Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 256-270. szám)
1972-09-16 / 256. szám
4. oldal Bizonytalanság a ményforgalmttlan Terménytőzsdei helyzetkép Kétségkívül a mezőgazdaság érzi meg legjobban az adott pénzügyi nehézségeket, s ez a terménytőzsde forgalmán is látszik. A jószágféle kivételével a terményfélék kínálata kiadós, a kereslet számottevő, de szórványos az üzletkötés, amit a fizetési feltételek összeegyeztethetetlensége idéz elő. Tény, hogy az a vevő, aki készpénzzel azonnal fizethet, kedvezőbb feltételekkel vásárolhat bármilyen terményt. A kukorica kínálata az utóbbi hetekben jóval nagyobb a keresletnél, ami természetesen árlemorzsolódást idézett elő. Ennek egyik oka, még, hogy eddig hatvanezer vagon kukoricát hoztunk be. A szállítmány jó részét elsősorban a takarmányhiánynyal küszködő birtokok kap- ,ták. A kukorica idei hozama ugyan jónak ígérkezik, de megeshet, hogy az utóbbi kedvezőtlen, esős és hideg időjárás csökkenti a hozamot. Tény, hogy a kukoricatartalékokból nagy tételek jelentek meg a piacon, de nehezen akad rájuk vevő. Még a felvásárlással megbízott szövetkezetek sem vásárolnak, mert a vevő készpénzt követel. Az Élelmiszertartalékok Igazgatósága már foglalkozik a termények új szavatolt árszintjével, s lehetséges, hogy a kukorica új szavatolt felvásárlási ára az eddigi egy dinárnál 5, esetleg 10 párával is magasabb lehet. De várható, hogy új kukoricából nagy lesz a kínálat. Ugyanekkor az állathizlalás ellenkező irányzatot mutat, noha indokolt lenne, hogy az alacsonyabb kukoricaár serkentse a hizlalást. De lássuk, miként alakult a szárított kukorica, hússertés és hízott üsző idei terménytőzsdei ára. A takarmánykeverők sem tudnak megfelelő és elegendő jó minőségű nyersanyagot biztosítani, részben a hiánya, részben pedig szintén a fizetési feltételek miatt. Így a kevert takarmányfélék drágák, s ez természetesen kihatással van az állathizlalás és az árak alakulására is. A hússertés kereslete már hetek óta felülmúlja a kínálatot, az árak igen szilárdak, sőt további emelkedés is lehetséges. Szeptemberben már 1020 dináros árat fizettek a tőzsdén a későbbi tőzsdeiösszejöveteleken 1030 dinárt is elkértek. Érdemes megemlíteni, hogy a hizlaldák ismét keresik a drága malacot, amiből gyenge a kínálat, mivel a számítások azt mutatják, hogy a hizlalás ismét kezd kifizetődő lenni, csakhogy erre — mint már annyiszor — későn jöttünk rá. A hússertés hiánya legalább decemberig el fog tartani, csak akkor várható jelentősebb felhozatal. S ami jellegzetes, a magántenyésztők továbbra is tartózkodnak a nagyobb mérvű hizlalástól. Ami a hízott üszőt illeti, a helyzet itt sem kedvező, az árak magasak, a kereslet felülmúlja a kínálatot, s legalábbis Vajdaságban, a hízásra fogott növendékmarha száma elégtelen. Az árak az utóbbi időben ismét jelentősen emelkedtek, és szilárdan tartják magukat. Végül, az idényre való tekintettel, meg kell emlékeznünk a magbúza jelentős kínálatáról is. A terménytőzsdén igen nagy a fajta és a minőség választéka, de mivel az árak magasak, az érdeklődés kitartóan tartózkodó. A jelek szerint majd a vetés közeledtével lesz élénkebb a kereslet, főleg a bevált fajtákból. Búzából a helyzet változatlan, a kereslet és kínálat nagyjából kiegyensúlyozott, az árak már hosszabb ideje változatlanok, de ebből a terményből is alig van eladás, a már említett oknál fogva. Eddig hetvenezer vagon közepes minőségű búzát exportáltunk. —ez . .