Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1971-04-22 / 110. szám
A paradicsom tenyészterületének meghatározása A burgonya után a paradicsom a legelterjedtebb zöldségnövényünk. Termelése állandóan növekszik, ez nem is csoda, hiszen egész évben fogyasztják frissen vagy feldolgozott állapotban. Az új fajták kitenyésztésén és nemesítésén a szakemberek hada dolgozik. Az idők folyamán változik ezért a paradicsom termelése, az agrotechnika, a tenyésztésű lét nagysága és a növénnyek parcellánkénti eloszása. A tenyészterület nagyságán a sor- és tőtávolságot értjük, továbbá a növények elosztását. A gyakorlatban a tenyészterület nagysága igen eltérő. Az egy hektáron levő növények száma 10 000 és 156 000 között változik. Mitől függ a tenyészterüet nagysága? 1. A talaj minőségétől (a tápanyagban gazdag talajokon több növényt termeszthetünk); 2. Az illető paradicsomfajta növekedési erélyétől; 3. A palánták kiültetése vagy a növények kelése (ha álladó helyre vetjük a paradicsomot) utáni talajműveléstől, azaz attól, hogy a sorközöket kézzel vagy géppel munkáljuk-e meg; 4. A paradicsomszüret módjától, amely lehet kézi, félig gépesített vagy teljesen gépesített. A növekedéstől függően a paradicsomfajtákat három nagy csoportra oszthatjuk. A növény nagyságától és az általa elfoglalt területtől ugyanis nagy mértékben függ a tenyészterület nagysága. Korlátlan növésű fajták Leggyakrabban támaszték mellett nevelük őket, a tenyészidő folyamán kaccsazzuk. A karóhoz való kikötés és a kaccsazás sok kézi munkaerőt igényel, s ezért Vajdaságban ezeket a fajtákat igen gyakran karó nélkül nevelik. A korlátlan növésű fajták közé tartozik a Saint Pierre, a Marglob, a hazai almaparadicsom, az újvidéki almaparadicsom, a San Marzano, a Plovdivi konzervparadicsom, a Kecskeméti 363 és mások. E fajták térállása, ha karózva neveljük őket, 80X50 cm, vagy ha ikersoros ültetést alkalmazunk, akkor 80 + 50X50 cm. A hektáron3016 kénti tőszám ilyenkor 25 000 paradicsom. Ha ezeket a fajtákat támasz nélkül neveljük (Vajdaságban leggyakrabban így termesztik őket), akkor egy Ezek közé tartoznak az újabb paradicsomfajták, szilárd, szárral. Azért ha támasz nélkül neveljük őket, még elfeküsznek a földön. Magasságuk 60—70 centit ér el. E fajták közé tartozik a Kecskeméti konzervparadicsom, a Kecskeméti Export hektáron mindössze 10 000 szál paradicsom lesz (100X 100 cm), mivel az egész növény a földön fekszik, és az oldalhajtások buján fejlődnek, és mások. Egy hektáron 35 000—40 000 növényszál található. Korlátozott (determinált) növésű fajták Ezek alacsony fajták, 30— 40 cm-re nőnek meg, száruk erős és szilárd, ennélfogva a termés nem ér a földre. Oldalhajtásokat nemigen nevelnek, s így a kiültetés után kaccsazásra, karózásra és kötözésre nincs szükség. Ezek a fajták mindinkább tért hódítanak. Egyes országokban, mint például az USA-ban és Magyarországon szinte kizárólag determinált fajtákat termesztenek. A determinált fajták közül megemlíthetjük a Resista, a Campbell, a Heinz, a Vencar, a WF 99, a WF 145, a a WF Roma és a különféle kecskeméti fajtákat. Ezeknek a fajtáknak a hektáronkénti tőszáma eléri az 50 000—80 000-et, sőt az amerikai FMC teljesen gépesített paradicsomtermesztési rendserben a hektáronkénti 156 000-et. A teljesen gépesített szüret esetén egyszerre szedjük az egész termést, s ekkor leszedjük a félig érett és zöld bogyókat is. Ilyen nagy tőszám esetén egy hektárról 500 mázsa, sőt ennél nagyobb termést takaríthatunk be. A sok