Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-22 / 110. szám
Emelkedő sertésforgalom Terménytőzsde - 1971. április 16-21. Az újvidéki terménytőzsde utóbbi összejövetelein lényegesen emelkedett a hússertés kereslete. Nagy tétel hizlaldai hússertést adtak el. Némileg nagyobb kereslet volt növendékmarhából is, szilárdabb árszinten. A kukorica kereslete ismét emelkedett, nagyobb tétel szárított új kukoricát kötöttek le. Búzából továbbra is nagy tételt kerestek, de a jelentős kínálat ellenére, nem volt eladás. Változatlan nagy érdeklődés volt különíts gyári takarmányból, igen lanyha kínálat mellett. Az utóbbi tőzsdei összejövetelek forgaloma: GABONAFÉLÉK: Szilárdabb árak. Eladásra kínáltak 6500 t idei termésű acélos búzát napi áron, 5000 t lágy búzát 126—127 dinárért, 150 t idei termésűt napi áron, 150 t rozsot 124 dinárért, 3500 t takarmányrozsot 108—110 dinárért, 1000 t Union-fajta sörárpát napi áron és kisebb tétel takarmányárpát 130 dináros áron. Kínáltak még 380 t kukoricát 115 dinárért, 6850 t szárított kukoricát 124—126 dinárért, 8000 t idei termésű kukoricát, előleggel, napi áron, 1830 t idényszáraz kukoricát (16—20 százalék nedvesség) 107—113 dináros áron. Kerestek 1500 t acélos búzát napi áron, 30 500 t idei termésűt 120 dinárért, 10 000 t lágy búzát 125 dinárért és 44 000 t idei termésűt, részben napi áron, részben cserébe acélos búzáért. Kerestek még 50 t takarmányárpát 130 dinárért, 395 t zabot 120 dinárért, 300 t kukoricát 115 dinárért, 3860 t szárított szemes kukoricát 120—125 dinárért, 1500 tonnát, 6—8 százalék hibás szemmel, 110 dinárért, 3030 t idényszáraz kukoricát (18—20 százalék nedvesség) 102—107 dináros áron. Eladtak 300 t kukoricát 115 dinárért, 1060 t szárított kukoricát 124—125 dinárért, 1030 t idényszáraz kukoricát 107—113 dináros áron. MALOMTERMÉK: Nagy kínálat különféle őrlésű búza lisztből, szórványos kereslet mellett. VETŐMAGVAK: Kínáltak egyszeri és kétszeri keresztezésű hibrid magkukoricát 245—260 dinárért, illetve 900 —1200 dináros áron. Kínáltak még 210 t lucernamagot 1935—2150 dinárért, 130 t vörösheremagot 1500—1650 dinárért, 31 t eredeti és I. után termésű bükkönymagot 280 —300 dináros áron. Kerestek elenyésző tétel hibrid magkukoricát és 18 t kendermagot, napi áron. Eladtak kis tétel hibrid magkukoricát és lucernamagot, a felkínált árszinten. JÓSZÁGFÉLE: Emelkedő kereslet. Eladásra kínáltak 6150 hizlaldás hússertést 770 —780 dinárért, 2000 hússertést beütemezett határidős szállításra napi áron, 3900 társastermelésből eredő hússertést 740—760 dináros áron, majd 400 zsírsertést 580 dinárért, 4200 malacot 1050 dinárért, 1910 príma hízott üszőt 920—1100 dinárért, 300 hízó üszőt (180—230 kg) 1240 —1260 dinárért, és 1396 bárányt 950—1000 dináros áron. Kerestek 4000 hizlaldás hússertést, napi áron, 2700 társastermelésből eredő hússertést 720—750 dinárért, 50 zsírsertést 580 dinárért, 2100 hízó üszőt 1200—1240 dinárért, és 66 bárányt 1000 dináros árszinten. Eladtak 4000 hizlaldás hússertést 785 dinárért, 2300 társastermelésből eredő hússertést 740—761 dinárért, 100 hízó üszőt 1240, dinárért, és 66 bárányt 1000 dináros áron. TAKARMÁNYFÉLÉK: Változatlan nagy kereslet. Eladásra kínáltak 250 t