház szóvivője nem nyilatkozott a beavatkozás lehető­ségéről Washingtonból jelenti az AP. Nixon elnökletével tegnap a Fehér Házban összeültek az amerikai elnök tanácsosai, hogy megvitassák a legújabb jordániai fejleményeket. A tanácskozás után az új­ságírók megkérdezték Ronald Zieglert, a Fehér Ház szóvi­vőjét, hogy az USA fontolóra vette-e a jordániai beavat­kozás eshetőségét, ha Tel Avivból jelenti az AFP. Az izraeli rádió a jordá­niai fejleményeket kommen-tá£ra úgy vélekedik, hogy az országban most minden ha­talom a magas rangú kato­natisztek kezébe került, akik hűek a hasemita trónhoz. A Jediot Aharonot című lap szerint az új kormány Husszein király erre felkéri Washingtont. A szóvivő azt válaszolta, hogy nem fűzhet kommentárt az ülésen meg­vitatott kérdésekhez, elsősorban igyekszik megosz­lást előidézni a palesztinai mozgalom soraiban, nem biz­tos azonban, hogy ez sikerül majd neki, és el tudja ke­rülni az általános összetű­zést. A Maariv című újság meg­győződése szerint a katonai kormány nem fogja tiszte­letben tartani a jordániai palesztinai tűzszüneti egyez­ményt. Husszein király, úgy­mond, utolsó kísérlete, hogy megmentse trónját, az volt, hogy átadta a hatalmat a hadseregnek. Izraeli vélemények szerint nem biztos, hogy elkerülik az összeütközést Husszein király A New Orleans-i rendőrök rohama a Fekete Párducok ellen A New Orleans-i rend­őrség kedd este megostro­molt egy épületet, amely­ben elbarikádozta magát a Fekete Párduc nevű néger szervezet tíz-egynéhány tagja. A golyóálló öltözé­ket viselő rendőrök, gép­­puskatűz támogatása mel­lett, szuronyrohamot in­téztek az épületben levők ellen. A védekező néger fiúk és lányok vadászpus­kákkal és önműködő fegy­verekkel lövöldöztek. Tizenkét fiút és két lányt letartóztattak. Megválasztanák az ENSZ- közgyűlés főbizottsági elnökeit New Yorkból jelenti a Tanjug: Andres Aguilar venezuelai küldött az elnöke az ENSZ- közgyűlés politikai főbizott­ságának. Ez a bizottság fog­lalkozik a nemzetközi poli­tika és biztonság legfonto­sabb kérdéseivel. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Aguilar megválasztását alku előzte meg. A kelet-európai országok állítólag visszavon­ták saját jelöltjüket, azzal a kikötéssel, hogy jövőre ke­let-európai küldöttet vá­lasztanak meg a politikai fő­bizottság elnökévé. Az ENSZ-közgyűlés fon­tosabb testületeinek elnöksé­geit a Közgyűlés kedd esti első ülésén választották meg. A gazdasági főbizottság élé­re Walter Guevara bolíviai küldött került. A szociális bizottság elnöke a román Maria Groza, a gyámsági bizottságé pedig a zambiai Vernon Johnson Mwaanga. A politikai különbizottság munkáját az afgán Abdul Szamad Ghaus irányítja. Ez a bizottság foglalkozik a me­­­nekültügyi kérdésekkel. Agatha Christie regényt írt a repülőgép­­rablásokról Agatha Christie, a világ­hírű angol bűnügyi regény­író 80. születésnapját nyolc­vanadik könyvének kiadá­sával ünnepelte meg. A frankfurti utas című könyv négy repülőgép el­rablásáról szól. Az írónő kijelentette, hogy az utób­bi időben egyre gyakoribb repülőgéprablások késztet­ték legújabb regényének megírására. 