Magyar Szó, 1971. augusztus (28. évfolyam, 209-239. szám)

1971-08-05 / 213. szám

Magyar Sió ............................................................................................. •авававааааааааавааааааааваааа»ааааавваааааааввава«а ■uanaiuiuiuuiuliMMHigfHa иваваа аавааааа aaSiaaa ::::::: xxvin. évf. 213. (8686.) sz. csütörtök, 1971. aug. 5. *s»sss: • e 1б(вва BBBOiieoa . • a ■« aa i* a u<b u ■ a ава»«аааввNoв«*аа1ввв® a аа*вМ»Мавв9« •1лааваа|аааав0аоавваааарава|апааа1ввваваааа>ваааавввааа*М»»«ваа0ааааваеааааааааааааав ARA 80 PARA [ A külföld üdvözli Mirko Tepavncot Mirko Tepavac külügyi államtitkár újbóli megvá­lasztása alkalmából az utób­bi napokban a következő államférfiaktól kapott üd­vözlő táviratot: Stefan Jed­­rychowski lengyel, Andrej Gromiko szovjet, L. Rincsin mongol, Corneliu Manescu román, Péter János magyar, Walter Scheel nyugatnémet, Ivan Basev bolgár, Otto Winter keletnémet és Tocsio Kimura japán külügymi­nisztertől. Ezenkívül még több Ju­goszláviában akkreditált kül­földi nagykövet is gratulált Mirko Tepavacnak. Josip Djerdja hazaérkezett Közel-Keletről Josip Djedja, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, szer­dán visszaérkezett egyip­tomi és szudáni látogatásá­ról. Djerdja Tito elnök külön­­megbízottjaként járt az em­lített országokban. Autósszelvény (A 4. oldalon) Enyhül a kánikula Trópusi hőség Közép-Európához - Tűzvészek Lengyelországban- Fülledt, meleg idő hazánkban A Kárpát-medence Len­gyelország és a Balkán fél­sziget fölött elhelyezkedő magas légnyomású levegő mindeddig sikerrel hárítot­ta a nyugat felől érkező hű­vösebb légtömegek betörési kísérletét. Igaz, Észak-Afri­­kából állandó erősítést kap, hiszen a Szaharából forró, 40 fokos levegő áramlik Dél-Európa fölé. Olaszor­szágban, Jugoszláviában, Ausztriában, Magyarorszá­gon és Lengyelország­ban trópusi hőség ural­kodik. Egy tegnapi jelentés szerint Lengyelországban az évszázad legmelegebb nyara már eddig is rengeteg bajt okozott. A szárazságban könnyen lángra lobbannak a házak és az erdők. Hétfőn 34 ház vált a lángok mar­talékává egy kis lengyel fa­luban, két nappal előtte pe­dig 140 gazdasági épület égett le. A vonatok 50 kilo­méteres sebességgel közle­kednek, csupán, mert a sí­nek meglazulnak, (a vasút­vonalakat hideg éghajlatra építették) és az utóbbi na­pokban néhány vonat kisik­lott. A hegyes Ausztriában ép­pen úgy szenvednek az em­berek a hőségtől, mint a sík Magyarországon, vagy tri­ht a három oldalról tengerrel övezett Olaszországban. Némi remény van arra, hogy esetleg már ma enyhül a kánikula. Franciaország és az NSZK nyugati vidé­keit hűvös óceáni légtöme­gek árasztották el, és a me­teorológusok remélik, hogy hazánk légiteréből kiszorít­ják a trópusi levegőt, vagy legalább átmenetileg felbo­rítják a magas légnyomású levegő egyensúlyi állapotát. Az ország nagyobb részé­ben, természetesen Vajda­ságban is, ma délutánra fel­­hősödést és záporesőket prog­nozálnak. Napközben mér­sékelten felhős, a tegnapi­nál valamivel hűvösebb idő lesz, és a legmagasabb hő­mérséklet nem haladja meg a 28 fokot. Száz éve nem volt ilyen meleg nyarunk! A hőség, úgy látszik, teg­nap érte el csúcspontját. A meteorológiai jelentések sze­rint ez volt az idei nyár leg (Folytatása az 5. oldalon) Megoldódik e a berlini kérdés? A kedden kezdődő tanácskozáson minden jel szerint létrejön a négy nagyhatalom megegyezése Állandó tudósítónk távgépíró jelentése Bonn, augusztus 4. Kilátás van rá, hogy a felosztott német földön létrejön a négy nagyhatalom eddig legnagyobb poli­tikai kompromisszuma: az amerikai, brit, francia és szovjet miniszterek kedden kezdődő, és a program szerint négy napig tartó tárgyalásain ugyanis való­színűleg véget érnek a Berlinnel kapcsolatos mara­toni tanácskozások és megszületik a