Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 164-178. szám)
1972-06-16 / 164. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1972. június 16. Külföldi beruházások hazánkban (I.) ötvennégy nemzetközi szerződés a külföldi beruházásokról — A legnagyobb befektetések Szerbiában történtek, a legtöbb Szlovéniában Valóban igaz, hogy Jugoszlávia 1972-ben, amikor nagymértékben módosult Európa gazdasági térképe, az eddiginél sokkal érdekesebb lett a külföldi beruházók számára? Mit várhatunk Nixon intézkedéseitől, amelyekkel felhatalmazta az OPIC ügynökséget, hogy garanciát vállaljon a jugoszláviai beruházásokért? David Scott, az Allis Chalmens Manufacturing nevű milwaukee-i vállalat képviselője, a New York Times munkatársa előtt kijelentette, hogy vállalata építi az egyik legjelentősebb ipari objektumot Jugoszláviában. A Közös Piac államaiban olyan gyorsan növekszenek a költségek, hogy Jugoszlávia a jövőben komoly lehetőségeket nyújt számunkra. Az OPIC és a Jugoszlávia között létrejött megegyezéseket egyelőre titok fedi. Az amerikai újságok nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a beruházási tevékenységhez a Ford, a General Electric és a Standard Oil nagyvállalatok is csatlakoznak. Amerikai források szerint folyamatban vannak a tárgyalások a Greyhound és a szarajevói Centralbus között egy transzeurópai autóbuszjáratról, amely Nyugat-Európát kötné össze Isztambullal. Nézzük meg, hogyan módosultak a jugoszláv törvényhozásnak a külföldi beruházásokra vonatkozó rendelkezései, hogyan terjesztette ki jogi normáit, amelyekkel azt a célt szolgálta, hogy a külföldi beruházások szavatolják a termelés és a termelékenység növekedését, a kivitel fokozását, elősegítsék a modern technika, technológia és termelési szervezés elsajátítását és hasznosítását, munkaszervezetek eszközeiről, valamint a devizaügyletekről szóló törvényt. Ez volt tehát az az idő, amikor a bonni és a washingtoni események után számítani lehetett rá, hogy a külföldi beruházások fokozódnak Jugoszláviában: a Német Szövetségi Köztársaság a jugoszláviai beruházásokra is kiterjesztette a kockázat szavatolását, Jacob Javíts New York-i liberális szenátor pedig 1971. október 10-én javaslatot tett az amerikai kongresszusnak, hatalmazzák föl az OPIC-ot, hogy szavatosságot vállalhasson a magánvállalatoknak Jugoszláviában végzett beruházásaiért. Richard Nixon amerikai elnök 1972. március 21-én alá is írta az OPIC-ot felhatalmazó okmányt, és sajtóképviselője, Ronald Ziegler ugyanazon a napon a Fehér Házban megtartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a washingtoni adminisztráció ösztönözni fogja a magánvállalatokat, hogy tőkéjüket Jugoszláviában ruházzák be. Brandt és Nixon állásfoglalása arra serkentette a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot, hogy megfelelő megoldást keressen, amellyel arra buzdíthatjaa külföldi tőkét, hogy eszközeit a jugoszláv gazdasági életbe ruházza bitonságát szavatolják: minden törvény, amelyet később, tehát a szerződés aláírása és bejegyzése után hoznak, s amely csökkenti a külföldi partner azon jogait, amelyek összhangban voltak a szerződéskötéskor érvényben levő törvényekkel, alkotmányellenes, valamint alkotmányellenes minden olyan közigazgatási okmány, amely a szerződésnek a szövetségi gazdaságügyi titkárságon végzett bejegyzése után csökkenti a külföldi partner jogait. (Folytatják) Politikai kockázat: Brandt és Nixon intézkedései "A nemzetközi gazdasági viszonyokban érvényes általános szabályok szerint a politikai kockázatot a beruházó vállalja. Tekintettel azonban a jugoszláv gazdasági szervezetek önállóságára, a politikai kockázatot nem lehet megoldani alkotmányos vagy kormánygaranciákkal. A Szövetségi Képviselőház az utóbbi években több törvényt fogadott el, amelyekkel meghatározza a hazai és külföldi üzletfelek közös beruházásainak módozatait. A külföldi tőke részvételére már a vállalatokról szóló 1965. április 7-i törvény is lehetőséget nyújtott, vonatkozott „ügyintéző társulásokra” is, 1971-ben azonban néhány lényegbevágó törvénymódosítás történt, amelyek rendezik a külföldi tőke helyzetét a jugoszláv gazdasági életben és összhangban a 22. alkotmányfüggelékkel kiegészítették a A vezetés és az üzleti politikai ötven-ötven tag az ügyintéző bizottságokban Gazdasági és társadalmi rendszerünk önigazgatási voltából ered, hogy a vállalatok vagyonát nem lehet elidegeníteni és hogy a munkások a maguk munkaviszonyát a jövedelmi és nem a bérviszonyra alapozzák. A