Magyar Szó, 1971. október (28. évfolyam, 270-300. szám)

1971-10-14 / 283. szám

Csütörtök, 1971. okt. 14. Szabadka, Bácstopolya és Kanizsa községben Közvitán az új betegbiztosítási közösségek statútumainak javaslata A napokban elkészült Bácstopolya, Kanizsa és Sza­badka község biztosítottjai által létrehozott új betegbiz­tosítási közösségek statútum tervezete. Most mind a föld­műves, mind pedig a munkásbiztosítottak megismerked­hetnek a javaslattal, és véleményt mondhatnak róla. A biztosítottak közösségé­nek statútuma magában fog­lalja az egészségvédelmet, annak pénzelését, valamint előirányozza, milyen szolgá­lat végzi a biztosítás körüli teendőket. A munkásbiztosí­tottak statútuma az egész­ségvédelemnek a törvény ál­tal előírt kötelező formáit tartalmazza. Mint megtud­tuk, a biztosítottak jogai — néhány kisebb eltérésen kí­vül — maradnak a régiek. A pénzelés azonban megosz­lik, és e célból három ala­pot létesítenek: egyet az egészségvédelem kötelező for­máinak, egyet a kibővített jogok pénzelésére, és egyet a balesetek és a szakmai megbetegedések biztosításá­ra. Az első kettő pénzfor­rásai a személyi jövedelmi járulékok lesznek, a har­madiknak pedig egy meg­határozott díjszabás, amely --------------------------­azonos balesetekre­­ azonos összeg lehet, de vállalaton­ként különbözhet is, abban a munkaszervezetben, ahol gyakoribbak a balesetek, vagy szakmai megbetegedé­sek, többet fizetnek. A javaslat szerint a tár­sadalombiztosító intézet ez év december 31-én megszű­nik. Azok a dolgozók, akik a biztosítás körüli teendőket végzik, közvetlenül a bizto­sítási közösségben lesznek munkaviszonyban. Ezek a dolgozók végzik majd ezen­túl is a földművesbiztosítot­tak közösségének nyilvántar­tását. A javaslat néhány más újdonságot is tartalmaz: a biztosítási alapból pénzelnék a gyógyfürdőkben az egész­ségügyi szolgáltatások költ­ségeit, de az ott-tartózkodást és az útiköltségeket a beteg­nek kellene fedeznie. Ehhez hasonló megoldást találtak Szlovéniában is. Kérdés, hogy nálunk milyen fogad­tatásra talál a javaslat. A statútumtervezeten kí­vül néhány határozati javas­lat is van a napidíjakról, a temetkezési költségek össze­géről, valamint az újszülöt­teit kelengyepénzének nagy­ságáról. A vita még ebben a hó­napban befejeződik, és a biztosítottak választmánya a hónap végéig meg kell hogy hozza az új statútumokat. BÜCSÜ Ottó Magyarul tanulnak a katonatisztek Látogatás a topolyai Petőfi Sándor kaszárnyában A kaszárnyában azon a napon nagy volt a sürgés­forgás. A katonák egy na­gyobb csoportja söprűvel a kezében , a kaszárnya ud­varán szorgoskodott, a le­hullott levelektől tisztították az utakat. Kilenc órakor már minden készen állt Stanko REBRAČA ezredes fogadására. Nagy és izgalom­mal teli nap az egy kisebb katonai alakulat életében, amelyen egy ezredes ellá­togat hozzájuk. Velimir CELAP őrnagy, a kaszárnya parancsnoka fo­gadott. Az összesereglett tisz­tek egyike megjegyezte — magyarul: — A Magyar Szó újság­írója lenni? Meglepődtem, mire Drágán MILKUSNIC, a topolyai Had­seregotthon vezetője, a pol­gárokkal való együttműkö­dést szorgalmazó bizottság elnöke elmondta: — Tisztjeink mindegyike tanulta