megoldás. Bonnban érthető izgalom­mal várják a keddi talál­kozót, amely ismét megsza­kítja a politikusok és az új­ságírók nyári pihenőjét. Mi­vel az utóbbi időben meg nem erősített hírek kerin­genek, a nyugatnémet kor­mány és a nyugati nagyha­talmak nagykövetségei kö­zölték, hogy a berlini kérdés­ről mindaddig nem adnak ki semmilyen közleményt, amíg erre szükség nem mu­tatkozik. Az effajta „kis cen­zúrának” úgy látszik az a rendeltetése, hogy elejét ve­gye a találgatásoknak, ame­lyeket elsősorban a keresz­ténydemokrata ellenzék ar­ra használt fel —, ha már a megegyezésnek útját nem tudja állni —, legalább za­vart keltsen. Megvárták a krími értekezletet A nagykövetek zárómeg­beszéléseit, a Krím félszige­ten megtartott keleti csúcs­­értekezlet miatt, amelyet Brezsnyev váratlanul hívott össze, augusztus 10-ére ha­lasztották. A diplomaták ugyanis­­ arra számítottak, hogy az értekezlet résztve­vői egybehangolják a berli­ni egyezménnyel kapcsolatos nézeteiket. Kelet-Berlin egyébként en­gedékenyebb hangnemben nyilatkozik a berlini kérdés­ről, és ebből sokan arra kö­vetkeztetnek, hogy a komp­romisszumhoz vezető úton már nincsenek akadályok. Bonni vélemények szerint a Berlinnel kapcsolatos vitás kérdések már egyáltalán nem jelentenek nehézséget, úgyhogy a jövő héten kez­dődő értekezleten minden bizonnyal meg lehet őket (Folytatása a 3. oldalon) 788-1. Élénk tanácskozások Kína ENSZ-képviseletéről Az USA két javaslatot készít : Latin-Amerika támogatja Kína felvételét az ENSZ-be Az USA a kulisszák mögött igyekszik megszerez­ni a többség támogatását határozati javaslatához, amely szerint a Kínai NK-t fel kell venni a világ­­szervezetbe, anélkül, hogy Tajvant kizárnák az ENSZ-ből, amely szerint az USA az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakán támogatni fogja a Kína felvételére vonatko­zó javaslatot. A megfigye­lők szerint szinte biztosra vehető, hogy az országok többsége támogatni fogja Kína felvételét. Amióta egyébként köztu­domású lett, hogy Nixon Pekingbe látogat, egyedül Brazília ellenezte hivatalo­san és félreérthetetlenül a A diplomáciai körök sze­rint az USA ENSZ-nagykö­­vete két határozati javasla­tot ismertetett­­ az egyik Kína felvételére, a másik pedig Tajvan képviselőire vonatkozik. Az amerikai ENSZ-diplomata ezzel kap­csolatban kedden 20 ország képviselőivel tanácskozott. Latin-Amerikában rendkí­vül nagy visszhangot keltett William Rogers amerikai külügyminiszter kijelentése, SS] ED ИЧШРЛ [MIJ SALON IT ANHOVO ] Az újvidéki Novosadska Banka (Narodnik Heroja 15.) és képviseletei ф devizaszámla- és folyószámla-ügyleteket bonyolít le. ф A takarékbetéteket kezelési költség nélkül intézi. KÉPVISELETEI + Bácspalánkán ^ Becsén ^ Stara Pazován ♦ Indjiján + Kovinban ^ Rumán ^ Temerinben + Bácspetrőcön ф Péterváradon és ф Beocsinban vannak. diplomáciai kapcsolatok ren­dezését Kínával. (Folytatása a 3. oldalon) Bécsben tilos zuhanyozni és kocsit mosni A bécsieknek szerdától kezdve takarékoskodniuk kell az ivóvízzel. Auszt­riában már jó ideje tart a kánikula, kedden több helységben 35 fokot mér­tek árnyékban. A főváros napi ivóvíz­szükséglete 580 000 köb­méter a források azonban kedden csak 532 000 köb­méter vizet szolgáltattak. A többit a tartalékokból fedezték. A város vezetősége el­rendelte, hogy tilos zuha­nyozni, kocsit mosni, ker­tet öntözni a vízvezeték­hálózatból. A rendelet megszegőit 3000 schilling (1800 dinár) büntetéssel sújtják. Kertet öntözni csak locsolókannából sza­bad, s így is csak két li­tert négyzetméterenként. A rendelkezés nem vo­natkozik ugyan a mező­gazdasági és erdőgazdál­kodási vállalatokra, de a városvezetőség őket­­ is fel­szólította, hogy takarékos kódjanak a vízzel. Hitelszerződés a Westdeutsche Landesbankkal is Közös beruházássá alakul-e át az adai