közös vezetés és ügyintézés kérdéseit tehát csak úgy lehet megoldani, hogy a munkástanács bizonyos meghatalmazásait átruházza a közös ügyintéző bizottságra, amelyben a befektetett tőke arányai szempontjából nincs szükség szótöbbségre (a bizottság tagjainak összetétele akár 50—50 is lehet). Átruházás tárgyát képezheti a termelési terv, a termékek árának megállapítása, az eladás, az ügyintézés és más tevékenységek megszervezése. A nyugatnémet vállalatok, amelyek az utóbbi időben a legnagyobb mértékben érdeklődnek a jugoszláviai beruházások iránt (a kezdetben Olaszország vezetett a beruházások terén), nem ellenzik a közös beruházásokból eredő ügyek paritásos intézését. Viszont a külföldi üzletfelek szinte kivétel nélkül megkövetelik a magasabb szakképzettségű dolgozók foglalkoztatását. A vállalatok vezetéséről és igazgatásáról szóló jugoszláv törvények nem gátolják a külföldi tőkeberuházások növekedését A hazai és a külföldi beruházó részesedése: A külföldi tőke legfeljebb 49 százalékban szerepelhet ■A jugoszláv munkaszervezetekben a külföldi üzletfelek legfeljebb 49 százalék arányában vehetnek részt saját tőkéjükkel. A Szövetségi Képviselőház módosíthatja a hazai és a külföldi tőke részvételét — az arány 51:49 — a hazai vállal OPIC — Overseas Project Investment Company, amerikai állami ügynökség, amely szavatosságot vállal az amerikai magánvállalatok külföldi beruházásaiért. A vállalatok a beruházások megfelelő százalékát űzetik be a szolidaritási alapba,______ lat javára, ha az illető gazdasági ágazat illetve tevékenység külföldi tőkével való fejlesztése ezt megkívánja. A külföldi vállalatnak a közös tevékenységbe befektetett eszközeit járulékok és kamatok nem terhelik. A bankok a biztosító intézetek, a belföldi forgalommal, kereskedelemmel, kommunális és hasonló szolgáltatásokkal és társadalmi szolgáltatásokkal foglalkozó gazdasági szervezetek nem köthetnek külföldi vállalatokkal üzleti és pénzügyi szerződést — kivételt képez a tudományos kutató tevékenység. A Szövetségi Végrehajtó Tanács azonban bizonyos esetekben ezekben az ágazatokban is engedélyezhet szerződéskötést, ha a megállapodás előmozdítja a gyorsabb gazdasági fejlődést. Az új törvények meghatározzák, hogy a külföldi beruházás összege minimum 1 500 000 dinár lehet. A beruházás határideje hosszú távú kell hogy legyen, a határidőt kölcsönösen állapítják meg, a korábbi törvények viszont kimondták, hogy a tőkebefektetésnek tartósnak kell lennie. A külföldi beruházóknak a befektetéssel kapcsolatos jogbize Július elsején: Üzembe a zombori Bogdan BERIĆ mérnök, a zombori olajgyár igazgatója tegnap bejelentette, hogy július 1-én megkezdik a próbatermelést. Minden üzemrészleget működésbe helyeznek, és megkezdik az olajrepce felvásárlását is. A zombori olajgyár üzembe helyezésével minden valószínűség szerint véget ér a vita arról, szükség van-e még egy olajgyárra ezen a vidéken. A zomboriak megadták rá a választ, és az új helyetik étolajgyárat üzem létesítését a következő adatokkal támasztják alá: — A gyár teljesen önműködő, technológiája egyedülálló Európában. Az idei napraforgótermés betakarításáig kellő mennyiségű nyersanyaggal rendelkezik. Az új termésből 6000 vagon napraforgót lekötött, tehát teljesítőképességének több mint a felét ki fogja használni. A zombori gyártmányú étolaj július közepe táján kerül forgalomba. Már mind el van adva. Ez az olajgyár sem mentesül a szülési fájdalomtól. Sok körülmény nehezítette a műszaki felszerelés beszerzését, behozatalát, a piackutatás ma is napirenden szerepel, és a fejlesztési terven még mindig dolgoznak a szakemberek. Ennek ellenére jövőre már 2400 vagon zombori gyártmányú étolaj kerül piacra, és folyamatosan más termékek gyártását is megkezdik. — Mostanában az érdekli legjobban a szakembereket, kifizetődő lesz-e a zombori olajgyár termelése — mondta az igazgató. — Számításaink azt bizonyítják, hogy nagyon is kifizetődik. Jóllehet a gyárat nem használjuk ki teljes mértékben, a legmodernebb technológia kizárja a veszteséget. Az üzemnek olyan nagy a termelékenysége, hogy 200 munkással négy műszakban, a lehető legnagyobb jövedelemre tesz szert, zavartalanul törleszti a kölcsönöket, ezenkívül kellő nyereségre számíthat. A gyár teljes kapacitását csak akkor fogjuk kihasználni, ha megkezdjük a melléktermékek előállítását és teljesen kiépítjük a kereskedelmi hálózatot. A nyersanyag nem gond, mert a gyár nemcsak napraforgó, hanem más olajtartalmú anyagok feldolgozására is alkalmas. Különben