Magyar Szó, 1972. április (29. évfolyam, 90-119. szám)

1972-04-01 / 90. szám

4. oldal A Horvát KSZ KB ülése Egybe kell hangolni a köztársaságok fejlesztési programjait Milka Planinc elnökleté­vel tegnap ülést tartott a Horvát KSZ Központi Bi­zottsága. Felhívta a kom­munisták figyelmét arra, hogy közösségünk fejleszté­sének kérdéseiben optimális megoldásokra kell töreked­niük. A hosszú távú társadalmi érdekek, megfelelő felmérése nélkül, lelassul Horvátország fejlődésének üteme — hang­súlyozza az ülésre előkészí­tett dokumentum, amelyet a gazdasági és politikai prob­lémákról szervezett nemrégi köztársasági tanácskozás alapján dolgoztak ki. A fejlődés hordozóinak egyesíteniük kell fejlesz­tési programjaikat, és Horvátország számára szilárd és tartós fejlő­dést kell szavatolniuk, a kommunistáktól pedig megkövetelik, hogy teljes mértékben támogassák azo­kat a gazdaságpolitikai in­tézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a fogyasz­tást egybehangolják a lehe­tőségekkel. A Központi Bizottság kü­lönös fontosságot tulajdonít azoknak a konkrét vitáknak, amelyeknek eredményeként megszületnek a villamossági iparról, vasművekről, pet­rolkémiáról, az utakról és a bankokról szóló fontos hatá­rozatok.­­ A köztársaság legfelsőbb politikai fóruma az olyan fejlesztési programokért száll síkra, amelyek az egységes jugoszláv piac elveiből indulnak ki. A világpiacba ugyanis csak oly módon lehet sikere­sen bekapcsolódni, ha egybehangoljuk a köz­társaságok fejlesztési tervét. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja azt is, hogy az egész ország sikeres fej­lesztéséhez köztársaságközi megállapodásokkal hozzuk meg a legésszerűbb megol­dásokat. Dr. Ivo PERISIN, a Horvát Végrehajtó Ta­nács elnöke az ülésen bí­ráló hangon nyilatkozott a köztársaság egyes té­nyezőinek magatartásá­ról. Leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetet még mindig sok nehézség terheli. A Horvát KSZ KB elfogadta Bulat és Bulc lemondását Rade BULAT és dr. And­­rija DUIC többé nem tagja a Horvát KSZ Központi Bi­zottságának. Lemondásukat tegnap elfogadták. Bulat azzal indokolta meg lemondását, hogy egyes fel­szólalásai, amelyeket a hor­vát és szerb nacionalisták felhasználtak, olyan politikai következményeket vontak maga után, hogy véleménye szerint többé nem lehet tag­ja Horvátország legfelsőbb politikai vezetőségének. Dr. Andrija Duic pedig úgy ér­zi, hogy a lemondás a leg­célszerűbb lépés, mert az úgy­nevezett tömegmozgalom ide­jén tanúsított magatartása miatt a JKSZ 21. ülése után több oldalról bírálták. Elhangzott: Az ország létét tették kérdésessé — A nacionalizmus elleni harcnak csak akkor van ér­telme, ha a többi akadályt is igyekszik elhárítani a KSZ politikájának, program­jának és céljainak teljesíté­se útjából — jelentette ki a Zágrábi Televízió műsorá­ban a nézők kérdéseire adott válaszában Josip Vrhovec, a Horvát KSZ KB Végrehajtó Bizottságának tit­kára. Közölte, hogy a hor­vát politikai vezetőség ellen napjainkban főképp az aláb­bi két kifogás hangzik el: vagy az, hogy túl radikális, és egész figyelmét kizáró­lag a nacionalizmus elleni harcra összpontosította, vagy pedig az, hogy opportunista, és a nacionalizmus elleni akciója nem elég radikális és átfogó. Választ adott arra is, hogy a horvát nacionaliz­mus miért fajult ellenfor­radalommá. Azért — mondta —, mert az volt a célja, hogy zűrzavart és bizonyta­lanságot idézzen elő az or­szágban, s