Magyar Szó, 1971. november (28. évfolyam, 301-328. szám)

1971-11-01 / 301. szám

4. oldal MAGYAR SZÓ Hétfő, 1971. november 1. Mi, sk belek BE vagyunk a csúnya gyerekek gazdánk szervei között. Hosszúságunk nem egészen nyolc méter. János bizonytalan elkép­zelése szerint valamiféle csavarodó, hurkolódó csövek vagyunk. Téved. Sokkal töb­bek vagyunk, mint amit ő képzel rólunk. Így mond­hatnánk, hogy mi egy bo­nyolult élelmiszer-feldolgo­zó üzem vagyunk. Gazdánk azt hiszi, hogy ő táplál ben­nünket, pedig az ellenkezője az igazi. A legtöbb étel, amit megeszik, olyan halált­­hozó lenne részére, mint a csörgőkígyó mérge, ha mi nem alakítanánk át, mielőtt a vérébe továbbítjuk. Felépítésünk páratlan mó­don szolgálja az emésztést. A gyomortól a vakbélig ka­nyargó részeink a vékony­belek: az epésbél, az éhbél és a csípőbél. A vakbéltől a végbélig vannak a vastag­belek. A felső részeinkben álta­lában nem tanyáznak mik­roorganizmusok, mert a gyomorsav elpusztítja őket. De az alsó részek, a vastag­belek már zsúfolva vannak különféle, vagy ötven féle mikroorganizmussal. Szá­muk trilliókban fejezhető ki. Az emésztés természete­sen már a szájban és a gyo­morban elkezdődik. A száj őröl, a gyomor köpül. Be­lénk a gyomorkapus enge­délye szerint spriccelődik az étel. Például egy pohár víz már tíz perc múlva ben­nünk van, de egy sertéssze­letnek negyed óránál is több idő kell, hogy a belekbe jus­son. Mint említettük, a gyo­morsavtól igen savanyú az étel, és ha egyszerre nagy mennyiségű jutna belénk, az megsértené bélésünket és megbénítaná az emésztő en­zimjeinket. No, de gondos­­kodunk mi a savhatás meg­semmisítéséről. Az epésbél egy secrentin nevű anyagot termel, amely a véren ke­resztül arra serkenti a has­nyálmirigyeket, hogy sür­gősen ömlesszen lúgos hatá­sú emésztőnedvet beléje, ami­t körülbelül egy liter naponta — semlegesíti a sa­vat. Ha ezt a folyamatot akadályozza valami, János gazdánk esélyes arra, hogy „gyomorfekélyt” kapjon. (Idézőjelben mondom, mert az ilyen típusú „gyomorfe­kélyek” helye hetvenöt szá­zalékban az epésbél.) A has­nyálmirigy emésztőnedve a három legfontosabb enzimet tartalmazza, és a zsírokat, fehérjéket és cukrokat ré­szeire bontja a szervezet építőanyagául. Számos másféle nedv is ürül belénk állandóan. Na­ponta körülbelül egy liter nyál; három liter gyomor­nedv; a zsírok emésztésé­hez fontos epe a májból, és két liternél is több bélnedv a számtalan kis bélmirigy­ből, összesen, kisebb-na­­gyobb eltéréssel, nyolc liter emésztőnedv naponta. A vékonybelek belseje bársonyosnak látszik, mik­roszkóp alatt azonban sűrűn hegyes-völgyes, ami által belső felületük tizenötször nagyobb, mint látszatra szabad szemmel nézve. A legfontosabb részeknek mondhatók a bélbolyhok milliói, amelyek a meg­emésztett ételt felszívják és továbbítják a fehérjék és cukrok anyagát a vérbe, a szétbontott zsírokat pedig a nyirokérrendszerbe. Saját izmaink vannak. Bonyolult izomrendszer tel­jes hosszúságunkban. Az egyik izomrendszer hintáz­­tat bennünket, ami által összeköpülődik az étel az emésztőnedvekkel. Másik fajta izmaink által falaink hullámvonalban vékonyít­ják-vastagítják űrméretün­ket, ezzel továbbítva a bél­tartalmat. A vékonybelekben történő emésztés 3—8 