Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 256-270. szám)

1972-09-16 / 256. szám

­ *. oldal Henry Kissinger rövid londoni látogatása alatt találkozott Douglas­ Home brit kül­ügyminiszterrel Borislav Jovic Rómába utazott Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Dr. Borislav Jović, a Szö­vetségi Vérehajtó Tanács tag­ja, a jugoszláv—olasz gaz­dasági együttműködési­­ ve­gyes bizottság jugoszláv ré­szének elnöke az olasz kor­mány meghívására pénteken Rómába utazott. Megbeszéléseket folytat Mateotti és Segni miniszte­rekkel a két ország együtt­működéséről, valamint a ve­gyes bizottság elé kerülő problémákról. Dr. Jovic meg­tekinti majd a Bariban nyíló levantei kiállítást is. Harc a korrupció ellen Kenyában Dr. Kiano kenyai minisz­ter kijelentette, hogy a Ke­nyai Afrikai Nemzeti Unió­nak, a kormánypártnak az élen kell haladnia a korrup­ció és a megvesztegetés el­leni harcban, s ez kell, hogy legyen a legfontosabb fel­adatának. A miniszter nyíl­tan elítélte azokat, akik „tol­vajként viselkednek, és sem­mivel sem jobbak a bank­rablóknál”. — Kenyában mindenki tudja, kik ezek az emberek, akik tolvaj módra belopóz­­kodtak a kormányhivatalok­ba, a községi és járási taná­csokba — mondta. A továb­biakban fölszólította Kenya minden becsületes lakását, indítson hadjáratot a haszon­lesők ellen, tisztítsa meg tő­lük a kormányt és a helyi hatóságokat, tegye lehetővé a kormánynak és a helyi hatóságoknak, hogy mielőbb megszabaduljanak azoktól, „akik csak a gyors meggaz­dagodásra gondolnak, a né­pet pedig szegénységben hagyják”. " Sztrájkolnak a dokkmunkások Karachiban Az AP jelenti, hogy 12 000 dokkmunkás sztrájkja miatt megbénult a forgalom Kara­chiban, a legnagyobb pa­kisztáni kikötőben. A mun­kások fizetésemelést köve­telnek. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ A zentai Metal ♦ ♦ NYILVÁNOS ♦ K­ARVERÉS $ ♦ útján elad: ♦ ♦ ♦ ♦ — Több IMT 555 trak- ♦­­ tort, egy Zetor Super J T traktort, két TAM Deutz J T tehergépkocsit, egy Zasta-T T va kombibuszt, egy Zmaj-T T 780 aratócséplőt, nyolc T T traktorpótkocsit, egy BMW T T személygépkocsit, egy I Ф Jeep terepjáró gépkocsit, X Ф két új napraforgó-cséplő X Ф felszerelést és egy Láncúm ф ф traktort. ф ф Az árverés szeptember ф a 19-én 9 órakor lesz. ф ф 2369/1 ф ♦ * MAGYAR SZÓ ! Szombat, 1972. szept. 16. A szokványos kereten túl Faluvégi Lajos magyar pénzügyminiszter nyilat­kozata a Magyar Szónak Faluvégi Lajos, a magyar kormány pénzügyminisz­tere csütörtökön ellátogatott a Zágrábi Őszi Nemzet­közi Árumintavásárra, s megtekintette a jugoszláv csarnok egy részét, valamint a szépen és szakszerűen berendezett magyar pavilont. Látogatása befejeztével munkatársunk nyilatkozatot kért Faluvégi elvtárstól, s ő szívesen eleget tett a kérésnek. — Az ilyen látogatásoknak már tradíciójuk van. Nem te­kinthetjük őket udvariassági látogatásoknak, hanem tulaj­donképpen ellenőrzése an­nak, hogy a két ország gaz­dasági kapcsolataiban van­nak-e fennakadások, s an­nak, hogyan válik valóra a tárgyalásokon lefektetett terv. Természetes, hogy a jugo­szláv féllel érdemben is foly­nak tárgyalások.