Magyar Szó, 1971. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1971-04-22 / 110. szám

2. oldal__________________________________________________________ KOMMUNISTA___________________ј_______________________Csütörtök, 1971. ápr. 22. Kik a reexportőrök? .. ..... II Ч 4­­■ 4| m a 4 a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtö­■ 1 II • I # I I I a I I! szerveként. A 3. szám megjelenése után a lap 1934-ben Ц S/nC?C?71 LmO Ufl I П I nini/ ni I/'An ТТП retv^^rtomtayi­ ebizomágának l@esa J*6 sze­rveként *a jelentt Ze me*g”. t i l\lUijoZali\.Uij иШШШШЈл, UlKUiivll i^-bi^.anStups^ra^auA^&niSmn'zövA^ I tilapjává vált. A köztársasági elnök 1964. december 22-én a JL Népfelszabadítás érdemrendjével tüntette ki. Megjelenik szerbhorvát (cirill betűs és latin betűs kiadás­ Az alkotmány­függelékek jelentős változásokat fog­­tek voltak, amelyeket egy­­vezett reexportőrök (jóllehet han), szlovén, macedón, magyar és albán nyelven minden nap hozni a társult munka helyzetében. Ezzel kap­­kor a külkereskedelem fej- ma már 60 ilyen szervezet csütörtökön.­­ Alaa­csolatban sok vita folyik a nagy külkereskedelmi fesztésével foglalkozó válla- van, még mindig arra a hat mali,Zeperast Arambarić,­ de Jukan Bilandžić, Mirko Bestek, munkaszervezetek, az úgynevezett reexportőrök hely- latoknak hívtak, s amelyek­ra gondolnak, amelyeket vuköje Bulatovic, Iván noir­ar, Josip Ktrigin, Neso Mar­zetéről. A kommunista két héttel ezelőtt cikksoro­­két üzleti körökben reexpot kezdetben felhatalmaztak a kovszki, J­uhamed Nuhié, Boda Petkovszki, Ljublja Risto­zatot indított erről a témáról. Mai számunkban kő- tőröknek neveznek. Amikor szóban forgó ügyletek lebo­­g­ovici^dr!’ Raško Temovit ^ojuro^njuraSkov’ić. Fő- és te­zöljük Bojko Rakovacnak, a belgrádi Stari grad-i ezeket az ügyleteket meg­­nyolítására). tetős­­szerkesztő: Gavro Altman. A magyar nyelvű kiadás községi pártbizottság titkárának írását­ kezdték, olyan környezet- Elsősorban szem előtt kell szerkesztője Lukó András. A klasszikus, egysejtű vál tettünk ki olyan szervezete- ki bonyolultabb tranzakció- gazdaságunk egyetlen tévé­­falat már régen elavult a két, amelyek eléggé fel van-­kát, valószínűleg a normá­­k enységében sincsenek olyan , . . , , .. Világ árutermeléseben es ke­nak készülve üzleti kombi­­lisnál valamivel nagyobb szervezetek amelyek külön­­zetközi­­ áruforgalom és továbbá a nagyváros központ reskedelmében. Hogy még náoi­okra sőt nem szoktunk jövedelemre tettek szert, nov­ieges felhatalmazással ren- PénZÜgyi kereskedelem más jában levo üzlethelyiség stb. manapság is tízezer és száz- hozzá bonyolultabb i­vbe- ha ezek a szervezetek az citkeznek ami azt jelenti hasonló ügyleteire is. Szinte nem is lehet felmer­eter számra vannak kis vál légzéséhez sem mert ellenkezőjét állítják, azt, SoSTStode VáltalatS: E­shetőség folytán, s mi­­ni es ezert nem is lehet ele­lalatok, nem azt bizonyítja, megllhetősen hosszú u­tóéig hogy a hozzájuk hasonló tolás nélkül bármiyen min vel e tevékenységre szükse­ merni azt a sok úgynevezett hogy ezek a világgazdaság meglenetősen hosszu tóéig küvállalatok