Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-22 / 110. szám
Csütörtök, 1971. ápr. 22. Alkotmány vita Vajdasági jogászok a függősékről Tanácskozás újvidéken A jogászok már eddig is részt vettek az alkotmánymódosításról szóló vitában, mint a társadalmipolitikai szervezetek aktivistái vagy pedig mint a képviselőházi és egyéb szakszolgálatok munkatársai. Most azonban szakmai szervezetük révén is bekapcsolódtak ebbe a munkába. Szerdán délelőtt a tarto-ományi képviselőház kistér jmében megbeszélést szervezett a Vajdasági Jogászegyesületek Szövetsége. Banko Švižar elnökölt, vitaindítót pedig Mojsa Miljkovic, a képviselőház társadalmi-politikai rendszerrel foglalkozó bizottságának az elnöke mondott. A tartomány maga határozza meg autonómiáját Néhány sarkalatos kérdést érintett, köztük az új államelnökségnek és a Szövetségi Képviselőháznak a viszonyát, amely még jelentős elméleti megvilágítást követel. Behatóan foglalkozott a tartományi autonómiával is, vitába szállva a füg,gelékeknek olyan bírálóival, akik szerint a Szerb Szocialista Köztársaságnak „túlságosan összetett lesz a jogi helyzete”, amiatt, hogy a tartományok autonómiáját kibővíti. — Szerbiának a társadalmi alkata összetett, hiszen a szerb népnek és a többi jugoszláv népek itt élő részeinek, valamint a nemzetiségeknek szocialista közössége. Nem az alkotmányjogi tételek teszik összetetté, hanem az objektív valóság — mondotta Miljkovic, majd hozzáfűzte: " Minthogy pedig a tartományok maguk határozták el, hogy mint autonóm egységek csatlakoznak Szerbiához, rájuk tartozik, hogy meghatározzák saját autonómiájuk keretét és tartalmát. Egységes családjogot Dr. Miloš Stevanov kifejezte nézetét, hogy a család- és házasságjogot a szövetségi törvényhozás hatáskörébe kell helyezni, mert a polgároknak rendkívül fontos szabadságjogai és érdekei fűződnek ehhez. Márpedig a kor leghaladóbb családjogi elveit csak az egységes törvényhozás érvényesítheti. Kristovác László javaslata szerint törölni kell a XX. függelék 5. pontját, amely a nemzetiségeknek a községben érvényesülő szuverenitásáról szól, vagy esetleg úgy alakítani át, hogy a községet mint olyan politikai-területi közösséget határozza meg, amelyben a népek és nemzetiségek érvényesítik szuverén jogaikat. — Ha ez egyáltalán szükséges — mondotta Kristovác. Különös figyelmet érdemelt Nikola Pavičić felszólalása, aki a függelékekből merített érvekre támaszkodva megállapította, hogy az alkotmánymódosítás egyáltalában nem jelent szakítást a múlttal, hanem csak jelentős újítást, amilyen a múltban is volt már, például 1950-ben, amikor bevezették az önigazgatást. Rámutatott továbbá a társadalmi és az önigazgatási megállapodás olyan jellegzetességeire, amelyek ezt a két új jogi intézményt alapjában megkülönböztetik hasonló, klasszikus jogi fogalmaktól. — Éppen ezért, és mivel mind gyakoribb lesz az alkalmazásuk, megérdemlik a tudomány nagyobb figyelmét — mondotta Pavičić, Dr. Sz. A. Szarajevói újságírót javasolnak a Jugoszláv újságíró Szövetség élére A bosznia-hercegovinai újságíró egyesület évi közgyűlésének küldöttei egyhangúlag Ferid Softicot, az egyesület eddigi elnökét, a szarajevói Svijet című hetilap fő- és felelős szerkesztőjét javasolják a Jugoszláv Újságíró Szövetség új elnökévé. l kitűnő az A tartományi képviselőház közoktatási, művelődési és tudományügyi tanácsa egyetértett a középfokú oktatást szabályozó köztársasági törvény olyan értelmű kiegészítésével és módosításával, hogy a Vuk Karadžić-okleveles diákokat — vagyis azokat, akik minden tanévet színtiszta ötös osztályzattal fejeztek be — az idei évtől kezdve teljesen mentsék fel az érettségi alól. A módosító javaslat ezenkívül előirányozza azoknak a diákoknak részleges felmentését, akik valamely tantárgyból kivételes sikert mutattak fel. Ezeknek csak abból a tantárgyból nem diákokat