Magyar Szó, 1971. június (28. évfolyam, 148-176. szám)

1971-06-11 / 158. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ A budapesti Műszaki Egyetemen üzembe helyezték az első oktatási célokat szolgá­ló atomreaktort. Az ünnepségen többek között megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter is A Vaproszi filoszofiji bírálja a kommunista szocializmus elméletét Elmarasztal egy két évvel ezelőtt megjelent jugoszláv filozófiai művet Moszkvából jelenti a Tan­jug. A Vaproszi filoszofiji cí­mű szovjet folyóirat kemé­nyen bírálja dr. Sveta Sto­­janovic ismert jugoszláv fi­lozófus­a két évvel ezelőtt Belgrád­ban kiadott Az esz­mények és valóságok között című művét. A tizenkétezer szavas, bírálat három írója a humanista szocializmus­­el­méletét veszi bírálat alá. A teljes humanista forradalom­ról szóló elméletnek sze­rintük semmi közös vonása nincs a tényleges marxista humanizmussal. Stojanovic nem veszi figyelembe a szo­cializmus, illetőleg a kom­munizmus fejlődésének tör­ténelmi szakaszait. Ám akár­hogy van is — állítja a bí­rálat — a kommunizmus a jövő ügye. Stojanovic a továbbiakban foglalkozik a szovjet társa­dalom etatista szerkezetével, kiváltképpen azzal a réteg­gel, amely a társadalom fö­lé emelkedett és irányítja azt. A bírálat írója leszö­gezi, hogy Stojanovic meg akarja fosztani értékeitől a szocialista népgazdaság cent­ralista irányítását. A bírálatban gyakran em­lítik az önigazgatást, a cent­ralizmust és a demokráciát, ám a szerzők egyszer sem tagadják nyíltan ezeket az elveket. Ellenkezőleg, azt hangoztatják, hogy kezde­ményezés és önálló alkotó tevékenység nélkül sincs szo­cializmus. Szerintük azonban az állam fokozatos elhalása és funkcióinak a társadalmi önigazgatás hatáskörébe va­ló áthelyezése egy egész kor­szak feladata. A fejlődés meghatározott feltételei kö­zött a folyamat ellenkező irányban is mehet­­ az erős központosított államhatalom további erősítése felé. A chilei lelkészek támogatják Allende marxista kormányát Egy körkérdés meglepő eredményét Rio de Janeiróból jelenti a Tanjug. A chilei lelkészek 52,8 százaléka szükségesnek tart­ja Salvador Allende elnök marxista kormányával va­ló építő jellegű együttműkö­dést, tekintet nélkül az ideo­lógiai különbségekre. A további 36,8 százalék ellenzi a marxizmust, de hasznos­nak tartja a népi egység kormányával való megbe­széléseket. A közvéleménykutatást Raul Silva Henriques kardi­nális követelésére Chile ka­tolikus egyeteme végezte. A kérdésekre 704 lelkész adott választ. A körkérdés eredménye nagy meglepetést keltett a jobboldali pártok között, a kereszténydemokratákat pe­dig gondolkodásra késztette azzal kapcsolatban, hogy he­lyes-e az építő jellegű ellen­zéki magatartásuk. A kardinális maga is ki­fejezte aggodalmát. Körle­velében hangoztatta, hogy a kereszténység és a marxiz­mus kizárják egymást, mert a marxisták istentagadók. Egyébként ő maga is rokon­szenvez az ateista Allender­vel és politikájával. Nem lehetetlen, hogy a lelkészek állásfoglalásának hatására a kereszténydemok­raták, Chile legerősebb párt­ja is módosítja álláspontját. [11111111Ш111111!1111111111!1111!111!111111|||||1Ш111|||Ш||||||||1ш||||пшш1Ш1Ш11шпш11ШШ1т!1|Ш1Ш||Ш!1Ш|1Ш1ИЈ|1Ш1111 