Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-07 / 246. szám

12. oldal liÜlDimiIflUllUIHHiii O 1 —Ili TOTÓHÍRADÓ A telitalálatos szelvény: 1. Dinamo—C. Zvezda (I. félidő) • 2. Dinamo—C. Zvezda A kisszelvényen ugyanezek a párok szerepelnek félidők nélkül. (végeredmény)­ • 3. Radnički (N)—Bor (I. félidő) • 4. Radnički (N)—Bor (végeredmény) • 5. Sloboda—Velež (I. félidő) • 6. Sloboda—Velež (végeredmény) 2 7. Vojvodina—Celik 1 8. Sarajevo—Olimpija 1 9. Maribor—Partizán • 10. Crvenka—Hajduk 0 11. Beograd—Borac 1 12. Radnički (K)—Zelezničar 1 Beograd—Borac 2:1 (1:0) Belgrád, 2500 néző, vezet­te Dopudja (Szarajevó). Gól­lövők: Petkovié és Santrač illetve Pelc. Beograd: Djordjevié, Vu­­kašinović, Stepanovié, Me­­šanović, Mitrovíé, Stojano­­vić, Turudija, Zec, Santrač, Lukié, Cvetkovié. Borac: Komié, Pelc, Kuš­­nic, Ágié, Salkovié, Alagié, Smilevski, Jušić, Bečirbašić, Fazlić, Blažević. Sloboda—Velež 1:2 (1:1) Tuzla, 7000 néző, vezette Strmečki (Zágráb), góllövők Jusić, illetve Halilh­odžić és Colié. Sloboda: Meskovic, Jovi­­cié, Milicié, Gerum, Jevre­­movic, Pasié, Nalié, Altarac, Jusié, Jovanovic, Hukié. Velež, Marié, Alajb­ovic, Histié, Colié, Sestié, Pecelj, Glavovic (Kresic), Vladic, Banjević, Halilhodžić, Topic. Kitűnő mérkőzésen a Velež is legyőzte a Slobodát Tuz­­lán. A vezetést a hazai csa­pat szerezte meg, és a gól után is többet kezdeménye­zett, azonban a nagyobb ta­pasztalatnak és a szemfüle­sebb csatársornak köszönve a Velež megszerezte mind a két pontot. Váratlan vendégek az élen A Vojvodina könnyen legyőzte a Čeliket - A Crvena Zvezda a zágrábi pontszerzés után is csak tizenharmadik! - A Crvenka elvett egy pontot a Hajdúktól A Crvenka újabb sikere CRVENKA—HAJDÚK 1:1 (0:1) Sservenka, puuu já­tékvezető Raus (Varaždin), góllövők: Bačić, illetve Hlev­njak. . CRVENKA: Svilar, Mila­­; nović, Grgić, Bačić, Jovanić, jSánta, Beslin, Basta, Pilić (Budovački), Živadinović, Kanački. HAJDÚK: Sirković, Djoni, Lemeíié, Botját, Holcer, Pe­­ružović, Bošković (Vardić), Hlevnjak, Jovanić, Jerković, Pavlica. A Crvenka ragyogóan raj­tolt a szövetségi ligában. Két hét alatt két bajnokcsapat­tól, a C. Zvezdától és a Hajdúktól három pontot vett el. A tegnapi mérkőzés drá­mai küzdelmet hozott. Mind­két kapu előtt több kitűnő gólhelyzet adódott, egyet­­egyet értékesítettek. A muta­tott játék alapján és a hely­zetek alapján a döntetlen eredmény reális. A kezdést jelző sípszó után a hazai csapat lendült támadásba. Az 5. és a 9. percben Jovanić ismét bebi­­zonyította, hogy hatalmasa­kat tud rúgni. Mindkétszer több mint 20 méterről bom­bázott kapura, és Sirkovic­­nak csak végső erőfeszítéssel sikerült hárítania. A 16. perc­ben a cukorgyári csapat meg­szerezhette volna a vezetést. Kanački elfutott a bal szé­len, beadása gyönyörűen ivett a Hajdúk kapuja elé, Beslin azonban egy árnya­lattal lemaradt a labdáról. A Hajdúk a 18. percben vezette az első komolyabb támadást. Néhány perccel később Hlevnjak 20 méterről veszélyes bombát küldött ka­pura, szerencsére a labda elkerülte a felső lécet. A 36. percben megszületett a Haj­dúk vezető gólja. Pavlica szép beadására Hlevnjak fe­je nyúlt ki legjobban, s a hálóba továbbította a labdát. Svilar nem védhette ezt a fejest. A második félidő elején is a Hajduk volt fölényben. Az 54. percben újabb gólt sze­rezhetett volna a vendég­csapat. Az 56. perc meghozta az egyenlítést. Örömmámorban úszott a cservenkai stadion. Bašta szögletét