felmentik érettségi alól kell érettségizniük, amelyből oklevelet kaptak. Fennáll annak a lehetősége is, hogy azokat a diákokat, akik a második osztálytól kezdve végig kitűnő általános eredményt értek el, szintén mentsék fel a záróvizsga alól, ha kitűnő osztályzatot kapnak vizsgamunkájukra. Valószínűleg módosítják a gyakorlati oktatást végző pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket is. Eszerint továbbra is végezhetnek gyakorlati oktatást azok a személyek, akik befejezték a magas szakképesítő iskolát vagy vizsgatétellel elnyerték a magas szakképzettségi fokozatot. Olcsóbb lett az importált kukorica A Szövetségi Élelmiszerkészletek Igazgatósága 1,07 dinárról 1,05-re csökkentette az importált kukorica kilójának árát, s már mától kezdve ezen az áron adja. Az árcsökkentést az tette lehetővé, hogy a világpiacon is olcsóbb lett a kukorica. Az igazgatóság a takarmányhiány miatt már tavaly elhatározta 400 000 tonna magtakarmány behozatalát. Ennek több mint háromnegyede kukorica. Az előirányzott mennyiségből eddig 215 000 tonnát hoztak be. MAGYAR SZÓ Vasutastüntetés Ljubljanában A ljubljanai Moste teherpályaudvar alkalmazottai közül tegnap több mint 200- an felvonultak a város főterén, s harmincszázalékos fizetésemelést követeltek. Utána visszatértek a pályaudvarra. A felvonuló vasutasok 400 munkatársukkal együtt már tegnapelőtt megszüntették a munkát, mert a háromhavi elszámolás szerint március hónapra 30 százalékkal kisebb keresetet kapnak, mint az előző hónapokban. Ezenkívül követelik alapfizetésük 30 százalékos emelését, mert megdrágult az élet. Követelésüket a vállalat vezetői elfogadhatatlannak ítélték meg, részint azért, mert korlátozva van a keresetnövelés, részint pedig azért, mert az év első két hónapjában egyébként is túl nagy személyi jövedelmet fizettek ki. A Moste pályaudvar alkalmazottainak átlagkeresete az első három hónapban járó dinár volt, tavaly 1237, 1969- ben pedig mindössze 1085. Habár az állomáson már két napja szünetel a munka, a rakodásban nem történt fennakadás, mert a tehervonatokat más állomásokra irányították át. Lemondott a horvát egyetemi hallgatók elnökségének néhány tagja A Horvát Egyetemi Hallgatók Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén lemondott tisztségéről Marko Melčić, az elnökség titkára, Petar Strpic, a szervezési bizottság elnöke és Boris Malada, az egyetemi reformügyi bizottság elnöke. Az első kettő azért, mert nem élvezi többé anyaszervezetének támogatását, az utóbbi pedig azért, mert tanulmányai túlságosan igénybe veszik. Az ülésre írásban elküldte lemondását Slobodan Lang, a Horvát Egyetemi Hallgatók Szövetségének eddigi elnöke is. Lemondását azzal indokolja, hogy a diákság egy része nem bízik meg benne, és tanulmányai túlságosan lefoglalják. Elhalasztották a JISZ választmányi ülését A Jugoszláv Ifjúsági Szövetség elnöksége április 24- éről május 17-ére halasztotta a szervezet programhozó és tisztújító választmányi ülését, majd egyhangúlag úgy döntött, hogy Vladimír Maksimovic újvidéki tanársegédet, a vajdasági tartományi ifjúsági választmány elnökét jelöli a JISZ választmányának elnökévé. A választmány titkáraivá Stane Bostjančičot (Szlovénia) és Boža Kljajicot (Bosznia-Hercegovina) javasolja. Egységes jégvédelmi rendszer Szerbiában A köztársasági mezőgazdasági titkárság és a köztársa- sági hidrometeorológiai intézet indítványozza a Köztársasági Képviselőháznak, hogy hozzon törvényt a jégverés elleni védelem szabályozására. Az összes elemi csapások közül ugyanis a jégverés fokozza a legnagyobb kárt, minden évben megrongálja a megművelt terület 15—20 százalékát, s mivel a földművesek évről évre nagyobb öszszegeket ruháznak be a ter- r melésbe, a kár is nőttön nő. A termelők emiatt helyenként már maguk szervezkednek a jégverés megakadályozása céljából, s több felé jég- elhárító