Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-21 / 109. szám

Szerda, 1971. április 21. MAGYAR SZÓ Iris vállalat nagy teljesítménye Eredményesen működik a zrenjanini Staklorezac A zrenjanini Staklorezac Üvegfeldolgozó Vállalat 16 munkással alakult 1961-ben. Ma 44 állandó és 15—20 idénymunkással nagy építő­ipari vállalatok kooperánsa­­ként dolgozik. A vállalat tavalyi terme­lése 188 százalékkal haladta túl az 1969. évi termelést, azaz 5 500 000 dinár forgal­mat valósítottak meg. A dol­gozök átlagos személyi jöve­delme 1280 dinár volt. Egy dolgozó megvalósított évi ter­melése elérte a 128 000 di­nárt. Az ország legerősebb üvegfeldolgozó üzemei közé tartoznak. Összjövedelmük — amely 1 550 000 dinár volt — 60 százalékát személyi jöve­delemre fordították, 40 szá­zalékát az alapokba helyez­ték. Ez a teljesítmény főleg annak köszönhető, hogy a dolgozók szakképzettségi ösz­­szetételét javították. A mun­kaközösségnek 16 magas szak­képzett, 24 szakképzett dol­gozója van, a többiek fél­szakképzettek. Adminisztrá­ciós munkát csak öten végez­nek. Munkásaikat Ausztriá­ban, Nyugat-Németország­­ban és Svájcban képezték ki. Hamarosan újabb két munká­sukat küldik Svájcba tovább­képzésre, hogy lépést tud­janak tartani Európa üveg­­feldolgozó iparának fejlődé­sével. 1967/68-ban tért át a fejlő­dés mai útjára a munkakö­zösség, amely addig csak a kifizetődőség határán moz­gott. Akkor belátták, hogy régi felfogásokkal, régi fel­szereléssel és régi munka­módszerrel nem juthatnak tovább, és a nagy verseny­­futásban nem vehetik fel a versenyt más vállalatokkal. Nem csupán a reform irány­elveit fogadták el, hanem megreformálták felfogásaikat is. Korszerű gépek és felsze­relések beszerzésével javítot­tak a munka minőségén, meg­gyorsították munkájukat, nö­velték a termelékenységet. Ennek eredményeként ma már abban a helyzetben van­nak, hogy a korszerű épít­kezés minden műszaki meg­oldását el tudják végezni, ami az üvegmunkát illeti. Zrenjaninon kívül Belgrád­ban, Szarajevóban, Kraguje­­vacon, Zaječarban vállalnak üvegezést, együttműködnek Ada, Becse, Zenta, Kanizsa építőipari vállalataival is. Munkájuk 75 százalékát Zre­njaninon kívül végzik. Jelen­leg Belgrádban a Szövetségi Vámhivatal és a Belgrádi Biz­tosító Intézet épületét üve­gezik. (hl) Kikinda községet a szajániak képviselik a torükrsecsei szemlén Tizenhetedikétől huszon­ötödikéig Törökkanizsán tartják Észak-Bánát amatőr színjátszó együtteseinek VII. szemléjét, amelyen kilenc község műkedvelői lépnek fel. Kikinda községet a sza­­jáni Ady Endre Művelődési Egyesület képviseli ezen a jelentős találkozón. A szajá­­niak Mihajlo Vasiljevic Mi­­ca A boldogságról álmodo­zunk című vígjátékát mutat­ják be Nagy Antal rende­zésében. Ez az első eset, hogy Ki­kinda községet egy falusi együttes képviseli a szem­lén. Eddig minden évben a kikindai Egység Művelődé­si Egyesület vett részt a tö­rökkanizsai találkozón, de mivel a szajániak az elmúlt években szép sikereket ér­tek el, Kikinda illetékes kul­turális vezetői úgy határoz­tak, hogy az idén a szajáni­ak mennek