Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 256-270. szám)
1972-09-16 / 256. szám
*. oldal Henry Kissinger rövid londoni látogatása alatt találkozott Douglas Home brit külügyminiszterrel Borislav Jovic Rómába utazott Belgrádból jelenti a Tanjug. Dr. Borislav Jović, a Szövetségi Vérehajtó Tanács tagja, a jugoszláv—olasz gazdasági együttműködési vegyes bizottság jugoszláv részének elnöke az olasz kormány meghívására pénteken Rómába utazott. Megbeszéléseket folytat Mateotti és Segni miniszterekkel a két ország együttműködéséről, valamint a vegyes bizottság elé kerülő problémákról. Dr. Jovic megtekinti majd a Bariban nyíló levantei kiállítást is. Harc a korrupció ellen Kenyában Dr. Kiano kenyai miniszter kijelentette, hogy a Kenyai Afrikai Nemzeti Uniónak, a kormánypártnak az élen kell haladnia a korrupció és a megvesztegetés elleni harcban, s ez kell, hogy legyen a legfontosabb feladatának. A miniszter nyíltan elítélte azokat, akik „tolvajként viselkednek, és semmivel sem jobbak a bankrablóknál”. — Kenyában mindenki tudja, kik ezek az emberek, akik tolvaj módra belopózkodtak a kormányhivatalokba, a községi és járási tanácsokba — mondta. A továbbiakban fölszólította Kenya minden becsületes lakását, indítson hadjáratot a haszonlesők ellen, tisztítsa meg tőlük a kormányt és a helyi hatóságokat, tegye lehetővé a kormánynak és a helyi hatóságoknak, hogy mielőbb megszabaduljanak azoktól, „akik csak a gyors meggazdagodásra gondolnak, a népet pedig szegénységben hagyják”. " Sztrájkolnak a dokkmunkások Karachiban Az AP jelenti, hogy 12 000 dokkmunkás sztrájkja miatt megbénult a forgalom Karachiban, a legnagyobb pakisztáni kikötőben. A munkások fizetésemelést követelnek. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ A zentai Metal ♦ ♦ NYILVÁNOS ♦ KARVERÉS $ ♦ útján elad: ♦ ♦ ♦ ♦ — Több IMT 555 trak- ♦ tort, egy Zetor Super J T traktort, két TAM Deutz J T tehergépkocsit, egy Zasta-T T va kombibuszt, egy Zmaj-T T 780 aratócséplőt, nyolc T T traktorpótkocsit, egy BMW T T személygépkocsit, egy I Ф Jeep terepjáró gépkocsit, X Ф két új napraforgó-cséplő X Ф felszerelést és egy Láncúm ф ф traktort. ф ф Az árverés szeptember ф a 19-én 9 órakor lesz. ф ф 2369/1 ф ♦ * MAGYAR SZÓ ! Szombat, 1972. szept. 16. A szokványos kereten túl Faluvégi Lajos magyar pénzügyminiszter nyilatkozata a Magyar Szónak Faluvégi Lajos, a magyar kormány pénzügyminisztere csütörtökön ellátogatott a Zágrábi Őszi Nemzetközi Árumintavásárra, s megtekintette a jugoszláv csarnok egy részét, valamint a szépen és szakszerűen berendezett magyar pavilont. Látogatása befejeztével munkatársunk nyilatkozatot kért Faluvégi elvtárstól, s ő szívesen eleget tett a kérésnek. — Az ilyen látogatásoknak már tradíciójuk van. Nem tekinthetjük őket udvariassági látogatásoknak, hanem tulajdonképpen ellenőrzése annak, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban vannak-e fennakadások, s annak, hogyan válik valóra a tárgyalásokon lefektetett terv. Természetes, hogy a jugoszláv féllel érdemben is folynak tárgyalások. A zágrábi vásár a magyarországi kiállítók számára fontossági sorrendben a második helyen áll. Megtekintettem a magyar pavilont, s mondhatom, jó benyomással hagytam el. Tükrözi a magyar gazdaság szerkezeti fejlődését. Több gépet hoztunk, s úgy értesültem, hogy a bemutatott