Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

6. oldal Bírálatok a posta számlájára Tartományunkban 1975-ben 135000 telefon fog csöngeni Teljes gőzzel dolgoznak a vágóhidak Borza József: Májusban mérséklődik a sertéskínálat . Egyáltalán nincs rend­jén, hogy a posta kihasznál­va monopolisztikus helyzetét, a telefonelőfizetési díj for­májában tulajdonképpen elő­leget fizettet velünk. Ezen­kívül több példa van arra, is, hogy ha a vállalatok el­késnek a telefonszámla kifi­zetésével, egyszerűen kikap­csolják készüléküket. A pos­ta vezetőinek több belátással kellene lenniük, hiszen na­gyon jól tudják, milyen ne­hézségekkel küzdenek a vaj­dasági vállalatok. Ez a felszólalás tegnap hangzott el a tartományi képviselőház közlekedési és szolgáltatási bizottságának ülésén. A posta képviselői beismer­ték, hogy a telefonelőfizetési díj valóban előleg, de azzal vágtak vissza, hogy a posta is előlegez az előfizetőnek, mert utólag fizetteti ki vele a lefolytatott telefonbeszélge­tések díját. Ami a telefonok kikapcso­lását illeti, Újvidéken erre még nem volt példa, mondta a posta képviselője, de azon­nal intézkedni fognak, hogy ez Vajdaság más helyiségei­ben se történjék meg többé. Az ülés napirendjén tulaj­donképpen a tartományi pos­ta középtávú terve szerepelt. Ennek megvalósításához ere­detileg 700 millió dinárra volt szükség, a posta azon­ban csak 500 millió dinárral rendelkezett. A hiányzó ösz­­szeget a posta-takarékpénz­tártól akarták kölcsönvenni. A közelmúltban aztán ki­tűnt, hogy az áremelkedés és a devalváció miatt a terv megvalósításához még 200 millió dinár hiányzik. Hogy ezt az összeget honnan fog­ják megszerezni, még nem tudják. Lehet, hogy ezt is a posta-takarékpénztártól ké­rik kölcsön. A posta képviselői egyéb­ként elmondták, hogy igyek­szenek bank­státust szerezni a posta-takarékpénztárnak, hiszen ezt már több ország­ban megvalósították. Ebben az esetben a posta-takarék­pénztár külföldi ügyleteket is le tudna bonyolítani, a pos­ta devizához jutna, s köny­­nyebben és gyorsabban tud­ná beszerezni a korszerűsí­téshez szükséges berendezése­ket. A posta a középtávú terv keretében több telefonközpon­tot fog felépíteni, sűríti a városközi kábelhálózatot és 1975 végéig a telefonok szá­mát 37 000-ről 135 000-re nö­veli tartományunkban. (cs) Száztízezerre becsülték a sertésfölösleget Vajdaságban — azon felül, amit a vágó­hidak rendes körülmények között feldolgoznak — áp­rilis derekáig mégis csak­nem 190 000-et jelentettek be a tenyésztők átvételre a Szövetségi Élelmiszertarta­lékok igazgatóságának. Az igazgatóság tudniillik a nagy kínálat levezetése céljából intervenciós felvásárlást vé­gez. A felkínált hízókból eddig több mint 67 000-et vettek át a vágóhidak (ugyan­ennyit dolgoztak föl saját számlájukra is), s bizony csak erejük végső megfeszí­tésével állják az átvétel és a feldolgozás iramát. Kevés a hűtőház, emiatt a fagyasz­tást sokszor hűtőautókban végzik, ez pedig késlelteti a szállítást. Egyszóval, a hű­­tőházhiány ismét gátolja a felvásárlást. Borza József, a szabadkai November 29 húsgyár igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy ez a vágóhíd ebben a hónapban 80 százalékkal több sertést vág, mint ta­valy ilyenkor, sőt mivel a sertések átlagsúlya nagyobb, valójában még egyszer any­­nyit. Hozzáfűzte, hogy a kí­nálat májusra valószínűleg mérséklődik. A vágásra ke­rülő hízók átlagsúlya csök­kenő