Magyar Szó, 1972. január (29. évfolyam, 1-29. szám)

1972-01-24 / 22. szám

2. oldal Eg­yiptom átáll a haditermelésre Aziz Szidki beterjesztette a kormány programját — Felkészítik a nemzetet a háborúra — Tovább türelmetlenkednek az egyetemisták Dr. Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy a kormány igyekezni fog haditermelésre átállíta­ni ország gazdaságát. E célból az egyiptomi kor­mány meg fogja hiúsítani a fölösleges kiadásokat és a fölösleges bevitelt. Máris elrendelte, hogy a beviteli luxusárura kivetett vámot 50 százalékkal emelik. A földbirtokosok ezután min­den fedan . (nem egész fél hektár) föld után 20 egyip­tomi font külön illetéket fi­zetnek. Dr. Szidki a továbbiakban elmondta, hogy a kormány vállalja a növényi kártevők elleni harc költségeinek fe­lét. Ami az Izraellel való ösz­­szeütközést illeti, az egyip­tomi kormány haladéktalan­­nul intézkedni fog, hogy a­­ nemzetet felkészítse az által­­­ános konfrontációra. M.,an Szidki miniszterelnök mogis­­ta, új háború esetén az Egyesült Államok egyetomi gazdasági érdekei tö­bé nem lesznek biztonságb­a. A Reu­ter hírmagyarázója­­ szerint a kormányfő 4xnel burkolt formában­­ választ adott az egyetemisták­ követeléseire. Az UPI tudósítója szerint eddig nem,­ hangzott el ilyen közvetlen, fenyegetés Egyip­tomban­, az amerikai gazda­sági érdekekkel kapcsolat­ban. A­ miniszterelnök a parla­­r­entben támogatta Szadat elnök erőfeszítéseit, amelyek ,"a közel-keleti válság békés megoldását szorgalmazzák. Az azonban, amit Izrael és az Egyesült Államok kíván, az nem békés megoldás, ha­nem Egyiptom kapitulációja — mondta. — Ez azt jelenti, hogy Izrael és Amerika nem hagy teret a békés megoldás­nak.­­ Éppen ezért, ha vissza akarjuk szerezni az erőszak- I 'al­re­kai 'elvett területeinket, ne­künk is erőszakhoz kell fo­lyamodnunk. Dr. Aziz Szidki szerint "Izrael agresszív állam, amely­­a nagy szövetséges támoga­tásával idegen­­ területek meghódítására törekszik. Az Egyesült Államok pénzzel, fegyverrel és politikájával is támogatja Izraelt. Az egyetemi hallgatók­­egyébként továbbra is meg­szállva tartják a kairói egyetemet, s mint mondták, mindaddig nem tágítanak, amíg Szadat elnök személye­­sen nem tájékoztatja őket az Izraellel szembeni jöven­dő politikáról. Szadat elnök és néhány miniszter szom­baton megbeszélést folytat­tak az egyetemisták képvi­selőivel, de nem tudtak oda hatni, hogy a tüntetések le­záruljanak. Izrael készen áll a tárgyalásra? Golda Meir elnökletével tegnap ülést tartott az izra­eli kormány. Arról tanács­kozott, hogyan lehet elhárí­tani az akadályokat az Egyip­tommal való közvetett tár­gyalások útjából. A Jerusalem Post című napilap szerint a hét végén tanácskozást tart Isac Rab­bin, Izrael washingtoni nagykövete és Joseph Lisco amerikai külügyminiszter­­helyettes. E megbeszélése­ket követően Izrael hivatalo­san is közzéteszi majd, hogy hajlandó közvetett tárgyalá­sokat folytatni Egyiptom­mal. Amerikai tengerészeti támaszpont épül Görögországban A londoni Observer wa­shingtoni tudósítója arról értesült, hogy az Egyesült Államok támaszpontot szán­dékozik létesíteni Görögor­szágban a földközi-tengeri VI. flotta szükségleteire. Az amerikai külügyminisztérium illetékesei az értesülést meg­erősítették, s elmondták, hogy az amerikai haditenge­részet tagjai számára való­színűleg lakónegyedet is épí­tenek görög területen. MAGYAR SZÓ Hétfő, 1972. január 24. Nixon helyesli a Közös Piac erősödését Key Biscayne-ből jelenti a Reuter. * Nixon amerikai elnök szombat este helyesléssel nyilatkozott az Európai Kö­zös Piac bővítéséről. Mint mondta, az amerikai—euró- PLis együttműködés a jövő­­ben is sarkköve lesz az ame­rikai külpolitikának.