Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

Csütörtök, 1971. ápr. 22. Alkotmány vita Vajdasági jogászok a függősé­­kről Tanácskozás újvidéken A jogászok már eddig is részt vettek az alkot­mánymódosításról szóló vitában, mint a társadalmi­politikai szervezetek aktivistái vagy pedig mint a képviselőházi és egyéb szakszolgálatok munkatársai. Most azonban szakmai szervezetük révén is bekap­csolódtak ebbe a munkába. Szerdán délelőtt a tarto-­o­mányi képviselőház kistér­ j­mében megbeszélést szerve­­­­zet­t a Vajdasági Jogászegye­sületek Szövetsége. Banko Švižar elnökölt, vitaindítót pedig Mojsa Miljkovic, a képviselőház társadalmi-po­litikai rendszerrel foglalko­zó bizottságának az elnöke mondott. A tartomány maga határozza meg autonómiáját Néhány sarkalatos kér­dést érintett, köztük az új államelnökségnek és a Szö­vetségi Képviselőháznak a viszonyát, amely még jelen­tős elméleti megvilágítást követel. Behatóan foglalko­zott a tartományi autonómiá­val is, vitába szállva a füg­,­gelékeknek olyan bírálóival, akik szerint a Szerb Szo­cialista Köztársaságnak „túl­ságosan összetett lesz a jo­gi helyzete”, amiatt, hogy a tartományok­­ autonómiáját kibővíti. — Szerbiának a társadal­mi alkata összetett, hiszen a szerb népnek és a többi jugoszláv népek itt élő ré­szeinek, valamint a nemze­tiségeknek szocialista közös­sége. Nem az alkotmányjogi tételek teszik összetetté, ha­nem az objektív valóság — mondotta Miljkovic, majd hozzáfűzte: " Minthogy pe­dig a tartományok maguk határozták el, hogy mint autonóm egységek csatlakoz­nak Szerbiához, rájuk tar­tozik, hogy meghatározzák saját autonómiájuk keretét és tartalmát. Egységes családjogot Dr. Miloš Stevanov kife­jezte nézetét, hogy a család- és házasságjogot a szövetsé­gi törvényhozás hatásköré­be kell helyezni, mert a polgároknak rendkívül fon­tos szabadságjogai és érde­kei fűződnek ehhez. Márpe­dig a kor leghaladóbb csa­ládjogi elveit csak az egy­séges törvényhozás érvénye­sítheti. Kristovác László javasla­ta szerint törölni kell a XX. függelék 5. pontját, amely a nemzetiségeknek a községben érvényesülő szu­verenitásáról szól, vagy eset­leg úgy alakítani át, hogy a községet mint olyan politi­kai-területi közösséget ha­tározza meg, amelyben a né­pek és nemzetiségek érvé­nyesítik szuverén jogaikat. — Ha ez egyáltalán szüksé­ges — mondotta Kristovác. Különös figyelmet érdemelt Nikola Pavičić felszólalása, aki a függelékekből merí­tett érvekre támaszkodva megállapította, hogy az al­kotmánymódosítás egyálta­lában nem jelent szakítást a múlttal, hanem csak je­lentős újítást, amilyen a múltban is volt már, például 1950-ben, amikor bevezették az önigazgatást. Rámutatott továbbá a tár­sadalmi és az önigazgatási megállapodás olyan jelleg­zetességeire, amelyek ezt a két új jogi intézményt alap­jában megkülönböztetik ha­sonló, klasszikus jogi fogal­maktól. — Éppen ezért, és mivel mind gyakoribb lesz az al­kalmazásuk, megérdemlik a tudomány nagyobb figyel­mét — mondotta Pavičić, Dr. Sz. A. Szarajevói újságírót javasolnak a Jugoszláv újságíró Szövetség élére A bosznia-hercegovinai új­ságíró egyesület évi közgyű­lésének küldöttei egyhangú­lag Ferid Softicot, az egye­sület eddigi elnökét, a sza­rajevói Svijet című hetilap fő- és felelős szerkesztőjét javasolják a Jugoszláv Új­ságíró Szövetség új elnö­kévé. l kitűnő az A tartományi képviselő­ház közoktatási, művelődési és tudományügyi tanácsa egyetértett a középfokú ok­tatást szabályozó köztársa­sági törvény olyan értelmű kiegészítésével és módosí­tásával, hogy a Vuk Karad­­žić-okleveles diákokat — vagyis azokat, akik minden tanévet színtiszta ötös osz­tályzattal fejeztek be — az idei évtől kezdve teljesen mentsék fel az érettségi alól. A módosító javaslat ezenkívül előirányozza azok­na­k a diákoknak részleges felmentését, akik valamely tantárgyból kivételes sikert mutattak fel. Ezeknek csak abból a tantárgyból nem diákokat