Bačić kísérte legügyesebben, s fejéről a labda a kapuba szállt. A mérkőzés végéig mind­két csapatnak volt még al­kalma gólt lőnie, azonban úgy tűnt mintha elégedettek lennének az egy-egy pont­tal, nem hajtottak már any­­nyira. Kitűntek: Svilar és Sánta, illetve Hlevnjak és Holcer. A játékvezető jól bírásko­dott ! ■ Arsić Nikezić mesterhármasával VOJVODINA—ČELIK 3:0 (2:0) Újvidék, Vojvodina st­adion, 5000 néző, játékvezető D. Horvat (Zágráb). Góllö­vő: Nikezic a 7., 20. és 80. percben (11-esből). VOJVODINA: Popovic, Jovanovic, Zemkó, Kara­­mehmedovic, Brzic, Savic, Ivezic, Nikezic, Trivic (Pejovic), Prrmajev, (Kov­rlija), Lörincz. CELIK: Majdanéié, Cerimagié, Mujkié (Talié), Herceg, Golubović, Dogandžić, Micié, Radulovié (Barjaktarevié) Renié, Smailagić, Rašić. A vártnál sokkal könnyebb, nagyobb arányú, de igen drá­ga győzelmet aratott tegnap es­te az újvidéki Vojvodina. Há­rom gólt lőtt a hagyományo­san kellemetlen ellenfelének, a Celiknek, de éppen annyi já­tékosa meg is sérült. A máso­dik félidőben ugyanis, amikor látták, hogy veszve vannak, a zenicaiak túlságosan kemé­nyen, durván kezdtek játsza­ni, és ennélfogva előbb Trivi­­ćet, majd Primajevt és végül Ivezicet és harcképtelenné tet­ték. Trivic már amúgy is sé­rült volt, alig tudta az orvos csatasorba állítani, de ezek után Nikezictyel együtt való­színűleg hosszabb ápolásra szo­rulnak, félő, hogy valárnap a nagyon fontos szarajevói mér­kőzésén nem játszhatnak. Attól tartott a Vojvodina szur­kológárdája, hogy a gyengén rajtoló Celik kivédekezi majd Újvidéken a döntetlent. Eddig ugyanis a Vojvodina nagyon nehezen tudta megtörni a Ce­lik acélkemény védelmét, most azonban a rendkívül elemében levő Nikezié jóvoltából köny­­nyen megadásra késztette. A gólra törő újvidéki csatárt már a 7. percben szabálytalanul, vol­tak kénytelenek akadályozni a vendégcsapat védői. Ő maga végezte el a sza­badrúgást mintegy húsz mé­terre a kaputól, és ügyesen irányított csavart labdája a sorfal mellett elsüvítve a bal alsó sarokban kötött ki. A gól után a Vojvodina tovább rohamozott, leszorította ellen­felét és a 20. percben növelte is az eredményt. Nikezic kicsele­zett két zenicai védőt, és mint­egy 25 méterről váratlan bom­balövéssel a jobb felső sarokba ragasztotta a­ labdát! A félidő végéig is a hazaiak támadtak, a Celik csak szórványos, de ve­szélytelen ellentámadásokat ve­zetett. A szünet után már nyíltabban játszottak a zenicaiak, és a nagy akarásban gorombáskodni is kezdtek. Az 56. percben Do­­ganđžić elkaszálta Trivicet, olyan durván, hogy az újvidéki csatárt le kellett vinni a pá­lyáról. Nem sokkal később Ni­*­keziéet is bokán rúgta, s a bíró ekkor végre feljegyezte noteszába. Társai sem voltak restek, előbb Pirmajert „készí­tették ki”, majd Nikeziének a másik lábát is célba vették, s el is találták, úgyhogy a me­zőny legjobb játékosa dagadt bokákkal sántikált le a pályá­ról. Időközben a Vojvodinának volt néhány kiváló alkalma nö­velni az eredményt — Prima­ Jer a kapufát találta el, Pejo­vic gólját pedig megsemmisítet­te a bíró, mert a labda állító­lag előzőleg már az oldalvo­nalon túl volt —, s végül Ni­kezié, miután az egyik védő a vele való párharcban kézzel ál­lította le a labdát a büntetőn belül, tizenegyesből belőtte a mesterhármast jelentő harma­dik gólját. A Vojvodina még ilyen arány­ban is megérdemelte a győzel­met. Az egész csapat harciasan játszott, valamennyi játékos di­cséretet érdemel, de