behozatali hallisztet 380—390 dinárért, 30 t takarmánylisztet 115 dinárért, 200 t lucernalisztet 150—155 dinárért, 50 t tejport 860 dinárért, és 30 t borsódarát 130 dináros áron. Kerestek 50 t lucernaszénát, 500 t szójadarát, 900 t napraforgódarát, napi áron, 2100 t búzakorpát 90—92 dinárért, 430 t takarmánylisztet 100—115 dinárért, 45 t lucernalisztet, 100 t napraforgóhéját, napi áron. Mindössze 30 t takarmánylisztet és 45 t lucernalisztet adtak el a felkínált árszinten. EGYÉB TERMÉNYEK: Kínáltak 170 t gradišter száraz babot 410—420 dinárért, 200 t idei termésű napraforgót 410—420 dinárért, 380 t vöröshagymát 110 dinárért, valamint nagyobb tétel paradicsompürét és hámozott paradicsomot. Kerestek 50 t gradištei száraz babot 400 dinárért, 54 000 t idei termésű napraforgót 190—205 dinárért, és 1000 t tarka szemű napraforgót 220 dináros áron. Eladás nem volt. TUDNIVALÓK A TAKARMÁNYOKRÓL (1.) Érdemes kissé szemügyre venni a takarmányokat, használataik szabályait, hiszen a baromfitartás legnagyobb költsége a takarmányé, s attól függ állataink egészsége, fejlődése, termelése, hogy célszerűen etetjük-e őket. Néhány fogalommal is érdemes megismerkedni. Újságokban, szakkönyvekben gyakran találkozunk légszáraz takarmány kifejezéssel. Ez tulajdonképpen 10—14 százalék nedvességet tartalmazó takarmányt jelent. _ A szárazanyag-tartalom ebben az esetben 86—90 százalék. A receptúrákban általában feltüntetik a takarmány energiatartalmát, amely a baromfi takarmányai esetében 2100—3200 között mozog takarmánykilogrammonként, attól függően, hogy milyen fajú, fajtájú baromfinak szánják, téli vagy nyári etetésre használják-e, s hogy mennyi a fehérjetartalma. Az energitartalom és a fehérje egy-00 t 6 máshoz viszonyított aránya 130—160:1. A baromfi megfelelő növekedése és a tojástermelés érdekében általában fehérjével kell dúsítani a takarmányokat. A kukoricának például nagy az energiatartalma, de kevés fehérje van benne. Gyakran hallja a baromfitartó a keményítőérték kifejezést is. A kukorica keményítőértéke általában nyolcvan körüli, tehát 100 kilogrammnak a tápláló hatása 80 kiló tiszta keményítővel azonos. A fehérjével kapcsolatban több fogalmat használnak. Mindenekelőtt azt szükséges tudni, hogy a fehérje nitrogén tartalmú anyag, aminosavakból épül fel, s a növekedéshez, termeléshez elengedhetetlenül szükséges. A hús és a tojás jelentős része fehérje, s a kis fehérjetartalmú takarmányon tartott baromfi nem fejlődhet, nem termelhet kielégítően. A tojás és az állati szervezet fehérjéje csak a takarmányban levő fehérjéből alakulhat ki. A takarmányok fehérjeszázaléka változó: a gabonamagvaké 7—8—9, a tyúktojótápoké általában 15—17, a broilerpulyka indítótápé általában 25. A fehérjekoncentráció azt jelzi, hogy a takarmány fehérjéjének keményítőértéke az összes keményítőérték hány százaléka. A nyersrost a növényi sejtek falaiban található. A nagy rosttartalmú takarmányt a baromfi rosszul értékesíti, és étvágytalanságot okozhat. Az elvénült szénák lisztje ezért nem alkalmas baromfitakarmánynak. A takarmányokkal együtt szokás említeni a vitaminokat, amelyek a rendes anyagcseréhez, az ellenállóképesség fejlődéséhez szükségesek. Egyesekből eleget, másokból a