*5 S И P 1* . Cl, 'оз £ o свa ‘3 s S *1-9 aa szárított kukorica 122 130—132 137 123—125 hússertés 860—870 880—900 840—890 1010—1020 hízott üsző 1150—1200 1400 1400 1600—1700 MAGYAR SZÓ Szombat, 1972. szept. 16. Szükségtelen a sertésbehozatal A tenyésztők szerint a vágóhidak ily módon akarják letörni az árakat Egy belgrádi külkereskedelmmi cég közvetítésével a vajdasági húsgyárak és a bellyei vágóhíd 5000 tonna, azaz mintegy 50 000 darab élő sertés behozatalára kért engedélyt. Bérmunkáról lenne szó, a vágóhidak levágják a hízókat, a húst fagyasztják, vagy a külföldi üzlettérek visszaszállítják. Az üzlet lebonyolításához a hazai sertéstenyésztők beleegyezésére van szükség. A hizlalók azonban ellenzik a behozatalt, mi több, tegnapi belgrádi ülésükön a Jugoszláv Gazdasági Kamarában élesen tiltakoztak ellene. Arra hivatkoztak, hogy bérmunka ürügyén a feldolgozók régebben is importáltak húst vagy élőjószágot, s a vége az lett, hogy kapacitásaikat ellátván a hazai tenyésztőket zsarolták, és leszorították az árakat. A sertéskínálat nem kielégítő — ismerték el a nagyhizlalók képviselői —, de ha a kért behozatalra sor kerül, akkor még rosszabb lesz a helyzet. Az 50 000 hízó ugyan nem sok, ahhoz azonban elegendő, hogy zavart keltsen a piacon. Ha netán például egy vágóhíd 300 hízó helyett csak 200-at vesz át naponta (mert gépi erejét Drágább az építkezés, kevesebb a munka A jugoszláv építőipari vállalatok az év első hét hónapjában 14 milliárd 297 millió dinár értékű munkálatot végeztek, illetve 17 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel egyidejűleg azonban egy százalékkal csökkent a foglalkoztatott munkások és a munkaórák száma, az építőanyag viszont 11 százalékkal drágult. Az év elejétől július végéig minden köztársaságban növekedett a munkálatok értéke, bár az egyes köztársaságok között nagy a különbség. Így például Horvátországban a növekedés 8 százalék, Crna Gorában 51, Bosznia-Hercegovinában 22, Macedóniában 20, Szlovéniában 12 és Szerbiában 21 százalék. Az elmondottak ellenére, az építőipari dolgozók borús hangulatban várják az év végét, de különösen a jövő év elejét. Az idei esztendőre szerződésbe foglalt munkálatok értéke 24 milliárd 294 millió dinár (körülbelül 4 milliárddal több, mint a tavalyi év azonos időszakában), de megállapították, hogy a munkálatok száma hónapról hónapra csökkent. Emiatt számos építővállalat külföldön igyekszik munkát szerezni, mert a beruházások megszigorítása bizonyára hatással lesz a belföldön végzendő építkezések méreteire, a behozatalt jószág feldolgozásával köti le, akkor máris torlódás támad a kapuk előtt, és az árak rohamosan fognak emelkedni. A tenyésztők megjegyezték, hogy a szövetségi kormány által engedélyezett 5000 tonna fagyasztott disznóhús importját is ellenezték. Ez a hús egyébként még meg sem érkezett az országba. s. z. VERS AZ ADÓKÖNYVBEN Adókönyv ma már nincs. A hatvanas években szüntették meg — azóta adócédula járja. — Mostanában a kezembe került Gomboson egy a régi adónyilvántartó könyvek közül. Kálóczi Imre gombosi kubikosköltő verseit tartalmazta az agyongyűrt, megviselt könyvecske. Kálóczi Imrének íráskényszere volt. Ha megszállta az ihlet, akkor verset írt. A