különben Nikezié. A Celik kiábrándította a közönséget, nemcsak gyenge játékával, hanem durvaságaival is. A bírónak nagyon nehéz dol­ga volt, de sikerült a kezében tartania a mérkőzés irányítá­sát. PISZAI József DINAMO—CRVENA ZVEZDA 0:0 Zágráb, maksimiri stadion, 45 000 néző, vezette Kosz­­tovszki (Szkopje). Az örök riválisok tapogató játékkal kezdték a mérkő­zést. A Zvezda egy árnyalat­tal érettebb együttes benyo­mását keltette. Ellentámadá­saival, több helyzetet terem­tett, de a kapu előtt csatá­rai csütörtököt mondtak. A Dinamó egyetlenegy helyze­tet dolgozott ki a játék 31. percében, amikor Piric az ellenfél tizenhatosáról Duj­­kovicba rúgta a labdát. A Zvezda legnagyobb helyzetét a játék 55. percében hagyta ki, Džajić három méterről a kapu mellé rúgta a labdát. Az utolsó percekben egyen­rangú ellenfelek párharcát látta a 45 000 főnyi közön­ség. A mérkőzés legjobbjai Dautbegovic, illetve Antoni­­jević, Asimovic, Mihajlovic és Džajić voltak. Kosztovszki játékvezető pártatlanul vezet­te a mérkőzést. A kragujevaciak harmadik győzelme Radnički (R)-železničar 1:0 (1:0) Városi stadion, 16 000 néző, ve­zette: Rádió (Solin), góllövő: Ra­­divojevic. RADNICKI: Vuókovió, Milic, Milićević, Radivojević, Martino­­vić, Matić, Karatošić, Ličanln (Stojanović), Paunovié, Nikolić, Paunovszki. ŽELEZNICAR: Radović (Seli­­mović), Kadrić (Janković), Be­­ćirspahić, Bratić, Katalinski, Hadžiabdić, Jelušić, Bajió, Bu­kat Sprečo, Mujkić. A kragujevaci együttes immár harmadik győzelmét aratta sa­ját közönsége előtt az új baj­noki idényben. Tegnap ugyanis Radivojevic a 43. percben elért góljával sikerült két vállra fek­tetnie a szarajevói vasutascsa­patot. A találkozó kimerítő, nagyira­mú volt. A 43. percben, amikor Radivojevic eltalálta Radovic hálóját, és a vendégek elindul­tak a középpontról, incidens történt. Spreto és Martinovic egy párharc után egymást kezd­ték rugdosni, majd Paunovszki és Bukal néhányszor megütöt­ték egymást. A többi játékos köréjük csoportosult, de Radic bíró erélyes közbelépésére tisz­tázódott a helyzet. A hazaiak balszélsője és Bukal kénytele­nek voltak elhagyni a pályát. A második félidőben nyugod­­tabb légkörben folytatódott a játék. A Radnički labdarúgói labda tartogatással igyekeztek megőrizni előnyüket, és ez sike­rült is nekik. BARÁTSÁGOS NEMZETKÖZI LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉSEK REAL—PAN­ATHEN­AI­KOSZ 1:1 (1:1) Madridban a Bernabe stadion­ban 60 000 néző előtt mutatkozott be Puskás öcsi új csapatával a görög Panathenai­kosszal. A mér­kőzés 1:1 arányú döntetlennel végződött. Gólszerzők: Antonia­­desz a 9., illetve Ivri a 30. perc­ben. FRANCIAORSZÁG— CSEHSZLOVÁKIA 3:9 (­:0) Nizzában barátságos labdarú­gó-mérkőzés keretében a fran­cia válogatott 3:0 (3:0) arányban legyőzte Csehszlovákiát. Góllö­­vők: Gondet, Loubet, Bosquier. SEVILLA, SEVILLA—ESKIZEHIR, 1* (9:0) EVK-mérkőzés, góllövő: Acos- MAGYAR SZÓ SARAJEVO—OLIMPIJA 3:2 (3:2) 7000 néző, vezette: Radu­­novic (Titograd). Góllövők: Husemic 3, illetve Pejovic 1 és Oblak 1. SARAJEVO: Dugalić, Te­­šan, Muzurović, Jasenković, Bajié, Mujović, Harambašić, (Prljača), Djokić (Sljivko), Musemić, Mušović, Antié. OLIMPIJA: Skorić, Rogić, Popadić, Srbo, Soškić, Lam­­fer (Dzorlev), Popivoda, Be­­čejac, Pejović, Ameršek, Ob­iak. A mérkőzés hőse Musemić volt — ő lőtte a szarajevóiak három gólját. De egy játé­kost, egy futballistát nem­csak a gólok fémjeleznek.