LAOSZ JELENE ÉS MÚLTJA (6) Ünnepnapokon a lakosság a vá­zák köré gyűlt, és bambuszpipá­val szívta belőlük a pálinkát. Több napon át tartott az ivászat. Ezt az erősítheti meg, hogy a laosziak még ma is használ­ják a bambuszpipát a rizspálinka fogyasz­tásához. Most azonban szerényebb méretű edények köré gyűlnek. Van olyan véle­mény is, hogy a kővázákat rizstároló edénynek használták. S főként a törzsek közötti viszályokban a vesztes törzs ezek­ben a kővázákban helyezte el a győztes törzs által kiszabott rizshadisarcot. Pon­tos eredetüket és rendeltetésüket azonban ma már senki sem tudja megállapítani. Az őslakó lao­thungokat az új honfog­lalók, a thai­ laók a folyóvölgyekből fel­szorították a hegyoldalak lejtőire. Az ál­lamalapító laók a hegyek lejtőin élő lao­­thungokat rabszolgának, „kha”-nak ne­vezték. A lao­thung legendák még ma is felidézik azt az időt, amikor a thaiföldiek a XVIII. században meghódították vidé­küket, és öldökléseik nyomán vér folyt a rizsföldeken. E legendák szerint a thaiföl­diek az életben maradottakat rabszolgáik­ká tették, vagy eladták a síkságon élő lao-lumoknak. A lao-thungok száma Laoszban ma 510—520 ezer, s tizenhat törzsre tagolódva szétszórtan, a lao-lumokkal és a lao­­szungokkal keveredve élnek. Többségük ma is kezdetleges, erdőégetéses gazdálko­dást űz. Minden, számukra ismeretlen eredetű jelenséget a különféle phik (szel­lemek) hatásának tulajdonítanak; van­nak helyi, családi és vándorló szellemek. Körükben a buddhizmus befolyása jelen­téktelen. Az egyik lao-thung falu idős embere elmondta: náluk az a szokás, hogy a fiatalember a barátai segítségével éjszaka megszökteti szíve választottját. Ha a lányt sikerül elvinnie a falujába, a nőrablást mindenki tudomásul veszi. A szülők összejönnek, hogy megbeszéljék az esküvő részleteit, és megállapodjanak a lány árában. Meghatározzák, hogy hány bivaly és hány korsó rizspálicika jár érte. Ha azonban a lányszöktető társaságot el­fogják, a házasságból nem lesz semmi. A thai nyelvcsaládhoz tartozó laók Az államalapító lao-lumok a thai nyelvcsaládhoz tartoznak. A thai nyelvcsa­lád nyelvei is egyszótagúak, de a nem hangsúlyos mon-khmer nyelvektől elté­rően, változó hangsúlyúak. Ez azt jelenti, hogy egy szónak hat eltérő hangsúllyal ejtve, hat eltérő jelentése van. (Változó hangsúlyú nyelv a kínai és a vietnami is.) (Folytatjuk) Javulnak Kína és Jugoszlávia kapcsolatai Li Hszien-nien és Mirko Tepavac pohárköszöntője a pekingi banketten Pekingből jelenti a Tan­jug. Li Hszien-nien kínai mi­niszterelnök-helyettes szer­dán este az összkínai parla­ment dísztermében banket­tet adott a jugoszláv kor­mányküldöttség tiszteletére, amelyet Mirko Tepavac kül­ügyi államtitkár vezet. A jugoszláv és kínai zászlók­kal díszített teremben meg­jelent sok kimagasló kínai személyiség és a diplomá­ciai küldöttségek vezetői. Li Hszien-nien miniszter­elnök-helyettes és Mirko Tepavac külügyi államtit­kár pohárköszöntőt mon­dott. Li Hszien-nien: Köszönet Jugoszláviának! Li Hszien-nien többek kö­zött az alábbiakat mondta: — Mélyen tisztelt jugo­szláv vendégek, barátaim és elvtársaim! Engedjék meg, hogy a Kínai NK kormánya és a kínai nép nevében