irányzatú, és ebből ar­ra lehet következtetni, hogy a tenyésztők fokozatosan megszabadulnak a túlhízott állatoktól. A fokozott átvétel követ­keztében a feldolgozók ki­merítették forgóeszköz-tar­talékaikat, hitelt nem kap­nak, s mivel időbe telik, míg az Élelmiszertartalékok Igazgatóságától megkapják a pénzt, maguk sem fizet­nek idejében a tenyésztők­nek. A tartományi mezőgazda­­sági titkárság és a kamara szakemberei visszaéléseket tapasztaltak az átvétel kö­rül. A szerződött hizlaldas jószágért tudniillik az igaz­gatóság 7,85 dinárt fizet élő­súly-kilogrammonként (30 százalék hústartalom) a tár­sastermelésből eredő hízó­kért pedig 7,65 dinárt (26 százalék hústartalom), és a szövetkezetek, illetve a nagy gazdaságok legfeljebb 15 pa­rát tarthatnak vissza ha­szonkulcs címén. A földmű­vesnek tehát 7,50 dinárt kell kapni a szabványminőségű hízóért. Egyes Vajdaságon kívüli vágóhidak zsarolják a tenyésztőket, és a jószág egy részét olcsóbban vásárolják (például Basahídon a belg­rádi húsgyár). Helyenként a haszonkulcs magasabb a megengedettnél, egy bánáti szövetkezetben 40 para­ki­lónként, a Szervó Mihály kombinát 30 párát, a pazo­­vai szövetkezet szintén eny­nyit fog le. Ezzel szemben több szövetkezet úgy segít termelőin, hogy kisebb ha­szonkulcsot számít föl: a bajmoki Ravnica, a szabad­kai Peščara és a Zenta kom­binát csupán 10 párát, sőt a topolyai szövetkezet a jobb társastenyésztőknek mindössze 5 párát. s.­z. Zrenjanin: A napokban döntenek a friss hús új áráról után a húsipari és kereske­delmi vállalatok átadták ár­kiigazítási javslatukat a köz­ségi képviselő-testület ille­tékes szerveinek. A javaslat szerint a friss hús átlag több mint 20 százalékkal drágul, a sertéshús 20—21, a növen­dékmarhahús pedig körül­belül 26 százalékkal. A javaslat szerint a sertés­karaj 18,50 dinár helyett 21,40, a comb és lapocka 15,80 he­lyett 19, a nyak 13,20 helyett 16,50, a borda pedig 9,10 he­lyett 10,70 dinár lesz kilón­ként. A növendékmarhahús ki­lója átlag 4 dinárral, azaz körülbelül 26 százalékkal lesz drágább. Értesüléseink szerint a javaslatot most tárgyalják a községi képviselő-testület il­letékes szervei, és a héten döntenek az új árakról, va­lószínűleg más városok ja­vaslatainak figyelembevéte­lével. T. I. - Zrenjaninban valószínűleg a héten döntenek a friss hús új áráról. Több napig tartó megbeszélés és egyeztetések MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1971. ápr. 22. Népszámlálás Minimális népszaporulat A népszámlálás előzetes eredményei Korai lenne még általános következtetéseket levonni a népszámlálás eredményei­ből, hiszen eddig mindössze Újvidék, Temerin, Zenta és Kanizsa előzetes adatai is­meretesek előttünk. Annyi azonban ebből is kiviláglik, hogy a lakosság száma mi­nimálisan növekedett, sőt itt-ott csökkent is, mint pél­dául a kanizsai kommuná­ban és néhány más telepü­lésen. Csökkent Kanizsa lakosságának száma! A kanizsai kommunában a községi bizottság össze­gezte a népszámlálás adata­it. Az eredmény szerint a községnek ■ jelenleg 33 794 lakosa van, tíz évvel eze­lőtt, 1961-ben pedig , 34 960 volt. A csökkenés 3,3 száza­lék! A kommuna többi helysé­geinek adataiból kitűnt, hogy csupán Kanizsa váro­sában él több polgár, mint tíz évvel ezelőtt: lakosságá­nak száma 11261, vagyis 539-cel több, mint 61-ben. Csökkent a lakosság száma Zimonnó, Horgos, Martonos, Oromhegyes, Tóthfalu, Kis­­piac, Adorján, Velebit