­­ Sokszor a viselkedése is. Musemic pedig labdarúgóhoz­­ nem illően viselkedett. A pálya kellős közepén, amikor a labda nem is­­volt a közelé­ben, hátulról belerúgott Ro­­giéba, az Olimpija hátvédjé­be. A bíró erélyes volt, le­­küldte a pályáról. És ekkor kezdett Musemié színészked­­ni. Hirtelen elterült a pá­lyán, úgy tett, mint akinek eltörték a lábát. Pedig kutya baja sem volt. Közben a Sarajevo funkcionáriusai be­rohantak a pályára, és kér­ték a játékvezetőt, hogy változtassa meg határoza­tát. Radunovic azonban hajt­hatatlan maradt, s Musemié­­nek vagy öt percnyi színész­kedés után le kellett mennie a pályáról. És amikor le­ment, nem sántított... Szerdán Nürnbergben, Seeler búcsúzik, Roth­ermel bemutatkozik HELMUTH SCHÖN, a nyugatnémetek és HOFFER JÓZSEF, a magyarok szövetségi ka­pitánya a szerdai, ötödik magyar-nyugatné­met válogatott labdarúgó-mérkőzés közeledté­vel lassan felfedi kártyáit. Hoffer már korábban határozott, 15 tagú utazó kerete már ismeretes, lényegében ki­alakult kezdő együttese is. Ha csak valami egészen váratlan dolog nem jön közbe, a mexikói világbajnokság bronzérmesei ellen a ROTHERMEL, NOSKY, PÁNCSICS, KONRÁD, MEGGY­ESI, HALMOS­, KARSAI, FAZEKAS, KOCSIS, BENE, KOZMA összetételű együttes veszi fel a küzdelmet. Tartalékkapus BICS­KEI, a védelem kisegítésére MÉSZÖLY áll ké­szenlétben, középpályán DUNAI 111., a csa­társorban pedig DUNAI II. a tartalék. Rother­­mel, Meggyesi és Bicskei először szerepel a válogatottban. Amíg a magyar csapatnál bemutatkozás kö­vetkezik — az élet rendje szerint — a vendég­látó nyugatnémetek búcsúztatnak. A mexikói világbajnokságon is megcsodált hamburgi Uwe Seeler 72. országok közötti mérkőzésével (német rekord) végleg lelép a válogatottak színpadáról. A hírek szerint a nyugatnémetek parádés ünnepségeket készítettek elő a rend­kívüli népszerűségnek örvendő Uwe búcsúz­tatására, nyilván a híres gólgyáros góllal sze­retne búcsúzni. Ezen a területen azonban a magyar védők is közbeszólnak, ha rajtuk mú­lik nem lesz teljes Seeler öröme. Schön kapitány először húsztagú keretet adott meg, a szombati bajnoki forduló után a létszámot 17-re csökkentette. Meg kellett válnia a kölni Overath-tól, az együttes ki­emelkedő tudású karmesterétől, mert Overath a szombati bajnoki találkozón vállsérülést szenvedett. Overath sérülés miatt hiányzik, Schnellinger és Haller Olaszországból nem kapott szabad­ságot, Schulz beteg a világbajnokság fősze­replői közül, így is maradt futballcsillag a nyugatnémet együttesben éppen elég. Seeler mellett többek között Maier kapus, Hottges, Vogts, Beckenbauer, Grabowski, Libuda, Hell és nem utolsósorban Gerd Müller, a vesze­delmes gólgyáros. Az esélyek? Száz emberből kilencvennyolc a nyugatné­metekre tippel. Körülbelül úgy, mint ahogy 100-ból 98 a magyar válogatottra fogadott vol­na az 1954-es berni világbajnoki döntő előtt... akadnak bizakodók, akik arra hivatkoznak: sokéves gyakorlat, hogy a világbajnokságok után a nyugatnémetek leengednek. A biza­kodáshoz alap lehet, hogy a magyar csapat harcos szellemű, tehetséges fiataljai hallani sem akarnak arról, hogy vereséggel jöjjenek vissza Nürnbergből. Jellemző egy kis beszél­getés. Páncsicsot megkérdezték, talán valami baja van, szomorú, magába zárkózott, Páncsics ezt válaszolta: — Most ilyen vagyok, majd szerdán este mosolyogni, örülni fogok . . . A Nürnbergbe készülődés hajrájában ismét csapás érte a magyar labdarúgást. Még alig feledtük Szucsányi András