és jelenleg is tanulja a magyar nyelvet. Nehéz a tanulás, mert nagyon kevés a hasonlatosság a magyar és a szerbhorvát nyelv között, de úgy érzem, jól haladunk. Beláttuk, hogy itt Topolyán csak úgy tudunk teljesen be­kapcsolódni Topolya életé­be, ha elsajátítjuk a magyar nyelvet. A féléves nyelvtan­­folyamon Boross Rózsa taní­tott bennünket, dr. Juhász Géza és Kovács János szer­zők könyvét használtuk. Ta­nárnőnk elégedett az ered­ménnyel. Ugyancsak Drágán Mileus­­inétól hallottuk: — A kaszárnyánk neve — mint már ismeretes is — Petőfi Sándor. Egyes elkép­zelések szerint a topolyai ka­tonai alakulatot is Petőfi Sándorról nevezik el. Emel­lett egy múzeumot is terve­zünk berendezni, amely a költő életét, illetve a Topo­lyán megalakított Petőfi­­brigád történetét szemlél­teti. — A tisztek mellett a ka­tonák is szereznek némi is­meretet a magyar nyelvről. Ez részükre is igen hasznos, mert ha délutánonként a vá­rosba mennek, akkor köny­­nyebben feltalálják magu­kat. Hamarosan beszerezzük Magyarországról azt a szó­tárt, amely a katonai nyelv szavait tartalmazza, úgyhogy a vezénylés magyarul is folyhat majd. A topolyai kaszárnyában számtalan változás történt az utóbbi két évben. Elké­szült a sportközpont. — Hazánk egyik legmo­dernebb lőtere lesz ez — új­ságolja Celap őrnagy. — A sporttelepet is és a lőteret is főleg szabad időnk rová­sára építettük fel. A pályá­kat és a lőteret a polgárok­kal közösen használjuk. A topolyai vállalatok néhányá­­nak sportolói máris pályá­inkon edzenek. A polgárok részére kaszárnyánk kapuja nyitva áll. A honvédelem a lakosság és a hadsereg közös feladata, az együttműködés­re azért mód felett szükség van. A topolyai Petőfi Sándor kaszárnya katonáinak és tisztjeinek a kisváros pol­gáraival való együttműködé­sét vajdasági katonai körök­ben a legjobb példák kö­zött emlegetik. A kaszárnya parancsnokát, Velimir Celap őrnagyot pedig Topolyán Ok­tóberi-díjra terjesztették elő. T. L. Testvér­városok találkozója Versec felszabadulásának évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen az idén először vettek részt külföldi vendégek. A vendégek Ver­sec testvérvárosából, a ro­mániai Lugosból érkeztek. Négynapos itt-tartózkodásuk alatt véleménycserét folytat­tak a társadalmi-politikai- és gazdasági szervezetek kép­viselőivel, s megtekintették a felszabadulás alkalmából rendezett díszfelvonulást, majd megjelentek az új au­tóbuszállomás megnyitásán Ellátogattak a Banat Csoko­ládégyárba, az Uzor Bútor­gyárba és megnézték a Vršački Vinogradi borpincé­­jét is. Elismeréssel nyilatkoztak az Uzor Bútorgyárról, amely az idén Októberi-díjat ka­pott. E munkaszervezet rö­vid idő alatt új gyárat épí­tett. Az Uzor új üzemrész­legében a termelés majd­nem teljesen gépesített. A vendégek ajánlották, hogy az Uzor és a romániai bú­torgyárak szakemberei kö­zött teremtsenek lehetőséget a véleménycserére. A Vršački Vinogradi nagy borpincéjében is sokat gyö­nyörködtek. A borpince — ami a befogadóképességét illeti — legnagyobb a Bal­kán félszigeten és a harma­dik helyen áll Európában, 20 millió liter bor tárolásá­ra alkalmas. Mivel a két testvérváros küldötteinek az álláspontja azonos, várható, hogy