rendszert építettek, úgyhogy már 1 350 000 hektárt védenek rakétával és egyéb módon. Ezen a területen háromszorosan, négyszeresen csökkent a kár. Mivel a jövendő rendszer gerince már nagyjából megvan, a titkárság és az intézet úgy véli, hogy a védelmet a törvény által kötelezővé kell tenni, s e célból indítványozzák a megfelelő jogszabály kidolgozását. Bűnös vagy ártatlan? Szerbia Legfelsőbb Bírósága tegnap tárgyalt Hrkác fellebbezéséről Szerbia Legfelsőbb Bíróságának Djurc-tanácsa tegnap tárgyalt Miljenko Hrkaénak, a halálra ítélt usztasa-terroristának fellebbezéséről. Dr. Jovan Vukčević, az elítélt védőügyvédje fellebbezésében arra hivatkozott, hogy Hrknc, habár tagja volt a Horvát Felszabadítási Mozgalomnak és valóban közreműködött pokolgépek készítésében, mindenképpen ártatlan a merényletekben, nem ő helyezte el a pokolgépet, sem a belgrádi vasútállomáson, sem az Október 20. moziban. Emellett szól az is, hogy legközelebbi hozzátartozóit, testvérbátyját és sógorát vádolja a terhére rótt bűncselekményekkel. Ha bűnös volna, okvetlenül másra terelné a gyanút, s nem az említetteket terhelné. A fentiek alapján dr. Vukčević kértea Legfelsőbb Bíróságot, hogy vagy semmisítse meg a halálos ítéletet és az egész ügyet utalja újratárgyalás végett az I. fokú bíróság elé, vagy változtassa meg az ítéletet, és maga mondjon ki méltó büntetést Hrknéra, de semmiképpen se ítélje halálra. Indítványával Simicevic, a vád képviselője a legerélyesebben szembeszegült, és követelte a bíróságtól, hogy erősítse meg a belgrádi bíróság ítéletét, mert Hrknc bűnéhez nem férhet kétség, ugyanis olyan részletesleírást adott egyes dolgokról, hogy ezt csak az ismerhette, aki a pokolgépeket elhelyezte. A védőügyvédnek azzal a feltevésével kapcsolatban, hogy a belgrádi bűncselekményekben legalább ketten vettek részt, Simicevic kijelentette, hogy még ha így van is, ez semmivel sem csökkenti Hrkac felelősségét. A két ügyvéd, beszédéhez Hrkac csak azt fűzte hozzá, hogy igazán sajnálja, hogy nálánál sokkal bűnösebbeket szabadlábra helyeztek. Szerbia Legfelsőbb Bírósága egyelőre nem közölte döntését. A következőképpen dönthet: vagy elrendeli az ügy kivizsgálását és újratárgyalását, vagy megerősíti a kerületi bíróság ítéletét, vagy pedig megmásítja. Ha megerősíti a halálos ítéletet, Hrknc már csak Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságához fordulhat, s ha ez is bűnösnek találja és elutasítja fellebbezését, kegyelmi kérvénnyel a köztársaság elnökéhez folyamodhat. Elég búza és kukorica terem A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsának becslése A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsának becslése szerint a vetések jelenlegi állapotából ítélve az idén mintegy 4 800 000 tonna búza terem, ami teljesen elég a hazai szükséglet fedezésére. A kukorica hozama minden eddigit felül fog múlni, az össztermés megközelíti a nyolc és fél millió tonnát. Csak a cukorrépa és a napraforgó társastermelésével kapcsolatban keletkeztek nehézségek, s emiatt valószínűleg mind a kettő hiánycikk lesz. Az állattenyésztésben — habár az állatállomány az év elején valamennyivel növekedett— sokkal kifejezettebb nehézségekkel kell számolni, mert túl drága a takarmány és túl alacsony a felvásárlási ár. A megnövekedett sertéskínálat következtében csökkenőben levő átvételi ár már az év második felében tenyésztésvisszaesést fog előidézni. Marhahúsból hiány van, s alighanem szükség lesz némi behozatalra. A csibehizlalás fellendült, de ha nem küszöbölődik ki a baromfihús és a takarmányárak közti aránytalanságot és nem szabadítják fel a baromfihús árát, hamarosan ezen a területen is hanyatlás áll be. 5. oldal Huzavona a mezőgazdasági árakkal Nem győzzük tájékoztatni az olvasót mindazokról a mezőgazdasági árjavaslatokról, melyek az utóbbi hetekben a különféle intézményekben, hivatalokban