ezzel kérdésessé tegye létét. Tekintettel arra, hogy az ország milyen hely­zetet foglal el Európának e részében, válságba sodrása egyben magával vonta volna a nagyhatalmak összeütkö­zését vagy állásfoglalásra való kényszerülését. Ezenkí­vül a nacionalizmus arra is számított, hogy Horvátor­szágot elválasztja Jugoszlá-­­viától, persze nem úgy, hogy független maradjon, hanem hogy alárendelje valamilyen gyámolítónak. A nacionalizmus — foly­tatta Vrhovec egy másik kérdésre válaszolva — ön­magában még nem is lett volna veszélyes társadalmi fejlődésünkre, ha nem sike­rült volna beszivárognia a Horvát Kommunista Szö­vetség soraiba is. Amint azonban megfertőzte a HKSZ egyes kulcsfontosságú pontjait, és mint a naciona­lista ideológia oltalmára ta­lált a HKSZ vezetőségében is, a nacionalizmus roppant veszélyessé vált, haladékta­lanul meg kellett kezdeni radikális felszámolását. Ezt a feladatot elsősorban a Horvát Kommunista Szö­vetség végezte el, ez pedig nem gyengeségének, hanem erejének bizonyítéka. Vrhovec válaszolt arra a kérdésre is, nem utalnak-e bizonyos jelek arra, hogy a HKSZ volt vezetősége kap­csolatban állt az ellenfor­radalommal, és mikor te­szik közzé a vezetőség tagjai ellen indított eljárás ered­ményeit. — Politikai szempontból már nagyjából véleményt mondtunk a vezetőség e részéről — felelte Vrhovec. — Véleményünk szerint a leváltottak vitathatatlanul bűnösek a nacionalizmus behatolása miatt. Rövidlátó politikájuk, amely nemcsak hogy megengedte a naciona­lizmus beszivárgását, hanem kifejezetten olyan jellege is volt, hogy a Kommunista Szövetség a nacionalisták­ban keressen szövetségest az ország fejlődése szempontjá­ból fontos és elvi kérdések körül folytatott harcban, s nemcsak rövidlátó, hanem katasztrofális is volt. Ha a régi vezetőség még a leg­jobb szándékkal tette volna ezt, cselekedetét akkor is roppant károsnak kellene megítélni politikai szempont­ból — mondta Vrhovec, majd bejelentette, hogy a vizsgáló bizottság munkájá­nak eredményeit valószínű­leg a jövő hónap folyamán teszik közzé. MAGYAR SZÓ A baranyai eset befejezésére még várni kell Elmaradt a KSZ pélmonostori választmá­nyának tegnapra terveze­tt ülése Tovább tart a feszültség Baranyában, mivel a KSZ községi választmányának ülését a fekete himlő miatt elhalasztották. A Kamenko Markovic és Rade Zrinjanin vezette bizottság előkészítet­te a KSZ választmányi ülé­sét, amelyen a hét hónapja tartó baranyai eset megol­dására került volna sor. Az ülést péntekre tervezték, de a fekete himlő veszélye mi­att elmaradt. Az ülést elő­készítő bizottság nem hatá­rozta meg a választmányi ülés megtartásának időpont­ját, mert az a járvány veszé­lyétől függ. A régóta várt megoldásra tehát tovább kell várni. Cs-ts Tovább rendezi sorait a Zágrábi Egyetem pártszervezete A KSZ zágrábi egyetemi bizottsága az egyetemen ural­kodó politikai helyzet meg­vitatása után tervet dolgo­zott ki az egyetemi ottho­nokban uralkodó állapotok alapos felmérésére és az egészségtelen jelenségek el­leni szervezett tevékenység­re. Az ülésen megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek az egyetemi választmány leg­utóbbi ülésén kimondott fi­gyelmeztetésnek, hogy újból éledezőben van a naciona­lista tevékenység. Rózsa Béla a Szocialista Szövetség szabadkai választmányának elnökjelöltje Kedden tartja első ülését az új választmány A Szocialista Szövetség szabadkai választmányának végrehajtó bizottsága nem­régiben