többet ,­­ , i Té­gük volt, 1966 óta a mai nap kiváltságot, amely a piacon, fő tényezői, s főleg nem a,“ úgy neveltek bennünket, káváih® és ’­pig csaknem 60 munkaszer- egyes tevékenységekben és hogy az övék a jövő. Beha- hogy minden üzletet írz a­z illetékes bíróságnál be van, jegyeztette be magát egyes időszakokban jelentke­zőbb elemzések bebizonyí- tás közvetítésével kössünk. De tekintsünk el az effaj- jegyezve. S ami a gazdaság reexportra. Ezekben a vál­­zik. Igaz a közgazdaságban tanákt, hogy e vállalatok leg amelytől a devizát kapták, s ta vitatol, mert ez, végső jo­gi tevékenységekre vonat-­lalazokban akárcsak a töb- ehhez megvannak a mar lg­nagyobb része voltaképpen ,melynek a devizaeszközö­­kon nem lényeges, és néz­­kezik. Ugyanúgy vonatkozik tevékenységben a gazdái vált mércék, s ezeket az adó nem­­is önálló, szó valami­két át is engedtük. Az effaj­­zükt meg, hogy valójában a reexportőr tevékenysége- m más főcél­a al’ö­vedlik politika mindig szem előtt kori értelmében, mert h­ogy­ ta. tranzakciók kezdeménye- mit is jelentenek a mi­re a pénzügy ezekre és pénz­t nem mondhat tartja. A mi adórendszerünk vitelüket a velük egyforma 201 nálunk azok a szervező- gazdaságunkban az ugyne- ügyi tranzakciókra, a nem- re -s nincs joga lemondani e tekintetben valószínűleg vagy hasonló tevékenységet ......... senkinek, sem a külkereske- nem elég fejlett és biztosra folytató nagyvállalatok köz­­delmi tevékenységben, sem vehető, hogy a mostani le­vetítésével és a velük való i­jo­hnnum­ uprlplmpT n Cznlf CzPrVPzPt a reexport-ügyletekben, sem exportőr és egyéb szervező­szoros együttműködés útján TMi llUgyUN­ Vtlrail'ici U OLUKbtcrVcicI az eggSZ vállalatban, s nem *-ek támogatni fognak min­bonyolítják le. Ugyanígy egy _ _ _ tehetik ezt a vállalatokban den olyan javítást, amely­re inkább eltűnnek az olyan j| I. II jl “ » » ■ ■ | Ja _ | m ___ JL dolgozó kommunisták sem. gazdaságilag serkentő ható­ vállalatok, amelyek kizáró- Jl Q yö' grj I 13 'V O L xTj Il B VZ0? Ha tevékenységükben való­­su­lag egyfajta tevékenységgel JM T MIW ■■VIJ&VI milyen más elvekhez ragasz A reexport-szervezetek ma foglalkoznak. Az egyfajta II F I F F kodnának, illetve, ha csak gatartása az eszközökkel va­termelésen belül mások is jm A N тж “Vmás elvekhez, nem pedig a rendelkezésben eddig létrejönt­ek és fejlődnek; a I вт «иу 1ж I vdAv I jövedelem elvéhez is, akkor °*van..,volt, hogy nemigen ér termelővállalaton belül ki­ nem volnának se jó gazdái- уаЈb |!r?!ai! tejSdnzeeiésa T­ yutetTd- A döntési joggal felhatalmazott szerveknek előnyére vált, hogy *°edri’ ^tiÍtek°“ntoek *1­0 szakszervezet nem folytatta végig vitáit “ ÄrÄ JSttSÄWÄ . ügyletei stb. - A politikai rendszer töké-­zók képviselői úgy látszik oldja meg a dolgozó ember szik. Mhtóm^L°a jöveSlim köz Az e folyamatokról szóló létesitésevel kapcsolatos vi- valahol elvesztek. Nyilván­ társadalmi helyzetet. Ha a reexportőrök vagy Vetlen megteremtőinek terhe ismeretek mély hatást gya-­ta felélénkítette a szakszer- való, hogy aki az egész na- Több példa is bizonyítja, bármilyen más vállalatok re történt is