választék megnyerte a jugoszlávok tetszését, ami abból is látszik, hogy jelentős üzleteket kötöttünk. — Magyarország számára azok a háztartási cikkek érdekesek, amelyek gyártásában Jugoszlávia nemzetközi színvonalat ért el. Itt elsősorban a mosógépekre, hűtőszekrényekre és hasonlókra gondolok. Ezek a fogyasztási cikkek nagy keresletnek örvendenek a magyar vásárlók körében, és az igények kielégítése érdekében fejlesztjük a magyar és a jugoszláv ipari üzemek között a kooperációt. — Megtekintettem a jugoszláv gépipari kiállítást, amely azért érdekes, mert célünk, hogy gépipari árucserénket — egyre nagyobb súlyt helyezünk rá —, kiemeljük a szokványos kereskedelmi keretből. — Itt-tartózkodásom idején tárgyalásokat folytatunk az időszerű feladatokról. Mint ismeretes, megegyeztünk, hogy 1973. január elsejétől áttérünk a konvertibilis elszámolásra. Azt várjuk, hogy ez az újítás lendít majd a további együttműködésen. Mint felelős embert, itt legfőképpen az érdekel, hogyan hat majd ez az újítás az üzleti életre, mennyire frissíti fel. Az eddigi tapasztalat alapján mondhatom, hogy a tervezett változás kedvező lesz, ami részint azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket a jugoszláv fél az új elszámolás sikere érdekében tett: ez a tapasztalat igazolja, hogy indokolt volt az újítás. — Szándékunk a piaci érdekek egyeztetése. Mi nagy figyelemmel kísérjük a vállalatok munkáját Például a gépipari és az energetikai árucsere rendkívül, érdekes számunkra. Részünkről nagyvonalú terv készült erre vonatkozóan, amelyet a jugoszláv vállalatok most tanulmányoznak, s amely alapjául szolgálhat a jugoszláv gazdasággal való együttműködésünknek. Mostani tárgyalásaink során szóba kerül az adriai olajvezeték építéséről kötött szerződés véglegesítése, úgyszintén az obrovaci timföldgyár építéséről kötött szerződés és még néhány más jelentős ügy. Eddigi tárgyalásaink során azt tapasztaltam, hogy mindkét fél megértést tanúsított, ami biztosíték arra, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok eredményesen fejlődnek — fejezte be a Magyar Szónak adott nyilatkozatát Faluvégi Lajos, Magyarország pénzügyminisztere. MATĐSKA Márton Az USA-nak nincs már barátja Latin-Amerikában is Nixon több figyelmet akar szentelni a „zöld kontinensnek” Richard Nixon amerikai elnök — a Tanjug jelentése szerint — kijelentette, hogy ha ismét az USA elnökévé választják,külön figyelmet szentel Latin-Amerikának. E kijelentésével déli szomszédainak tudtára adta, hogy pótolni kívánja a mulasztást: első elnöki mandátuma alatt ugyanis szinte egyáltalában nem foglalkozott a latinamerikai országok problémáival. Ugyanakkor ellensúlyozni akarja George McGovern demokrata jelölt egyik programtételét, miszerint megválasztása esetén nagy fordulat áll be az USA latin-amerikai politikájában. Nixonnak valójában nem is volt határozott politikai elképzelése a „zöld kontinens” országaira vonatkozóan. Az elnök bírálói megállapítják, hogy az USA-nak Latin-Amerikában már egyetlen barátja sincs, azt a keveset, amennyi még megmaradt, Nixon mandátuma alatt elvesztették. Az erőszakpolitika hívei ezzel szemben azzal vádolják Nixont, hogy „kiengedte a kezéből” Latin-Amerikát. A déli kontinensen ezzel egyidejűleg növekszik az USA-ellenes hangulat, a marxizmus pedig veszélyezteti az USA hely- Nem kellenek a zsoldos