összegezte a szerve­zetben lezajlott választások eredményeit, és az előzetes jelölések alapján számba vet­te a fizetett elnöki, két al­elnöki és titkári tisztségre alkalmas személyeket. A ja­vasoltakat megvitatta a köz­ségi egyeztető káderbizott­sággal, és tegnap délben tar­tott ülésén összeállította a jelöltek listáját. Az egyeztető bizottság arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a fel­sorolt funkciókra lehetőleg ne válaszanak meg olyan sze­mélyeket, akik jelenleg is fi­zetett állásban vannak a Szo­cialista Szövetség szabadkai szervezetében. Ezt az elvet elfogadta a végrehajtó bi­zottság, továbbá bizonyos megjegyzésekkel Jugoslav JERKOVIC jelenlegi titkár, az alelnökjelölt is. Ezek után úgy döntöttek, hogy a köz­ségi választmány elnökjelölt­je RÓZSA Béla, a tartomá­nyi választmány tagja le­gyen, a két alelnökjelölt pe­dig Veco TONKOVIC, a Go­renje—Sever Villanymotor­gyár dolgozója és Ilija BUR­ZAN, a munkásegyetem tan­székvezetője, titkára pedig PÉNZES Mihály pedagógus. A javaslatot kedden az új községi választmány elé ter­jesztik. (V) Fölemelték a tejtermékek árát Olcsóbb le­t a tarkó — A kétdecis műanyag pohárba csomagolt joghurt és a tetracsomagolású pasztőrözött csokoládés tej ára nem változott — A hazai vaj árát kilónként 35 dinárra emelték Amint szerdai számunk­ban már hírül adtuk, a tej­­gyára­k képviselői március 29-én összeültek a Szövet­ségi Gazdasági Kamarában, és önigazgatói megállapodás útján elkészítették a tejter­mékek új árára vonatkozó javaslatot. A Szövetségi Ár­­hivatal március 30-án elfo­gadta a javaslatot, s az új árak mától, április 1-étől kezdve érvényesek. Mint ismeretes, a tavalyi árrögzítés előtt az egész or­szágban mindössze tíz­ tej­­gyárnak sikerült fölemelnie termékeinek árát. A többi ezt nem tehette meg, mert november 26-a előtt nem bo­csátotta , drágábban árulta termékeit. A Szövetségi Árhivatal azért engedélyezi a tejter­mékek árának emelését, hogy a többi tejgyár is meg­drágíthassa cikkeit. Az előbb említett tíz tejfeldolgozó azonban nem drágíthatja meg újra termékeit. Ezzel az árhivatal azt akarja elérni, hogy az országban többé-kevésbé egységes árak ala­kuljanak ki. Az árhivatal rendelete sze­rint a kereskedők a tejter­mékek beszerzési árára az abszolút árrést számíthatják rá, vagyis ugyanolyan össze­get, mint eddig. Az újvidéki tejgyárban teg­nap megtudtuk, hogy a kö­vetkező termékek árát iga­zítják ki hétfőtől, április 3- ától kezdve: A negyedliteres tetracsomagolású joghurt hétfőtől 1,50 dinárba kerül a boltokban (régi ára 1,25), a kétdecis műanyag pohárba csomagolt tarkó 0,20 dinár­ral lesz olcsóbb, hétfőtől 1,25 dinárba kerül (régi ára 1,45), a kétdecis műanyag pohár­ba csomagolt joghurt ára nem változik, továbbra is 1,20 dinárba kerül, a kétde­­cis műanyag pohárba cso­magolt birkatarkó új ára 1,81 dinár, (régi ára 1,29), a kétdecis műanyag pohárba csomagolt tejföl 3,20 dinár (3,10), az újvidéki tejgyár trappista sajtjának kilója hétfőtől 30,30 (29,30), a fél­literes tetracsomagolású pász­torozott tej csomagonként 2,10 (2,05). A félliteres tetra­csomagolású pasztőrözött cso­koládés tej ára nem válto­zik, továbbra is 2,40 dinár­ba kerül. A hazai vaj is megdrá­gul, kilónként 29 dinárról 35 dinárra emelkedett az ára, hétfőtől kezdve tehát ugyan­annyiba fog kerülni, mint a behozatalt. Persze, nem minden bolt­ban egyezik majd meg a ter­­mtékek ára a részünkről kö­zölt új árakkal, mert az