Törökkanizsára. P. P. A kellemes időjárás egyre több horgászt csal ki a szab­adba. Az eszékiek a Dráva­­parton igyekeznek szerencsét próbálni. Noha még nem olyan nagy a „kapás” mégis nagy élvezettel dobják vissza a horgot. Ez csak „bejáratás”, az idény még messze van. A kép a Dráva-parton készült Eszéknél. D. L A közvetítő mindig jól jár A mezőgazdasági termelők kongresszusán hallottuk az alábbiakat jegyeztük meg. • A mezőgazdasági ter­ményárak sehol a világon nem alakulnak szabadon. Mindenütt vannak hazai terményárak és kiviteli, leg­inkább dotált árak. Mind a keleti, mind a nyugati gaz­dasági tömbben uralkodó agrárprotekció arra kény­szerít bennünket, hogy vé­delmet nyújtsunk a mező­­gazdaságnak. Meg kell szün­tetnünk a szabad behozatalt. • Tévedés azt hinni, hogy a mezőgazdaság mai hely­zete rövid ideig tartó, át­meneti jelenség. Nekünk olyan rendszerbeli megol­dást kell találnunk, amely hosszabb időre szavatolja a termelés és értékesítés szi­lárdságát. Az új árarányok­nak szavatolniuk kell a hosszabb távú termelést. • A jószágpiac stabilizá­ciója nem sikerült, mert egyesek ki akarták használ­ni a rendezetlen helyzetet. Ha az átvevők érdeke ve­szélyben volt, lefokozták az áru minőségét. Legkirívóbb példa a sertés és a cukor­répa átvétele. A közvetítők mindig megtalálják a szá­mításukat, ha a termelő nem is. Ezért a jövőben az állami tartalékalapok szere­pét növelni kell. • A stabilizáció mind a termelőnek, mind a fogyasz­tónak egyformán érdeke. Ne a terményárat, hanem a fo­gyasztót dotáljuk, ha kell, és az árkülönbséget az a szerv fedezze, amely azt el­rendeli. • A magántermelők ön­igazgatási jogköre szűkült, ami meg is engedhető. A parasztok soha nem nyom­tak el senkit, de őket annál inkább. • És végül a két illúzió­ról: 1. A mezőgazdaság ön­maga fejlődhet. 2. A mező­­gazdaságtól függ az életszín­­vonal­ hoz. Április 5-én és 6-án tar­tották meg Belgrádban a mezőgazdasági termelők II. köztársasági konferenciáját Minden küldött beszélni akart, mindenkinek akadt bírálni-, javasolnivalója. Hi­szen a mezőgazdaság káros megkülönböztetésének sú­lyát nagyon megérzik a ter­melők, függetlenül attól, hogy e gazdaság melyik ágában dolgoznak. Magán­földműves és birtokon dol­gozó egyformán szenvedi az árarányok eltolódásának kö­vetkezményeit. Az értekez­leten, amelyek a vitára je­lentkezőknek fele sem ju­tott szóhoz, a többi között Nagy termelési tervek Az idén 6710 tonna konzervet készít a becsei Flora konzervgyár A becsei kombinát üzem­részlegeként működő Flora Konzervgyárban az utóbbi években eszközölt beruházá­soknak két célja volt: meg­szüntetni a termelést gátló szűk garatokat és korszerű felszerelést vásárolni. Külön­féle gépeket vettek, a többi között a narancsszörp tasa­kos csomagolására szolgáló gépet is. Csak a múlt évben befektetett összeg 2 694 000 dinárra rúgott. Az illetékeseknek azonban az a nézete, hogy a meglevő termelési vonalakon még mindig akadnak úgynevezett szűk garatok, és ennek a kö­vetkeztében a kapacitásokat nem lehet teljes mértékben kihasználni. Az említett kö­rülmény arra késztette őket, hogy