Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

Emelkedő sertésforgalom Terménytőzsde - 1971. április 16-21. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein lénye­gesen­­ emelkedett a hússer­tés kereslete. Nagy tétel hiz­laldai hússertést adtak el. Némileg nagyobb kereslet volt növendékmarhából is, szilárdabb árszinten. A kukorica kereslete ismét emelkedett, nagyobb tétel szárított új kukoricát kötöt­tek le. Búzából továbbra is nagy tételt kerestek, de a je­lentős kínálat ellenére, nem volt eladás. Változatlan nagy érdeklő­dés volt különíts gyári ta­karmányból, igen lanyha kí­nálat mellett. Az utóbbi tőzsdei összejö­vetelek forgaloma: GABONAFÉLÉK: Szilár­dabb árak. Eladásra kínáltak 6500 t idei termésű acélos búzát napi áron, 5000 t lágy búzát 126—127 dinárért, 150 t idei termésűt napi áron, 150 t rozsot 124 dinárért, 3500 t takarmányrozsot 108—110 di­nárért, 1000 t Union-fajta sörárpát napi áron és kisebb tétel takarmányárpát 130 di­náros áron. Kínáltak még 380 t kuko­ricát 115 dinárért, 6850 t szá­rított kukoricát 124—126 di­nárért, 8000 t idei termésű kukoricát, előleggel, napi áron, 1830 t idényszáraz ku­koricát (16—20 százalék ned­vesség) 107—113 dináros áron. Kerestek 1500 t acélos bú­zát napi áron, 30 500 t idei termésűt 120 dinárért, 10 000 t lágy búzát 125 dinárért és 44 000 t idei termésűt, rész­ben napi áron, részben cse­rébe acélos búzáért. Keres­tek még 50 t takarmányár­pát 130 dinárért, 395 t zabot 120 dinárért, 300 t kukoricát 115 dinárért, 3860 t szárított szemes kukoricát 120—125 dinárért, 1500 tonnát, 6—8 százalék hibás szemmel, 110 dinárért, 3030 t idényszáraz kukoricát (18—20 százalék nedvesség) 102—107 dináros áron. Eladtak 300 t kukoricát 115 dinárért, 1060 t szárított ku­koricát 124—125 dinárért, 1030 t idényszáraz kukori­cát 107—113 dináros áron. MALOMTERMÉK: Nagy kínálat különféle őrlésű búza lisztből, szórványos kereslet mellett. VETŐMAGVAK: Kínáltak egyszeri és kétszeri kereszte­­zésű hibrid magkukoricát 245—260 dinárért, illetve 900 —1200 dináros áron. Kínál­tak még 210 t lucernamagot 1935—2150 dinárért, 130 t vö­rösheremagot 1500—1650 di­nárért, 31 t eredeti és I. után termésű bükkönymagot 280 —300 dináros áron. Kerestek elenyésző tétel hibrid magkukoricát és 18 t kendermagot, napi áron. El­adtak kis tétel hibrid mag­kukoricát és lucernamagot, a felkínált árszinten. JÓSZÁGFÉLE: Emelkedő kereslet. Eladásra kínáltak 6150 hizlaldás hússertést 770 —780 dinárért, 2000 hússer­tést beütemezett határidős szállításra napi áron, 3900 társastermelésből eredő hús­sertést 740—760 dináros áron, majd 400 zsírsertést 580 di­nárért, 4200 malacot 1050 di­nárért, 1910 príma hízott üszőt 920—1100 dinárért, 300 hízó üszőt (180—230 kg) 1240 —1260 dinárért, és 1396 bá­rányt 950—1000 dináros áron. Kerestek 4000 hizlaldás hússertést, napi áron, 2700 társastermelésből eredő hús­sertést 720—750 dinárért, 50 zsírsertést 580 dinárért, 2100 hízó üszőt 1200—1240 diná­rért, és 66 bárányt 1000 di­­n­áros árszinten. Eladtak 4000 hizlaldás hús­sertést 785 dinárért, 2300 tár­sastermelésből eredő hússer­tést 740—761 dinárért, 100 hízó üszőt 1240, dinárért, és 66 bárányt 1000 dináros áron. TAK­ARM­ÁNYFÉLÉK: Változatlan nagy kereslet. Eladásra kínáltak 250 t be­hozatali hallisztet 