­­ A zágrábi vásár a ma­gyarországi kiállítók számára fontossági sorrendben a máso­dik helyen áll. Megtekintet­tem a magyar pavilont, s mondhatom, jó benyomással hagytam el. Tükrözi a ma­gyar gazdaság szerkezeti fej­lődését. Több gépet hoztunk, s úgy értesültem, hogy a be­mutatott választék megnyer­te a jugoszlávok tetszését, ami abból is látszik, hogy jelentős üzleteket kötöttünk. — Magyarország számára azok a háztartási cikkek ér­dekesek, amelyek gyártásá­ban Jugoszlávia nemzetközi színvonalat ért el. Itt első­sorban a mosógépekre, hűtő­szekrényekre és hasonlókra gondolok. Ezek a fogyasztási cikkek nagy keresletnek ör­vendenek a magyar vásárlók körében, és az igények kielé­gítése érdekében fejlesztjük a magyar és a jugoszláv ipa­ri üzemek között a kooperá­ciót.­­ — Megtekintettem a jugo­szláv gépipari kiállítást, amely azért érdekes, mert cé­lünk, hogy gépipari árucse­rénket — egyre nagyobb súlyt helyezünk rá —, kiemel­jük a szokványos kereskedel­mi keretből. — Itt-tartózkodásom ide­jén tárgyalásokat folytatunk az időszerű feladatokról­. Mint ismeretes, megegyez­tünk, hogy 1973. január else­jétől áttérünk a konvertibilis elszámolásra. Azt várjuk, hogy ez az újítás lendít majd a további együttműködésen. Mint felelős embert, itt leg­főképpen az érdekel, hogyan hat majd ez az újítás az üz­leti életre, mennyire frissíti fel. Az eddigi tapasztalat alapján mondhatom, hogy a tervezett változás kedvező lesz, ami részint azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket a jugoszláv fél az új elszámolás sikere érdeké­ben tett: ez a tapasztalat iga­zolja, hogy indokolt volt az újítás. — Szándékunk a piaci ér­dekek egyeztetése. Mi nagy figyelemmel kísérjük a válla­latok munkáját Például a gépipari és az energetikai árucsere rendkívül, érdekes számunkra. Részünkről nagy­vonalú terv készült erre vo­natkozóan, amelyet a jugo­szláv vállalatok most tanul­mányoznak, s amely alapjá­ul szolgálhat a jugoszláv gaz­dasággal való együttműködé­­sünknek. Mostani tárgyalá­saink során szóba kerül az adriai olajvezeték építéséről kötött szerződés véglegesíté­se, úgyszintén az obrovaci timföldgyár építéséről kötött szerződés és még néhány más jelentős ügy.­­ Eddigi tárgyalásaink so­rán azt tapasztaltam, hogy mindkét fél megértést tanú­sított, ami biztosíték arra, hogy a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok ered­ményesen fejlődnek — fejezte be a Ma­gyar Szónak adott nyilatko­zatát Faluvégi Lajos, Magyar­ország pénzügyminisztere. MATĐSKA Márton Az USA-nak nincs már barátja Latin-Amerikában is­­ Nixon több figyelmet akar szentelni a „zöld kontinensnek” Richard Nixon amerikai elnök — a Tanjug jelentése szerint — kijelentette, hogy ha ismét az USA elnökévé választják,­­külön figyelmet szentel Latin-Amerikának. E kijelentésével déli szomszé­dainak tudtára adta, hogy pótolni kívánja a mulasztást: első elnöki mandátuma alatt ugyanis szinte egyáltalában nem foglalkozott a latin­amerikai országok problé­máival. Ugyanakkor ellen­súlyozni akarja George McGovern demokrata jelölt egyik programtételét, misze­rint megválasztása esetén nagy fordulat áll be az USA latin-amerikai politikájában. Nixonnak valójában nem is volt határozott politikai elképzelése a „zöld konti­nens” országaira vonatkozó­an. Az elnök bírálói megál­lapítják, hogy az USA-nak Latin-Amerikában már egyet­len barátja sincs, azt a ke­veset, amennyi még megma­radt, Nixon mandátuma alatt elvesztették. Az erő­szakpolitika hívei ezzel szem­ben azzal vádolják Nixont, hogy „kiengedte a kezéből” Latin-Amerikát. A déli kon­tinensen ez­zel egyidejűleg nö­vekszik az USA-ellenes han­gulat, a marxizmus pedig veszélyezteti az USA hely- Nem kellenek a zsoldos