krumplihámozók Az amerikai katonai szakértők ceruzát és papírt vettek elő, számoltak, törték a fejüket, s végre kiötlötték, hogy a szárazföldi hadseregben, a légierőnél és a haditengerészetben semmi értelme civil szakácsokat alkalmazni. Végezetül arra az eredményre jutottak, hogy a hadseregben áprilistól kezdve csak katonai személyek főzhetik az ebédet. A hivatalos indoklás: az USA igyekszik önkéntes hadsereget szervezni, és jóval olcsóbb, ha sorkatonák hámozzák a krumplit, mint a civilek — fizetésértzetét ebben a térségben — állítják az egyeduralom hívei. Latin-Amerikában aligha okozott örömet Nixon kijelentése, hogy újraválasztása esetén többet foglalkozik majd a déli államokkal. Latin-Amerika saját bőrén tapasztalta, hogy Nixon politikai elképzelései nagyon ritkán vágnak egybe a délamerikai országok többségének törekvéseivel. És ha azt mondja, hogy „külön figyelmet szentel Latin-Amerikának”, az a „zöld kontinens” országai számára azt jelenti, hogy Washington latin-amerikai „barátai” útján kívánja megvalósítani a kontinens iránti politikáját, ezek a barátok pedig egytől egyig konzervatív, diktatórikus kormányok, mint amilyen brazíliai, az uruguayi, az argentínai vagy a guatemalai. Nixon ezt egy alkalommal nyíltan meg is mondta, hangsúlyozván, hogy véleménye szerint Brazília határozza meg, mely irányban haladjon Latin-Amerika. Sebes Tibor: A tűz és a jég országa Izland nem élhet a hering nélkül (7) Már a 3-ról 12 tengeri mérföldre történt kiterjesztés is az angol—izlandi tőkehalháborúhoz vezetett 1958 és 1961 között. És London az 50 mérföldet sem akarja elfogadni. Az angol halászhajók az izlandi partok mentén, ebben az övezetben engedik a mélybe hálóikat... Ahol a heringek útja vezet, London első reagálása ez volt: kész hadihajókkal megvédeni halászhajóit az 50 mérföldes izlandi parti vizeken!... Hogy mi várható, hogy mit jelent a hering és a tőkehal az izlandi és az „atlanti politikában” — erre a parlamentben kerestem a választ. ) Az Althingban „Lesz-e új tőkehal-háború?” — tettem föl a kérdést az izlandi parlament társalgótermében, amely a frakciók padlásszobáin kívül az egyetlen olyan hely, ahol találkozhatunk a képviselőkkel. Az Althingot — ahogyan az izlandiak a több mint ezeréves parlament mai sötétszürke épületét nevezik — nem méretezték túl... Jónás Árnasonnal, a szocialistákat és kommunistákat is magában foglaló Népi Szövetség képviselőjével beszélgettem. Az izlandi bel- és külpolitika alfáját és ómegáját jelentő halászati probléma előtt azonban meg kell ismerkedni az izlandi politikai rendszer ábécéjével. Ehhez egy pillantást kell vetnünk a fővárostól jó órányi autójárásra levő Thingvellirre. Izland legnagyobb és legmélyebb tava közelében egy lávafennsíkon kis templom áll, s itt ma is látnia Lögberget — a „törvény kövét” — ahonnan ezer évvel ezelőtt törvényhozók beszéltek. Itt alapították meg 930-ban a földkerekség első népi köztársaságát — az Izlandi Népállamot, s az Alpoktól északra eső Európa első demokratikus országgyűlését, az Althingot. A nép képviselői, nemzetségfőik, tekintélyek, a szabad ég alatt összegyűlve döntöttek a közügyekről minden év nyarának elején. Két hétre az izlandiak legfőbb találkahelyévé lépett elő Thingvellir , amíg a norvég, majd a dán uralom a demokrácia maradványait is felszámolta a szigeten. Thingvellir