Magyar Szó, 1972. július (29. évfolyam, 179-193. szám)
1972-07-04 / 182. szám
Kedd, 1972. július 4, Mai kommentárunk Egyezkedés háború után A HIMALÁJA LÁBÁNÁL fekvő kies Simlában — egykor az angol indiai alkirályok paradicsomának nevezték — öt napig tanácskozott Indira Gandhi és Ali Bhutto. A hat pontba foglalt megegyezés nagyobb eredmény a vártnál, mert a decemberi háború után a találkozás jelentőségét egymagában annak létrejöttében látták. India és Pakisztán között 25 éve feszült a viszony, ez idő alatt három háborút vívtak egymással, és államvezetőik legutóbb 1966-ben találkoztak a taskenti békéltetési értekezleten, amelyet Koszigin szovjet miniszterelnök kezdeményezett. Azóta a decemberi háború alaposan átszabta a szubkontinens térképét — Kelet- Pakisztán önálló Bengál Köztársasággá alakult —, és döntő módon megváltoztak az erőviszonyok is. A vesztes háborúban megcsonkított Pakisztában viszonylag rendeződött a helyzet, és Ali Bhutto államelnök megerősítette hatalmát, úgyhogy tárgyalóasztalhoz ülhetett a hatalmának teljében levő Indira Gandhival. A simlai találkozóra a két fél diplomáciai síkon is felkészült. India az utóbbi hónapokban megszilárdította kapcsolatát több himalájai állammal, és Gandhi aszszony körutat tett néhány európai országban. Pakisztán, súlyos helyzetéből kifolyólag, még tevékenyebb volt, és Ali Bhutto a legkülönbözőbb kapcsolatok kötésére mutatott hajlandóságot. Beutazta az afrikai és a közel-keleti mohamedán országokat, sőt felújította tevékenységét a CENTO és SEATO katonai paktumokban, amelyek ülésére évek óta nem jártak el a pakisztáni miniszterek, és alig egy hete, hogy küldötteket menesztett Pekingbe és Moszkvába. Nem kétséges, hogy a simlai találkozó hátterében a nagyhatalmi versengés is meghúzódik. Csak a Nixonlátogatást követő amerikai— kínai közlemény egy tételére hivatkozunk: „Minden haderőt vissza kell vonni honi területre”. Ebben a tételben India újabb kínai— pakisztáni összeesküvést vélt felfedezni maga ellen. Senki sem várta, hogy a simlai találkozón megoldást találnak a súlyos kasmíri kérdésre —, amely tartományt mindkét fél magának követeli —, viszont nagy sikernek számít, hogy megegyezésesen visszavonják a korábbi fegyverszüneti határra a Kasmírba betört csapatokat, valamint az, hogy a tárgyalásokat folytatják, és máris megnyitották a közlekedés és a kereskedelem előtt eddig lezárt határokat. A tárgyaló felek kinyilatkoztatták, hogy „tartós békére törekszenek”, lemondanak az erőszakról és tárgyalással oldják meg a problémákat, valamint tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elveket. A nehezebben megoldható kérdéseket, a hadifoglyok hazabocsátását, a megnemtámadási szerződés megkötését és az 1949. évi fegyverszüneti vonal végleges határkénti elismerését későbbre halasztották. A világ megnyugvással vette tudomásul, hogy megkezdték a háború következményeinek a felszámolását, és hogy végleg elhallgatnak a fegyverek, hiszen a háború befejezése óta a fegyverszüneti megállapodást több mint ötszázszor szegte meg fegyverropogás. S. T. Tovább emelkedik az arany ára A milánói tőzsdén már 66,58 dollár egy uncia Londonból jelenti az AP. Pénteken, a múlt hét utolsó üzleti napján kiegyensúlyozatlan volt az aranypiac a londoni tőzsdén. Kezdetben a kis érdeklődés miatt esett az arany ára, ez azonban fölkeltette az ipari