380—390 dinárért, 30 t takarmánylisz­tet 115 dinárért, 200 t lucer­nalisztet 150—155 dinárért, 50 t tejport 860 dinárért, és 30 t borsódarát 130 dináros áron. Kerestek 50 t lucernaszé­nát, 500 t szójadarát, 900 t napraforgódarát, napi áron, 2100 t búzakorpát 90—92 di­nárért, 430 t takarmánylisz­tet 100—115 dinárért, 45 t lucernalisztet, 100 t naprafor­góhéját, napi áron. Mindössze 30 t takarmány­lisztet és 45 t lucernalisztet adtak el a felkínált árszin­ten. EGYÉB TERMÉNYEK: Kí­náltak 170 t gradišter száraz babot 410—420 dinárért, 200 t idei termésű napraforgót 410—420 dinárért, 380 t vö­röshagymát 110 dinárért, va­lamint nagyobb tétel para­dicsompürét és hámozott pa­radicsomot. Kerestek 50 t gradištei szá­raz babot 400 dinárért, 54 000 t idei termésű napraforgót 190—205 dinárért, és 1000 t tarka szemű napraforgót 220 dináros áron. Eladás nem volt. TUDNIVALÓK A TAKARMÁNYOKRÓL (1.) Érdemes kissé szemügyre venni a takarmányokat, hasz­nálataik szabályait, hiszen a baromfitartás legnagyobb költsége a takarmányé, s attól függ állataink egész­sége, fejlődése, termelése, hogy célszerűen etetjük-e ő­ket. Néhány fogalommal is érdemes megismerkedni. Újságokban, szakkönyvek­ben gyakran találkozunk légszáraz takarmány kifeje­zéssel. Ez tulajdonképpen 10—14 százalék nedvességet tartalmazó takarmányt je­lent. _ A szárazanyag-tarta­lom ebben az esetben 86—90 százalék. A receptúrákban általában feltüntetik a ta­karmány energiatartalmát, amely a baromfi takarmá­nyai esetében 2100—3200 között mozog takarmányki­logrammonként, attól füg­gően, hogy milyen fajú, faj­tájú baromfinak szánják, téli vagy nyári etetésre használják-e, s hogy mennyi a fehérjetartalma. Az ener­­gitartalom és a fehérje egy-00 t 6 máshoz viszonyított aránya 130—160:1. A baromfi meg­felelő növekedése és a to­jástermelés érdekében álta­lában fehérjével kell dúsí­tani a takarmányokat. A ku­koricának például nagy az energiatartalma, de kevés fehérje van benne. Gyakran hallja a baromfi­­tartó a keményítőérték kife­jezést is. A kukorica keményítőértéke általában nyolcvan körüli, tehát 100 kilogrammnak a táp­láló hatása 80 kiló tiszta keményítővel azonos. A fehérjével kapcsolatban több fogalmat használnak. Mindenekelőtt azt szükséges tudni, hogy a fehérje nitro­gén tartalmú anyag, amino­­savakból épül fel, s a növe­kedéshez, termeléshez elen­gedhetetlenül szükséges. A hús és a tojás jelentős része fehérje, s a kis fehérje­­tartalmú takarmányon tar­tott baromfi nem fejlődhet, nem termelhet kielégítően. A tojás és az állati szerve­zet fehérjéje csak a takar­mányban levő fehérjéből ala­kulhat ki. A takarmányok fehérje­százaléka változó: a gabo­namagvaké 7—8—9, a tyúk­tojótápoké általában 15—17, a broilerpulyka indítótápé általában 25. A fehérjekon­centráció azt jelzi, hogy a takarmány fehérjéjének keményítőértéke az összes keményítőérték hány száza­léka. A nyersrost a növényi sej­tek falaiban található. A nagy rosttartalmú takar­mányt a baromfi rosszul ér­tékesíti, és étvágytalanságot okozhat. Az elvénült szé­nák lisztje ezért nem alkal­mas baromfitakarmánynak. A takarmányokkal együtt szokás említeni a vitamino­kat, amelyek a rendes anyag­cseréhez, az ellenállóképes­ség fejlődéséhez szüksége­sek. Egyesekből eleget, má­sokból a kelleténél