teljes egészében fel­mérjék a helyzetet. Egy pon­tos gazdasági számítást kell elkészíteni, hogy milyen be­ruházást eszközöljenek az idén és az elkövetkező évek­ben. Különben az idén 6710 tonna különféle konzerv elő­állítását tervezik a tavaly megvalósított 5300 tonnával szemben. Ezenkívül 4 350 000 liter Flora narancsszörpöt készítenek. A szörpkészítés tavaly csak az év második felében indult meg nagyobb lendülettel, és így nem is le­hetett nagyobb tervezés. A terv megvalósítása még sok­ban függ attól is, hogy sike­rül-e kellő mennyiségű nyers­anyagot kapni. A kombinát­ban 258 hektáron zöldborsót, 12 hektáron uborkát, és 64 hektáron paprikát fognak termeszteni a gyár számára. De a kooperációból is számí­tanak mintegy 400 tonna uborkára, 100 tonna paradi­csomra és egyéb terményre. S. O. Pénzgondokkal küzd a kovini község A Tartományi Végrehajtó Tanácshoz fordult segítségért hasági ágazat sem olyan fej­lett, mint amilyennek kelle­ne lennie. Az egész ország mezőgazdasága is igen nehéz helyzetben van, aminek kö­vetkezményét éppen olyan agrárvidékek érzik legin­kább,­ mint amilyen a kovi­ni község is. Emiatt a kovini községi képviselő-testület is minden évben súlyos pénzgondokkal küzd. Az elmúlt évet is mint­egy 600 000 dináros veszte­séggel zárta. A nagyméretű vízkár is kihatott erre, a község Duna mentén fekvő 17 000 hektár szántóföldjének tavalyi termését megsemmi­sítette. A társadalmi segély­ben részesülő gyerekek gyógykezeltetése is fokozta a veszteséget, a megnövekedett kórházi költségek miatt. Emellett nagy összeget kel­lett elkölteniük a népvéde­­lem megszervezésére és kor­szerűsítésére. Mivel a köz­ségi képviselő-testület nem növelheti jövedelmét, mert a község gazdasága már így is túlterhelt, emiatt kérelemmel fordult a Tartományi Végre­hajtó Tanács­hoz a tavalyi pénzügyi veszteség megtérí­téséért Remélhető, hogy a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács ele­get tesz a kovini képviselő­­testület kérelmének. K. I. A kovini község lakosságá­nak fő foglalkozását a me­zőgazdaság alkotja, de a gaz- CSÓRESZOLÓK C­sóreszolók ... vagy­is: beleevő embe­rek. Bármennyire újszerűen hangzik is, még­sem új a szó. Mintegy há­rom évtizeddel ezelőtt ütötte meg először a füle­met. Ha a talponállóban vala­ki akár egy pillanatra is őrizetlenül hagyta félig el­fogyasztott adagját, akkor jött a csóreszoló, azaz bele­evő ember, lekapta a tá­nyért, és a terem másik felé­ben jóízűen nekilátott... Sok-sok évvel ezelőtt volt ez. De úgy látszik, nincsen új a nap alatt, mert ami Pancsován történt... A csóreszoló, a beleevő ember a Hófehérkében és az Express étteremben je­lent meg. Rendszerint csúcsforga­lomban, újságolvasást mí­melve az étkezők közé ve­gyül, aztán egy óvatlan pillanatban a megkezdett adagot átemeli maga elé, s a világ legártatlanabb áb­rázatával nyugodtan elfo­gyasztja. Aztán nyugodtan megtörli a száját a szintén elcsórt papírszalvétával, és körülnéz. A maradék italt sem veti meg. Hogy honnét tudom? Ve­lem is megtörtént egyszer az eset. Nagy volt a meg­lepetés, amikor a napok­ban a