szí­vélyesen köszöntsem a nagy­rabecsült jugoszláv vendé­geket. Li Hszien-nien a továb­biakban elmondta, hogy a jugoszláv népnek dicső for­radalmi hagyományai van­nak. A második világhábo­rúban más európai népekkel vállvetve és hatalmas nehéz­ségekkel küszködve, hősies és kitartó harcot vívott a né­met és olasz fasizmus ellen, és felszabadította hazáját. Az utóbbi években a jugo­szláv nép eltökélten ellen­állt a külső nyomásnak, s kitartóan harcolt a szuper­­hatalmak beavatkozása, ás­­kálódása és agresszióval va­ló fenyegetőzése ellen. A kí­nai nép csodálattal tekint a jugoszláv népre, amely nem retten meg az erőszaktól sem. — Az utóbbi években ja­vultak Kína és Jugoszlávia kapcsolatai — hangoztatta Li Hszien-nien. — Fokozó­dott áruforgalmunk, gyako­ribbak lettek az egymás köz­ti látogatások, elmélyült a két nép barátsága és meg­értése. Jugoszlávia síkraszáll Kínának az ENSZ-be való felvétele mellett, s ellene van az úgynevezett két Kí­na, vagy „egy Kína — egy Tajvan” elméletnek. A kínai kormány és nép szívélyes köszönetet mond ezért a ma­ga­tartásért. Kína mindenkor azt az álláspontot képviselte, hogy a nagy és kis országoknak, az azonos és különböző tár­sadalmi berendezésű álla­moknak egymás közti viszo­nyukban következetesen tar­taniuk kell magukat az öt általános érvényű elvhez. A kínai—jugoszláv kapcsolato­kat ezek az elvek vezérlik, amelyek jó alapot nyújta­nak a további együttműkö­déshez. — Biztosra vesszük — hangoztatta a kínai mi­niszterelnök-helyettes —, hogy Mirko Tepovac kül­ügyi államtitkár látogatása még nagyobb lendületet ad a kapcsolatok fejlődésének és a barátság megszilárdítá­sának. Mirko Tepovaci Nem ismerjük eléggé egymást Mirko Tepavac pohárkö­ szöntőjében szívélyes köszö­netet mondott a meleg fo­gadtatásért és a baráti sza­vakért. Elmondta, hogy a kínai népet a munkás és bátor emberek, függetlensé­gi és szabadságtörekvéseik teszik naggyá. — Nem ismerjük elég jól egymást — hangoztatta Mir­ko Tepavac —, nem is tud- t­juk pontosan, hogy néze­teinkben mely pontok azo­nosak és melyek nem. Ké­szek vagyunk azonban el­mondani mindent, és figyel­mesen meghallgatni azt, amit Önök mondanak a mai világról. Nem fogunk csalód­ni, ha nézeteltéréseket is ta­pasztalunk, ezek ugyanis nem lesznek kisebbek, ha elhallgatjuk őket. Senki sem mondhatja, hogy meg van elégedve a nemzetközi hely­zet mai állásával. Csalóka és megbízhatatlan a béke, amelyben olyan könnyen és büntetlenül lehet agresszió­hoz és fegyveres beavatko­záshoz nyúlni. Az ázsiai kon­tinensen a nyílt erőszak po­litikájának legkirívóbb pél­dája a vietnami, kambodzsai és laoszi nén ellen folyó im­perialista háború. A Közel- Keleten immár négy éve tart az arab területek izraeli megszállása, Afrika déli tér­ségében pedig a fajüldöző rendszerek gátlástalanul ural­kodnak.­­ Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy az igazságtalan­ság és a kilátástalanság örök­ké úz lehet a világon. Az emberek és a népek belát­ják, hogy alapjaikban kell megváltoztatni a nemzetkö­zi viszonyokat, és hogy az erőszakot meg kell fékezni. Jugoszláviában szívesen hasz­náljuk a „kínai türelem” kifejezést, mint annak a meggyőződésnek a megnyil­vánulását, hogy a kitartást végül is sikernek kell koro­náznia. A mai világot köny­­nyű lerombolni, de nehéz megújítani. Éppen ezért he­lyeseljük a tárgyalások mód­szerét, a fokozatos, módsze­res javítás gyakorlatát, ter­mészetesen azzal a feltétel­lel, hogy a megállapodások nem sérthetnek idegen ér­dekeket.