felmentik érettségi alól kell érettségizniük, amely­ből oklevelet kaptak. Fennáll annak a lehető­sége is, hogy azokat a diá­kokat, akik a második osz­tálytól kezdve végig kitűnő általános eredményt értek­ el, szintén mentsék fel a záróvizsga alól, ha kitűnő osztályzatot kapnak vizsga­munkájukra. Valószínűleg módosítják a gyakorlati oktatást végző pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket is. Eszerint­­ továbbra is végezhetnek gyakorlati oktatást azok a személyek, akik befejezték a magas szakképesítő iskolát vagy vizsgatétellel elnyerték a magas szakképzettségi fo­kozatot. Olcsóbb lett az importált kukorica A Szövetségi Élelmiszer­készletek Igazgatósága 1,07 dinárról 1,05-re csökkentette az importált kukorica kiló­jának árát, s már mától kezdve ezen az áron adja. Az árcsökkentést az tette lehetővé, hogy a világpia­con is olcsóbb lett a ku­korica. Az igazgatóság a takar­mányhiány miatt már ta­valy elhatározta 400 000 ton­na magtakarmány beho­zatalát. Ennek több mint háromnegyede kukorica. Az előirányzott mennyiségből eddig 215 000 tonnát hoztak be. MAGYAR SZÓ Vasutastüntetés Ljubljanában A ljubljanai Moste teher­pályaudvar alkalmazottai közül tegnap több mint 200- an felvonultak a város főterén, s harmincszázalé­kos fizetésemelést követel­tek. Utána visszatértek a pályaudvarra. A felvonuló vasutasok 400 munkatársukkal együtt már tegnapelőtt megszüntették a munkát, mert a háromhavi elszámolás szerint március hónapra 30 százalékkal ki­sebb keresetet kapnak, mint az előző hónapokban. Ezen­kívül követelik alapfizetésük 30 százalékos emelését, mert megdrágult az élet. Követelésüket a vállalat vezetői elfogadhatatlannak ítélték meg, részint azért, mert korlátozva van a kere­setnövelés, részint pedig azért, mert az év első két hónapjában egyébként is túl nagy személyi jövedelmet fizettek ki. A Moste pályaudvar al­kalmazottainak átlagkeresete az első három hónapban járó dinár volt, tavaly 1237, 1969- ben pedig mindössze 1085. Habár az állomáson már két napja szünetel a munka, a rakodásban nem történt fennakadás, mert a tehervo­­natokat más állomásokra irá­nyították át. Lemondott a horvát egyetemi hallgatók elnökségének néhány tagja A Horvát Egyetemi Hall­gatók Szövetségének tegnapi elnökségi ülésén lemondott tisztségéről Marko Melčić, az elnökség titkára, Petar Strpic, a szervezési bizott­ság elnöke és Boris Malada, az egyetemi reformügyi bi­zottság elnöke. Az első kettő azért, mert nem élvezi töb­bé anyaszervezetének támo­gatását, az utóbbi pedig azért, mert tanulmányai túl­ságosan igénybe veszik. Az ülésre írásban elküldte lemondását Slobodan Lang, a Horvát Egyetemi Hallga­tók Szövetségének eddigi el­nöke is. Lemondását azzal indokolja, hogy a diákság egy része nem bízik meg benne, és tanulmányai túlságosan lefoglalják. Elhalasztották a JISZ választmányi ülését A Jugoszláv Ifjúsági Szö­vetség elnöksége április 24- éről május 17-ére halasztot­ta a szervezet programhozó és tisztújító választmányi ülését, majd egyhangúlag úgy döntött, hogy Vladimír Maksimovic újvidéki tanár­segédet, a vajdasági tarto­mányi ifjúsági választmány elnökét jelöli a JISZ választ­mányának elnökévé. A vá­lasztmány titkáraivá Stane Bostjančičot (Szlovénia) és Boža Kljajicot (Bosznia-Her­cegovina) javasolja. Egységes jégvédelmi rendszer Szerbiában A köztársasági mezőgazda­­sági titkárság és a köztársa-­­ sági hidrometeorológiai inté­­­­zet indítványozza a Köztársa­­­sági Képviselőháznak, hogy­­ hozzon törvényt a jégverés­­ elleni védelem szabályozásá­ra. Az összes elemi csapások­­ közül ugyanis a jégverés f­okozza a legnagyobb kárt, minden évben megrongálja a­­ megművelt terület 15—20 szá­­­zalékát, s mivel­ a földműve­sek évről évre nagyobb ösz­­szegeket ruháznak be a ter- r melésbe, a kár is nőttön nő.