Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

Csütörtök, 1971. ápr. 22. A­m­at­ő­r sz­í­n­j­átszás, képzőművészet, zene Amatőr Színjátszók Szemléje Bajmokon, Tiszai Ünnepi Játékok Kanizsán és más színjátszói körzeti szemlék Az amatőrszínjátszók köz­ségi szemléje után az idén is tovább folynak a szín­játszók körzeti találkozóinak előadásai. Ezeken a találko­zókon a bemutatásra kerülő színműveken kívül kiállítá­sokat, hangversenyeket is rendeznek, amelyek szerves tartozékai e találkozóknak. Érthető, hiszen a színját­szásban (mint díszlet) jelen van a képzőművészet, ugyan­így a zene is. Kanizsán az idén április 17-étől 25-éig tartanak a Tiszai Ünnepi Játékok. A Tisza menti színjátszók IX. találkozója ez. Kilenc éven át az előadásokkal egyide­jűleg kiállításokat, hangver­senyeket is rendeztek. Dísz­let- és kosztümtervek, pla­kátok, kiadványok, színla­pok, meghívók, műsorfüze­tek kerültek bemutatásra, ezenkívül festőművészek, grafikusok, amatőrfestők mu­tatkoztak be. Az idén Kani­zsán a szabadkai Népszín­ház és az Újvidéki Rádió tagjai Czeke Gusztáv, Heck Paula, Hupkó István, Pataki László, Pásti Mátyás, Nagy István és Szilágyi László festményeiből rendeztek ki­állítást. Továbbá a Tiszai Ünnepi Játékok befejező ré­szeként megnyitják Szabó István péterrévei amatőr festő képkiállítását. Meg kell említeni, hogy a kanizsai Kodály Zoltán Zeneegyesü­let több éven át adott hang­versenyt ilyen alkalmakkor. Az idén a színjátszói talál­kozó keretében másodszor rendezik meg Kanizsán a Tisza menti amatőr zene­egyesületek szemléjét. Ez al­kalommal április 23-án, pén­teken fellép az adai Bartók Béla városi zenekar, a csó­kai Móra Ferenc Művelődé­si Egyesület ének- és zene­kara, a kanizsai Kodály Zoltán Zeneegyesület zene­kara, harmonika kvartettje, fúvós kvintettje, a zentai Liszt Ferenc szimfonikus ze­nekar és a zentai fúvós ze­nekar, továbbá a kamara­kórus. Bajmokon az idén negyed­szer került sor az Amatőr Színjátszók találkozójára áp­rilis 16-ától 24-éig. Mint megvitattuk, a szabadkai Népkör, a stanišići Ady Endre és Vladimir Nazor, a moravicai Ady Endre, a bajmoki Jedinstvo-Egység és a szilágyi színjátszó együt­tesek előadásain kívül az idén is rendeztek kiállítá­sokat. Tavaly plakát- és kép­kiállítás, a vajdasági szín­műírók műveinek, szöveg­könyveinek és kéziratainak kiállítása, Pellik Pál festő­művész, díszlettervező tár­lata, a bajmoki Vuk Karad­zic Általános Iskola tanulói­nak rajzkiállítása került megrendezésre. Az elmúlt négy év alatt kiállítottak a tavankuti szalmafonók, a bácstopolyai amatőrök, a Zentai Művésztelep tagjai, Ana Bešlić belgrádi szob­rászművész és mások. Az idén a színjátszó találkozó keretében megrendezték a Miloševo és Sopocani kolos­torok freskóinak kiállítását is. Ez alkalommal nyitot­ták meg Burcsár Verona baj­sai amatőrfestő képkiállítá­­sát. Kosanovic Milenko is­mert karikaturista a Jež, a Veseli svet, a Mladost és más újságok munkatársának műveiből is bemutattak né­hányat. Továbbá megrendez­ték Herceg Tibor fiatal baj­­moki alkotó rajzkiállítását. Zenei rendezvénynek te­kinthető részben a szemle záróünnepélye, melyen Tán­coljunk, énekeljünk címmel a szabadkai Mladost Ifjúsá­gi Művelődési Egyesület együttesei vesznek részt. Megállapítható az is, hogy nemcsak az amatőr szíját­­szói szemlék, rendezvények alkalmából vannak kiállítá­sok, hanem a színházak be­mutatói