­­ Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eleve bi­zalmatlanok vagyunk min­den nagy és gazdag ország­gal szemben, s hogy nem kí­vánjuk javítani velük való kapcsolatainkat. Egyedül az a feltételünk, hogy ez ne te­gye kérdésessé függetlensé­günket.­­ Ebbéli igyekezet pél­dázza az el nem kötelezett országok egyesített erőfeszí­tése is a világbéke, az egyen­jogúság és a haladás érde­kében. Jugoszlávia függet­len, szocialista és el nem kö­telezett ország, s közismert álláspontjaival azt követeli, hogy mindenki tartsa tiszte­letben függetlenségét és ön­álló szocialista fejlődését. Éppen azért, mert hiszünk a szocializmus emberséges és demokratikus voltában, biztosra vesszük, hogy éj­szakkal és nyomással nem lehet legyőzni. — A kínai kormány jól tudja —­ hangoztatta Mirko Tepavac —, hogy Jugoszlá­via sohasem tartotta törvé­nyesnek a Kínai Népköztár­saság elszigetelését a nem­zetközi közösségitől. Éppen ezért Jugoszlávia minden­kor hangoztatta, hogy a Kí­nai Népköztársaságnak elide­geníthetetlen joga van rá, hogy elfoglalja helyét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. Úgy tartjuk, hogy manapság a nagy kínai nem­zet teljes és egyenjogú köz­reműködése nélkül nem is lehet megoldani egyetlen fontosabb nemzetközi kér­dést sem. — örömmel állapíthatom meg — folytatta Mirko Te­pavac —, hogy a Kínai Nép­köztársaság és Jugoszlávia kapcsolatai az aktív és bé­kés koegzisztencia elvein alapulnak. Hisszük,­­­ hogy együttműködésünk elősegíti a jobb nemzetközi megér­tést is. Li Hszien-nien pohárkö­­szöntője után a jugoszláv, majd Mirko Tepavac pohár­­köszöntője után a kínai him­nuszt játszotta a katona­zenekar. Suharto figyelmeztette az ortodox muzulmán pártot Suharto indonéz elnök szerdán figyelmeztette poli­tikai ellenfeleit, hogy a had­sereg kíméletlenül elfojt minden lázadási kísérletet. Noha nem említette, megfi­gyelők szerint az erős orto­dox mohamedán pártra gon­dolt. A párt vezetői állítólag utasították a tagokat, hogy fogjanak fegyvert, ha a párt vereséget szenved a július 3-ára kitűzött választásokon. Péntek, 1971. június 11. A Jugoszláv Sorsjáték 23. húzásának nyerőszámai Az alábbi szó Az éhün­yi _ A mokkái végzit- в** •* ^лг* mokkái vegtA **• dA *or«)«gy»k *•' WM,,k­ee iomjo»*val4 I *•* nyírl^ I 80 10.— 5 6.— 170 50.— 12795 1006.— 4950 200.— 56855 506.— 061650 10 000.— 456535 10 006.— 394220 10 000.— 1 6.— 746 100.— 21431 506.— 13276 2 000.— 82341 506.— 79126 500.— 064011 150 006.— 108776 10 000.— 273211 10 006.— 379536 10 000.— 369111 10 006.— 772391 50 006.— 07 10.— 6912 200.— 47 30.— 13832 500.— 25447 530.— 90932 2 000.— 47487 1000.— 276672 10 000.— 455817 10 000.— 636777 10 000.— 23 10.— 53 10.— 28 20.— 42703 1000.— 68 20.— 54343 500.— 44138 1000.— 311763 10 000.— 85268 520.— 333263 10 000.— 581368 10 000.— 4 6.— 19 10 — 22534 1006.— 56739 500.— 96674 506.— 365259 10 000.— 423254 10 006.— 481329 10 000.—

Next