a kö­zeljövőben Lugos és Versec közelebb kerül egymáshoz. KISS I. ­b-) A N­adal Park-szállóban újabban FEKETE Mária bu­dapesti énekesnő szórakoz­tatja a vendégeket. Az éne­kesnő november elsejéig marad Adán aGYAR SZÓ Mintegy 16000 darab sertést vásárolt fel az adai Kombinát Adán az elmúlt évben nagy gondot fordítottak a jószágállomány gyarapításá­ra. A Kombinát anyakocá­kat, borjakat, napos csibé­ket szerzett be és az elő­takarmányt is előlegezte­. A kooperánsok közül különö­sen sokan vállalkoztak ser­téstenyésztésre. A Kombi­nát erre az évre 17 000 da­rab sertés felvásárlását ter­vezte, de már kilenc hónap alatt valamivel több mint 16 000 darabot átvett a te­nyésztőktől. Az évi tervet minden­­ bizonnyal túlszár­nyalják, félő azonban, hogy Adán hamarosan ismét je­lentősen megcsappan a ser­tésállomány. A takarmány drágulását ugyanis nem kö­vette a jószágfelvásárlási árak emelése és emiatt a tenyésztők ráfizetnek a hiz­lalásra. A tenyésztők közül máris igen sokan levágták az anyakocákat és a mala­cokat is. Az áldatlan hely­zeten csakis az előtakar­mány és a húsárak össze­hangolásával lehetne változ­tatni. A kombinát jó eredményt ért el a borjúhizlalás terén is. A hizlalásra kiadott bor­jak 73 százalékát már átvet­te a kooperánsoktól. A baromfitenyésztés, az erőtakarmány megdrágulása és a tavaly jelentkező ba­romfipestis miatt, nagy vál­ságba került. A tenyésztők nem mernek nagyobb vállal­kozásba kezdeni és a kom­binát eddig az 1971. évre tervezett 1 300 000 kilo­gramm pecsenyecsirkéből csak 286 000 kilogrammot vá­sárolt fel. K-l Mai A KSZ kishegyesi községi választmányá­nak ülése Ma délután 4 órakor a kishegyesi községi képvise­lő-testület tanácstermében bővített ülést tart a KSZ kishegyesi községi választ­mánya. Napirenden szerepel­nek a KSZ községi szerve­zetének a gazdaságfejlesz­tési programmal és a stabi­lizációs intézkedésekkel kap­csolatos feladatai, valamint megválasztják a küldöttet a JKSZ II. konferenciájára. A mai értekezletre meg­hívták a községi szakszer­vezeti tanács tagjait, a tár­sadalmi-politikai szerveze­tek vezetőit, a gazdasági ta­nácsok képviselőit és a KSZ alapszervezeteinek titkárait. Különösen érdekes vita várható az első napirendi ponttal kapcsolatban, vala­mint a korábban elfogadott határozatok megvalósításá­ról készített elemzésről. V. T. 7. oldal Október 20-ától két hónapon keresztül filmvárossá alakul Szabadka. Aleksandar PETROVIC, a város monu­mentális épületeinek homlokzatait használja fel egyik most készülő orosz témájú filmjének külső felvételeihez. A filmben neves hazai és külföldi színészek szerepelnek. Felvételünkön a Kultúra Székháza, amelyet szintén „célba vesz” majd, Aca Petrovic kamerája, E. I. Egy iskola két helységlen Mit eredményezett a becsei Petőfi Sándor és a milesevói Djuro Salaj iskolák integrálása A sokat emlegetett igazolt integrálást a becsei köz­ségben elsőként a közoktatás területén hajtották végre. Nem mondhatni, hogy minden simán ment, de azért aránylag rövid időn belül két falusi iskola, a milesevói és a radicevicevói csatlakozott a becsei Petőfi Sándor, illetve a Sever Djukić iskolához. Ezenkívül a pecesori ötosztályos iskolát