és Völgyes településeken. Leg­többen Martonosról költöz­ködtek el, ahol a falu lakos­sága jelenleg 20 százalékkal kisebb mint tíz évvel ez­előtt. V. K. M. Zentan minimális a szaporulat Zentán a népszámlálás adatainak összegezése még folyamatban van, néhány adat azonban már ismere­tes: a kommunában 9749 lakást és 7685 családot szám­láltak meg. A lakosság szá­ma 31 407, 326-tal több, mint tíz évvel ezelőtt. Ke­vesebb a lakosság száma Felsőhegyen (21-gyel) és több Keviben (11-gyel), Zen­ta városában (14-gyel), Tor­nyoson pedig 223-al. Az utóbbi település ilyen mére­tű szaporulatát a határ­rendezés idézte elő, a Zentától Tornyoshoz csatolt területen ugyanis igen sokan élnek. A külföldön dolgozó zen­­tai polgárok száma 642. Sz­ó Mart­nk a nyereményeket Ígéretünkhöz híven hét­főn délután (és este) átad­tuk a nyerteseknek „11x22” elnevezésű tárgy sors­játé­kunk főnyereményét, a bri­liánsórát, és a vigaszdíjakat, a briliánsgyűrűt és az au­tomata órát. Becse felé vettük az irányt. — Vasárnapra virradó éj­jel piros paradicsommal ál­modtam, ami kellemeset je­lent. Csakhamar berontot­tak az újsággal, hogy én nyertem a briliánsgyűrűt — mondta Börcsök Erzsébet. — De legfőbb ideje is volt már, hogy nyerjek, minden sorsjátékban részt vettem, de eddig semmi. El is hatá­roztam, hogy ez lesz az utol­só, ha most sem nyerek, felhagyok vele. Érdekes, hogy csütörtökön visszavitte nekik a posta a szelvényeket, mert tévedés­ből 30 párás bélyeget ra­gasztottak a borítékra. No­sza gyorsan feladták újra, hogy idejében megérkezzen, összesereglettek a szom­szédok is, s megcsodálták a briliánsórát meg a gyűrűt. És arról érdeklődtek, mikor indítunk újabb nyeremény­­játékot, hogy ők is nyerhes­senek. A briliánsórával Szabadka felé vettük az irányt. Az Ohridi utca 2-t köny­­nyen megtaláltuk, de Po­­korn­y Valériát már nem. Sokáig várt bennünket, mondta a szomszédasszonya, aztán elment az irodába. Kujundžić-Kejo ügyvéd mel­lett dolgozik. El az ügyvéd­hez. Már elment. Vissza a házhoz. Még nem ért haza. Már úgy gondoltuk, vissza­visszük az órát Újvidékre. De Végre befutott a nyer­tes. Magas szőke nő. Tizenöt éve dolgozik­ az ügyvédi iro­dában. — Hogyan fogadta a hírt? — Szegeden voltam, va­sárnap délután jöttem haza. Barátaim vártak a határon a nagy hírrel, hogy én nyer­tem a briliánsórát. Előbb csak néztem, hogy mit hü­lyéskednek, de ott volt az újság is. Pénteken a barát­nőm kávéból azt jósolta, hogy valami értékes ajándé­kot kapok. Tulajdonképpen nem is kellene csodálkoz­nom rajta. Két évvel ezelőtt, szintén áprilisban, egy zág­rábi laptól televíziót nyer­tem. Ilyen dolgokban sze­rencsém van. — Viselni meri majd az órát? — Miért ne. Az ünnepek­re Münchenbe megyek egy barátnőmhöz, s bizony eldi­csekszem majd az órával. Feketicsre jó későn ér­tünk. Király Lajos kint várt a kapuban, de jó is hogy kint várt, mert a sötétben nem láttuk a házszámokat. Régi ismerősünk, tavaly ő végezte az egyik húzást, és egy automataórát kapott ajándékba. Az ősszel ital­csomagot nyert. Átadtuk az újabb auto­mata órát. Mit csinál kettő­vel? — A régit már lefoglalta az unokám. Ő is nagyon gyűjtötte a szelvényeket. Kettőt valahogy elvesztett. Én adtam oda neki a hiány­zó kettőt, a magaméhoz meg beraktam a pótszelvényeket. Szombaton, amikor hozta az újságos a Magyar Szót, mondta, hogy bizonyosan nyerni fogok, és majd be­zörget hajnalban a hírrel. Be is zörgetett. A nyeremények