Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

Csütörtök, 1971. ápr. 22. Mai kommentárjaink ösztönzés magas szinten A BOURBON PALOTÁBAN lezajlott kétnapos par­lamenti vita vihara után érkezik ma hivatalos lá­togatásra hazánkba Jacques Chaban-Delmas fran­cia miniszterelnök. A bizalmi kérdés felvetésével egybe­kapcsolt képviselőházi vita mindössze három napra rö­vidítette le a kormányfő előzetesen hosszabbra terve­zett jugoszláviai útját. Ennek ellenére négy köztársasá­gunkba látogat el — Szerbiába, Macedóniába, Horvátor­szágba és Szlovéniába — a szellemi és testi sporttelje­sítményeiről nevezetes Chaban-Delmas. Látogatásával folytatja a két ország államférfiainak élénknek mondható véleménycseréjét, hiszen Špiljak ak­kori kormányelnök párizsi tárgyalását követően, a múlt év júniusában, Giscard d’Estaing gazdaságügyi minisz­ter járt Belgrádban. Hollandiából jövet Tito elnök októ­berben átutazóban találkozott Pompidou köztársasági el­nökkel, nemrégiben a jugoszláv művészeti kiállítás pá­rizsi megnyitóját követően Ribičič és Chaban-Delmas zöldasztalnál folytatta a tárlat felavatásán megkezdett beszélgetést. Belgrád megtekintésekor, a vendég valószínűleg fel­keresi a kalimegdáni parkban felállított Meštrović szob­rot, amelyre a „Franciaországnak” felirat van vésve és a két ország fegyverbarátságát jelképezi, amire ilyen ta­lálkozások alkalmakor mulaszthatatlanul és nem üres szólamként hivatkoznak a felköszöntő beszédekben. A hagyományos barátságon túlmenően minden téren, politikai, gazdasági és kulturális téren emelkedő irány­zatú a két ország kapcsolata. A külpolitikában azonos vagy közel álló álláspontokat képviselünk, mert a ka­tonai tömbökhöz nem tartozó Franciaország és Jugoszlá­via független és önálló politikát folytat. De Gaulle tá­bornok irányzatát követi Pompidou kormányzata: a fe­szültségek feloldását, a békés megoldásokat szorgalmazza, ami egybevág a jugoszláv törekvésekkel. A két kormányelnök ma nyíló tárgyalásain felmérik az újabb és további lépések lehetőségét, amivel hozzá­járulnak az annyira óhajtott megbékéléshez Európában, a Földközi-tenger vidékén, de távoli térségben is. Egy­ben a két ország jó irányban fejlődő és fejlett kapcso­latait, együttműködését ösztökélik majd nagyobb ütemre és állítják korszerűbb alapokra. A két ország gazdasági kapcsolata lemarad a politikai mögött, jóllehet az áru­csere 43 százalékkal növekedett és a múlt évben 173 mil­lió dollár értékű volt, kivitelünk azonban 47 millió dol­lárral elmaradt a behozatal mögött. A lehetőségek távol­ról sincsenek kiaknázva, különösen hiányolható az ipari kooperáció, a közös befektetések, amit a francia kor­mány intézkedései lényegesen előremozdíthatnak és ke­zességvállalásával ösztönözhetnek. Ne mulasszuk el viszont megemlíteni, hogy a tudomá­nyos és a műszaki együttműködés szép eredménnyel járt eddig is. A francia kormány bőkezű ösztöndíjakkal lehe­tővé teszi szakembereink továbbképzését, ugyanakkor kulturális téren kiváló kapcsolat létesült Franciaország­gal. Chaban-Delmas és a vele érkező Maurice Schumann külügyminiszter látogatása nem az udvariasság jegyé­ben fogant, ezért tárgyalásaiktól a hagyományos jó vi­szony újszerű és lendületes öregbítését várjuk. S. T. SIKERES TÁRGYALÁSOK ANKÓ SMOLE szövetségi pénzügyi titkár utazása az Egyesült Államokban bizonyos értelemben ösz­­szefügg Nixon elnök tavalyi jugoszláviai látoga­tásával. Voltaképpen