beleevő ember a mel­lettem levő asztalnál ült. Újságja mögül úgy nézett rám, mintha azt akarná mondani: „Ugyan, ne egyél már annyit, menj már egy kicsit a dolgod­ra.” Átszóltam hozzá: — Akarja a felét? Tes­sék. Homloka közepére sza­ladt fel a szemöldöke: — De kérem! Minek néz maga engem?!! Csóreszo­­lónak! ?... Pont ezt a szót használ­ta! Akárcsak valamikor har­minc évvel ezelőtt. (H. Zs.) új iskolát építenek Deliblatón helyi járulékból A dél-bánáti Deliblato faluban megszavazták a he­lyi járulékot az 1971/73-as időszakra. A bejegyzett 2728 választó közül 1463 a helyi járulék bevezetésére szava­zott. A polgárok jövedelmük után 4 százalékos helyi járu­lékot fizetnek. Úgy terve­zik, hogy három év alatt így összesen mintegy 600 000 di­nárhoz jutnak. Ennek 70 százalékát az új általános iskola építésére fordítják, a t­öbbit kutak fúrására és járdák építésére költik. Hoz­zájárulnak majd az ifjúsági otthon építéséhez, a vadász­otthon berendezéséhez és az utcai villanyvilágítás kor­szerűsítéséhez. K. L ! A köpködő önigazgató Nem sajtóhiba, így kre­álta a dolgokat a valóság. Bezdánban játszódott le az eset egy vállalatban. Az indítóok: a vállalati la­kásalap bizottsága 30 000 dinárt osztott fel három kérvényező között. S az egyik, aki rossznéven vet­te azt, hogy a többi kettő is kap, jelenlevő munka­társnőjét szemközt köpte, mondván minek neki köl­csön, hisz már úgyis van háza. Az eset természetesen a bíróság elé került, s a szokatlan ügyben megszü­letett a döntés : a köp­ködőnek 350 dinár bünte­tést kell fizetnie, meg a perköltséget. Nos, amint látjuk, a szo­katlan leszámolás nem volt éppenséggel drága. De példaként állhat, ho­gyan vesztik el egyesek fejüket, emberi méltósá­gukat. 17. oldal IVANOVÓI HÍREK Marko GURAN ivanovói földműves bárányvágásra ké­szült zsebében élesre fent konyhakéssel. Amikor a bá­rányt meg akarta fogni, meg­botlott, elesett és a konyha­kés a gyomrába szűrődött. Súlyos állapotban a pancso­­vai kórházba szállították. Túl van az életveszélyen. A BELGRÁDI LASTA Közlekedési Vállalat autó­buszjáratot indít Belgrád és Ivanovo között. A társasgép­kocsik naponta kétszer, reg­gel és este közlekednek majd. ELKÉSZÜLTEK a mint­egy 1,5 km hosszú föld alat­­ti telefonhuzat lefektetésé­vel, s most Ivanovo is be­kapcsolódott az automata­ te­lefonhálózatba. A MOLA PIJADE Általá­nos Iskolába bevezetik a víz­vezetéket. A munkálatokkal hamarosan elkészülnek. MÁJUS ELSEJÉTŐL meg­szüntetik a falu egyetlen újságosbódéját és dohány­árudáját. A lapterjesztésre eddig még nem jelentkezett senki. Valószínűleg a helyi kereskedelmi vállalat áru­sítja majd az újságot. MÉG HÚSZPARÁS fel­árat fizetnek a csiga kiló­jáért az eddigi 3 dinár he­lyett. A felvásárlók minden­nap reggel 7 órától este 7 óráig veszik át a csigát min­den mennyiségben. Minden használatban le­vő hitelesítetlen mérőesz­közt (serpenyős mérleget, piaci kilóst, fémsúlyokat, hossz- és űrmértéket) köte­lező hitelesíteni. A hitelesí­tést Ivanovón a belgrádi Nemesfém- és Mérleghitele­sítő Vállalat végzi Starjevón, délelőtt 10-től 13 óráig. H. Zs.

Next