kubikosnál persze nincs jegyzőfüzet, nincs íróasztala sem. Ha elérkezik az íráskényszer, akkor felfordítja a talicskát, és annak az alja lesz az asztal, üres cigarettásdoboz a jegyzőfüzet, és bor vagy pálinka serkenti a múzsát, hogy sikerüljön a vers. Az egyik így kezdődik: „A kubikos zsákba pakol, s hétfőn útra kelvén útját csárda állja ...” S a vers elregéli, hogy a csárda ott van Vukovárral szemben a bácskai oldalon; csak azért kell oda bemenni, hogy kedvet kapjon a kubikos a hétfői munkakezdéshez. Benn azonban megreked az útnak indult munkás, zsebét nyomja a hazatérésre szánt útiköltség, aminek az lesz a vége, mi is lehetne más: a pénz elfogy, a kubikos lerészegedik. „Ez az írás nem nagyítás, a múltra csak egy szempillantás”, kesereg a földtúró költő. Jelenétől sincs elragadtatva, mert több évtizedes kubikoskodás után nagyon bizonytalan a sorsa: „Új divatba élünk már jó pár éve, a kubikos gatyája kurtul rövidebbre”. A ruhaféleségekben szűkös esztendők miatt ugyanis a valamikori három rőfös gatya másfél rőfösre rövidült, és nem takarta el a kubikosok térdét sem. A bizalma azonban nem hagyja el: „Bízunk abban, hogy lesznek évek, hogy a kubikosgatyák keresettel nőnek. Úgy fognak nőni, akár a kender, és rendes gatyát hord minden ember." Hiába reménykedett. A kubikosoknak sem azelőtt, sem azóta nem termett elég kender, ezt végül ő is belátta, és így énekelte meg A kubikosok élete című versében: ,,Földdel rakott fűz talicskám, verejtékkel nyögök nyomán ...” Csikorog az istenadta talicska, de „szalonnával nem kenyhetem, hogyha volna, kéne nekem”, mondja költői hasonlattal. Majd később: „Ez a jussunk, a talicska, amíg élünk s inunk bírja. Csiga módon háton tanyánk, rongy pokrócunk, zsákba’ konyhánk, étkünk mindig bab és krumpli...” De legalább valami kilátás volna arra, hogy majd jobbra fordul a sorsuk, ám erre semmi remény, „pedig nagyot változott a világ, mégis a „nyugdíj keresése oly nehéz, mint szalmában a tű vagy a pénz.” A sok verset — amelyeket dobozokra, cigarettasodrásra szánt papírra, papírzsákból szakajtóit darabra írogatott — öreg napjaiban mind átmásolta az adókönyvecskébe. Rajta is van a kiadója, persze, nem a versé, hanem az adókönyvé: Narodni odbor opštine, Bogojevo, Poreska kritikca. Adókönyv 44. Utolsó versét halálának évében, 1969-ben írta. M-n Van papír , még sincs füzet A cuprijai Mladost Nyomdaipari Vállalat korszerű gépekkel felszerelt, iskolai füzeteket készítő részlegében nyersanyaghiány miatt leállt a termelés. A munkaszervezetben azt állítják, hogy az ivangradi és Sremska Mitrovica-i gyárakban van elegendő raktáron levő papír, de a szerződés ellenére nem szállítják le, mert áremelési követeléseiknek az illetékesek nem tettek eleget. A Suprijai Mladost véleménye szerint a termelők áremelési követelésének rendezéséig engedélyezni kellene a papírbehozatalt. A rosszul gazdulék a rendszert okolták Sirotković az ország gazdasági helyzetéről Dr. Jakov SIROTKOVlC, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap átfogó helyzetismertetést adott gazdasági életünkről a garešnicai felszabadulási ünnepségen mondott beszédében. Mindenekelőtt megállapította, hogy a gazdasági rendszerünkben végbemenő változások még nem fejeződtek be, s ezért még mindig vannak mielőbb leküzdendő ellentmondások. Pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy meggyorsuljon az új adórendszer és az általános fogyasztás finanszírozási rendszere kidolgozásának munkája, vagyis megszűnjön a gazdaság kárára történő újraelosztás. Mivel az utóbbi évek inflációja veszéllyel fenyegette egész fejlődésünket, a múlt év végén és az ideinek az elején erélyes intézkedéseket kellett foganatosítani a nehézségek elhárítására. Sikerült is mérsékelni az árak emelkedését, az intézkedések pedig egyben más rendelkezések foganatosítását is lehetővé tették, elsősorban a belföldi piac, a nemzetközi árucsere-forgalom és a gazdasági helyzet rendezésében. A belföldi piacon az eredmények azért nem olyan kimagaslók, mert a közvetlen árellenőrzés egymagában nem képes leküzdeni a bekövetkezett zavarok okait. A zavarokat elsősorban az idézte elő, hogy az anyagi termelés nagyságában és struktúrájában is még mindig jelentős aránytalanságok vannak, főként pedig az, hogy a fogyasztás minden válfaja gyorsabb ütemben növekszik, mint a termelés. Az idén azonban az utóbbi hónapokban minden téren mérséklődött a kereslet, jóllehet még mindig meghaladja az anyagi lehetőségeket. Lehetőségeink pedig nem lebecsülendők. Ezzel kapcsolatban növekszik a beruházási építkezés, az általános fogyasztás és a közfogyasztás. Ezzel összefüggésben nagy a foglalkoztatási arányszám is (8 hónap alatt 4 százalék), és csökken a külföldi munkavállalás (6 hónap alatt 45 százalékkal). Kevesebb a munkanélküli. Sirotkovic szerint igen kedvező eredmények születtek az ország nemzetközi árucsereforgalmában is. Az elmúlt 8 hónap alatt a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint 20 százalékkal növekedett a kivitel és 15 százalékkal csökkent a behozatal. Minden kilátás megvan rá, hogy a kedvező jelenség, noha talán nem ilyen nagy mértékben, tovább folytatódik. Hasonlóképpen nagy devizabevételre számítunk mind az idegenforgalomból, mind a külföldön dolgozók hazautalt pénzéből. Sirotkovic kiváltképp azt hangsúlyozta, hogy az ország nemzetközi árucsereforgalmában örvendetes fordulat állt be. Két és félszeresére sikerült növelni a tavaly még megengedhetetlenül alacsony színvonalon álló devizatartalékunkat. Tartalékunk augusztus végén csak szilárd valutában több mint 640 millió dollár volt már. Javultak gazdasági kapcsolataink a klíringországokkal is, azután pedig, hogy hitelképességünkhöz igazítottuk a külföldi eladósodást, a múlt év végétől napjainkig 90 millió dollárral sikerült csökkenteni rövid lejáratú adósságainkat. Ez a helyzet, noha még mindig nem egészen kielégítő, mégis megkönnyebbülést eredményezett. Könnyebben interveniálhatunk a belföldi piacon, és kevésbé okoz gondot a szükséges újratermelési anyag és berendezés beszerzése. Többé nem vagyunk kénytelenek előnytelen nemzetközi szerződéseket kötni csak azért, hogy pótoljuk devizaeszközeinket. Alapjában véve ezen a területen úrrá lettünk a helyzeten, s mindent a megengedett gazdasági határok közé szorítottunk, kritériumaink megfelelnek fejlesztési politikánk és gazdaságunk érdekeinek. A gazdaság általános helyzete azonban még a tavalyi és idei javulás ellenére sem ítélhető meg pozitívnak, kiváltképp azoké a gazdasági ágaké nem, amelyek indokolatlan okokból alárendelt helyzetben maradtak. Jóllehet a beruházási építkezés túlméretezett,struktúrája nincs arányban fejlesztési politikánkkal