növény természetesen megfelelő tápanyag-ellátást, tehát sok műtrágyát és jó vízellátást kíván a terméskötés idején. Vladislav STEFANOVIC mérnök Félig korlátozott növésű fajták Cseresznyefák koronaalakítása Mindössze egy évtizede, hogy kutatni kezdték a cseresznye újabb koronaalakítási lehetőségeit is. A cél, hogy alacsonyan és keskenyen tartott fakoronákon korábbi termőfordulást és sűrűbb tőállományt érjenek el. Az ilyen kísérletek eredményei között kiemelkedik Neu Fahrlandban, a „Neuer Obstbau” kertészeti termelőszövetkezetben 1961-ben telepített, különböző fajtájú, vadcseresznyére és sajmeggyre oltott cseresznyeültetvény. Itt a gyökérnyakba oltott fákat sövényalakra nevelték, ültetési távolságuk 3 X 4,5 méter. A nemes rész a talajszint fölött 0,4—0,6 méter hosszú. A fákon eddig fagykárokat nem észleltek. A fák magassága a 8. évben legfeljebb 3 méter, a korona szélessége 1,5—2 méter. A gyümölcstermés az 5. évben a fajták átlagában 12,5 kg/fa. A 8. évben a metszési munkákra fánként 9 perc kellett; a nyári kezelésre eddig nem volt szükség. A különféle kezelési eljárások és hatásuk részletezése helyett az egysíkú és a kétsíkú vázág-elrendezéseket írják le. Egyaránt kedvezőnek találta a vezérág eltávolítását, hogy így kétdimenziós piramis alakú katlankorona fejlődjék. Előnyös a középső ág elhajlításánál termőágat meghagyni, hogy ezen az exponált részen a vegetatív fejlődés korlátozódjék. _L_ A lapos, felül nyitott és oldalirányú növekedésben korlátozott fakorona asszimilációja igen jó. A sűrű ültetésű fák termőre fordulása gyorsabb, jobb a teljesítmény a terményszedéskor és az ápolási munkáknál is. ^ B(rff á'ámfamedcme _ _ CO ^RAHOyO Ш Nyomelemek a műtrágyákban Nálunk is tervbe vették alkalmazásukat A műtrágyákban valójában három elem, a nitrogén, a foszfor és a kálium szerepel, minthogy a növények fejlődéséhez ezek a tápanyagok a legszükségesebbek. A műtrágyagyárak tehát a talaj összetétele, termőképessége, továbbá a növények tápanyagigénye alapján különféle arányban keverik e három tápanyagot, és állítják össze a kevert és komplex műtrágyákat. Ez utóbbiak szemcsézett alakbankerülnek forgalomba, vízben teljesen oldódnak. Az utóbbi időben szó van arról is, hogy az NPK és az NP tartalmú műtrágyákat folyékony állapotban állítsák elő és juttassák a talajba. A tapasztalat szerint azonban e három fő tápanyagon, továbbá a mészen és a nátriumon kívül a növényeknek egyéb elemekre is szükségük van, csak jóval kisebb mennyiségben, mint az előbb említettek esetében. Ezeket nyomelemeknek, azaz mikroelemeknek nevezzük, és a mezőgazdaságban általában a borra a kénre, a kobaltra, a magnéziumra, a rézre, a vasra, a mangánra, a molibdénre és a cinkregondolunk, amikor emlegetjük őket. Ezek tehát olyan elemek, amelyekből nem mindig, és csak kis mennyiségben van szükség. A mikroelemek adagolása tehát újkeletű dolog. Ennélfogva újdonság az olyan komplex műtrágya is, amely a nitrogénen, foszforon és káliumon kívül nyomelemet is tartalmaz. Hogy szükség van-e rájuk, azt részletes talajelemzéssel állapíthatjuk meg. Igen fontos tehát, hogy minden mezőgazdasági szervezet, sőt minden magántermelő elvégeztesse földjének talajvizsgálatát, hogy ismerje földjének összetételét, tápanyag-ellátottságát, és ennek alapján kiszámíthassa, mennyi és milyen műtrágyára van szüksége. Vajdaságban különféle talajtípusok vannak egy-egy falu határában is, ezek tápanyag-ellátottsága is különböző, ezért szinte lehetetlen egységes műtrágyázási módszert