kelleténél kevesebbet tartalmaznak a szokásos takarmányok. A Dsvitamin az állat szervezetében fejlődik ki, a napfény hatására. Ősztől tavaszig zártan tartott baromfinak Ds-vitamin tartalmú készítményt kell adagolni. (Folytatjuk) A földek védelme és kihasználása az NDK-ban Az NDK-ban minden mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet intenzíven hasznosítanak. Az NDK összes földterülete 10,8 millió hektár, amelyből mezőgazdasági terület 6,4 millió hektár, ebből szántóterület — 4,7, rét és legelő — 1,4, és ültetvény 0,3 millió hektár. Az erdők területe 3 millió hektár. 2,4 millió hektáron végeztek lecsapolást. A földek gazdasági értékelését 1935-ben kezdték el, és az NDK területén 1954- ben fejezték be. Nagy figyelmet fordítanak a talajerózió elleni védekezésre. Az NDK-ban a földeknek állami és társadalmi célokra történő kisajátításának több formája van. 1968. január 1-én lépett életbe a földek védelméről szóló minisztertanácsi határozat, amely szabályozza e kérdést is. A bányászat, továbbá építkezési és egyéb szervek kezelésében 71,5 ezer hektár van. E területekből évente 2000 hektárt kell helyreállítani, mezőgazdasági művelésre alkalmassá tenni. 16. szám — 1971. IV. 22. Főmunkatársait. Dr Petar Drezgić, Ing. Relja Savić Ing. Szibiger István Ing. Várady Loránd, Ing. Ivić Blanko, Ing. Radojić Kljajić és dr. Csikós István Észak-Bácska kedvező feltételeket nyújt a kukoricatermesztésre. Az idén jó ára miatt nagyobb területen vetik mind a mezőgazdasági szervezetek, mind a magántermelők. Mivel a termelőknek a kukoricamoly évről évre nagyobb kárt okoz, szükségesnek tartjuk ismertetni az ellene való védekezés módjait. A kukoricamoly minden évben károsít. Támadásának erőssége a fajtától, a növénysűrűségtől, az időjárási viszonyoktól, s természetesen az előző évi fertőzés mértékétől függ. Mindenesetre Észak-Bácskában az utóbbi néhány évben a növényeknek több mint 60 százaléka károsodott a molytól. Ugyancsak évről évre nő azoknak a növényeknek a százalékaránya, amelyeket két hernyó támadott meg. A kár általában 10—20 százalékos. A kukoricamoly első nemzedékének lepkéje a kukorica virágzása idején, tehát júniusban, júliusban rajzik. A lepke a levélfonákra rakja lapos, tejcseppre emlékeztető tojáscsomóit, melyekben 2—70 tojás található. A néhány nap alatt kikelő hernyók rövid ideig a felszínen rágnak, károsítják a kukorica virágját, majd a szárba furakodnak. A hernyó működését lyuk és a belőle kihulló rágcsálók, ürülék árulja el. Július végén, augusztusban a szárban levő hernyó bebábozódik és még egy lepkerajzás köszönt be. A második nemzedék hernyói a szárban maradnak, benne telelnek át. A védekezés szempontjából ez igen fontos, mivel ezek a hernyók áprilisban és május elején bábozódnak, tehát május közepétől június végéig várhatjuk a lepkék rajzását. Ennélfogva meghatározott ideig, legkésőbb május 15-éig a fertőzés gócpontjait meg kell semmisíteni. A kukoricamoly kártétele főképp abban nyilvánul meg, hogy a 4—8 hernyó által megtámadott szár szeles időben (a tenyészidő vége felé) könnyen törik, a csövek a földre hullanak és tönkremennek. A hernyók nem ritkán a csöveket is megtámadják, és ezek a csövek a mikroorganizmusok támadásainak vannak kitéve. A védekezés módja A kukoricamoly ellen többféleképp is védekezhetünk. Elsősorban azokat a lehetőségeket említenénk, amelyeket eddig a gyakorlatban ritkán alkalmaztak. Ezek közül is legfontosabbak a következők: 1. A fajta megválasztása — egyes hibridek bizonyos mértékben ellenállóknak bizonyultak. Ezek a ZP—755, a ZP—770, a Kansas—1959, és az NSSC—70 fajták. 