és gazdasági társulásokban napvilágot látnak, és amelyek alapján országszerte maratoni vita folyik. A cél: az elsődleges elosztás terén, is érvényt szerezni a reformelveknek, azaz a mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak egyenlő gazdálkodási és jövedelemszerzési feltételeket teremteni. Az árak nem egyedüli, de igen lényeges szabályozói a gazdálkodásnak, ennélfogva a mezőgazdasági termelők és Vajdaság sem lehet közömbös, milyen szinten fogadják el őket. A leghevesebb vitát ugyanis éppen a szavatolt és minimális felvásárlási árak szintjének megállapítása okozza. A gazdasági reform indításakor elfogadott elvek, a JKSZ választmányi ülésének határozatai és a képviselőházi határozatok mind kimondják (egyebek között) a reformszabta árviszonyok fenntartásának szükségességét, hogy ezáltal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megfelelő jövedelemhez jusson, és képes legyen a bővített újratermelésre. A Tartományi Gazdasági Kamara, a szakszervezet és a vajdasági kormány által kidolgozott mezőgazdasági árjavaslat e határozatok síkján mozog. Bizonyítja ezt az is, hogy sem a Szövetségi Képviselőház illetékes bizottságaiban, sem a Szövetségi Gazdasági Kamarában, sem a köztársasági képviselőházban, kormányban és kamarában nem emeltek ellene érdemleges kifogást. Ez a nagyfokú nézetazonosság azonban csak az elvi álláspontokban nyilvánul meg, a konkrét árindítványokban már kevés nyoma van. Nem egy légből kapott, erősen kifogásolható szemponton alapuló javaslattal állt elő nemrég a Szövetségi Árhivatal is, s a kritika pergőtüze csupán azt eredményezte, hogy kissé meghátrálva ugyan, de újból elfogadhatatlan megoldásokat ajánlott. Decemberben készült el a már említett vajdasági javaslat, s ezt utána a devalváció hatását figyelembe véve módosították. Azóta megdrágult számos újratermelési anyag (benzin, kenőanyagok, áram, műtrágya, gépek) és szolgáltatás ára, az árhivatal tisztviselői mégis a decemberi áraknál is alacsonyabbakat javasolnak. Találkozunk ismét olyan véleményekkel, hogy a mezőgazdaságnak jobban megy a sora, mint ahogy a termelők állítják, hiszen jobb eredménnyel zárták a tavalyi évet, mint prognozálják. A való helyzet sötétebb, hiszen napról nálra romlanak a gazdálkodási feltételek. A községek olyan gyorsan emelkednek, hogy valósággal kényszerítik a termelőket az áremelésre, az árarányoknak a jelenleginél magasabb szinten való kiegyenlítésére. A Tartományi Gazdasági Kamara éppen a helyzet komolyságából kiindulva követeli ismét a megbomlott árarányok helyreállítását és a már annyiszor elfogadott álláspontok valóra váltását. S. Z. Megegyezés a körütísessé vált szállóépítés ügyében. Az idegenforgalmi építkezés hitelellátásában közreműködő jugoszláv bankoknak — a koordinációs bizottságokból szerzett értesülés szerint — sikerült megegyezniük a Szövetségi Végrehajtó Tanács illetékes munkacsoportjával az idegenforgalmi hitelek után járó, egyelőre azonban kifizetetlen előleges kamat kiutalása ügyében. A kormány munkacsoportja 3 milliárd 45 millió dinárnyi 1970. december 31- ig felhasznált kölcsönre isnyerte el a bankok kamatra való jogát, s ennek alapján 971 000 000 dinárt utalt ki nekik. Ebből már 188,33 milliót készpénzben, 208,35 millió dinárt pedig kötvényben kifizetett, a hátramaradt 575,11 millió dinárt pedig részletekben utalja ki: 1971. április 30-áig 62 milliót, azután pedig — szintén április végéig — még 100 milliót. A többi 413,11 millió dinárra kötvényeket bocsát ki, s ezeknek egyik felét 1972. június 30-áig, mások felét 1973. június 30-áig fizeti ki. Ezenkívül engedélyt adott arra, hogy a bankok az idén 50 millió, jövőre pedig 30 millió dollár kölcsönt vegyenek fel külföldön a szokásos deviza letét-kötelezettsége nélkül. A megállapodás folytán az összes megkezdett szálloda építését be fogják fejezni.