Potisjének adott külföldi hitel? Tegnap délelőtt Adán Mó­ra András mérnök, a Potis­je Szerszámgépgyár vezérigaz­gatója aláírta és ezzel vég­legesítette azt a hitelszerző­dést, amelynek értelmében a nyugatnémet Westdeutsche Landesbank tetemes összegű kölcsönnel finanszírozza a Potis­­e többorsós automatá­kat gyártó új üzemrészlegé­nek megépítését. A nyugat­német Gildemeister-céggel folyó hoszú távú kooperá­ciós szerződés keretében esz­közölt mintegy 58 millió di­­nárnyi beruházás pénzelését egyébként négy bank vál­lalta: a már említett nyu­gatnémet bank, amely a hi­telösszeg oroszlánrészét fo­lyósítja, továbbá a New York-i The Chase Manhat­tan Bank, a Londonban szé­kelő Nemzetközi Pénzintézet Jugoszláviai Beruházásokra és az Újvidéki Gazdasági Bank. Ez utóbbival már úgy­szintén megkötötték a hitel­­szerződést, a másik kettővel pedig az elkövetkező hetek­ben írják alá. Egyébként ve­lük is tisztáztak már min­den részletet. — Kicsit kifutottunk az időből — mondotta Móra András mérnök, akit ez al­kalomból arról kérdeztünk, hogyan haladnak az új üzem­részleg megépítésének és e nagy jelentőségű vállalko-­ záshoz szükséges pénzeszkö-­­­zök előteremtésének előké­születei.­­ Az eredeti terv szerint ugyanis 1972. január 1-én kellett volna üzembe helyezni az új részleget, de vállalatunk korábbi pénz­ügyi nehézségei miatt csak késve kezdhettünk hozzá a hitelszerződések megkötésé­hez, így aztán az üzembe helyezési határidő 1972 kö­zepére tolódott. A Potisie vezérigazgatója még egy újdonságot is kö­zölt velünk: — A Gildemeisterrel foly­tatott ho­sszú távú együtt­működésnek tulajdonképpen a kezdete, a többorsós auto­mata gyártására létesítendő új részlegünk, amely egye­lőre külföldi és kisebb rész­ben hazai kölcsönből épül, de korábbi megállapodásunk szerint hamarosan megkezd­jük a tárgyalásokat a Gilde­­meister képviselőivel, hogy ezt a beruházást közös vál­lalkozássá, azaz külföldi tő­kebefektetéssé alakítsuk át. Az az elképzelés, hogy ez esetben a Gildemeister tör­­lesztené a kölcsön rá eső ré­szét, és természetesen a be­fektetett tőke arányában osztanánk a nyereséget is. Az igazgató elmondta azt is, hogy az új gyártási eljá­rás elsajátítását négy sza­kaszba osztották, és az első kettőn már túl is jutottak. A másik kettő a csarnok megépítésével és a berende­zés felszerelésével párhuza­mosan folyik. A vásárlandó gépek jegyzékén többek kö­zött hat darab számjegyes vezérlésű gép is szerepel, s ebből a gépfajtából egy he­lyen sehol az országban nincs ennyi. Ez műszaki szempontból is jelentős lesz a vajdasági szakemberek­nek, akik üzemelés közben tanulmányozhatják a szám­jegyes vezérlésű maró-, esz­tergáló- és fúrógépeket. Ezenkívül a Potisse már hat­vanezer darabból álló uni­verzális szerszámkészletet is vásárolt a Szovjetunióban, e készletből bármiféle szer­számot össze lehet állítani. Ilyen készlet még nincs is Vajdaságban — az ország­ban is csak kettő-három akad belőle —, s ennek se­gítségével az eddigi félszer­­számozás nagyon gazdaságo­san kihasználható. A Potisie ezeket a különleges szerszá­mokat bérbe is adja majd. Az új részleg szerelőcsar­nokának szervezését ma­gyar, nyugatnémet vagy ha­zai szakintézetre bízzák, at­tól függően, hogy melyik munkája ígérkezik legjobb­nak. Ez az osztály ugyanis patikatisztaságú kell hogy legyen, és biztosítania kell a por- és zajmentes munkát. Míg a mostani szerelőcsar­nokban dolgozó géplakato­sok szerszáma csak a csípő­fogó és a kalapács, az új üzemrészlegben teljesen ki­küszöbölik a kézi munkát. Mindegyik dolgozónak átlag hat kisgép áll majd rendel­kezésére. A 170 új munkahelyet ré­szint új munkások felvéte­lével, részint a meglevőkkel töltik be. Kilencen már ta­valy október óta egyéves specializáción vannak a nyu­gatnémet Gildemeisternél. KORPA Béla

Next