keve­sebbet tartalmaznak a szo­kásos takarmányok. A Ds­­vitamin az állat szervezeté­ben fejlődik ki, a napfény hatására. Ősztől tavaszig zártan tartott baromfinak Ds-vitamin tartalmú készít­ményt kell adagolni. (Folytatjuk) A földek védelme és kihasználása az NDK-ban Az NDK-ban minden me­zőgazdasági művelésre al­kalmas földterületet inten­zíven hasznosítanak. Az NDK összes földterülete 10,8 millió hektár, amelyből mezőgazdasági terület 6,4 millió hektár, ebből szántó­­terület — 4,7, rét és legelő — 1,4, és ültetvény 0,3 mil­lió hektár. Az erdők terü­lete 3 millió hektár. 2,4 mil­lió hektáron végeztek lecsa­­polást. A földek gazdasági érté­kelését 1935-ben kezdték el, és az NDK területén 1954- ben fejezték be.­­ Nagy figyelmet fordíta­nak a talajerózió elleni vé­dekezésre. Az NDK-ban a földeknek állami és társa­dalmi célokra történő kisa­játításának több formája van. 1968. január 1-én lé­pett életbe a földek védel­méről szóló minisztertanácsi határozat, amely szabályoz­za e kérdést is. A bányászat, továbbá épít­kezési és egyéb szervek ke­zelésében 71,5 ezer hektár van. E területekből évente 2000 hektárt kell helyreállí­tani, mezőgazdasági műve­lésre alkalmassá tenni. 16. szám — 1971. IV. 22. Főmunkatársait. Dr Petar Drezgić, Ing. Relja Savić Ing. Szi­biger István Ing. Várady Loránd, Ing. Ivić Blanko, Ing. Radojić Kljajić és dr. Csikós István Észak-Bácska kedvező fel­tételeket nyújt a kukorica­­termesztésre. Az idén jó ára miatt nagyobb területen ve­tik mind a mezőgazdasági szervezetek, mind a magán­­termelők. Mivel a terme­lőknek a kukoricamoly év­ről évre nagyobb kárt okoz, szükségesnek tartjuk ismer­tetni az ellene való védeke­zés módjait. A kukoricamoly minden évben károsít. Támadásának erőssége a fajtától, a nö­vénysűrűségtől, az időjárási viszonyoktól, s természete­sen az előző évi fertőzés mértékétől függ. Minden­esetre Észak-Bácskában az utóbbi néhány évben a nö­vényeknek több mint 60 százaléka károsodott a moly­tól. Ugyancsak évről évre nő azoknak a növényeknek a százalékaránya, amelyeket két hernyó támadott meg. A kár általában 10—20 szá­zalékos. A kukoricamoly első nem­zedékének lepkéje a kuko­rica virágzása idején, tehát júniusban, júliusban rajzik. A lepke a levélfonákra rak­ja lapos, tejcseppre emlé­keztető tojáscsomóit, me­lyekben 2—70 tojás talál­ható. A néhány nap alatt kikelő hernyók rövid ideig a felszínen rágnak, károsít­ják a kukorica virágját, majd a szárba furakodnak. A hernyó működését lyuk és a belőle kihulló rágcsálók, ürülék árulja el. Július vé­gén, augusztusban a szárban levő hernyó bebábozódik és még egy lepkerajzás köszönt be. A második nemzedék hernyói a szárban marad­nak, benne telelnek át. A védekezés szempontjából ez igen fontos, mivel ezek a hernyók áprilisban és má­jus elején bábozódnak, te­hát május közepétől június végéig várhatjuk a lepkék rajzását. Ennélfogva meg­határozott ideig, legkésőbb május 15-éig a fertőzés góc­pontjait meg kell semmisí­teni. A kukoricamoly kártétele főképp abban nyilvánul meg, hogy a 4—8 hernyó által megtámadott szár sze­les időben (a tenyészidő vé­ge felé) könnyen törik, a csövek a földre hullanak és tönkremennek. A hernyók nem ritkán a csöveket is megtámadják, és ezek a csö­vek a mikroorganizmusok támadásainak vannak ki­téve. A védekezés módja A kukoricamoly ellen több­féleképp is védekezhetünk. Elsősorban azokat a lehető­ségeket említenénk, amelye­ket eddig a gyakorlatban ritkán alkalmaztak. Ezek kö­zül is legfontosabbak a kö­vetkezők: 1. A fajta megválasztása — egyes hibridek bizonyos mértékben ellenállóknak bi­zonyultak. Ezek a ZP—755, a ZP—770, a Kansas—1959, és az NSSC—70 fajták. 