krumplihámozók Az amerikai katonai szakértők ceruzát és papírt vettek elő, számoltak, tör­ték a fejüket, s végre ki­­ötlötték, hogy a száraz­földi hadseregben, a légi­erőnél és a haditengeré­szetben semmi értelme ci­vil szakácsokat alkalmaz­ni. Végezetül arra az ered­ményre jutottak, hogy a hadseregben áprilistól kezd­ve csak katonai személyek főzhetik az ebédet. A hi­vatalos indoklás: az USA igyekszik önkéntes hadse­reget szervezni, és jóval olcsóbb, ha sorkatonák há­mozzák a krumplit, mint a civilek — fizetésért­­zetét ebben a térségben — állítják az egyeduralom hí­vei. Latin-Amerikában aligha okozott örömet Nixon kije­lentése, hogy újraválasztása esetén többet foglalkozik majd a déli államokkal. La­tin-Amerika saját bőrén ta­pasztalta, hogy Nixon politi­kai elképzelései nagyon rit­kán vágnak egybe a dél­amerikai országok többségé­nek törekvéseivel. És ha azt mondja, hogy „külön figyel­met szentel Latin-Ameriká­­nak”, az a „zöld kontinens” országai számára azt jelenti, hogy Washington latin-ame­rikai „barátai” útján kíván­ja megvalósítani a kontinens iránti politikáját, ez­ek a ba­rátok pedig egytől egyig konzervatív, diktatórikus kormányok, mint amilyen brazíliai, az uruguayi, az ar­gentínai vagy a guatemalai. Nixon ezt egy alkalommal nyíltan meg is mondta, hang­súlyozván, hogy véleménye szerint Brazília határozza meg, mely irányban halad­jon Latin-Amerika. Sebes Tibor: A tűz és a jég országa Izland nem élhet a hering nélkül (7) Már a 3-ról 12 tengeri mérföldre történt kiterjesztés is az angol—izlandi tőkehal­háborúhoz vezetett 1958 és 1961 között. És London az 50 mérföldet sem akarja elfo­gadni. Az angol halászhajók az izlandi partok mentén, ebben az övezetben en­gedik a mélybe hálóikat... Ahol a herin­­gek útja vezet, London első reagálása ez volt: kész hadihajókkal megvédeni halász­hajóit az 50 mérföldes izlandi parti vi­zeken!... Hogy mi várható, hogy mit jelent a he­ring és a tőkehal az izlandi és az „atlan­ti politikában” — erre a parlamentben ke­restem a választ. ) Az Althingban „Lesz-e új tőkehal-háború?” — tettem föl a kérdést az izlandi parlament társal­gótermében, amely a frakciók padlásszo­báin kívül az egyetlen olyan hely, ahol találkozhatunk a képviselőkkel. Az Althin­­got — ahogyan az izlandiak a több mint ezeréves parlament mai sötétszürke épü­letét nevezik — nem méretezték túl... Jónás Árnasonnal, a szocialistákat és kom­munistákat is magában foglaló Népi Szö­vetség képviselőjével beszélgettem. Az izlandi bel- és külpolitika alfáját és ómegáját jelentő halászati probléma előtt azonban meg kell ismerkedni az izlandi politikai rendszer ábécéjével. Ehhez egy pillantást kell vetnünk a fő­várostól jó órányi autójárásra levő Thing­­vellirre. Izland legnagyobb és legmélyebb tava közelében egy lávafennsíkon kis templom áll, s itt ma is látni­­a Lögberget — a „törvény kövét” — ahonnan ezer év­vel ezelőt­t törvényhozók beszéltek. Itt alapították meg 930-ban a földkerekség első népi köztársaságát — az Izlandi Nép­államot, s az Alpoktól északra eső Európa első demokratikus országgyűlését, az Alt­­hingot. A nép képviselői, nemzetségfőik, tekintélyek, a szabad ég alatt összegyűlve döntöttek a közügyekről minden év nya­rának elején. Két hétre az izlandiak leg­főbb találkahelyévé lépett elő Thi­ngvellir , amíg a norvég, majd a dán uralom a demokrácia maradványait is felszámolta a szigeten.