ismét a termé­kprd­nak a mi gazdaságunk vezet helyzetével és társa­­pót az esztergapad mellett hogy magunk fékezzük és egyféle tevékenység végzé­­lésre ruházták be legtöbb­re is, amelyben az üzleti dalim­ szerepével kapcsolatos tölti, nincs ugyanabban a hátráltatjuk a döntést. Most,­lére korlátozódnának, akkor szór azokba a tevékenysé­tevékenység összetettsége vitát is. Ideje ugyanis vitág­helyzetben, mint az osztály- hogy köztársasági szakszer- objektíven nem volnának a gekbe és azokon a vidéke­mind nagyobb arányúvá vá­gosan kimondani, milyen vezető, a részlegigazgató vagy vezetőket hoztunk létre és gazdálkodás korszerű formái­bon, ahol ezeket az eszközö­lik. Sajnos, ez a folyamat helyzetben volt eddig a­­a vállalati vezető. Érzelmük vertikálisan is kiépítettük a nak hordozói, mert a mai két szerezték ily módon ha­nem részesül mindig és meg szakszervezet és milyenbe és álláspontjuk is más, s ez szakszervezeteket, a fórumok összetett áruforgalmi és pénz ,amint a termelő- és­­más felelő módon társadalmi rá- kerül a következő időszak- nyilvánvalóan olyankor is az alapszervezeti végrehajtó ügyi viszonyok megkövető- szervezetekkel való közvet­­ogatásban. Az összetett bűn, hiszen ettől függ az is, megnyilvánul, van abba a bizottságtól kezdve egészen sok összetett szervezetek és len kapcsolatok megteremtő­tevékenységi formák úttörői hogy milyen lesz a dolgozók helyzetbe kerülnek, hogy van az országos szakszervezeti bonyolult tevékenység kifejé­sével a reexportőrök inkább néha különféle ellenállásba helyzete, s amely szervben másokat tanácsig egyre többet beszel-­iesztését is, a közvetítő szerepét játszot­ütköznek, ide értve a nyíl- Az eddigi viták se fogva- képviselnek. Ezzel koránt- nek a dolgozók nevében, s­­ az üzleti tevékeny- ták az eszközök központosí­­vános elítélést és a meghé­­tékossága az volt, hogy nem sem azt akarom mondani, ennek következtében a saját fő és­ a jövedelem e­vájában, semhogy — amint lyegzést is, tisztázódott, ki mit ért a hogy a képviseleti testüle- szervezetükben sem tudnak szervezetek kollektíváinak eddig néhol állították — ki-Nálunk nem lehet megne- szakszervezetben. Vélemén­tekben nincs helyük érde- teljesen érvényesülni._Ezen­­bb és sokrétűbb ambi sajátították volna az eszkö­vezni azokat a szervezete- пУеTM szerint a szakszerve­­mes vezetőknek de az bízó- kívül az egyre novekvő meg- ^ vannak, és érthető e­zeket a közvetlen termelők­kel, amelyek e folyamatok létet nem a fórumai köpe­­nyes, hogy sokkal több munt terhelésük miatt rendszer sértésnek veszik, ha töl és ily módon társadalmi hordozói. Néhol ezek egy- f.k’ hanera a_ tagsaga, s a kast kell választani a koz- ant csak felig tudják kérész­­t állítják róluk, hogy hatalommá központosították kori nagy termelővállalatok, fórumoknak csak az a del­­vetlen termelők közül túlvinni azt, amit a dolgo- haszonszerzés vagy volna, néhol a kereskedelmi válla-­att­ a legmegfelelőbb Olyan társadalmi-politikai zók követelnek. A dolgozók uzsoráskodás fűti Ezeknek a vállalatoknak, lat az új rendszer kezdemé- modon tolmácsolják a tagság mechanizmust kellene tehát