halálesetét, akit edzés közben a villám halálra sújtott, szom­baton egy újabb, köztiszteletben álló sport­ember távozott el. TÁTRAI SÁNDOR, a Ferencváros régi nagy­csapatának híres balhátvédje, a Diósgyőr mesteredzője ott halt meg, ahol mindig a leg­jobban érezte magát: a futballpályán. Csapatával, a Diósgyőrrel Alberttelepre uta­zott, pályaavató mérkőzésre. Az Ünnepi han­gulatban előmérkőzést is rendeztek, öregfiúk játszottak. Tátrai is beszállt. Nála volt a lab­da a nyolcadik percben, néhány lépést tett vele, aztán térdre esett , és soha többé nem tért magához. A szíve mondta fel a szolgála­tot. Az elterült Tátrai száján keresztül bá­nyász pumpával próbáltak levegőt bepréselni,­­ a környező kórházban Tátrai mellkasát is felvágták, de a kiváló sportemberen nem lehetett segíteni. A szíve parancsolt álljt, az a szív, amely mindig a labdarúgásért dobogott. Hosszú évek óta ismertem, még kis gyerek voltam, amikor a zuglói réteken ádáz foci csatákat vívtunk. Egyszer kevesebben jöttünk össze. A rét körül ott ólálkodott egy 24—25 év körüli fiatalem­ber. „Beszállok, ha kell kapusnak is” — mondotta, s nem sokkal később vígan ker­gette a rongylabdát. Mindennap eljött, de egyszer valaki leleplezte: „Ez Tátrai, a Fe­­renváros profi játékosa". Többé nem játszha­tott, de mindig eljött közénk, segített a kapu kijelölésében, a rongylabda csinálásban, a Rá­kospatakhoz elszállt labdáért fűtött és bírásko­dott. Imádta a labdar­ígást , kár, hogy egyre kevesebben maradnak hozzá hasonlóak. BOSKOVICS Jenő Hétfő, 1970. szept. 7. Maribor—Partizán 0:0 Maribor, népkerti pálya, 7000 néző, vezette Frankovic (Zág­ráb). MARIBOR: Vabié, Simeunovié, Rozinolli, Radié, Filipovié, Ra- Sovié, Klanénik, Perazié, Pro­sen, Kranjc, Dínkovszki (Grba­­vac). PARTIZÁN Curkovié, Nado­­veza, Damjanovié, Petrovié, Pau novié, Pejovié, Djordjié, Djor­djevié (BudiSié), Katié, Vukotié, Bjekovié. Egy-két kapusparádén kívül nemigen volt mit látnia a hét­ezer főnyi nézőseregnek. Főleg a védelmek jeleskedtek, de hát azt könnyen is tehették, mert a csatárok mintha otthon felejtet­ték volna góllövő cipőjüket. Egy­két érdekesebb esemény: 1. perc: Perazic elfut a balszélen, beadá­sát Klanenik élesen a jobb alsó sarokba lövi, de Curkovic ro­­binsonaddal hárít. 47. perc: Si­meunovic több játékoson átkí­gyózva Vabié elé kerül, de az szinte megbűvöli és a labda ke­zei közé jut. 57. perc: Megis i­s­métlődik az előbbi jelenet, azzal, hogy ezúttal Bjekovic a bűvölt. 61. perc: Dinkovszki bombáját Curkovic parádésan védi. NIŠ' Rcdnički—Bor 4i (2:0) 4000 néző, vezette: I. Horvat (Zágráb). Góllövők: Dimoški (11-esből), Cvotković. Janković és Alimpić. illetve Bubanja. RADNICKI: Knežević, Dove­dan, Dimoški, Dimitrijević. Ilié, Fajković, Jarkovtć, Cvetković, R. Radivojevié, M. Radivojevié, Alimoić. BOR: .Hajđuković. Veljkovlé iBrašanac). Ranković. Petkovié, (Manić), Radulovié. Sandulović, Komi jenovié. Periáié, Bubanja, Šooić. Tomié. A Radnicki úgy játszott teg­nap, mint a macska az egérrel. Percekig adogatták egymásnak a labdát a m­ások, s ha alkalom volt rá, kapura is lőttek, de minden komolyabb igyekezet nélkül. Különösen amikor a második gólt is belőtték. S amikor már 4:0 arányban vezettek, néhányan teljesen le­fékezték a mérkőzés iramát. A mérkőzés vége felé a boriak szöglethez jutottak, a tizenha­tos felett szépen ívelő labdába Bubanja tette bele a fejét, s az a helyéről elmozdult Knežević­ mellett szállt a hálóba.

Next