­­ Thingvellir ma is valóságos zarándok­­hely, a reykjavíkiaik kedvenc kiránduló­­helye, s ha egy mozgalom azt akarja, hogy az egész ország meghallja a szavát , innen bocsátja újra felhívását. Itt dekla­rálták Izlandot független köztársasággá a dán koronától való elszakadást kimondó népszavazás után, 1944. június 17-én. És itt bontakozott ki az izlandi népi moz­galom az amerikai megszállás ellen, a keflavíki amerikai támaszpont megszünte­téséért. Izlandot 1940-ben brit katonaság szállta meg, hogy megakadályozza a szigetország német invázióját, majd az amerikaiak te­­lepedtek­ Izlandra, s 1951-ben „védelmi egyezmény” aláírásával állandósították je­lenlétüket. Közben, 1949-ben a NATO-ba is bevonták, s Keflavíkban rendezték be a NATO legnagyobb észak-európai bázi­sát. Hogy mit jelent a hadsereggel nem ren­delkező Izland számára az amerikai kato­naság jelenléte, arra egyetemisták mond­tak egy példát a fővárosi diákklubban. (Folytatjuk) A Román KP küldöttsége Japánban Tokióból jelenti az AFP. Japán fővárosába pénte­ken megérkezett a Román KP öttagú küldöttsége. A delegáció, amelyet Paul Niculescu-Mizil, a végrehaj­tó bizottság tagja vezet, a Japán KP vendége lesz. Nem tűrjük meg az anarchiát Kenneth Kaunda erélyesen elítélte a diákok rendbontásait és politikai diverzióját Kenneth Kaunda zam­biai­­köztársasági elnök kilá­tásba helyezte, hogy a kor­mány rendkívül erélyes in­tézkedéseket hoz a törvény­­ellenes diáktüntetések meg­akadályozása végett. Egyes diákvezéreiket azzal vádolt, hogy Zambia ellenségeinek ügynökei. A zambiai elnök egy diákgyűlésen elmondta: a diákok egy részének visel­kedése „elviselhetetlen és hihetetlenül ostoba”. — Egyes diákok ellensé­geink eszközévé váltak, ezért úgy bánunk majd ve­lük, ahogyan ellenségeinik­­kel kell. Nem engedjük meg, hogy a diákok a zambiai iskolákban vandalizmust, huliganizmust és politikai diverziót tanuljanak. Az is­kolák azért vannak, hogy kiképezzék az ország szá­mára annyira fontos szak­embereket — mondta. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a d­emokrácia nem egyenlő az anarchiával, a demokrácia a törvénytisz­telő szabad emberek társa­dalma. Dr. Kenneth Kaunda fi­gyelmeztetése , a legutóbbi lusakai és ndolai diáktün­tetések után hangzott el Az USA búzát ad el Kínának Washingtonból jelenti az UPI. A Fehér Ház közölte, hogy az USA húszmillió bushel búzát ad el Kínának. Az üz­letet egy francia vállalat útján bonyolítják le, nevét azonban nem közölték. Az Egyesült Államok a kínai forradalom győzelme óta először szállít búzát Kí­nába. Jól értesült körök azt állítják, hogy az ügyletben egy amerikai vállalat is részt vesz. A kereskedelmi minisz­térium nem fűzött magyará­zatot ehhez a hírhez. Hilton-szállót építenek Moszkvában? Valószínűleg, hogy egy amerikai tröszt — minden bizonnyal a Hilton — fény­űző szállodát épít majd Moszkvában, kizárólag az amerikai üzletemberek és politikusok számára, akik egyre gyakrabban látogat­nak el a Szovjetunióba. Erre vonatkozik dr. Hen­ry Kissingernek, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadójának egyik megállapodása, ame­lyet négynapos moszkvai látogatása idején kötött. A nem hivatalos értesü­lés nagy érdeklődést kel­tett Moszkvában. Ez lesz ugyanis az első szálloda a Szovjetunióban, amelyet egy tőkés konszern épít fel. Ezzel a Szovjetunió követné Magyarország, Ro­máni és Bulgária példáját, ahol már épültek Hilton­­szállók.

Next