követelései ezert is reked- *­, akárcsak más összetett szer­rvezője valamilyen pénz- véleményét. Eszerint ha a kiépítenünk, amelyben a nők meg valahol félúton. • , , vezetőknek a központi prob­ügyi­s szervezet vagy ehhez szakszervezet társadalmi dolgozók véleményét kifeje- Példát is mondok. A ma­ . Annak az álláspontnak tel­lémája most már­­­­ hasonló Noha jobbha ezek helyzetéről beszélünk, nem a­ző szakszervezeti javaslat és gánmunka helyzetéről a dél- J®s meltangolásával hogy a rendszerben való helyzetük nek°a folyamatoknak a hor- fórumokról van szó, hanem álláspont csak azután jut a gozók Belgrádban is, Zágráb- társadalmi tények­lletve az (noha erre is ügyelni kell, kü­dozói­aytermelővállalatok, a szervezetbe tömörült dél- kormány, a képviselőház­ban is, Rijekában is, Ljub- objektív Jonosén a monopólium élle­ktáros volna és megnehezí­­g azokt helyzetéről. Világos te- vagy más szerv ele, ha a ljanaban is egyformán vele- zak m­eg a taljsa­­lma, .­ni intézkedések rendszerének épné a fejlődést ha az ősz- hat, hogy minden egyes tagság már véleményt men­­kednek, a szakszervezeti fó­­tot( úgy véljük, sekinek kidolgozásakor), hanem az, ízétett szervezetek alakítá- о1Уап megállapítás, amely a­dott róla. Az már persze más rumoké azonban annyira sincs J°ga kétségbe vonni, hogy miként alakítjuk ki az fának minden más hordó- szakszervezet meg nem fele- lapra tartozik, hogy a kép­ megoszlik, hogy ahány fő- hogy azok, akik az önigazgatási viszonyokat eze­k már elítélnénk és kétségbe helyzetére vonatkozik, va- viselőház miként fog dön­te- róm, annyi vélemény, s en- Saf°m es pénzügykezelés ken a csoportokon belül. Ez љ hnev a haladás fe­­lejában a dolgozók társadal- mi, de az mindenképpen dön­­nek következtében a szak- ügyeivel foglalkoznak es­e­tbl a stari grad-i községben, lé törekszik Kiváltképpen mi helyzetét jelöli meg, ,ez­­tő fontosságú, hogy a kép­­szervezet nem képes egység tevékenységekben teremtik a dol­ogbany reexportőr mun­kázni ha ezt az ítéletet tem­edig nem lehetünk meg­­viselők nyíltan beszélgessé­­ges álláspontot elfoglalni, meg jövedelmünket, nem kaszervezet működik, a KSZ különféle megengedhetetlen elégedve. Jogos tehát az a nők választóikkal és ennek jóllehet a dolgozók ország- ugyanolyan mértékben tb- szervezetnek, valamint fely­rzünösítések kísérik a kizsák követelés, hogy a szakszer­ alapján vállalják a felelős- szerte ugyanazt akarják. De fekszenek a szocialista tar- rád egész KSZ-szervezetének mányalásnál az uzsorásko­ vezetnek olyan felépítésre séget döntésükért, van más példám is. A Szak-­sadalmi viszonyok, fejlesztő- rendkívül világos álláspont­éról és a’ jogtalanul szer- van szüks­ége, amely hiány- A sza­kszervezeti fórumok szervezeti Szövetség VI. sére, mint a közvetlen ter­­jai vannak. E szervezetek vptí ínvorlelomröl talanul kepes lesz tükrözni „ foayatékossága az kongresszusa határozatba melók. kommunistáinak az a felada­t k a ven összefüggésben a dolgozók közvetlen es­­tar- b , , ,, ’ foglalta, hogy a házkezelő- Nem vitás hogy a kereske­­tűk, hogy olyan belső önigaz­i té alano­n elememi az­tós érdekeit, hogy