mellé jó egészséget kívánunk! Király Lajos, Börcsök Erzsébet, és Fokorni Valéria Szombattól drágább lesz a hús Újvidéken Az ellátás javulni fog — ígérik a vágóhidak Szombattól kezdve drá­gább lesz a hús Újvidéken — tudtuk meg tegnap a köz­ségi képviselő-testület árhi­­vatalában. A közszolgálta­tásügyi tanács ugyanis két nappal ezelőtt kisebb kiiga­­zításaikkal elfogadta a Ve­nne Húsgyár és a többi hús­ellátó árjavaslatát. Az aláb­biakban ismertetjük a fel­­vásárlási árakat, az új és a régi húsáraikat, valamint az árnövekedés százalékát. A sertés felvásárlási ára 7,85 dinár, a sertéshús átlagos kis­kereskedelmi ára 17,30 dinár, a drágulás 13 százalék. A sertés­comb és a lapocka kilója 22 dinár (eddig 17,80 dinár volt), a sertéskaraj 21,50 (18), a nyak­hús 17 (13,80), a csülök és az oldalas 10 (10) dinár. A marha felvásárlási ára 7,50 dinár, a marhahús átlagos kiskereskedelmi ára 17,25 di­nár, az árnövekedés 22,90 szá­zalék. A marhacomb, lapocka, mócsing és vesepecsenye kiló­ja 23 (17), a nyakhús, a puha­szegy és a hasaalja 16 (16), a hátszín és rostélyos 20 (13,50), a szegy és az oldalas 13,50 (11), a farok 10 (8,50) dinár. A növendékmarha felvásárlási ára 9,80 dinár, az üszőhús átla­gos kiskereskedelmi ára 20,37 dinár, az árnövekedés 25 szá­zalék. Az üszőcomb, lapocka, mócsing és vesepecsenye kilója 28 (20,80), a nyakhús, a puha­szegy és a hasaalja 19,50 (16,20), a hátszín és rostélyos 23 (15,80), a szegy és az oldalas 15,50 (13), a farok 11 (9,50) dinár. A borjúhús csonttal 24 (19), az árnövekedés 26 százalék, a borjúcomb és lapocka 35 (26), a növekedés­ 34 százalék, a csi­behús kilója 14 (12), a növeke­dés 16,6 százalék, a malachús 20 (19), a birkahús 15 (12), az árnövekedés 20 százalék és a bárányhús kilója 22 dinár (22 dinár). A községi képviselő-testü­let illetékes tanácsa leszö­gezte, hogy az áremelésre szükség volt, mert­ Újvidék hús tekintetében a köztár­saság legolcsóbb városai kö­zé tartozott, s ez az ellátott­ság rovására ment. A tarto­mányi székváros az új árak­kal sem kerül az ország leg­drágább városai közé, az árak a belgrádi, szabadikai, és trenjanini szinten fog­nak mozogni. A vágóhidak ígérete sze­rint az új árak életbelépése után javulni fog a város húsellátása és nagyobb lesz a választék is. B. E. Meddig „pihentetik” a magyarországi buszjáratokat? A zombori Severtrans Utasforgalmi Vállalat még mindig pihenteti a magyar­­országi autóbuszjáratait a 120 dináros kötelező pénzbe­váltás miatt, amely március 15-én lépett életbe. Csak a becses szegedi­­ járatot tart­ja fenn. A baja—zombori és baja—dubrovniki járatot — habár a nyaralási idény már kezdődik — még nem indí­totta meg. — Nehezünkre esett a já­ratok beszüntetése, mert már két-három éve rendsze­res a forgalom az említett magyarországi és jugoszlá­viai városok között — pa­naszkodik Kiss Sándor, a Severtrans idegenforgalmi irodájának vezetője.­­ Az érdekelt magyarországi vál­lalatokkal együtt annak ide­jén nem kis erőfeszítésünk­be került létrehozni a köz­lekedést és megteremteni az együttműködést. A forgalom leállítása egyik országnak sem válik a javára. A magyar—jugoszláv köz­lekedési bizottságnak június elsejéig össze kell ülnie és meg kell oldania a felmerült problémákat. — A Severtrans mindad­dig várakozó álláspontra he­lyezkedik, és csak akkor in­dítja meg járatait, ha az ügyben kedvező döntés szü­letik — mondta Kiss Sán­dor. P-«

Next