most realizálódnak a legmagasabb szinten született megállapodás első eredményei, tovább bővülnek és erősödnek a két ország gazdasági kapcso­latai. A gazdasági kapcsolatok, igaz, korábban is fejlettek és szilárdak voltak a két ország között, de lemaradtak a két fél lehetőségei mögött. Ennek egyik oka, az ame­rikai üzleti köröknek Jugoszláviában való beruházások iránti tartózkodó magatartásában is kereshető, mert a washingtoni kormány eddig nem adott garanciát. Nixon jugoszláviai látogatása kedvezően befolyásolta az amerikai üzleti körök Jugoszláviáról alkotott felfogá­sát. Jelentős volt továbbá Nixon elnök február 25-i kong­resszusi beszámolója, amelyben követelte a garanciák ki­­terjesztését a jugoszláviai beruházásokra is, valamint a hazánknak nyújtott hitelek növelését. Jugoszlávia és az Egyesült Államok között állandóan növekszik az árucsere-forgalom. 1969-ben 186 millió dol­lárt tett ki, 1970-ben már 250 milliót. Míg azonban két évvel ezelőtt az USA-val való külkereskedelmi mérlegünk minimális többletet mutatott, tavaly már jelentős hiá­nyunk volt, s ez az irányzat az idei év első hónapjaiban tovább fokozódott. Ennek megvan ugyan a magyarázata, ez azonban nem jelent vigaszt számunkra. Az árucsere­­forgalom deficitje fokozza eladósodásunkat az Egyesült Államokban, s tartozásunk már 300 millió dollárra rúg, ha beleszámítjuk a rövid és hosszú távú kölcsönöket is. A fenti összeg jó része még az amerikai mezőgazda­­sági fölöslegekből vásárolt búzáért esedékes adósságunk, ami önmagában még nem túlságosan sok, viszont kedve­zőtlen körülmény, hogy adósságunk törlesztésének jelen­tős része éppen most válik esedékessé, amikor gazdaság­­szilárdítási programunkat hajtjuk végre. Ilyen szempont­ból jelentős az a halasztás, amelyet az amerikai kor­mány ad ennek az adósságnak a törlesztésére, és fonto­sak a segély más formái is, amelyek megszilárdíthatják fizetési mérlegünket. Smole washingtoni tárgyalásai során az Egyesült Ál­lamok kormánya érdeklődését nyilvánította, hogy támo­gassa gazdaságszilárdítási programunkat és bővítse a két ország gazdasági kapcsolatait. Az árucsere-forgalom te­rületén a jugoszláv kivitel ösztönzése várható, valamint az amerikai felszerelések vásárlására adott hitelek növe­lése az amerikai Export-Import Bank részéről. Végül nem mellékes, hogy az USA magatartása kedvezően befolyá­solhatja Jugoszlávia és más partnereinek és a nagy nem­zetközi pénzintézetek, a Nemzetközi Valutaalap, a Nem­zetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank magatartását ha­zánk iránt. K-t ! MAGYAR SZÓ Jacques Chaban-Delmas francia miniszterelnök külpo­litikai expozéját tartja a nemzetgyűlés előtt .■ Befejeződött az Olasz Szocia­lista Párt küldöttségének jugoszláviai látogatása Az Olasz Szociáldemokrata Párt küldöttségének szerdán befejeződött jugoszláviai lá­togatása alkalmából, a JDNSZSZ szövetségi választ­mánya közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az olasz pártküldöttség a JDNSZSZ szövetségi választ­mányának vendégeként Ju­goszláviában járt és tárgyalt a Szocialista Szövetség kül­döttségével. Az olasz küldött­ségben helyt kapott Mauro Ferri főtitkár és Antonio Cariglia főtitkárhelyettes, a jugoszláv delegációban pedig Veljko Milatovic, a Szövet­ségi Választmány elnöke, Be­no Zupančič főtitkár, Dimcse­­Belovszki elnökségi tag és­­ Aleksandar Petkovic, a vég­rehajtó bizottság tagja. Az