egy kikezdett kérdés­­ségek hatáskörébe adott delmi-pénzügyi szférának gatási viszonyokat fejlessze­!wppvPzPtt reexportőr szer- A szakszervezet menett­ről sem folytatták végig a gazdálkodásviteli helyisége- egészében véve, és a külke- nek ki, amelyekben a jövő-8 Ptokat illetve azokat az más szervezetek és szervek vitát. Ez pedig azoknak a ket vissza kell juttatni azok­­reskedelmi szervezeteknek a delem megteremtői fognak a léket amelyekkel a­z a Szocialista Szövetség, szerveknek a malmára hat­­nak a munkaszervezetek­ közelmúltig némiképp kedve dönteni felhasználásáról. En­a Smikm-i reexportőrökön a társadalmi-politikai közös­ tótta a vizet, amelyek végső­nek, amelyeknek munkájuk több helyzetük volt a társa- nek az az előfeltétele, hogy valamikyn­ t­öbb­ségek képviseleti szervei is fokon döntöttek, ugyanis végzése szempontjából szaba­dalmi elosztásban, mint a szorosabban együttműködnek TM vállalata foglal- a hatósági szervek — is könnyebb volt megegyezniük ségük van rá. Egyes fóru- közvetlen termelésnek. Ez a a csoportjukon belüli min­­mim­ ötven va­s képviselik a dolgozókat, s a fórumokkal, mint a dől- mo,k és funkcionáriusok helyzet mindenekelőtt a tévé kaszervezetekkel, valamint k0£lk- - „ -áskudás kü-­kia ki a maga módján folya­gozókkal. A dialógusok mégsem tartják magukat eh­­kenység jellegéből adódik, azokkal a szervezetekkel, de korszerű gazu , tájja politikáját a dolgozók rendszerint azzal zárultak, hez a határozathoz. Nem cső- hiszen a kereskedelmi válla­­lyokkel üzleti kapcsolataik­­onosén, na az határain nevében- Más-más társadal- hogy mi megmondtuk a ma­­da­rát, hogy nem elég haté- latnak nem kell elfogadnia vannak. Erre azért is nagy­­ kenység az ország mi pozíciójuk miatt azonban gunkét, ti pedig döntsetek, hogy a szakszervezet mám­ az olyan üzletet, amely nem szükség van, mert végső fo­i£a*--S­­­ír kombinációk természetesen mindegyikük Ennek következtében a don­­kája. Ezt azért hangsúlya­ felel meg számára, a terme­­ken az üzleti kockázat egy te­hető üzleti komái­ másként nyúl hozzá a prob- t és többnyire eltért a kife- Zom, mert úgy érzem, a dől­­lő viszont kénytelen termel- résre közös, s mert az egyik ‘ n.,, az Az el°ahlt0“, a - tomákhoz, úgyhogy holmi jezett kívánságtól, ez pedig gozók egyre inkább’ föles­­ni, mert nem változtathatja szervezet gazdálkodásának cikkek egyszerű eiaa s , érdekek miatt, nem csökkentette a szakszerve­­letesnek és haszontalannak naponta a termelés fajtáját eredményei a másiknak a sor vagy az IU.fratell„termékek “ tudnak kifejezésre jutni zel­szavának súlyát. Az kezdik vélni a politika ki- és struktúráját, sától is függnek. Ilyen meg­yen, illetve a Késztem­, a dolgozók valódi érdekei, ilyen hozzáállás, a szakszer­ alakításában való közremű- Nyilvánvaló ezenkívül, világításban szemlélve a dol­vasanasa uszta­lóim Ennek következtében a dől­­vezetékhez való ilyen visze­­ködésüket, sőt az is lehet­ hogy bizonyos fajta kiváltság­­okat, támogatni kell azt a manapság mar­­­gozók olyan szervezetre nyúlás a szervezet, illetve a céges, hogy még a Komma­ volt­ az is, hogy valamikor