óráig tart A híg, kásaleveshez hasonló tartalom azután a vastagbe­lekben sűrűsödik össze. A vastagbelek kivonják a víz és az emésztőnedvek nagy részét, s továbbítják a vér­be. Ez életfontosságú folya­mat, hiszen, ha Jánosból ki­ürülne naponta az említett nyolc liter emésztőnedv, bi­zony gyorsan száraz múmi­ává változna. A végbél elé már félkemény anyag kerül. Természetesen a folyadék visszavonása egy tizenkét— huszonnégy órás, lassú, nyu­godt folyamat. Sok dolog azonban — mint az ideges­ség, gyógyszerek, baktériu­mok — akadályozhatják a besűrűsödést. Ilyenkor Já­nos hasmenést kap. Más okok viszont — ezek közé tartozik az aggodalom is vagy a rossz étrend — szék­rekedést okozhatnak. A kettő közül a hasmenés a súlyosabb, mert a szervezet kiszáradásához vezet. Ezért nagy mennyiségű vizet kell fogyasztania Jánosnak, ami­kor hasmenése van. Igaz, hogy számtalan szén­védést okozhatunk gazdánk­nak, de szerencséjére ezek legtöbbje nem veszélyes. Azokat a zavaró bélzöreje­ket, amelyeket János hall időnként, a tovahaladó gáz­­buborékok okozzák. Ezek egy része nem más mint le­vegő, amit János lenyel. Sa­ját termelésű gázaink is vannak. Jó liternyi naponta, amelyeket persze eltávolí­tunk a külvilágba. Néha ez nem sikerül, és a bennre­kedt gázoktól annyira felfú­jódunk, hogy János hasgör­csöket érez. Mint a legtöbb szervre, reánk is kihat gazdánk han­gulata. A heves indulat pél­dául leállítja ritmikus moz­gásunkat. Ez az oka annak, hogy Jánosnak nincs kedve enni, amikor mérges. Ré­szünkre jobb is, ha nem eszik, míg meg nem nyug­szik. Az „enteritis” bélgyulla­dást jelent. Okozhatják: ví­rusok, baktériumok, vegyi anyagok stb. Tünetei: gör­csök, émelygés, hányinger, hasmenés. Jánosnak már többször volt bélgyulladása, de általában egy-két napos pihenéssel és diétával rend­bejött. Elég gyakori betegségeink közé tartozik a vastagbél­fekély. Az okát nem ismer­jük. A kis fekély gyógysze­rekkel is kigyógyítható, a nagy­ vérzéseket okozó fe­kély gyógyszere viszont a sebészkés. Mint a legtöbb ember, Já­nos is szakértőnek képzeli magát az időnként előfor­duló székrekedés gyógyítá­sában. Jobb lenne, ha nem okoskodna, hanem figye­lembe venné azt, hogy sér­­tődékenyek vagyunk, de gyorsan jóra fordul hangu­latunk, ha pár napig nyug­ton hagynak bennünket. János 47 éves, tehát mi is középkorúak vagyunk vele együtt. Elmúlt az idő, ami­kor bármivel teletömhetett bennünket, és mi nem tilta­koztunk. Persze ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a diétázás bolondja legyen. Néhány megszívlelendő sza­bályt azonban ajánlanánk. Mérsékelten fogyasszon olyan ételeket — vöröshagy­mát, babot, borsót stb —, amelyekből sok gáz képző­dik és ne egyen nehéz zsí­ros ételeket. Ehet sok gyü­mölcsöt,­­leveles főzelékeket és korpás lisztfélékből ké­szült eleséget, mert ezek serkentenek, segítenek ben­nünket. Vizet is többet kell innia. S ami talán a leg­fontosabb: nagyon ajánljuk gazdánknak, hogy kerülje a romlásunkat okozó lelki fe­szültségeket, izgalmakat. Tudjuk, elég sokat ké­rünk. De ez az ára annak, hogy minél kevesebb legyen a panasz. J. D. RATCLIFF: I Am Joe’s Intestine munkájából némileg rövidítve fordította MIAVECZ Márton A káderpolitika gyengeségei ellen Abban az