Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 179-193. szám)

1972-07-01 / 179. szám

Hailé Szelasszié elutazott hazánkból Tito elnök Etiópiába látogat — Közös közlemény a jugoszláv—etióp megbeszélésekről Pillából jelenti a Tanjug: szövetségi külügyi titkár, Hailé Szelasszié etióp császár befejezte ötnapos­aa- Boško Dimitrijević, a SZVT goszláviai látogatását, és pénteken reggel 8 órakor Pu- tagja, Jože Ingolič, hazánk fából elutazott Addisz-Abcebába. Az uralkodótól és a addisz-abebai nagykövete, császári család tagjaitól Tito elnök és Jovanka Broz Branko Pešić belgrádi és Jo­­vett búcsút a pulai repülőtéren. síp Lázárné pulai városelnök. A magas rangú vendége­ket sok ezres tömeg üdvözöl­te Pula utcáin és az Istra rakparton, ahová Hailé Sze­lasszié császár és Tito elnök a Podgorica jachton Brioni­­ból megérkeztek. A búcsú szívélyes és ünne­pélyes volt. A város utcáit zászlók díszítették, a repülő­téren eljátszották a két or­szág himnuszát, majd Szelasz­szié császár és Tito elnök szemlét tartott a haditenge­részet díszzászlóalja fölött, végül a pionírok virágcsokor­ral ajándékozták meg a ma­gas rangú vendégeket. A búcsúztatáson Tito elnö­kön és Jovanka Brozon kí­vül, megjelent Mijalko To­­dorovic, a Szövetségi Képvi­selőház elnöke, Krszte Cr­­venkovszki, a JSZSZK El­nökségének alelnöke és Mar­ko Bulc, az elnökség tagja, Jakov Blažević, a Horvát Szábor elnöke, Mika Spiljak és Radomir Komatina, a Szövetségi Képviselőház ta­nácselnöke, Mirko Tepavac Sita etióp nagykövet, a nagy­követség személyzete és más személyiségek. (Folytatása a 3. oldalon)­ ­ Tito elnök szívélyes búcsúja Hailé Szelassziétól Tito távirata a pápához... Belgrádból jelenti a Tan-­­ jug. Josip Broz Tito köztársa-­­­sági elnök táviratot küldött­­ VI. Pál pápának, amelyben­­ megválasztása évfordulója alkalmából szívélyes üdvöz­leteit küldte, hosszú életet, jó egészséget és sok sikert kívánt a békéért és haladá­sért folytatott tevékenysé­géhez. ...Walter Ulbríchthoz ... Elnökünk táviratot inté­zett Walter Ulbrichthoz, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsa és a Német Szocialista Egység­párt elnökéhez, s gratulált neki születésnapja alkalmá­ból. Sok sikert kívánt az NDK baráti népének a szo­cializmus építésében. ...és Zaire köztársasági elnökéhez Tito elnök táviratban üd­vözölte Szesze Szekut, Zaire köztársaság (korábban Kin­­sasza-Kongó) elnökét az or­szág függetlenségi évfordu­lója alkalmából. Jugoszlávia népei és a maga nevében szívélyes üdvözletét küldte és további haladást kívánt Zaire népének. / Magyar Sió £а £a' ■ V ^­ N­ párt nem alkuszik igy az ellenséggel A Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizottságának plenáris ülése A Szerb KSZ Központi Bizottságának tegnapi ple­náris ülésén a Titkárság nevében Latinka PEROVIC jelentést olvasott fel a Szerb KSZ-nek a nacionalizmus és sovinizmus elleni harcban kifejtett tevékenységé­ről. Egyebek között ezt mondta: A szerb kommunisták harca a nagyszerb naciona­lizmus ellen nem a JKSZ KB IV. plénumával kezdő­dik. E küzdelem elválaszt­hatatlan része a szerb bur­zsoázia politikája elleni év­tizedek óta tartó harcnak. Ez természetesen változáso­kat is hozott, ami az erők viszonyában, az akciókban való következetlenségben és a hibás felmérésekben ju­tott kifejezésre. A szocialis­ta Jugoszláviában a centra­lizmus bizonyos unitarista elhajlásokat okozott a nem­zetiségi kérdés felmérésé­ben, s ez Szerbiában két­ségtelenül kapcsolatban állt a nagyszerb nacionalizmus­sal is. Ez tette szükségessé a IV. plénum megtartását. A JKSZ KB IV. brioni plénumának lényegét a Szerb Kommunista Szövet­ségben fokozatosan fogták fel. Első pillanatban az