3. oldal ötven százalékkal növekszik a szovjet­­magyar árucsere Budapestről jelenti a Tan­jug. Az új magyar—szovjet gazdasági együttműködési és kereskedelmi egyezményben előirányozzák, hogy a két or­szág árucsere-forgalmának értéke az elkövetkező öt év­ben eléri a 9 milliárd ru­belt. Az előző ötéves idő­szakhoz képest ez 50 száza­lékos növekedést jelent. A Moszkvában megkötött egyez­mény értelmében Magyar­­ország biztosítja a legfonto­sabb nyersanyagokat, ame­lyeket ötéves tervében elő­irányzott. Mindkét ország gondot fordít gépiparának és elektronikai iparának együttműködésére. Az egyezmény aláírását megelőzően a két ország kép­viselői csaknem három éven át­ tanácskoztak. Golda Meir USA-ba utazott Újabb segélyt kér az amerikai kormánytól Golda Meir izraeli miniszterelnök tegnap elutazott Washingtonba, hogy tárgyaljon Nixon amerikai elnök­kel. Jól értesült nyugati hír­­ügynökségek szerint Golda Meir a pénteken kezdődő tár­gyalások során véleményt cserél majd Nixonnal az Iz­raelnek nyújtott amerikai ka­tonai és gazdasági segély problémáiról. Valószínűleg 1 milliárd 800 millió dolláros segélyt, illetve hitelt kér majd az USA-tól, többek kö­zött fegyverek vásárlására. Golda Meir és Richard Ni­xon valószínűleg véleményt cserél majd a várható kö­zel-keleti fejleményekről is, tekintettel Jarring küldetésé­­­nek félbeszakadására. The New York Times: Izrael megszegte a tűzszünetet Washingtonból jelenti a Reuter: Amerikai funkcionáriusok kedden este kijelentették, hogy az USA további erő­feszítéseket tesz a közel-ke­leti béketárgyalások felújítá­sára, annak ellenére, hogy Mahmud Rijad egyiptomi kül­ügyminiszter úgy vélekedett, hogy az USA nem volt képes tárgyilagos közvetítő marad­ni, s hogy az amerikai kez­deményezés kudarcot vallott. Más hír szerint a New York Times washingtoni tu­dósítója arról ír, hogy az USA-nak bizonyítéka van ar­ról, hogy Izrael megszegte a tűzszüneti egyezményt. Izra­el ugyanis felderítő berepü­léseket végzett egyiptomi te­rület fölött, s újabb erődít­ményeket épített a Szuezi­­csatorna keleti partján. A hivatalos amerikai körök — a tudósító szerint — erre már felhívták az izraeli kor­mány figyelmét, de nem kap­­­tak tőle semmilyen választ. Úgy hírlik, hogy az izra­eliek már a tűzszüneti egyez­mény életbelépését követő napokban végeztek ilyen ak­ciókat. A New York Times végül közli, hogy az erre vonatko­zó bizonyítékokat az USA U-2 típusú felderítőgépek segítségével szerezte meg. Rijad kételkedik Washington tárgyilagosságában Kairóból jelenti a Tanjug. Mahmud Rijad egyiptomi külügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén kijelentet­te, hogy az USA véget ve­tett a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló kezde­ményezésnek. A külügyminiszter hang­súlyozta, hogy már kezdettől fogva kételkedett abban, hogy Washington képes lesz tárgyilagosan közvetíteni a hadban álló felek­ között, s ez ezúttal beigazolódott. A továbbiakban kijelentet­te, hogy az EAK tiszteletben tartja a tűzszünetet, olyan ér­telemben, hogy elsőnek nem nyit tüzet, de természetes, hogy válaszolni fog Izrael minden támadására. Az indiai elnök ellátogat a Szovjetunióba és Bulgáriába Delhiből jelenti az AP. Giri indiai elnök hétfőn kéthetes szovjetunióbeli és bulgáriai körútra indult. A külügyminisztérium közle­ménye szerint az elnök és felesége tíz napot tölt a Szovjetunióban és október elsején utazik Bulgáriába.

Next