­­ Az Egyesült Államok mindenkor támogatta az európai közösség bővülését és erősödését — jelentette ki Nixon. Nagy-Britannia az Egyesült Államok trójai falova Moszkvából jelenti a Reu­ter: „Nagy-Britannia politikai és gazdasági vonatkozásban is az Egyesült Államok tró­jai falova lesz az Európai Közös Piacban” — írja a moszkvai Pravda A nép akarata ellenére című cik­kében. „London Amerika politi­kai érdekeit képviseli az Európai Közös Piacban, mert nem kíván lemondani a ki­váltságos parter szerepé­ről” — mondja a hírmagya­rázat. A Pravda szerint a bővü­lés újabb nehézségeket okoz majd az Európai Közös Pi­acnak, Anglia részéről pedig egymillió munkanélküli lesz az első ajándék a Közös Piac számára. A kongresszus előtt az amerikai költségvetés tervezete Washingtonból jelenti a Reuter: Nixon amerikai elnök ma a kongresszus elé terjeszti az 1972—1973. évi költség­vetés­ tervezetét. Eszerint az Egyesült Államok költség­­vetési kiadásai 246,3 milliárd dollárt tesznek ma­jd ki. Az új költségvetés fő jelleg­zetessége a 25,5 milliárd dol­láros hatalmas hiány. Wa­shingtoni kormánykörök szerint az elnök ezúton pró­bálja csökkenteni a munka­­nélküliek számát és föllen­díteni a gazdasági életet. Három nappal korábban Nixon a kongresszusban ki­jelentette, hogy a következő költségvetési évben a kato­nai kiadások növekednek, noha csökkeni fog az ame­rikai hadsereg vietnami te­vékenysége. Pompidou az egykori francia gyarmatokon Párizsból jelenti az AFP. Georges Pompidou francia köztársasági elnök ma hiva­talos látogatásra Nigerbe és Csádba utazik. Tavaly feb­ruárban Mauritániába, Sze­negálba, Elefántcsontpartra, Kamerunba és Gabonba lá­togatott el. Ma kezdődő körútjára a köztársasági elnököt Maurice Schumann külügyminiszter is elkíséri. A magas rangú vendégek tárgyalni fognak Franciaor­szág és az egykori gyarma­tok és protektorátusok kö­zötti kedvezményes kapcso­latok fejlesztéséről. Az erre vonatkozó egyezmények ke­retében Franciaország tavaly előtt csaknem 3,5 millió dol­lár támogatást nyújtott egy­kori afrikai birtokainak. Jól értesült párizsi körök­ben úgy tudják, hogy a köz­­társasági elnök jövőre Mada­gaszkárba, Mauriciusba és Réunionba látogat el. A Patet Lao harci sikeret Hong Kongból jelenti a Reuter. A Patet Lao mozgalom hírszolgálati irodája közölte, hogy az utóbbi hetekben a felszabadító alakulatok csak­nem 2000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné Laosz déli vidékein. Az ellenséges egységek — mintegy har­minc laoszi és öt thaiföldi zsoldos zászlóalj — ki akar­ták szorítani innen a felsza­badító egységeket. A Patet Lao alakulatai a­ harcokban lelőttek hat ame­rikai repülőgépet, megsem­misítettek 500 darab külön­féle fegyvert és nagymeny­­n­yiségű hadianyagot zsák­mányoltak. Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter okairól­ gra­tulál Edward Heath brit mi­niszterelnöknek,­­­miután alá­írták Nagy-Britanniának az Európai Közös­­Piacba való belépéséről szó­ló egyezményt . Kína óindulattal tekint a gh­anai fordulatra Pekingből jelenti a Tan­­jug: Kínában csak vasárnap, 10 napos késéssel tájékoz­tatták a közvéleményt a ghanai államcsínyről. A rö­vid hírhez a lapok nem fűz­tek magyarázatot, megfogal­mazásából azonban arra le­het következtetni, hogy pe­kingi hivatalos körökben jó­indulattal