időben, amikor azt várjuk, hogy a Szerb Kommunista Szövetség fóru­mainak a káderpolitika de­mokratizálódására és a gaz­dasági és társadalmi tevé­kenységek szakképzettségi összetétele javítására vonat­kozó határozatai újabb ered­ményeket hoznak, a köztár­sasági képviselőház társa­dalmi ellenőrzéssel foglal­kozó bizottsága olyan ada­tokat tett közzé, amelyek a szubjektivizmus eluralkodá­sáról tanúskodnak, arról, hogy egyesek voltaképpen szembehelyezkednek az elfo­gadott és törvénybe foglalt elvekkel. A pályázatokról szóló szabályzatok módosítá­sa, hatásuk szűkítése és degradálásuk végett (az állí­tólagos nagy költségek és időveszteségek miatt) volta­képpen az önigazgatási és tár­sadalmi törekvésekkel szem­beni ellenállásról tanúskod­nak, amelyek a radikálisabb káderfelújítást irányozzák elő, továbbá olyan nagyszá­mú iskolázott fiatalember alkalmazását, akik sikere­sebben tudják követni a ter­melés technológiájának és­­ megszervezésének újításait. Az említett törekvések Sokat állnak a vagonok A Zágrábi Gazdasági Kamara Közlekedési és Postaügyi Tanácsa közöl­te, hogy a Zágrábi Vasúti Szállítóvállalat hamarosan kénytelen lesz megtiltatni a város nyugati pályaudva­rán a vámeljárást, hogy ne álljanak olyan sokáig a tehervagonok. Amiatt ugyanis, hogy a vállalatok többsége állandóan pénz­telenséggel küzd, nem tud­ja mindjárt fizetni a vá­mot a vagon megérkezése után, s ezért a teherkocsik ott állnak kirakatlanul. Míg tavaly egy-egy kül­földi kocsi átlag nyolc és fél napot vesztegelt, állá­suk az idén már 9,2 nap­ra emelkedett, noha a kül­földi átlag mindössze 5,5 nap. S szemléltetése végett ezúttal - elég ha csak a fenti bizott­­­­ság által közzétett adatok­­ egyikét említjük, nevezetesen­­ azt, hogy 62 ,községben a munkaszervezetek 90 száza­léka pályázat útján a szak­embereknek és a vezető be­osztású személyeknek csupán 5 százalékát veszi fel. A társadalmi ellenőrzéssel foglalkozó képviselőházi bi­zottság tagjai feladataiknak megfelelően sok olyan adatot és megjegyzést szolgáltattak, amelyek nyilván módot ad­nak a hatékony és időszerű politikai vitára nemcsak a képviseleti testületekben és önigazgatási szervekben, ha­nem a politikai szervezetek­ben is, mindenekelőtt a Kom­munista Szövetségben, ame­lyeknek tagjai mindennapi tevékenységükben kötelesek tiszteletben tartani fórumaik határozatait, a káderpoliti­káról, illetve kötelesek har­colni alkalmazásukért. A Kommunista Szövetség szervezeteinek és tagjainak közömbös viszonyulása a ká­derpolitikára vonatkozó sza­bályzatok látszólag formá­lis megváltoztatása iránt és az esetleges remény, hogy a kommunisták szükség esetén, a szabályzatoktól függetlenül utólag szembeszállhatnak az el­ferd­ülésekkel és vissza­élésekkel, a felelősség és az aktív közreműködés kerü­lését is jelentheti, ami nél­kül nem lehet sikeresen meg­valósítani a párthatározato­kat. Ezért nyilván elvárjuk, hogy a fórumok megkövete­lik a KSZ szervezetektől, hogy kritikus szemmel és ön­­bírálattal elemezzék azokat a tényeket, amelyekre a tár­sadalmi ellenőrzéssel foglal­kozó képviselőházi bizottság rámutat. Ha ez nem történik meg, akkor létjogosultságot kap egy olyan új állapot, amelynek megváltoztatásá­hoz később jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Ami a legfontosabb, a szub­jektivizmus eluralkodása nagy kárt okoz a gazda­ságnak és a gazdaság jövő­jének. HELIOS SIPOREX AIDA A TUZLAI KREKA—BAN­OVIĆI TITO BANYÁK AZ IDEI ÚJVIDÉKI KÖZSZÜKSÉGLETI ÁRUCIKKEK VÁSÁRÁN október 28-a és november 7-e között az alábbi árucikkeket kínálja eladásra: ф Csomagolt barna- és lignitszenet ф­ Banoviciweso és Rubin kályhákat ^ Aida lábbelit KIÁLLÍT: ^ Korszerű LIPOREX épületanyagot ^ HELIOS­ztázsfűtés-fölszerelést. Látogassa meg kiállítóhelyünket az V. számú csarnokban. 1131-L Nagyobb lehetőségek a jugoszláv—amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődésére Minden jel arra vall, hogy a jugoszláv—amerikai gaz­dasági kapcsolatok az eddiginél intenzívebben is fejlőd­hetnének, de ehhez mindkét félnek nagyobb erőfeszítést kell tennie. Elnökünk egyesült államokbeli látogatása minden bizonnyal hozzá fog járulni a gazdasági kapcso­latok elmélyítéséhez szükséges kedvező légkör megterem­téséhez. Mondani sem kell, hogy Amerika fontos szerepet ját­szik a jugoszláv külkereskedelemben. Az idén például importunkban nagyságrendben a negyedik helyet, expor­tunkban pedig az ötödik helyet foglalja el. Az Egyesült Államok részaránya a teljes jugoszláv külkereskedelmi áruforgalomban meghaladja az 5 százalékot.­­ Az idei 9 hónap folyamán az USA-ba irányuló expor­tunk különösen gyors ütemben növekedett, 23,7 százalék­kal haladta meg a tavalyi azonos időszakét. Ez annál je­lentősebb eredmény, mert ez idő alatt a teljes jugoszláv kivitel csak 6,3 százalékkal emelkedett, és stagnált vagy visszaesett exportunk egész sor nyugat-európai országba. De nemcsak az Amerikába irányuló exportunk növeke­désével, hanem e­nnek szerkezeti összetételével is egyre inkább elégedettebbek lehetünk. Az idén augusztussal be­zárólag a korábbi félkészáru-szállításokkal szemben exportszállítmányainkban mind több a végtermék. Leg­nagyobb kiviteli tételünk ez idő alatt a bútor volt, de jelentős mennyiségben szállítottunk rezet, konzervet, ru­haneműt, cipőt, továbbá dohányt, alumínium és ólom fél­­készárut. Igaz, amerikai importunk is rendkívül lendületesen növekedett, úgyhogy az idei kilenc hónap 61,6 százalé­kos növekedése folytán passzívumunk elérte az 1,26 mil­liárd dinárt, ami összegben meghaladja amerikai expor­tunk értékét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az import ugrásszerű növekedése nagyobbrészt rendkívüli tényezők következtében állt elő, amelyek következő időszakban remélhetőleg már ki lesznek küszöbölve. Országunknak ugyanis jelenleg bizonyos élelmiszer cikkekből nagy im­portigényei vannak — elsősorban gabonafélékből, az olaj­ból és olajmagvakból — s amerikai behozatalunkban ezek a tételek tavaly vagy egyáltalán nem szerepeltek, vagy csak elenyésző mennyiségben. Illusztrációként em­lítjük, hogy az idén augusztussal bezárólag 469 millió di­nár értékben importáltunk az USA-ból szójaolajat, 378 millió dinár értékben búzát, 179 millióért olajosmagot, 207 millióért kukoricavetőmagot, s tetemes összegre rúgott a rozs és szójabehozatal is. Leszámítva az élelmiszercik­keknek ezt a nagy behozatalát, a jugoszláv—amerikai árucsere csaknem egyensúlyban van. Az árucsere-forgalom jövőbeli alakulása