­­ A termelők emiatt helyen­ként már maguk szervezked­nek a jégverés megakadályo­­­zása céljából, s több felé jég-­­ elhárító rendszert építettek,­­ úgyhogy már 1 350 000 hek­tárt védenek rakétával és egyéb módon. Ezen a terüle­­­­ten háromszorosan, négysze­resen csökkent a kár. Mivel a jövendő rendszer gerince már nagyjából meg­van, a titkárság és az intézet úgy véli, hogy a védelmet a törvény által kötelezővé kell tenni, s e célból indítványoz­zák a megfelelő jogszabály kidolgozását. Bűnös vagy ártatlan? Szerbia Legfelsőbb Bírósága tegnap tárgyalt Hr­kác fellebbezéséről Szerbia Legfelsőbb Bírósá­gának Djur­c-tanácsa tegnap tárgyalt Miljenko­ Hrkaénak, a halálra ítélt usztasa-terro­­ristának fellebbezéséről. Dr. Jovan Vukčević, az el­ítélt védőügyvédje fellebbe­zésében arra hivatkozott, hogy Hrknc, habár tagja volt a Horvát Felszabadítási Moz­galomnak és valóban közre­működött pokolgépek készí­tésében, mindenképpen ártat­lan a merényletekben, nem ő helyezte el a pokolgépet, sem a belgrádi vasútállomáson, sem az Október 20. moziban. Emellett szól az is, hogy leg­közelebbi hozzátartozóit, test­vérbátyját és sógorát vádolja a terhére rótt bűncselekmé­nyekkel. Ha bűnös volna, ok­vetlenül másra terelné a gya­nút, s nem az említetteket terhelné. A fentiek alapján dr. Vuk­­čević kérte­­a Legfelsőbb Bí­róságot, hogy vagy semmisít­se meg a halálos ítéletet és az egész ügyet utalja újra­tárgyalás végett az I. fokú bíróság elé, vagy változtassa meg az ítéletet, és maga mondjon ki méltó büntetést Hrknéra, de semmiképpen se ítélje halálra. Indítványával Simicevic, a vád képviselője a legerélye­sebben szembeszegült, és kö­vetelte a bíróságtól, hogy erő­sítse meg a belgrádi bíróság ítéletét, mert Hrknc bűnéhez nem férhet kétség, ugyanis olyan részletes­­leírást adott egyes dolgokról, hogy ezt csak az ismerhette, aki a po­kolgépeket elhelyezte. A védőügyvédnek azzal a feltevésével kapcsolatban, hogy a belgrádi bűncselek­­ményekben legalább ketten vettek részt, Simicevic kije­lentette, hogy még ha így van is, ez semmivel sem csök­kenti Hrkac felelősségét. A két ügyvéd­, beszédéhez Hrkac csak azt fűzte hozzá, hogy igazán sajnálja, hogy nálánál sokkal bűnösebbeket szabadlábra helyeztek. Szerbia Legfelsőbb Bírósá­ga egyelőre nem közölte dön­tését. A következőképpen dönthet: vagy elrendeli az­ ügy kivizsgálását és újra­tárgyalását, vagy megerősíti a kerületi bíróság ítéletét, vagy pedig megmásítja. Ha megerősíti a halálos ítéletet, Hrknc már csak Jugoszlávia Legfelsőbb Bíróságához for­dulhat, s ha ez is bűnösnek találja és elutasítja fellebbe­zését, kegyelmi kérvénnyel a köztársaság elnökéhez folya­­mo­dhat. Elég búza és kukorica terem A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági tanácsának becslése A Szövetségi Gazdasági Kamara mezőgazdasági taná­csának becslése szerint a vetések jelenlegi állapotá­ból ítélve az idén mintegy 4 800 000 tonna búza terem, ami teljesen elég a hazai szükséglet fedezésére. A ku­korica hozama minden ed­digit felül fog múlni, az össz­termés megközelíti a nyolc és fél millió tonnát. Csak a cukorrépa és a napraforgó társastermelésével kapcso­latban keletkeztek nehézsé­gek, s emiatt valószínűleg mind a kettő hiánycikk lesz. Az állattenyésztésben — habár az állatállomány az év elején valamennyivel nö­vekedett— sokkal kifejezet­tebb nehézségekkel kell szá­molni, mert túl drága a ta­karmány és túl alacsony a felvásárlási ár. A megnöve­kedett sertéskínálat követ­keztében csökkenőben levő átvételi ár már az év má­sodik felében tenyésztés­visszaesést fog előidézni. Marhahúsból hiány van, s alighanem szükség lesz né­mi behozatalra. A csibehizlalás fellendült, de ha nem küszöbölődik ki a baromfihús és a takar­mányárak közti aránytalan­ságot és nem szabadítják fel a baromfihús árát, hama­rosan ezen a területen is hanyatlás áll be. 5. oldal Huzavona a mező­­gazdasági árakkal Nem győzzük tájékoztatni az olvasót mindazokról a mezőgazdasági árjavaslatokról, melyek az utóbbi hetek­ben a különféle intézményekben, hivatalokban és