2. A kukoricaszár leszán­­tása az ősz, illetve a tél fo­lyamán olyan mélyre, hogy az eke után következő talaj­művelő gépek ne érjék el munka közben. 3. A földön maradt kuko­ricaszár összegyűjtése és megsemmisítése, illetőleg a kukoricaszárnak tüzelőként, takarmányként és alomként való felhasználása meghatá­rozott határidőig, sőt utána is, de ilyenkor a szárat ap­róra kell vagdalni. 4. A kukoricaszár meg­semmisítését, elégetését má­jus 1-éig, legkésőbb 15-éig el kell végezni. Ily módon megkíméljük azokat a hasz­nos molyirtó rovarokat, ame­lyek ez ideig kirajzanak a kukoricaszárból. 5. A szárkúpokat erősebb töménységű vegyszerrel kell permetezni. Erre a célra megfelel a Thiodan E—35, a Heptahler E—20, a Dielde­rin E—20 stb. oldata. A per­metezést szakember felügye­lete alatt kell végezni. Alap­vető dolog mégis, hogy min­den termelőnek, minden me­zőgazdasági szervezetnek az egész termelési körzetben el kell végezni a kukorica­moly megsemmisítését szol­gáló védőintézkedéseket. Nem elég, ha a mezőgazda­sági szervezetekben leszánt­ják a kukoricaszárat, hiszen a fertőzés főként a magán­­termelők parcelláiról terjed. A kukoricát támadó moly elleni védekezés a mezőgaz­dasági állomások és intéze­tek növényvédelmi szakszol­gálata által adott utasítás alapján történik. Eszerint kell meghatározni a perme­tezés idejét és a permete­zések számát. A vegyszerek közül jó eredményeket ér­tek el a Thiodan, a Pepeip G—5, a Heptaklor, a Dield­­rin stb. szerekkel. Még egy­szer hangsúlyozzuk azonban, hogy leghatásosabb a meg­előző védekezés. Mrh. Dusán LJESAR Védekezés a kukoricamoly ellen Rövid hatástartamú gyomirtó szerek a gyümölcsösben A GRAMOXONE hatása nem tartós (7—8 hét). Ez a szer csak a meglevő gyomo­kat pusztítja el, a később csírázó magvakra nem hat, ezért egy évben 3—4-szer is permetezni kell, amikor a gyomok 10—20 centiméteres fejlettségi állapotba kerül­nek. A gyomirtó szer elsősorban a magról kelt gyomok és füvek ellen eredményes, nem hat azonban mélyen csak leperzselt. Csupán a fiatal és sok florofillt tar­talmazó növényeken fejt ki gyors hatást, a fák, cserjék kérgébe vagy az epidermis által védett növényi részek­be a hatóanyag nem jut be. A szer 4 évesnél fiatalabb gyümölcsösökben is használ­ható, ha meg tudjuk oldani, hogy a permetezőszer ne jusson a levelekre, zöldhají­tásokra, fiatal fák törzsére, különben károsodást, per­zselést okoz. A gyomirtó szer alkalmas minden közép- és magastör­­zsű, gyümölcsfajhoz (alma­­termésűekhez, csonthéjasok­­hoz stb. is), ha a gyümölcs­fák törzsének héja már meg­­kérgesedett. A gyomirtó szerből 100 négyzetméterenként 0,4 deci­litert 5 liter vízben perme­tezzük a talajra. A permete­zésre szélmentes, száraz idő alkalmas. A kezelt területre 14 nap után bármilyen nö­vényt vethetünk. A Gramoxone az egyetlen gyomirtó szer, amelyet a csonthéjasokban veszély nél­kül használhatunk. 3015

Next