és társadalmi érdekeinkkel. Az elengedhetetlenül szükséges strukturális változások azonban kizárólag azzal a feltétellel hajthatók végre, hogy megvalósul a munkaszervezetek munkatöbblettel való rendelkezésének joga, egyben pedig megszűnik az állami és az egyéb monopólium a bővített újratermelésben. Sirotkovic kitért a politikai rendszer tökéletlenségéből keletkező más gazdasági nehézségekre is. A fennálló megoldások nincsenek összhangban az önigazgatási viszonyokkal, ellenállást tanúsítanak a helyzetüket féltő vagy a rosszul gazdálkodó és túlzottan eladósodott tényezők. Hangsúlyozta, hogy éppen azok a munkaszervezetek és intézmények próbálják saját nehézségeiket az egész társadalom nehézségeinek feltüntetni, amelyek saját hibájukból kerültek súlyos helyzetbe. Emellett megnehezíti a rendteremtést, az is, hogy egyre több a törvénysértés, továbbá egyes problémákat a rendszer és a politika fogyatékosságainak következményeként mutatnak be, el akarva téríteni az illetékeseket attól, hogy a megkezdett helyes irányban keressék a megoldást. A szőlőtermesztők elégedettek az új árral Cukorszázalék szerint fizetnek a borpincék és a borgazdálkodási vállalatok A vajdasági szőlő- és bortermelők képviselőinek a Tartományi Gazdasági Kamarában megtartott ülésén, az idei termésről és a megszabott új árakról tárgyaltak. Az ülés részvevői az idei termésről egyebek között elmondták, hogy közepes hozamok várhatók. A 21 000 hektárról 10 000 vagon termést várnak, természetesen ha az időjárás nem rosszabbodik. Az új átvételi árral, amely cukorszázalék szerint 8—12 para között alakul, az egyéni szőlőtermesztők meg vannak elégedve. A nagy szőlőtermelők azonban nem tartják megfelelőnek az arányokat, vagyis a legmagasabbat, a 12 párát is keveslik. Szerintük a legjobb borszőlő, amelyből a rizling készül, többet ér. Az új átvételi árral szerintük a gyengébb minőségű, de nagy cukortartalmú szőlőt részesítik előnyben, vagyis más szóval, az egyéni szőlőtermesztőket támogatják. Mert azok termesztik az ilyen fajta szőlőt, a nagy szőlőtelepítvények pedig legjobb borszőlőt. A Navip, a verbeci és a Slovenijavino borgazdálkodási vállalatok képviselői bejelentették, hogy megkezdték a szőlő felvásárlását, és a tavalyinál 30 százalékkal többet fizetnek érte. Egyes vállalatok pedig megtérítik a szőlőtermesztők szállítási költségeit is. P. E. Készülődés a jugoszláv valutatőzsde megnyitására A Jugoszláv Kivitel és Hitelbank befejezte az új deviza-előírásokban előirányzott devizapiac megnyitásához szükséges előkészületeket. Az ország devizarendszerében számottevő változást hozó valutatőzsde a jövő, hónap elején kezdi meg munkáját. A tőzsdén teljesen korlátlan lesz a dinár a devizadinár forgalma, s a fő beváltható valuták ára a kereslet és a kínálat törvénye szerint alakul. A Jugoszláv Nemzeti Bank azonban állandóan éber figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását, s szükség esetén közbelép, nehogy az árfolyam az intervenciós pontnak megjelölt határokat átlépje. A jugoszláv valutatőzsde a Tanjug közvetítésével óráról órára megkapja a szokásos jelentéseket a főbb külföldi tőzsdékről, s az adatokat nyomban továbbítja az Energoprojekt óriási komputertelepére, hogy nyomban feldolgozzák őket. A valutatőzsde megnyitása fontos lépés a dinár beválthatósága felé vezető úton.