ösz­­szeesküvés kérdése vetődött fel, és az, hogy az állam­biztonsági szolgálat a tár­sadalom és a párt fölé akart helyezkedni. Csupán a Szerb KSZ KB VI. plénuma által, először mindenekelőtt az al­bán kisebbség helyzete ré­vén, majd később szélesebb körben is világossá vált, hogy lényege milyen mér­tékben van kapcsolatban a nemzeti politikával és kü­lönösen a nagyszerb nacio­nalizmus elítélésével. A JKSZ KB IV. brioni plénuma utáni időszakban Szerbiában rendkívül sokat fejlődött a nemzeti kérdés fontosságáról vallott felfo­gás Jugoszlávia egysége szempontjából és abból a szempontból, hogy mint független állam és önigaz­gatású szocialista közösség álljon fenn. Nem is kell emlékeztetni arra, hogy ab­­ban az időszakban, bizonyos történelmi okokból, olyan notórikus tényeket is bizo­nyítani kellett, mint például azt, hogy a nemzetek Jugo­szláviában a valóságot je­lentik, és hogy nem a JKSZ, illetve a politikai vezetőség találta ki. A szo­cialista állam fejlődésének viszonylag hosszú időszaká­ban Szerbiát olyan nagy mértékben azonosították Ju­goszláviával, hogy ezekkel az alapvető igazságokkal kellett kezdeni a dolgok tisztázását... A brioni plénum termé­szetesen a JKSZ-ben történt konzervativizmussal és bü­rokratizmussal való mélyebb politikai és eszmei összetű­zést fejezte ki, mégpedig az államszocialista viszonyok­ból való kilépés harcának egy döntő fontosságú fázi­sában. Ez azonban egyide­jűleg Szerbia szempontjából is rendkívül fontos volt. A Szerb KSZ világos ma­gatartására volt szükség ab­ban a helyzetben is, amikor az alkotmányfüggelékek ké­szültek. Abban az időben ket­tős nyomásnak kellett ellen­állnia: Szerbia összes konzer­vatív és nacionalista erőinek nyomásával kellett szembe­helyezkednie, akik mindent elkövettek, hogy megakadá­lyozzák a föderáció funkciói­nak megváltozásáról szóló megállapodás létrejövetelét, de harcolnia kellett a más nemzetek nacionalistáival is, akik a Szerb KSZ-t úgy akarták bemutatni, mint az alkotmánymódosítások ellen­zőjét. Ezeket a nyomásokat abban az időben kellett ki­bírni, amikor a tömegekkel és a dolgozókkal meg kellett ér­tetni e változások lényegét, és fel kellett kelteni az irán­tuk való bizalmukat. A Szerb KSZ akciója világos volt és demokratikus. Ez a Éppen azért, mert a Szerb KSZ-t­ ily módon fogták fel, elősegítette, hogy Szerbia szocialista erői maguk felé forduljanak, megkönnyítette azt a fontos és történelmi evolúciót, amelyhez a Szerb KSZ a köztársaság és Jugo­szlávia gazdasági és társa­dalmi fejlődésének, vala­mint a nemzeti kérdés fel­mérésének tekintetében érett volt. Meglehetősen egyen­lőtlen harcban meggyorsí­totta a szocialista és de­mokratikus erők felszabadu­lását, és lehetővé tette, hogy növekedjen befolyásuk Szer­bia politikai életében. A IV. plénum utáni politikai harc­ban a legnagyobb teher a Szerb Kommunista Szövet­ség vállára nehezedett, de számára ez a küzdelem nagy sikereket is hozott. A harcban a gazdaság és az önigazgatás reformjára he­lyezte a fő súlyt, fejlődött a Kommunista Szövetség demokratikus és nyílt poli­tikai akciójáról szóló fel­fogás, valamint az újfajta módszer a nemzeti politiká­ból eredt, amelyért a Szerb KSZ síkraszállt. E politika pedig a következőkben nyil­vánul meg: nem lehet védeni­ az unitarizmust és a szerb szeparatizmust, hanem érvé­nyesíteni kell Szerbia saját fejlődéséhez szükséges önál­lóságát és felelősségét, még­pedig a többi köztársasággal együtt egész Jugoszlávia fej­lődése érdekében. A Szerb KSZ III. választmányi ülé­sén bebizonyította, hogy ki tudja fejezni a köztársaság igazi, önigazgatási, osztály- és nemzeti érdekeit a jugo­szláv közösség keretein be­lül. A Szerb KSZ-nek már