fogyasztók és az üzérek érdeklődését, úgyhogy később az ár emelkedni kezdett. Végül 64,65 dollárnál állapodott meg finom unciánként, de még így is csak 15 centtel volt magasabb, mint csütörtökön. Zürichben 50 centes keretben ingadozott az ár, végül 64,50 dollárnál megállapodott. A párizsi tőzsde szilárd volt, a milánóin viszont az unciánkénti ár csaknem 3 dollárral ugrott, és elérte a 66,58 dollárt. Ezen a tőzsdén azonban csak ipari célokra forgalmazzák az aranyat, a tőzsdei hatóságok által megállapított mennyiségben. Mélyponton a dollár, a font és a líra árfolyama A nyugatnémet tőzsdén jelentős mértékben csökkent az angol font és az olasz líra árfolyama. Tegnap egy fontért csak 7,60 márkát, ezer líráért pedig 5,21 márkát adtak. A dollár is eddigi árfolyamának mélypontjára jutott: a nyugatnémet bankok egy dollárért 3,10 márkát fizetnek, viszont vásárláskor egy dollárért 3,18 márkát kell adni. A pénzváltókban tegnap 100 dinárért 17,50 nyugatnémet márkát lehetett kapni, a nyugatnémet turistáknak viszont 18,50—19,00 márkát kellett fizetniük 100 új dinárért. Amerikai tudományos küldöttség a Szovjetunióban Amerikai körökre hivatkozva az AFP jelentette, hogy Edward Davidnek, az elnök tudományos tanácsának vezetésével amerikai küldöttség érkezett Moszkvába. Hat napos látogatása során a szovjet funkcionáriusokkal megvitatja a tudomány és a technológia területén való együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Katonaság védi az amerikai Demokrata Párt értekezletét Az amerikai hadsereg 1000—3000 katonát vezényel Miami környékére a Demokrata Párt jövő hétfői konferenciája alkalmából. A Pentagon funkcionáriusai közölték, hogy a katonák csak akkor lépnek közbe, ha zavargások történnek, és a rendőrség tehetetlennek bizonyul. A Nixon-kormány nem szeretné beleártani magát az esetleges tüntetések szétverésébe, mert attól tart, hogy a katonák és a tüntetők összeütközésének káros politikai visszhangja lehet. Négy évvel ezelőtt hasonló elnökválasztási értekezlet alkalmával 6000 katona érkezett Chicagóba, de nem léptek fel a háború■ellenes -tüntetők ellen. MAGYARSZÓ Békés úton rendezik az indiai—pakisztáni viszályt (Folytatás az 1. oldalról) A két ország csapatai viszszavonulnak a nemzetközileg kijelölt határ mögé, harminc nappal azután, hogy az egyezményt a pakisztáni nemzetgyűlés becskkkelyezte. Indiai részről a becikkelyezés nem szükséges. A megállapodás szerint a két ország legmagasabb rangú vezetőinek következő találkozóját megelőzően alacsonyabb szintű tanácskozásokat tartanak. Továbbá helyreállítják a két ország között a postaforgalmat, a kereskedelmet, és megnyitják a határátjárókat. India és Pakisztán kötelezettséget vállalt, hogy tiszteletben tartják egymás nemzeti egységét, területi sérthetetlenségét, politikai függetlenségét és egyenjogúságát. Az ENSZ Alapokmányával összhangban a két ország tartózkodni fog az erőszakkal való fenyegetőzéstől és az erőszak alkalmazásától a másik ország területi épsége és politikai függetlensége ellen. A két kormány szilárdan eltökélte — mondja az egyezmény —, hogy véget vet a konfliktusnak, s minden erejét a két nép jólétének szolgálatába állítja. A Reuter jelenti, hogy Ali Bhutto pakisztáni elnök tegnap hazautazott Simlából, miután Indira Gandhival aláírta az ötnapos tárgyalásokról szóló közös közleményt. Az erre az alkalomra épített