javaslatot is, hogy a pénz-­­­ dohán­yért vágynak, amely a leghuse- munkásosztály szerepének nista Szövetségbe vetett ki- csak néhány szervezetnek egyeket önigazgatási érte­előfordulj ' ttfAnpVpt vá Szebben tolmácsolja véle- passzivizálódását idézte elő, zalmuk is megingott, volt felhatalmazása ilyen ügy Arabén bankügyletekként vagy vinjaKert­­­ményüket és érdekeiket, s s ha továbbra sem szűnik a szakszervezet helyzeté­­letek lebonyolítására. Ezek kell kezelni, sorolnak, зкиг rurnogcaci amelynek révén közvetlenül meg ez a gyakorlat, joggal nek rendezése tehát elsősor- abban az időben széles kö- Röviden összegezve, ezek­torokat is, _vagy, nogy­­ befolyásolhatják a társadal- tehető fel a kérdés, a munk­ban annak tisztázását köve­­tű üzleti kapcsolatokat fej­­nek a szervezeteknek és el­véért a­­ leg­ény mi folyamatokat és viszo­­kásosztálynak miféle hattal­ teli meg, hogy miként viszé­­lesztettek ki, erős képvise­ tatéban a bonyolult szerve­fogyasztási аккекех. s ., nyolcat. máról és erejéről beszélünk nyúlnak hozzá a többi tár­­leteket alakítottak és saját ezeknek további tökélete­hozzak be. az egyiere a A dolgozók a szakszerve- mindennap.­sadalmi struktúrák b­első­ szervezeteket létesítettek kül­sebb társadalmi-gazdasági behozó szervezetnek nem­zeten át igyekeznek biztosi- A szakszervezeti fórumok sorban a döntési joggal ren- földön, s üzleti­­ügyek lebe- feJl€sztése felé csakis az ön­két, három, vagy meg tdd­­ani azt a jogukat, hogy mint meglehetősen sokáig foglal-­delkező képviseleti testüle­ nyolítására rendkívül alkal- mazgatás útján lehet halad­társa van, akik reszt vesz- den téren — a községtől égé­­koztak önmagukkal, szerve- tek — továbbá miként oldja mas szakembereket vettek . ■ Minden más hozzáállás nek vele az aruforgalmi- szen a föderácóig — halás­­zeti felépítésükkel, s ez még meg szervezeti felépítését és fel. És mind­en más elképzelés__ pénzügyi tranzakcióban jól lehessenek az anyagi és manapság is jellemző rájuk, hogyan akarja növelni poll-­­ ilyen szervezetekkel ma Г°8У a jövedelem elidegení­azért, hogy a behozott áru társadalmi helyzetükkel kap- Nem akarom lebecsülni e­­­tikai hatékonyságát, nem könnyű reményre kel­­tésére fanyuló esetleges tö­értékének megfelelő kivitelt csalatos kérdések rendezésé­­nek a munkának a jelenté­­ni­ és helyzetük bizonyos tö­­rekvéseket adminisztratív lehessen lebonyolítani. re. A képviseleti testületek­ ségét, hiszen mindenképpen Milan MARKOVIC, kig valóban kiváltságos De vagy ehhez­­hasonló intézke-Behatobb elemzés bíre- ben azonban kevés igazi szerepe van és közrejátszik a szolgáltatóipari dolgozók hát kiváltság­a kőolajforrás resekkel akadályozzuk meg nyára arra is rámutatna, képviselőjük van. A közvet- a szervezet hatékonysága- köztársasági szakszervezeti vagy a rézbánya és kiváltság­a elfogadhatatlan, hogy mi meg nem fejlesz­­len termelésből való dolgok­ban, de semmiképpen sem bizottságának elnöke a termékeny társadalmi föld, Boško RAKONJAC - ben, amely nem fejlesztett tartanunk hnev igfisi óta ---------------------­ A Romanist első száma 1923. január 1-én jelent meg .

Next