maga a Bačka kombinát, amely 15 tagtársának segítségével mintegy 80 millió dinár költséggel felépítette az olajgyárat, több mint 3000 vagon napraforgót termeszt. A többit más nagy mezőgazdasági szervezetek biztosítják a Bačka részére. P-s Cukorgyárak szakértőinek tanácskozása Újvidéken délren tizenhárom jugoszláv cukorgyár szakértői. Kiértékelték a cukorgyártás technológiájában alkalmazott, újvidéki eljárás néven ismert gyártási módszerrel kapcsolatos tapasztalatokat. Dr. Sigmund Wolf professzor és munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki több mint egy évtizeddel ezelőtt, amely hazai körülmények közepette eredményesebb és jobb répakihasználást tesz lehetővé, mint a hasonló külföldi eljárások. A tudósok ugyanis abból indultak ki, hogy az itt termesztett cukorrépa feldolgozása más eljárást igényel, tehát módosítani kell az idegen módszereken. Az újvidéki eljárást szabadalmaztatták. Ezt alkalmazzák egyébként az eszéki, a zrenjanini, a zentai és a mitrovicai cukorgyárakban is. E négy gyár szakértői tapasztalataikról számoltak be tegnap kollégáiknak. s. z. Az újvidéki Agroindustrija tervező- és kivitelezőcég szervezésében tanácskozásra gyűltek össze tegnap Újvita Jugoszlávia az Európacsatorna kiállításán A jelek szerint hazánk is részt vesz a Rajna—Majna—Duna Európa-csatornát bemutató nürnbergi nemzetközi kiállításon. Százötven négyzetméternyi helyet kap, hogy óriási térképeken és maketteken bemutassa az ország vízi utait, a hozzájuk csatlakozó vasútvonalakat és fő közlekedési útvonalakat, valamint a főbb tengeri kikötőket és a belgrádi bari vasút tervét. A térképeken és maketteken feltüntetik a folyók mellett levő fő turisztikai, gazdasági és energetikai létesítményeket is. A Jugobanka küldöttsége az USA-ban Dr. Božidar Linhart vezérigazgató vezetésével a hónap elején az USA-ban járt a Jugobanka küldöttsége. Megbeszélést folytattak a kormány ügynökségeivel, amerikai kereskedelmi bankokkal és társaságokkal a jugoszláv és az USA bankjai együttműködésének elmélyítéséről, az árucsereforgalom növeléséről, egyes vállalkozások pénzelésének módjáról, a közös beruházásokról és az idegenforgalmi létesítmények közös építéséről. Chicagóban Toma Granfilnak, hazánk nagykövetének jelenlétében a Jugobanka képviselői megbeszélést folytattak a First National Bank of Chicago és a Continental Illionis National Bank képviselőivel, valamint a Sears Roebuck and Company, az FMC Corporation, a Standard Oil Company és más cégekkel. A megbeszéléseken annak lehetőségét vitatták meg, hogy az amerikai partnerek áruhitelt nyújtanak a Jugobankának. Megegyezés jött létre, hogy az USA érdekelt bankjainak és cégeinek képviselői hamarosan Jugoszláviába látogatnak néhány szerződés aláírására. A szerződések részleteit akkor fogják majd nyilvánosságra hozni. A további együttműködés és a tervek gyors teljesítése érdekében a Jugobankának azt sugallmazták, hogy jelenlegi New York-i képviseletén kívül Chicagóban is nyisson egy másikat. A javaslatot a bank képviselői elfogadták. Mandarin és földieper a tó helyén Az Egyesült Nemzetek két szakosított szervezetének — a FAO-nak és az OECED- nek — közreműködésével nagyszabású terv készül a Skadari-tó árterületének és a Cerovói mezőnek kiszárítására, hogy ezáltal több mint 20 ezer hektárnyi — szőlő, földieper, meggy és mandarin termesztését kiválóan alkalmas területet nyerjenek. A tótól eddig elrabolt területeken végzett kísérletek jó eredménnyel zárultak. A vizsgálatok szerint a tó környékén kitűnő feltételek vannak a fent említett gyümölcsök termesztésére. Tovább csökken a vasúti utas- és áruforgalom Az idei év első négy hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest 4 százalékkal csökkent a közlekedési ágazatok együttes forgalma. Csak a légi és a közúti közlekedésben nő továbbra is az áru- és utasforgalom, a többiben szakadatlanul hanyatlik. Az összes közlekedési ágazat egyébként január 1-étől április végéig 267 millió 112 ezer utast és 48 millió 407 ezer tonna árut szállított Az utasok túlnyomó többsége a közúti szállítóeszközöket vette igénybe. Az autóbuszvállalatoknak 217 millió utasuk volt, 25 millióval több, mint a múlt év első 4 hónapjában. A vasút tovább veszti utasait és árutermelő ügyfeleit Négy hónap alatt mindössze 48,5 millió utasa volt, 2 millióval kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezzel szemben folyamatosan emelkedik a légi utasok száma. Tavaly 4 hónap alatt 421 ezren utaztak repülőgépen, az idén már 474 ezren.