helikopter-leszállóhelyen az indiai miniszterelnök-aszszony vett búcsút az elnöktől. Bhutto indiai katonai helikopteren a Punjab állambeli Chandigarba utazott, s onnan pakisztáni különrepülőgéppel folytatta útját haza felé. A laborei repülőtérre érkezve, sajtóértekezleten, Bhutto kijelentette, hogy a pakisztáni nemzetgyűlés július 10-én rendkívüli ülésen becikkelyezi a simlai egyezményt. — Simlában megtettük az első, de nagyon fontos lépésit a hosszú úton. Ez még csak a kezdet, rengeteg tennivaló vár még ránk — mondta. Delhi hír szerint több indiai ellenzéki párt kedvezően értékelte az indiai—pakisztáni egyezményt, amelyet hétfőn kora reggel írt alá Indira Gandhi és Ali Bhutto. Értékelésük szerint negyedszázad után új korszak kezdődik a két ország kapcsolataiban. Az egyszerű indiaiak is örömbi vették a megállapodás hírét, már csak azért is, mert hosszú idő után most ismét fölkereshetik pakisztáni ismerőseiket. Tizenötmillió ember kerül életveszélybe A stockholmi értekezlet végrehajtó bizottsága elítéli az USA új vietnami gonosztetteit Stockholmból jelenti a Tanjug. A Vietnammal foglalkozó stockholmi értekezlet végrehajtó bizottsága keményen elítélte a washingtoni kormány indokínai háborús bűncselekményeit. Megállapította, hogy az észak-vietnami folyami gátak bombázása súlyos katasztrófával fenyeget. Észak-Vietnam stockholmi nagykövetének és a hanoi svéd nagykövetnek a nyilatkozatai alapján a stockholmi értekezlet megcáfolta Nixon amerikai elnök kijelentését, hogy az amerikai repülőgépek nem bombáznak polgári célpontokat Észak- Vietnamban. A stockholmi értekezlet végrehajtó bizottsága felhívja a világközvélemény figyelmét, hogy ha az amerikaiak folytatják a gátak rombolását, néhány héten belül olyan katasztrofális áradások történnek Észak-Vietnamban, hogy mintegy 15 millió ember életveszélybe kerül. Az értekezlet rövidesen gázszakértők csoportját küldi Észak-Vietnamba, hogy a helyszínen tanulmányozza a helyzetet és beszámoljon róla a nemzetközi közvéleménynek. A végrehajtó bizottság felszólította a szocialista országokat, hogy továbbra is támogassák Indokína népeinek harcát, egyszersmind felhívta a világ minden népét és kormányát, hogy követeljék a háború befejezését és az amerikai és más külföldi csapatok kivonását Vietnamból. A stockholmi értekezlet végrehajtó bizottságának munkájában közreműködtek kilenc nemzetközi és tizenöt nemzeti szervezet képviselői, köztük jugoszláv, francia, olasz és amerikai delegátusok is. Pravda: Az USA akadályozza a két Korea egyesülését Az Egyesült Államok és a szöuli rezsim mindenáron meg akarják hiúsítani a két Korea békés egyesülését, s továbbakarják militarizálni Dél-Koreát — írja a moszkvai Pravda azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az új amerikai—dél-koreai segélyegyezmény értelmében Washington további 16 millió dollárt ad a dél-koreai hadsereg korszerűsítésére. A hírmagyarázat szerint okvetlenül el kell hárítani az akadályokat Korea egyesítésének útjából, mert a koreai népnek joga van rá, hogy maga döntsön a sorsáról. Rogers Bahreinban Vasárnap rövid hivatalos látogatásra Bahreinba érkezett William Rogers amerikai külügyminiszter. Hétfőn megbeszéléseket folytatott az ország vezetőivel: Al-Kalifa emírrel és Bin Szalman miniszterelnökkel. Korábban Rogers váratlan látogatást tett a Jemeni Arab Köztársaságban, feltehetőleg a jemeni—amerikai diplomáciai kapcsolatok felújítása ügyében. A kapcsolatok a júniusi háború után szakadtak félbe. 