is a becsei Samu Mihály iskolához csatolták. A milesevói általános is­kola ősz óta szerves része a becsei Petőfi Sándor isko­lának. A másfél ezer lakosú településről és a környező tanyavilágból mintegy 200 szerb és magyar anyanyelvű kisdiákja van az iskolának, akiknek eddigi tanulási fel­tételei még a pedagógiai minimumot sem érték el. ötödiktől nyolcadikig egy tagozatban jártak a szerb és magyar anyanyelvű diákok és az oktatás keverék nyel­ven folyt. Ilyen körülmé­nyek között — amikor a pedagógusnak a rendelkezé­sére álló idő alatt egy tan­tárgyat kétszer, két nyelven kell megmagyarázni — nem várható valamilyen ered­mény. — Az integráció után első lépésünk az volt, hogy ezt ,a gyakorlatot megszüntes­sük — mondta BEREC Ta­más, a Petőfi Sándor iskola igazgatója. — Most évente egy felső tagozatba járó mi­­lenevói kisdiák után majd­nem kétszer annyi a költ­ség mint városi pajtása után, a különbözetet a köz­ségi iskolafenntartó fedezi, de jobbak a lehetőségek az oktatásra. A közösség, és a tantestület tagjainak nem kis fáradságába és anyagi­akba került, hogy az eddigi 25 százalék helyett a jövő­ben 40 százalékban szakosít­ják az oktatást és a további szakosítást is tervbe vet­ték. A kinnlakó pedagógu­sokon kívül többen vannak olyanok, akik naponta utaz­nak a városból, 45 kilomé­tert tesznek meg a meleše­­vói kisdiákok tanítása ér­dekében. A milenevói tanító pedagó­gusoknak gyakran nyílik al­kalmuk tapasztalatcserére városi kollégáikkal, ami­nek nagy hasznát veszik. Az integráció tehát sike­resnek mondható a mileše­­vói gyermekek ma már sok­kal jobb körülmények kö­zött tanulhatnak, mint né­hány évvel ezelőtt. Arra azonban egyelőre kevesen tudnak választ adni, med­dig maradhat fenn a mileše­­vói iskola, nem kell-e majd az itt élő kisdiákoknak na­ponta megtenni a becse­­milenevói utat, mivel a ta­nulók száma évről évre csökken. -ber- Tömegesítik a Vöröskereszt szervezetet Becsén Az elmúlt hetekben Be­csén igen tevékenyen dol­goznak a Vöröskereszt szer­vezetnek tömegesítésén. Fel­újítják a tagsági könyveket és új tagokat vesznek fel. A Vöröskereszt községi bi­zottságának irodáján kapott értesülés szerint három hét alatt mintegy 1500-ra emel­kedett a felnőtt tagok szá­ma. Az akció tovább tart. A munkaszervezeteket kol­lektívan is felveszik a tagok sorába. A becsei Tisza Ven­déglátóipari és Turisztikai Vállalatból 83, a postahiva­talból 28, az egészségházból 76, a Vojvodina Biztosítóin­tézetből 30, a Zdravko Glo­­žanski Általános Iskolából 4, a Tisza Kefegyárból 80 személy lett a Vöröskereszt tagja. S. O. Szigorúbb ellenőrzés Marko Curčić elnökletével a napokban ülést tartott a Szocialista Szövetség ka­nizsai és zimonnéi alapszer­vezete. Legtöbb szó az ön­igazgatás gyakorlásáról és a társadalmi ellenőrzés meg­szigorításáról esett. A rész­vevők javasolták, hogy az alapszervezet újonnan meg­választott ellenőrző bizottsága — amelynek elnöke Prá­­zsity Margit, titkára pedig Apró Piroska — gyakrabban ellenőrizze az alapszervezet és a helyi szervezet ügyke­zelését. Az ellenőrző bizott­ság évente kétszer ül össze, hogy felmérje a Szocialista Szövetség szervezeteinek pénzügyi helyzetét. V. K. M.

Next