ma is valóságos zarándokhely, a reykjavíkiaik kedvenc kirándulóhelye, s ha egy mozgalom azt akarja, hogy az egész ország meghallja a szavát , innen bocsátja újra felhívását. Itt deklarálták Izlandot független köztársasággá a dán koronától való elszakadást kimondó népszavazás után, 1944. június 17-én. És itt bontakozott ki az izlandi népi mozgalom az amerikai megszállás ellen, a keflavíki amerikai támaszpont megszüntetéséért. Izlandot 1940-ben brit katonaság szállta meg, hogy megakadályozza a szigetország német invázióját, majd az amerikaiak telepedtek Izlandra, s 1951-ben „védelmi egyezmény” aláírásával állandósították jelenlétüket. Közben, 1949-ben a NATO-ba is bevonták, s Keflavíkban rendezték be a NATO legnagyobb észak-európai bázisát. Hogy mit jelent a hadsereggel nem rendelkező Izland számára az amerikai katonaság jelenléte, arra egyetemisták mondtak egy példát a fővárosi diákklubban. (Folytatjuk) A Román KP küldöttsége Japánban Tokióból jelenti az AFP. Japán fővárosába pénteken megérkezett a Román KP öttagú küldöttsége. A delegáció, amelyet Paul Niculescu-Mizil, a végrehajtó bizottság tagja vezet, a Japán KP vendége lesz. Nem tűrjük meg az anarchiát Kenneth Kaunda erélyesen elítélte a diákok rendbontásait és politikai diverzióját Kenneth Kaunda zambiaiköztársasági elnök kilátásba helyezte, hogy a kormány rendkívül erélyes intézkedéseket hoz a törvényellenes diáktüntetések megakadályozása végett. Egyes diákvezéreiket azzal vádolt, hogy Zambia ellenségeinek ügynökei. A zambiai elnök egy diákgyűlésen elmondta: a diákok egy részének viselkedése „elviselhetetlen és hihetetlenül ostoba”. — Egyes diákok ellenségeink eszközévé váltak, ezért úgy bánunk majd velük, ahogyan ellenségeinikkel kell. Nem engedjük meg, hogy a diákok a zambiai iskolákban vandalizmust, huliganizmust és politikai diverziót tanuljanak. Az iskolák azért vannak, hogy kiképezzék az ország számára annyira fontos szakembereket — mondta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem egyenlő az anarchiával, a demokrácia a törvénytisztelő szabad emberek társadalma. Dr. Kenneth Kaunda figyelmeztetése , a legutóbbi lusakai és ndolai diáktüntetések után hangzott el Az USA búzát ad el Kínának Washingtonból jelenti az UPI. A Fehér Ház közölte, hogy az USA húszmillió bushel búzát ad el Kínának. Az üzletet egy francia vállalat útján bonyolítják le, nevét azonban nem közölték. Az Egyesült Államok a kínai forradalom győzelme óta először szállít búzát Kínába. Jól értesült körök azt állítják, hogy az ügyletben egy amerikai vállalat is részt vesz. A kereskedelmi minisztérium nem fűzött magyarázatot ehhez a hírhez. Hilton-szállót építenek Moszkvában? Valószínűleg, hogy egy amerikai tröszt — minden bizonnyal a Hilton — fényűző szállodát épít majd Moszkvában, kizárólag az amerikai üzletemberek és politikusok számára, akik egyre gyakrabban látogatnak el a Szovjetunióba. Erre vonatkozik dr. Henry Kissingernek, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának egyik megállapodása, amelyet négynapos moszkvai látogatása idején kötött. A nem hivatalos értesülés nagy érdeklődést keltett Moszkvában. Ez lesz ugyanis az első szálloda a Szovjetunióban, amelyet egy tőkés konszern épít fel. Ezzel a Szovjetunió követné Magyarország, Románi és Bulgária példáját, ahol már épültek Hiltonszállók.