3. oldal Jugoszlávia mindig Egyiptom oldalán állt Egyiptomi parlamenti küldöttség érkezett hazánkba . A bilaterális együttműködésről és a nemzetközi helyzetről tárgyal a Szövetségi Szkupstina képviselőivel Belgrádból jelenti a Tanjug: Egyiptom parlamenti küldöttsége Hafez Badavi elnök vezetésével Belgrádba érkezett. A küldöttség a Szövetségi Szkupstina vendégeként július 9-éig marad hazánkban. Ez idő alatt a vendégek a Szövetségi Szkupstina képviselőivel és magas rangú jugoszláv politikai személyiségekkel tárgyalnak. A tárgyalásokon valószínűleg felölelik a két ország bilaterális együttműködését, több nemzetközi kérdést, elsősorban pedig a közel-keleti helyzetet. Az egyiptomi nemzetgyűlés képviselői Belgrádon kívül ellátogatnak még Ljubljanába, Bledbe, Pulára és Szarajevóba. Hafez Badavi, az egyiptomi parlament elnöke, megérkezésekor adott nyilatkozatában kijelentette, nagyon örül, hogy alkalma nyílt ellátogatni a baráti Jugoszláviába, amely iránt Egyiptom népe nagy rokonszenvet érez. — Mi ápoljuk és őrizzük a jugoszláv nép és Tito elnök iránti szeretetet és tiszteletet, mert Jugoszlávia mindig Egyiptom oldalán állt — mondta Badavi. Az egyiptomi küldöttségvezető hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése és barátsága az el nem kötelezettség és a békés koegzisztencia elvein alapszik. Reményét fejezte ki, hogy Jugoszlávia és Egyiptom barátsága tovább fejlődik. * *-N A tegnap Belgrádba érkezett egyiptomi parlamenti küldöttséget a surčini repülőtéren dr. Marjan Brecelj, a Szövetségi Szkupstina alelnöke köszöntötte Kommunista pártok tanácskozása Tokióban Tokióból jelenti az AP. Mijamoto, a Japán Kommunista Párt Elnökségének elnöke bejelentette, hogy július 9-én Tokióban nemzetközi kommunista értekezlet kezdődik. Részt vesznek rajta Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Ausztrália kommunista pártjainak vezetői. A megbeszélésen arról fognak tanácskozni, hogyan lehet fejleszteni a forradalmi mozgalmakat a kapitalista országokban. A napokban alásták a szovjet- nyugatnémet kereskedelmi egyezményt Patolicsev Bonnba érkezett Bonnból jelenti a Tanjug. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter ma Bonnba érkezik, hogy Karl Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel aláírja a két ország már április 8-án parafált kereskedelmi egyezményét. Az aláírás azért szenvedett halasztást, mert az úgynevezett keleti szerződések becikkelyezésére vártak. A két miniszter tárgyal majd a két ország kereskedelmi és tudományos együttműködése további bővítésének lehetőségeiről is. Lehetséges, hogy Patolicsev egyezményt ír alá több nyugatnémet nagyvállalattal a Szovjetunióban épülőolajvezetékhez szükséges csövek vásárlásáról. Mint ismeretes, az erről folytatott tárgyalásokon probléma merült fel, mert a szovjet fél túl nagynak találta a nyugatnémet hitel kamatját. A Szovjetunió földgázzal fizeti vissza a nyugatnémet cégektől rendelt vezetéket. A Szovjetunió és az NSZK árucsere-forgalmának értéke 1965-től 1971-ig 1,7 milliárd nyugatnémet márkáról 2,9 milliárdra növekedett. Az NSZK 2,66 százalékkal vesz részt a szovjet külkereskedelemben, a Szovjetunió azonban mindössze 1,15 százalékkal Nyugat-Németország külkereskedelmében.