olasz vendégeket fogad­ta Josip Broz Tito köztársa­sági elnök, Mika Tripalo, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja és Mirko Tepavac külügyi államtitkár. Véleményt cseréltek a két ország időszerű belpolitikai problémáiról és kétoldali kapcsolatairól. Ezenkívül megvitattak néhány számot­tevő nemzetközi kérdést. Amerikai katonák halálos végű verekedései A Dél-Vietnamban har­coló amerikai katonák egymás közti leszámolásá­nak száma tavaly a két­szeresére növekedett. A Pentagon megerősítette Mansfield demokrata sze­nátor jelentését, amely szerint tavaly 209 vereke­dés történt, amelyeknek 34 katona esett áldozatul. 3. oldal Svédország köz­véleménye keményen elítéli a gyilkosokat A Ny Dag című lap cikke Stockholmból jelenti a Tanjug. A Ny Dag, a Svéd KP lapja szerdai cikkében hang­súlyozza, hogy Svédország haladó szellemű közvélemé­nye gyászolja Vladimir Bo­­sovic jugoszláv nagykövetet, és keményen elítéli a gyilko­sokat és a merénylet szer­vezőit. Egyszersmind félre­érthetetlenül támogatja a jugoszláv nép eltökéltségét, hogy harcoljon a terror el­len. Az újság leszögezi, hogy a náci megszállás elleni küz­delem egyik harcosa esett el a fasiszta terroristák ke­ze által. „A nagykövet halála egé­szen érthetően kiváltotta Jugoszlávia elkeseredését... Jugoszláv részről egyébként már korábban is rámutattak az usztasa terrorista cso­portok tevékenységére, ha­tóságaink azonban nem mu­tattak kellő érdeklődést az ügy iránt” — írja többek között. Lengyelország osztozik a jugoszláv közvélemény felháborodásában Varsóból jelenti a Tanjug. A Zycie Warszawy szer­dai hírmagyarázatában meg­állapítja, hogy a lengyel köz­vélemény osztozik a jugo­szláv közvéleménynek az usztasa terrorizmus miatti felháborodásában, és a fa­siszta emigránsok terrorte­vékenysége a nemzetközi közvéleményt is riadóztatta. Az újság megállapítja, hogy az emigráns usztasák fasiszta mozgalma földalatti szervezet, amely a maffia elvein alapul. Feltételezhe­tő, hogy a mozgalom élén dr. Branko Jelic áll, aki an­nak idején az úgynevezett Független Horvát Államot képviselte Hitlernél, s Ante Pavelić besúgója volt A szovjet és az amerikai küldöttség újabb tárgyalásai Bécsből jelenti az UPI. Szerdán ,Bécsben megtar­tották a stratégiai atomfegy­verkezés korlátozásáról tár­gyaló amerikai és szovjet küldöttség ülését Hivatalos közlemény sze­rint az ülés munkajellegű légkörben folyt le. A két delegáció jövő szer­dán ül össze ismét az USA bécsi nagykövetségének épü­letében. A ciprusi törökök nem egyeznek bele Ciprus korlátlan függetlenségébe — A ciprusi törökök so­hasem egyeznek bele Ciprus korlátlan függetlenségébe — jelentette ki Rauf Denktas, a ciprusi török népközösség vezére, Ankarából való visz­­szatérte után. — Ciprus ilyen függetlensége ugyanis — tette hozzá — lehetővé tenné a szigetország későb­bi egyesülését Görögország­gal. Denktas egy hetet töl­tött Ankarában és tanácsko­zott az új török kormány­nyal. Üdvözlő beszédek a bolgár pártkongresszuson Elsőnek Brezsnyev üdvözölte a delegátusokat . Felszólalt Gierek, Kádár és több más pártvezető Szófiából jelenti a Tanjug. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusának má­sodik napján a délelőtti ülés Leonyid Brezsnyev, az SZKP KP főtitkárának üdvözlő be­szédével kezdődött. Brezsnyev hosszan tartó tapstól több ízben is megsza­kított beszédében magasra értékelte Bulgária fejlődését, politikáját és nagy elismerés­sel adózott Todor Z­sivkov­­nak, a Bolgár KP KB első titkárának. Hangsúlyozta, hogy a bolgár kommunisták jelentős mértékben elősegí­tették a szocialista közösség megszilárdítását, a szocialis­ta gazdasági integrálódás fej­lődését és a szocialista vív­mányok megvédését, továbbá hozzájárultak a Varsói Szer­ződés további megszilárdítá­sát célzó intézkedések kidol­gozásához. Kiemelte, hogy Bulgária híven ragaszkodik a marxizmushoz, a leninizmus­­hoz és a proletár nemzetközi­séghez. A továbbiakban leszögezte, hogy a szocializmus építésé­nek minden országban meg­vannak a maga sajátosságai, hozzáfűzte azonban, hogy az általános törvényszerűségek döntő jelentősége minden szo­cialista ország fejlődésében történelmileg beigazolódott. A szerdai ülésen üdvözlő beszédet mondott Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának elnöke, továbbá Georgi Pana, a Román KP képviselője, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Arturo Colombi, az Olasz KP képviselője és többen mások. Tovább fejlődik a szocialista nemzeti egység Kádár János választási beszéde Kőbányán • Foglalkozott az ország belpolitikai sikereivel és beszélt a külpolitikai problémákról Budapestről jelenti a Tanjug. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, kedd este Kőbányán választási beszédet mondott, és az or­szágépítés eredményeivel és feladataival, valamint Magyarország nemzetközi helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy az ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 31 százalékkal, az ipari termelés 35 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lés 16 százalékkal emelke­dett. A reálbérek 18 száza­lékkal növekedtek. A terv időszakában 327 000 lakást építettek, egészségügyi biz­tosításban részesítették úgy­szólván az egész lakosságot, és nagy fejlődést értek el a művelődés és a közoktatás területén. — A legfontosabb a® — hangoztatta Kádár —, hogy szorosabb lett a párt és a néptömegek kapcsolata. Há­la ennek, tovább fejlődik a szocialista nemzeti egység és még inkább megszilárdul a munkáshatalom. Beszédének jelentős részét külpolitikai kérdéseknek szentelte. Elmondta, hogy Magyarország a békés koeg­­zisztencia elvei szerint és a kölcsönös érdek és haszon alapján fejleszteni kívánja kapcsolatait minden ország­gal, ideértve az Egyesült Államokat, és a fejlett nyu­gat-európai kapitalista or­szágokat, közöttük a Német Szövetségi Köztársaságot. Magyarország legfonto­sabb nemzetközi feladatá­nak a Szovjetunióval való barátság és együttműködés további fejlesztését, a Var­sói Szerződés erősítését, a KGST-ben való együttmű­ködést és a szocialista or­szágok egységének és együtt­működésének fejlesztését tartja. Kádár János erélyesen elítélte a szovjetellenessé­­get, amire a munkásmozgal­mon belül is példa van, je­lenleg a kínai vezetők ré­széről. Hetven argentin pap Lanusse elnök ellen Buenos Airesből jelenti az AP. Hetven argentínai római katolikus lelkész­­kijelentet­te, hogy Lanusse elnök gá­tat akar vetni a nép harcá­nak. Ezzel a közös nyilatko­zattal mondtak véleményt az elnök ígéretéről, hogy vá­lasztások útján visszaállítja az alkotmányos hatalmat. A lelkészek az úgyneve­zett harmadik világért küzdő mozgalom tagjai. Azt köve­telik, hogy a termelőeszkö­zöket helyezzék társadalmi tulajdonba. A mozgalom, amelynek 400 lelkész a tag­ja, együttműködik a pero­nista mozgalom forradalmi szárnyával.

Next