vették a ghanai fordulatot. A tájékoztatás szerint az új ghanai kormány ígéretet tett, hogy híve marad az el nem kötelezettségnek és a kozitítv semlegességnek, s hogy harcolni fog Afrika fel­szabadításáért a gyarmati uralom alól. A hír megemlí­ti továbbá, hogy az új ha­tóságok felfüggesztették az alkotmányt, a nemzetgyű­lést és a pártok működését, de felújították a munkás­szakszervezetek tevékenysé­gét, amelyet a korábbi re­zsim betiltott. A Kínai Népköztársaság egyébként Nkrumah elnök megbuktatásáig baráti kap­csolatokat tartott fenn Ghá­nával. Most nincs diplomá­ciai kapcsolat a két ország között, a szóban forgó hír­ből azonban arra lehet kö­vetkeztetni, hogy Peking hajlandó felújítani a kapcso­latokat. Sötét korszak Ghánában — írja a tanzániai Standard Nairobiból jelenti a Tan­­jug. A Standard című tanzáni­ai lap vezércikkben foglal­kozik a közelmúltban lezaj­lott ghanai katonai puccsal, s megállapítja: az 1966. évi értelmetlen puccs, tehát dr. Kwame Nkrumah megbuk­tatása óta Ghana sötét kor­szakon ment át. Mindazok a polgári és katonai csopor­tok, amelyek azóta egymást váltogatták az ország élén, nem a ghánai nép érdekeit szolgálták, hanem közönsé­ges bábok voltak a külföldi hatalmak kezében. Ghánában, akárcsak Ugan­dában is, a hadsereg zűrza­vart okozott. A meg­oldás abban van, hogy vagy vissza­állítják Nkrumahot, vagy olyan katonai személyiséget állítanak az ország élére, aki őszinte híve a pánafrikai gondolatnak, és Afrika mél­tóságának és függetlenségé­nek — mondja a Standard vezércikke. Kosovac hazaérkezett Moszkvából Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Kétnapos nem hivatalos látogatás után tegnap vissza­­érkezett Belgrádból Drago- Vimr Kosovac, Bosznia-Herce­­­govina köztársasági végre­hajtó tanácsának elnöke. Kosovac jelen volt az iEnergoinvest és egy szovjet­­vállalat együttműködési szer­­ződésének aláírásánál, s meg­beszéléseket folytatott Baj­­bakov és Kirilin szovjet mi­­­­niszterelnök-helyettesekkel. (7.) — Most van 100 négyzetméter telkünk, amit 1960-ban, a földosztáskor az állam­tól kaptunk, sőt még 3 teherautó téglát is segélynek az építkezéshez. Ma már van két szobánk, konyhánk, mosdónk, zuha­nyozóval és W. C.-vel, vízvezeték és csa­torna, villany, gáz, sőt rádiónk is, majd tévét is veszünk. Idős édesapja — kőműves — büszkén kihúzta magát, és megjegyezte: — Ha va­laki megkérdi, hány éves vagy öreg, ezt válaszolom: — Nagyon fiatal vagyok én, egyidős az iraki köztársasággal. Igen, mi itt mindnyájan a telepen a forradalomban születtünk. Korábbi életünk nem ért sem­mit. A három munkáslakótelep mintegy há­romnegyed millió lakosa tehát a forra­dalomban, 1958-ban született. S ők ma a főváros ipari munkásai. A forradalom alapját az egyre élesedő gazdasági szintkülönbségek adták. Az an­gol gyarmatosítás, majd az általuk trónra emelt­ „nemzeti” királyok’ idejében megje­lentek a modern, termelést fejlesztő me­zőgazdasági és ipari gépek. Megkezdődött a m­ezőgazdaság iparosítása, s a gyáripar illesztése. A munkásoknak érdekességet, szellemi fejlődést, a vállalkozóknak, föld­­birtokosoknak, sejkeknek, gyárosoknak hatalmas, soha nem álmodott jövedelem­­emelkedést és további vagyonosodást je­lentett. De a hirtelen fejlődés az osztá­lyok kialakulását, valamint az egyre erő­södő osztályellentéteket is magával hozta. A gazdasági változások mellett kulturális fejlődés is jellemzi ezt az időt. Ahogy épültek, szaporodtak az iskolák — különösen az új bagdadi egyetem meg­alapítása óta —, úgy nőtt a királyellenes tábor létszáma. A haladó iraki értelmiség már nemcsak érezte az igazságtalanságo­kat, hanem tudományosan tudta magya­rázni okait, következményeit. A királyi rendszer és védelmezői kisebbségben vol­tak az elégedetlenkedő tömeggel szemben. De éjszakáik nyugalmának biztosítékát a jól megfizetett királyi hadseregben lát­ták. De hát mindent mégsem lehet pénzzel megvásárolni! 