elé azonban szinte leküzdhetetlen akadályként tornyosul a 10 száza­lékos amerikai importvám, amely súlyosan érinti export­őrjeinket. Sokan közülük emiatt nem exportálhatnak to­vább az USA-ba. Remélhetőleg e tekintetben megértésre találnak az amerikai importőröknél, akik közül többen is hajlandók magukra vállalni ezt a terhet. Egyébként gazdasági kapcsolataink legfőbb formája még mindig a kereskedelem, úgyhogy az ipari kooperá­ció, a közös beruházás, a harmadik piacokon való közös megjelenés és a turizmus terén roppant nagy kiaknázat­lan lehetőségek rejtőznek. A hírek szerint folynak a tár­gyalások néhány ígéretes ipari kooperációra, s készülő­ben van néhány közös vállalkozás is a fejlődőben levő országok megrendeléseinek lebonyolítására — de mindez még nem jutott túl a tárgyalások szakaszán. Többet kel­lene tennünk az amerikai turisták tömegesebb idevon­­zása érdekében is, amiért elsősorban idegenforgalmi szer­vezeteink okolhatóak, amelyek elhanyagolták a propa­gandát. Így aztán az idén mindössze 230 000 amerikai tu­rista látogatott hozzánk. Szovjet ipari létesítmények francia tőkével Brezsnyev franciaországi látogatásának gazdasági vo­natkozásait méltatva a Les Echos c. lap arról ír, hogy a két ország között már hosszabb ideje folynak a tár­gyalások több fontos gazdasági projektum közös kivite­lezésére. A Szovjetunió különösen nagy érdeklődést mu­tatott a nyugati tőke felhasználása iránt, a kőolaj és föld­gáz, a szén, a nikkel, a réz és a bauxit kiaknázásában, továbbá a Kami folyón létesítendő tehergépkocsi-gyár megépítésében, a textil- és cipőipar korszerűsítésében. Ezekhez a projektumokhoz azonban néhány milliárd, dol­lárra van szükség, amit csak több nyugati ország össze­fogásával lehet előteremteni. Francia részről mindenekelőtt azt hangsúlyozzák, hogy előbb egyensúlyba kell hozni a két ország árucseréjét. Tavaly ugyanis a Szovjetuniónak mintegy 300 millió frank hiánya volt Franciaországgal szemben, de az idén sike­rült javítania mérlegén, úgyhogy eddig csak 60 millió frank a hiánya. A Szovjetunió a következő időszakban 2,5 milliárd köbméter földgázt s még az idén 4 millió tonna kőolajat is kell hogy szállítson Franciaországnak. E megállapodás értelmében viszont a Szovjetunió részt vesz egy franciaországi kőolajfinomító megépítésében. Noha a lap szerint nem sokat haladtak előre a tárgya­lások Franciaország 300 millió dolláros részvételéről a Moszkva mellett építendő tehergépkocsi-gyár költségei­ben, mert még mintegy 700 millió dollárnyi hitelt kell szerezni a többi nyugati országtól, mégis — közvetlenül a francia—szovjet gazdasági együttműködésről szóló kö­zös közlemény aláírása előtt — a Renault szerződést kötött a szovjet féllel a tehergépkocsi-gyáron belüli Die­sel motor­gyár megépítésére. A Szovjetunió ugyancsak francia kölcsönből szeretné megépíteni az uráli nikkel­­érctisztító gyárat, valamint az 500 000 tonna kapacitású cellulózgyárat is. Nehezen haladnak a tárgyalások arról, hogyan vegyen részt a Szovjetunió a franciaországi vas­­kohászati kombinát megépítésében. Tárgyalnak arról is, hogy francia, amerikai, nyugatnémet, japán és angol cé­gek hétmilliárd dollár hitelt nyújtsanak a szibériai bauxit-lelőhelyek feltárására.

Next