kidolgozni. Számtalan esetben a talaj és a termesztett növény különféle nyomelemeket igényel. A talaj összetételének nem ismerése nagy hiba, tudni kell, hogy adott földbe milyen növényt lehet vetni, és milyen műtrágyát lehet kiszórni. Nem lehet szőlőt vagy gyümölcsöst bármilyen talajra telepíteni. A talajelemzés pedig azért szükséges, hogy megállapítsuk, mely tápanyagokból van hiány, amelyeket aztán műtrágyázással és részben szerves trágyázással pótolni lehet. A fejlett mezőgazdaságú országokban mind nagyobb teret hódítanak az olyan komplex műtrágyák, amelyek a három fő elemen, tehát a nitrogénen, a foszforon és a káliumon kívül mikroelemeket is tartalmaznak. A leggyakrabban műtrágyákhoz adott nyomelemek a kén, a magnézium, a nátrium és a kálcium. Ezekből keveset kell kiszórni, hektáronként (tiszta hatóanyagban számítva) alig néhány deka vagy kiló szükséges. . A prahovói és az újvidéki műtrágyagyárak már eddig is kivívták a termelők elismerését jó minőségű, vízben teljesen oldódó komplex műtrágyáikkal. Most tervbe vették olyan műtrágyák gyártását, amelyek nyomelemeket is tartalmaznak. Azaz hogy egy ilyent már gyártanak is. A burgonya trágyázására alkalmas Ertolin például magnéziumot is tartalmaz. A kísérletekben kimutatták, hogy felhasználásával 5—8 százalékkal növelhető a hozam. Bár hozzáadását, és tervezik a műtrágyákhoz. Mint említettük, egyes növények csak egészen kis mennyiségben igényelnek nyomelemeket. Jelenlétük mégis nagy hatással lehet a hozam növelésére. A borhiány például, hátráltatja a növény fejlődését, késlelteti a virágzást, és csökkenti a megtermékenyítést. A cukorrépa esetében gyökérrothadást idéz elő, s emiatt számottevően csökken a termés. Néhány cukorgyár és több mezőgazdasági szervezet kísérletei szerint azok a komplex műtrágyák, amelyekhez bőrt kevertek, igen jó hatást gyakorolnak a cukorrépa termésére. A bór alkalmazása tehát számos előnnyel jár. Legismertebb bórtartalmú készítmény a borax, amely vízben igen jól oldódik, tehát a prahovói és az újvidéki komplex műtrágyákkal is adagolható. Megjegyezzük, hogy homokos talajra több bőrt tartalmazó műtrágyát kell kiszórni. A klorofil képzéséhez a növénynek feltétlenül magnéziumra és vasra van szüksége. Noha a talaj általában elegendőt tartalmaz belőlük, savanyú kémhatású vagy pedig meszes talajokon hiány is lehet belőlük. Részben a rézhiány is befolyásolja a növények termőképességét a talaj termékenységét, bár nálunk a szőlőkben és a gyümölcsösökben a permetlével elég sok rézvegyület kerül a földbe. Mangán általában bőségesem van a talajban, de ha hiányzik, a növények nem fejlődnek kellőképpen. Megállapították például, hogy a zab igen érzékeny a mangánhiányra. A meszes talajokon nem ritka a cinkhiány, s miután a kukorica, a burgonya, a cirok és a cukkorrépa meg a gyümölcsfa is igényli, jelenlétét a talajban ellenőrizni, és szükség esetén pótolni kell. A klór, a szelén, a titánium és a bárium hiányát a vajdasági talajokban még nem mutatták ki. Az egyik fontos nyomelemet, a ként azonban nagyon ritkán kell műtrágyában pótolni, mivel a levegőben levő kéndioxid közvetve a talajok kénellátottságát növeli, s ezenkívül egyes talajtípusokban elég sok szulfát található. Az előbb elmondottakból is látszik tehát, mennyire szükségesek az egyes nyomelemek a talajban. Ebből kifolyólag természetes, hogy az újvidéki és a prahovai műtrágyagyárak tervbe vették olyan műtrágyák előállítását, amelyek különféle nyomelemeket is tartalmazni fognak. -ez 3017