gaz­dasági társulásokban napvilágot látnak, és amelyek alapján országszerte maratoni vita folyik. A cél: az el­sődleges elosztás terén, is érvényt szerezni a reformel­veknek, azaz a mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak egyenlő gazdálkodási és jövedelemszerzési feltételeket teremteni. Az árak nem egyedüli, de igen lényeges sza­bályozói a gazdálkodásnak, ennélfogva a mezőgazda­­sági termelők és Vajdaság sem lehet közömbös, milyen szinten fogadják el őket. A leghevesebb vitát ugyanis éppen a szavatolt és minimális felvásárlási árak szint­jének megállapítása okozza. A gazdasági reform indításakor elfogadott elvek, a JKSZ választmányi ülésének határozatai és a képvise­lőházi határozatok mind kimondják (egyebek között) a reformszabta árviszonyok fenntartásának szükségessé­gét, hogy ezáltal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar megfelelő jövedelemhez jusson, és képes legyen a bőví­tett újratermelésre. A Tartományi Gazdasági Kamara, a szakszervezet és a vajdasági kormány által kidolgozott mezőgazdasági árjavaslat e határozatok síkján mozog. Bizonyítja ezt az is, hogy sem a Szövetségi Képviselőház illetékes bi­zottságaiban, sem a Szövetségi Gazdasági Kamarában, sem a köztársasági képviselőházban, kormányban és kamarában nem emeltek ellene érdemleges kifogást. Ez a nagyfokú nézetazonosság azonban csak az elvi álláspontokban­ nyilvánul meg, a konkrét árindítvá­nyokban már kevés nyoma van. Nem egy légből ka­pott, erősen kifogásolható szemponton alapuló javas­lattal állt elő nemrég a Szövetségi Árhivatal is, s a kri­tika pergőtüze csupán azt eredményezte, hogy kissé meghátrálva ugyan, de újból elfogadhatatlan megoldá­sokat ajánlott. Decemberben készült el a már említett vajdasági javaslat, s ezt utána a devalváció hatását figyelembe véve módosították. Azóta megdrágult számos újraterme­lési anyag (benzin, kenőanyagok, áram, műtrágya, gé­pek) és szolgáltatás ára, az árhivatal tisztviselői mégis a decemberi áraknál is alacsonyabbakat javasolnak. Találkozunk ismét olyan véleményekkel, hogy a mezőgazdaságnak jobban megy a sora, mint ahogy a termelők állítják, hiszen jobb eredménnyel zárták a tavalyi évet, mint prognozálják. A való helyzet sötétebb, hiszen napról nálra rom­lanak a gazdálkodási feltételek. A községek olyan gyorsan emelkednek, hogy valósággal kényszerítik a termelőket az áremelésre, az árarányoknak a jelenle­­ginél magasabb szinten való kiegyenlítésére. A Tarto­mányi Gazdasági Kamara éppen a helyzet komolyságá­ból kiindulva követeli ismét a megbomlott árarányok helyreállítását és a már annyiszor elfogadott álláspontok valóra váltását. S. Z. Megegyezés­­ a körütísessé vált szállóépítés ügyében. Az idegenforgalmi építke­zés hitelellátásában közre­működő jugoszláv bankok­nak — a koordinációs bizott­ságokból szerzett értesülés szerint — sikerült megegyez­niük a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács illetékes munka­­csoportjával az idegenfor­galmi hitelek után járó, egyelőre azonban kifizetet­len előleges kamat kiutalá­sa ügyében. A kormány munkacsoport­ja 3 milliárd 45 millió di­­nárnyi 1970. december 31- ig felhasznált kölcsönre is­­nyerte el a bankok kamatra való jogát, s ennek alapján 971 000 000 dinárt utalt ki nekik. Ebből már 188,33 mil­liót készpénzben, 208,35 mil­lió dinárt pedig kötvényben kifizetett, a hátramaradt 575,11 millió dinárt pedig részletekben utalja ki: 1971. április 30-áig­ 62 milliót, az­után pedig — szintén ápri­lis végéig — még 100 mil­liót. A többi 413,11 millió dinárra kötvényeket bocsát ki, s ezeknek egyik felét 1972. június 30-áig, mások felét 1973. június 30-áig fi­zeti ki. Ezenkívül engedélyt adott arra, hogy a bankok az idén 50 millió, jövőre pe­dig 30 millió dollár kölcsönt vegyenek fel külföldön a szokásos deviza letét-kötele­zettsége nélkül. A megállapodás folytán az összes megkezdett szálloda építését be fogják fejezni.

Next