alkalmából a szín­művészet mellett jelen van a képzőművészet is. Fordí­tott esetben tanúi lehetünk annak, hogy például a sza­badkai Képzőművészeti Ta­lálkozó vagy a zentai, topo­lyai és más városok képző­művészeti kiállításainak meg­nyitása alkalmából verseket szavalnak, rövid de színvo­nalas zeneszámokat, ének­számokat adnak elő. URBÁN János Folynak az előkészületek a XIV. Májusi Játékokra Valószínűleg kevesebb, de jobb együttes jön Bécsére A jövő hónap második felében tizennegyedszer lesz vendéglátója Becse városa a Májusi Játékoknak. Az ün­nepi megnyitó napjáig, az­az május 25-éig, már csak egy hónap választ el bennün­ket. Ezért felkerestük a minap Kovács Viktort, a Májusi Játékok szervezését irányító bizottság titkárát, és elbeszélgettünk vele az előkészületekről. Elmondta, hogy a munka már nagyban folyik. A gyermekszínjátszó csopor­tok, a szavalók és a bábjá­tékosok községközi szemléi­nek nagyobb részét már megtartották, vagy ezekben a napokban tartják. A hét községközi szemle két leg­jobb együttese lép fel a XIV. Májusi Játékokon. A részvevő csoportok pontos számát még nem lehet tud­ni, mert ezúttal szigorúbb minőségi mércét alkalmaz­nak, s könnyen megtörtén­het, hogy egy-egy községkö­zi szemléről csak­­, vagy egy csoport sem jut el Be­csére. A községközi szem­léknek egyébként májusig be kell fejeződniük, mert a Májusi Játékok műsorát má­jus ötödikéig tervezik vég­legesíteni. A községközi szemléken ezúttal a felnőtteken kívül még gyermekekből álló bí­ráló bizottság is működik, ezek elnökei pedig tagjai lesznek a májusi Jakcon­ gyermek uiraio Dizoi, magá­nak. Továpba vitát is szer­veznek a játékok idején, í­gy-egy előadás után áita­­lános színházi problémákat (jelmez, díszlet stb.) vitat­nak meg a részvevőn. A­ já­tékok keretében hivatásos siumazait vendégszereplését is tervezik. Ezúttal a Máju­si Játékok ünnepi megnyi­tóját még színpompásabbá akarják tenni, úgyszintén a záróünnepett­ is. Az erre vonatkozó program kidolgo­zása és az előkészületek már folynak. Arról is tudomást szerez­tünk, hogy a Májusi Játé­kokat szervező bizottság leg­utóbbi ülésein több érdekes kérdésről is szó esett. Pél­dául már beszélgettek a jövő évi játékokról is. S mivel az jubiláns rendez­vénynek számít, felvetődött az a javaslat is, hogy véd­nökéül Tito köztársasági el­nököt kérjék fel. A Májusi Játékok minden évben Tito születésnapján, azaz május 25-én nyílik meg. Szó volt még az üléseken arról is, hogy a Májusi Já­tékokat intézményesíteni kell, ezt a hagyomány és az eddigi eredmény is indo­kolja. S. O. A fig érm­ek hang­játékok jegyében Megkezdődött az ohridi országos hangjátékfesztivál . Az újvidéki 4 Rádió csütörtökön és pénteken mutatkozik be Ohrid, április 21. 24 hangjátékot mutatnak be a 15. ohridi országos hangj­átékfesztiválon, s bár a verseny hivatalos részé­ben mindössze 11 mű for­dul a gyermekekhez­­, a rádiódráma idei országos szemléje mégis a gy­ermek­­­hangjátékok jegyében fog lezajlani. Mindenekelőtt azért, mert tegnap (szerdán) a fesztivál szerves részeként megnyitották a jugoszláv gyermekhangjáték 15 éves fejlődéstörténetét szemlélte­tő kiállítást, vasárnap egy nagyszabásúra tervezett esz­mecserén a jugoszláv gyer­mekhangjáték fejlődésével és áramlataival foglalkoz­nak (a beszámolókat a belg­rádi, zágrábi, ljubljanai, új­vidéki és szkopjei rádió munkatársai készítették), az esti órákban bemutatásra