1958-ban a forradalmat az iraki hadsereg indította el, majd egye­sülve a főváros haladó erőivel, győzelem­re vitte. Az elmúlt évben — főleg — olyan em­berekkel voltam baráti viszonyban, akik a forradalomban született munkás lakóte­lepeken élnek, az apák gyárak dolgozói, fiaik már ipart tanultak vagy tanulók, kö­zépiskolások vagy néhányan már egyete­met végeznek. Úgy is mondhatnám, hogy a jövő reális hangját tőlük hallhatjuk, a sárviskókban született új értelmiségtől. Rajtuk kívül baráti kapcsolatban áll­tam a törzsi világ családjaival, akik a ha­gyományok jó részét felrúgva, leteleped­tek Bagdad határában, hogy törzsük ke­reskedelmi megbízottjai legyenek, ők ér­tékesítik a főváros területén a törzs bir­káinak egy részét. Gyermekeiket — bár sivatagi törzsekben születtek — már meg­fertőzte a városi kultúrájét. Akik a for­radalom óta a fővárosban élnek, azoknak fiai tanulnak. Ők már nem tudnának visszatérni az ősi hagyományokat őrző törzsi életformára. Akarva, nem akarva segítik az arab államok tervszerű, a be­duinokat letelepítő és a termelő munkába beállító társadalomfejlesztési politikáját. Maszlah 20 éves, az Obeida törzsben született, 1971—1972. tanévben érettségi­zik. Az elmúlt évet 83 százalékos tanul­mányi eredménnyel végezte, ami nagy tel­jesítmény. Az arab iskolák minden típu­sában százalékos osztályzási forma van: 50 és 100 százalék közt vannak az érde­mes jegyek, az 50-nél kisebb százalék elég­telen. Az egyes feleleteket és a bizonyít­ványban szereplő átlageredményeket is százalékokban adják meg. (Folytatjuk) Saját úton a szocializmusba Armando Cossutta az olasz KP, a Szovjetunió és Kína kapcsolatairól Rómából jelenti a Tanjug. Az olasz kommunisták nem állnak a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zött levő választóvonalon. Nem is tehetik, mert az olasz párt nem ismer el sem­miféle központot, s nem pró­bálja másolni a szocialista társadalom idegen modell­jeit. Armando Cossutta, az Olasz Kommunista Párt ve­zetőségi tagja a Giorni Vie Nuovo című hetilapnak adott interjújában ismer­tette a párt álláspontjait a nemzetközi és a belpolitikai helyzet néhány kérdésével kapcsolatban. — Az Olasz Kommunista Pártnak megvan a maga po­litikája, s a maga útja az olasz szocialista társadalom építése felé — hangoztatta. — Ez persze nem jelenti azt — mondta Cossutta —, hogy nem kell eszmecserét folytatni a szocialista tár­sadalmakról és a szocialista országok politikájáról. Élénk vita folyik a Szovjet­unió politikájáról és az ot­tani szocialista társadalom építéséről, de ugyanolyan élénk eszmecsere folyik a Kínai Népköztársaságról is. A kínaiakkal való nézet­­eltérések nagyok és komo­lyak, az olasz párt szeretné legalább részben tisztázni őket. Ennek érdekében mér­sékelt és türelmes tevékeny­séget fejt ki. Molotov-koktél a montreali szovjet konzulátusra Montrealból jelenti az UPI. Tegnap három benzines­­palack robbant a Szovjet­unió montreali konzulátusa előtt. A kanadai rendőrség hivatalos közleménye szerint a robbanás következtében egy konzulátusi alkalmazott megsebesült. Az anyagi kár jelentéktelen, az

Next