2. A kukoricaszár leszántása az ősz, illetve a tél folyamán olyan mélyre, hogy az eke után következő talajművelő gépek ne érjék el munka közben. 3. A földön maradt kukoricaszár összegyűjtése és megsemmisítése, illetőleg a kukoricaszárnak tüzelőként, takarmányként és alomként való felhasználása meghatározott határidőig, sőt utána is, de ilyenkor a szárat apróra kell vagdalni. 4. A kukoricaszár megsemmisítését, elégetését május 1-éig, legkésőbb 15-éig el kell végezni. Ily módon megkíméljük azokat a hasznos molyirtó rovarokat, amelyek ez ideig kirajzanak a kukoricaszárból. 5. A szárkúpokat erősebb töménységű vegyszerrel kell permetezni. Erre a célra megfelel a Thiodan E—35, a Heptahler E—20, a Dielderin E—20 stb. oldata. A permetezést szakember felügyelete alatt kell végezni. Alapvető dolog mégis, hogy minden termelőnek, minden mezőgazdasági szervezetnek az egész termelési körzetben el kell végezni a kukoricamoly megsemmisítését szolgáló védőintézkedéseket. Nem elég, ha a mezőgazdasági szervezetekben leszántják a kukoricaszárat, hiszen a fertőzés főként a magántermelők parcelláiról terjed. A kukoricát támadó moly elleni védekezés a mezőgazdasági állomások és intézetek növényvédelmi szakszolgálata által adott utasítás alapján történik. Eszerint kell meghatározni a permetezés idejét és a permetezések számát. A vegyszerek közül jó eredményeket értek el a Thiodan, a Pepeip G—5, a Heptaklor, a Dieldrin stb. szerekkel. Még egyszer hangsúlyozzuk azonban, hogy leghatásosabb a megelőző védekezés. Mrh. Dusán LJESAR Védekezés a kukoricamoly ellen Rövid hatástartamú gyomirtó szerek a gyümölcsösben A GRAMOXONE hatása nem tartós (7—8 hét). Ez a szer csak a meglevő gyomokat pusztítja el, a később csírázó magvakra nem hat, ezért egy évben 3—4-szer is permetezni kell, amikor a gyomok 10—20 centiméteres fejlettségi állapotba kerülnek. A gyomirtó szer elsősorban a magról kelt gyomok és füvek ellen eredményes, nem hat azonban mélyen csak leperzselt. Csupán a fiatal és sok florofillt tartalmazó növényeken fejt ki gyors hatást, a fák, cserjék kérgébe vagy az epidermis által védett növényi részekbe a hatóanyag nem jut be. A szer 4 évesnél fiatalabb gyümölcsösökben is használható, ha meg tudjuk oldani, hogy a permetezőszer ne jusson a levelekre, zöldhajításokra, fiatal fák törzsére, különben károsodást, perzselést okoz. A gyomirtó szer alkalmas minden közép- és magastörzsű, gyümölcsfajhoz (almatermésűekhez, csonthéjasokhoz stb. is), ha a gyümölcsfák törzsének héja már megkérgesedett. A gyomirtó szerből 100 négyzetméterenként 0,4 decilitert 5 liter vízben permetezzük a talajra. A permetezésre szélmentes, száraz idő alkalmas. A kezelt területre 14 nap után bármilyen növényt vethetünk. A Gramoxone az egyetlen gyomirtó szer, amelyet a csonthéjasokban veszély nélkül használhatunk. 3015