kerülő tájékoztató jellegű műsorokban pedig még újabb 7 gyermekhangjáté­­kot sugároznak. A hangversennyel és fo­gadással egybekötött han­gulatos megnyitóünnepséget kedden este tartották meg. Ekkor sorsolták ki azt is, hogy melyik hangjáték mi­kor lesz műsoron. Az Új­vidéki Rádió négy hangjá­­téka közül, Németh István Most más napokat számo­lunk című gyermekhangjá­­tékát tűzik legelőször mű­sorra (csütörtökön délelőtt), Miroslav Nastasijevic Süsü, a­ sárkány, Gobbi-Fehár Gyula Statisztikusok és Sve­­tislav Ruškuc A 78-as for­dulatszámú ajtó című művét pedig pénteken hallgathatja le a fesztivál írókból, ren­dezőkből, dramaturgokból, színészekből és hangfelve­vőkből álló népes közönsé­ge. A rádióállomások és szer­kesztőségek képviselőin kí­vül szép számú külföldi vendég is Ohridba látoga­tott. Ez ideig az NSZK, NDK, Magyarország, Franciaor­szág, Lengyelország, Svéd­ország és a Szovjetunió képviselői érkeztek meg. Hazánkba való látogatásuk­nak a tapasztalatcserén kí­vül konkrét célja is van: a fesztivál utolsó napján azok­ból a jugoszláv hangjáté­kokból adna­k ízelítőt, ame­lyeket fordításban ők is mű­sorra tűztek. Különben az első műve­ket tegnap, szerdán délelőtt és délután mutatták be a fesztiválon. Ezekről a ké­sőbb elhangzott hangjáté­kokról és benyomásainkról legközelebb levélben tájé­koztatjuk olvasóinkat. (szt) A hertelendiek véleménye a magyar tagozatokról A hertelendi általános is­kolában három évvel ezelőtt visszaállítottuk a magyar felső tagozatokat, mégpedig oly módon, hogy az első év­ben csak az ötödik osztá­lyokban vezettük be az anyanyelvű oktatást. Ezek a tanulók most már hetedi­kesek, s tanulmányi ered­ményeikkel elégedettek va­gyunk. Az idei nyolcadiko­sok még szerbhorvát nyel­ven tanulnak. Éppen ezért a hertelendi iskolában és a szülők között mindaddig nem végeztünk írásos véle­ménykutatást, a magyar iskolai tagozatok nyitásának kapcsán, mint ahogy azt a székelykevei és a debelya­­csai iskolákban tették. Abban a vitában, amely a magyar középiskolai tagoza­tok megnyitása körül bonyo­lódik, elhangzott olyan vád is, hogy nem a szülők, ha­nem egyes forró fejű ma­gyar nacionalisták követe­lik a magyar középiskolai tagozatok megnyitását Dél- Bánátban. Hogy meggyőzzük a tamáskodókat állításuk alaptalanságáról, szülői érte­kezleteken, írásban, kérdő­ívek által kérdeztük meg a szülőket, hogy véleményük szerint kell-e magyar kö­zépiskola Dél-Bánátban. Ter­mészetesen elmondtuk meg­győződéseinket, véleményün­ket és tapasztalatainkat is az anyanyelvű oktatásról, és ismertettük a vajdasági Kommunista Szövetségnek a nemzetiségi iskolahálózat bővítésére és továbbfejlesz­tésére irányuló elképzeléseit. Elmondtuk azt is a szülők­nek, hogy mi a kívánsága a székelykevei és debelya­­csai lakosságnak gyerme­­mekeik iskoláztatására vo­natkozólag. A nyolcadikosok szülői értekezleten a kérdő­ívek kitöltése írásos bizo­nyítéka annak, hogy a szü­lők Hertelenden is egységes állásponton vannak a ma­gyar középiskolai tagozatok megnyitásának kérdésében. Arra a kérdésre, hogy szük­ségesnek tartják-e a magyar középiskolai tagozatok meg­nyitását, a jelen levő szü­lők mindannyian igennel válaszoltak. Ami pedig a legérdekesebb, mindannyian magyar tagozatra kívánják íratni gyermekeiket annak ellenére, hogy ezek a tanu­lók a felsőbb osztályokat még szerbhorvát nyelven vé­gezték. K. J. I­UI JilJU UHUIUL H 1.11. I