akkor világosan ki kellett mutatnia a Szerb SZK mint köztársasági közösség iránti magatartását. Az erős nem­zeti államról és a monolit pártról szóló tézisekkel szem­ben a Szerb KSZ szembeállí­totta a köztársasági állami­ság önigazgatási tartalmát, amelyben a társult munká­nak döntő szerepe van, a Kommunista Szövetség de­mokratikus, politikailag és eszmeileg élénk szervezet, amelynek támasza a munkás­osztály. Hosszú távon a Szerb KSZ fő erőit a gazdaság és a szo­cialista társadalmi viszonyok fejlesztésére irányította. A jugoszláv viszonyok válságá­nak idején a Szerb KSZ Koz (Folytatása a 4. oldalon) A Szerb KSZ nagy poli­tikai felelősségének pillanata ^••••••••■■■■■••■■■■■■ввввавааи*•*ж*•**човшо0ваавваа*aaaaaaaaaaaaaaaaa*aaaeaa ii ••••§••■ вввввваг iiiimi xxix. évf., 179. 0011.­ sz. szombat. 1972. július 1. issi­si ara­m para Az újvidéki »TEHNOGVOŽĐAR» Temerini utca 12 alatti TEHNOMETAL üzletében nagy áruválaszték várja a kedves vevőket. Győ­ződjön meg áruink minőségéről és rendkívül mél­tányos árainkról. 1456-1. Az USA visszatér a párizsi békeértekezletre Nixon a nemzetközi kérdésekről­­ Amerikai kommentátorok szerint a vietnami háború lesz az elnökválasztási kampány fő témája Washingtonból jelenti az AP és az UPI. Nixon amerikai elnök sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok július 13-án folytat­ják a Vietnamról folytatott párizsi béketárgyaláso­kat. Hozzátette, hogy mindaddig bombázzák Észak- Vietnamot és elaknásítják a kikötőket, amíg Hanoi nem egyezik bele az általános fegyverszünetbe Indo­kínában és nem bocsátja szabadon az összes ameri­kai hadifoglyokat. A mintegy 40 perces saj­tóértekezleten Nixon a viet­namii kérdéseknek szentelte a legnagyobb figyelmet. Kö­zölte, hogy a párizsi béketár­gyalások folytatását sem Washington, sem Hanoi nem kötötte előzetes feltételek­hez. Az amerikai küldöttség má­jus 4-én szakította meg a tárgyalásokat azzal a kifo­gással, hogy „a kommunisták nem mutattak komoly érdek­lődést a megoldás iránt”. Válaszolva az újságírók­nak az észak-vietnami fo­lyók gátjai ellen intézett amerikai bombatámadások­­kal kapcsolatos kérdéseire, ■ az elnök kijelentette, hogy­­ ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Amikor egy újságíró megjegyezte, hogy a védőgátak rombolá­sáról nemcsak az észak-viet .................. .............. (Folytatása a 3. oldalon)1 OLVASÓINK FIGYELMÉBE Mai számunkban mellékletként közöljük a Vaj­dasági Kommunista Szövetség Választmányának tegnapi ülésén jóváhagyott, A VKSZ álláspontjai és feladatai az önigazgatási társadalmi-politikai rendszer fejlődésében című dokumentumot. |^11!Ш1111111111111Ш111111ШШ111111111111111Ш11111111Ш1111111111111111!1!1111!1!1Ш!111Ш1111111111!1Ш11т1111111111!11111!1М1!!!Ш1111М!1111111111111111111!111111Ш111111111!1111111111Н1^^ ...Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllll _ A MEGBÍZHATÓSÁG JELKÉPE A A legrégibb szakosított bank az országban. IHMAnnualfffa A a világ lie országának 1100 bankjával van az-­­ X / 1\ \ IIIIflllBlnllBcH KÉPVISELJETEK: leti összeköttetésben. JUIIUUUIIIlU A Az ország területén 99 ügyviteli egysége van. ц ^ *' ♦ ZOMBORBAN A Külföldön önálló képviseletei vannak. f ifi flv­ (Tliviriplf I Pflin tpr 1 ce ♦SZABADKÁN A Az ország területén a devizabetétek ügykeze- | 4 \ V_____/ S lujviucit, Lefiin TBr i. es ^ sremska mitrovicán a * u-­yen IV, , .... ,* S Слгл ....................... . . T vs-HRSeynv At A bank méltányos feltételekkel nyújt hitelt m­it- számú нташ j építkezések és mezőgazdasági gépek vásárlására, ц 1 Or|V . 1Ж , . * ___ A TAKARÉKBETÉTEK UTÁN 7,5—10 SZÁZA-­I kirendeltség) ♦ CSUROGON LÉKOS MAXIMÁLIS KAMAT. ♦ FUTAKON : 1676-1.

Next