ab­szolút árrés vállalatonként különbözik, ami azt jelenti, hogy a vállalatokban más­más szinten rögzítették ezt az összeget az árbefagyasz­táskor. (cs) A Bosznia-hercegovinai KSZ KB ülése Kétezer lakást újjáépítettek Banyalukán A földrengés sújtotta Bo­­sanska Krajina újjáépítésé­ben eddig jelentős eredmé­nyek születtek — hangsú­lyozták a Bosznia-hercego­vinai KSZ Központi Bizott­ságának tegnapi ülésén. Az ülésre elkészített jelentésből kitűnik, hogy például az el­múlt két év alatt a banja­­lukai községben csaknem 14 000 lakást javítottak meg az összesen 32 252 súlyosan megrongálódott lakás közül. A romba dőlt mintegy 4000 lakás közül, az említett idő­szakban mintegy 2000-et újjáépítettek. A munkaszer­vezetek körülbelül 1400 új lakást építettek. Hasonló eredményeket értek el a többi földrengés sújtotta községben is. Számos új iskola is elké­szült. Banjalukán 47 súlyo­san megrongálódott iskolát hoztak rendbe, és 22 újat­ építettek. A következő idő­szakban különösen a gazda­sági létesítmények rendbe hozására és építésére fordí­tanak nagy súlyt. A tegnapi ülésen elfogad­ták a köztársasági képvise­lők és a társadalmi-politikai szervezetek vezetői személyi jövedelmének nagyságáról szóló önigazgatói megegye­zésjavaslatot. A megegyezés szerint, az említett köztársa­sági vezetők személyi jöve­delme nem haladhatja meg a 6500 dinárt. A Népfelszabadító Háború vajdasági résztvevői tegnap Újvidéken ellátogattak a Szocialista Forradalom Tartományi Múzeumába. Megtekintették a befejezés előtt álló épületet, és megbeszélték a Vajdasági vezetők portréi című rövidfilm elkészí­tésének munkálatait. Jelen volt Stevan DORONJSKI, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja, Jovan VESELINOV, a Föderáció Tanácsának tagja, Marko PE­­RICIN-Kamenjar, Jovan BELJANSKI-Lala, Milenko RADOVANOV-Ciga és Luka MRKSIC (Bora Vojnovic felv.) Szombat, 1972. április 1. Kelemen Mátyás: Kikindára látogat A mezőgazdaság helyzetéről lesz szó A Szocialista Szövetség kikindai községi választmá­nyának meghívására hétfőn Kikindára látogat KELE­MEN Mátyás, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének tagja. Kíséretében lesz VUKASIN Kešelj, a Szocialista Szövet­ség Tartományi Választmá­nyának elnöke és Vojislav BULATOVIC, a Duna—Ti­sza—Duna Vízgazdálkodási Vállalat vezérigazgatója. A vendégek meglátogatják Észak-Bánság legnagyobb mezőgazdasági munkaszer­vezetét, a Banat birtokot, majd elbeszélgetnek a bir­tok vezetőivel és a község illetékes társadalmi-politi­kai, gazdasági vezetőivel a mezőgazdaság és külön Ki­­kinda mezőgazdaságának fejlődési lehetőségeiről. Ezen megbeszélés után megláto­gatják a helyi öntödét és a Toza Markovic Épületanyag­­gyárat. PERTICS Péter Becsén Mától kényszer­­szabiasságon a szövőgyár dolgozói Nyersanyaghiány miatt, ma leáll a termelés a becsei Petar Drapšin Szövőgyár­ban. A dolgozók május 3-áig kényszerszabadságra men­nek. A termelés szünetelése miatt, a vállalatot napi 31 000 dináros veszteség éri. A kényszerszünetet a munka­­szervezet vezetősége a nyers­anyag utáni kutatásra hasz­nálják ki, ma azonban még nem lehet tudni, munkája milyen eredménnyel jár. A szövőgyár helyzetét sú­lyosbítja, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács 18 száza­lékkal növelte a gyapot bel­földi árát, a textiltermékek árát viszont csak 4 száza­lékkal lehet emelni. Emiatt a munkaszervezet vesztesége már az év elején 2 millió dinárra rúg. - bér -

Next