MAGYAR SZÓ UillJll A Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület ülése A Jugoszláviai Nyelvmű­velő Egyesület vezetősége szombaton, 24-én ülést tart az Újvidéki Rádióban. Az idei mun­katervről tárgyal. Miután megállapodnak a teendőkben és megvitatják a feladatokat, véglegesítik a tervet. n­.JL.ua . Ma: Tartományunk­­nak évi közgylése A VAJDASÁGI ÍRÓK EGYESÜLETÉNEK MEGALAKULÁSÁRÓL MINT Szerbia Iróegyesületének vajdasági alosztálya ma tart­ja Újvidéken rendes évi közgyűlését. Ez alkalom­ból rövid interjút készítet­tünk Ács Károllyal, az író­szekció elnökével. — Milyen témák szerepel­nek a mai közgyűlés napi­rendjén? — Titkári beszámoló hang­zik majd el íróalosztályunk évi ténykedéséről, majd a tagság elé terjesztjük szer­vezetünk új statútumterve­zetét, hogy megvitassák s kellő mérlegelés után elfo­gadják. — Mi tette szükségessé az eddigi statútum megváltoz­tatását, s miben tér el az ed­digitől? — Az új statútum előzmé­nyei néhány évre nyúlnak vissza. Eddig néhány he­lyen és több alkalommal volt szó a Jugoszláv írószö­vetség szervezeti fölépíté­sének módosításáról, ezt pe­dig egész önigazgatási rend­szerünk további demokrati­zálódásának folyamata tette szükségessé. Vajdasági író­szekciónk afféle fiókszerve­zete volt csupán Szerbia íróegyesületének, s az új statútum épp azt teszi le­hetővé, hogy saját érdeke­inknek megfelelően, több ön­állósággal alapozzuk meg szervezetünk további mű­ködését. Iróalosztály helyett Vajdasági Irók Egyesülete néven működünk tovább, amennyiben a mai évi köz­gyűlés így dönt. — Ez a fokozottabb önál­lóság bizonyára nem a Szer­biai Iróegyesülettől történő elszakadást célozza ... — Semmiképp sem. Csu­pán azt a demokratikus, ön­­igazgatási elvet követjük, amely társadalmi és kultu­rális életünk megannyi más vonalán is érvényesül. Egyébként Szerbia íróegye­­sületének s magának a Ju­goszláv írószövetségnek a statútuma is módosulni fog a közeljövőben. — Milyen gyakorlati előny­nyel jár majd a vajdasági írók szervezete számára ez az egyesületi önállósulás? — Elsősorban egyesüle­tünk anyagi bázisának meg­szilárdulását, az egyesület tevékenységének önállóbb megszervezését... Másrészt hathatósabban vehetünk majd részt a Jugoszláv író­szövetség szervezeti életé­ben: Szerbia íróegyesületé­­nek egyik alelnöke ugyanis Vajdaság képviselője lesz, s egyesületünk képviselve lesz a koordinációs bizottság munkájában is. A tagfelvevő bizottságban a más-más nyel­vű vajdasági irodalmak kü­lön képviseltetik majd ma­gukat, s az összes szervezeti okmányokat valahány vaj­dasági nép és nemzetiség nyelvén készítjük el a jövő­ben. A Vajdasági Írók Egye­sülete alosztályokat létesít­het majd — az egyes irodal­mak sajátosságának megfe­lelően. — Hány tagja van jelen­leg a vajdasági íróalosztály­nak? Vagy talán így is mondhatjuk már: a Vajda­sági Írók Egyesületének? — Nyolcvannégy ... Hogy egyesületté válunk-e, az ma délután dől el az évi közgyű­­lésen. (0 9. oldal K­özépiskolásaink Thália templomában Tegnap és tegnapelőtt tartották meg Újvidéken, az Ifjúsági Tribün színházter­mében a vajdasági magyar középiskolás színjátszó cso­portok szemléjét, amelyen tartományunk hat iskoláján­ak diákjai vettek részt. Képünkön az elsőnek fe­llépő szabadkai egészségügyi iskola diákszínjátszói, akik Szeles Irén rendezésében B­recht Lucullus a bírák előtt c. művét adták elő, meg­köszönik a tapsot.

Next