Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 330-344. szám)
1972-12-01 / 330. szám
2. oldal Bangladesht fel kell venni a világszervezetbe Az ENSZ-közgyűlés elfogadta a jugoszláv határozati javaslatot Az ENSZ-ből jeleníti a Tanjug. Az ENSZ Közgyűlése szerdán este egyhangúlag elfogadta a jugoszláv határozati javaslatot, amely kívánatosnak mondja, hogy mielőbb vegyék fel Bangladesiet az ENSZ-tagállamok sorába. Ugyanakkor elfogadták Argentína javaslatát is, amely az indiai—pakisztáni háború összes hadifoglyainak szabadon bocsátását sürgeti. Mindkét javaslatot előzetes vita és szavazás nélkül fogadták el Stanislaw Trepczimski, a közgyűlés elnökének bejelentése alapján. Trepczinski közölte, hogy a javaslatok elfogadása a kompromisszumok és az érdekelt felek megegyezését jelzi. Elismerően szólt a jugoszláv diplomáciának a Bangladesh ENSZ-tagsága ügyében elért sikeréről. Ezután Lazar Mojszov jugoszláv küldött szólalt fel. Köszönetet mondott a delegátusoknak a jugoszláv határozati javaslat támogatásáért. Megemlítette, hogy a világszervezetben többségben vannak azok, akik szerint mielőbb fel kell venni a tagok sorába a 75 millió lakosú Bangladesht Mojszov nagykövet elégedettségét fejezte ki, hogy a Közgyűlés a javaslat elfogadásával főleg erősítette azt a tételt, hogy a tagságra való jogot nem szabad alárendelni az alapokmányon kívüli feltételeknek. A másik elfogadott határozati javaslat kötelezi a Bangladesht, hogy bocsásson szabadon 84 000 pakisztáni hadifoglyot. Az argentin küldött üdvözölte a Közgyűlés részvevőit politikai bölcsességükért, amelyet a két határozati javaslat elfogadásával tanúsítottak. Olaszország hamarosan diplomáciai viszonyt létesít az NDK-val Esetleg a VDK-t is elismeri Rómából jelenti az UPI. Giuseppe Medici olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország hamarosan fölveszi a diplomáciai kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággá és esetleg Észak-Vietnammal is. A parlement külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy a két német állam között létrejött alapszerződés lehetőséget ad az NDK-val való kapcsolatok rendezésére. Vietnammal kapcsolatban Medici emlékeztetett rá, hogy az olasz kormány már jelezte készségét, hogy tárgyalásokat kezd a VDK elismeréséről, ha az események arra utalnak, hogy a két Vietnam belátható időn belül nem egyesült Rakétákkal támadnak az észak-írországi gerillák Belfastból jelenti a Reuter és az UPI. Az illegális Ír Köztársasági Hadsereg gerillái szerdán rakétával lőttek néhány belfasti és newry-i laktanyát Az IRA harcosok a hét elején szintén rakétákkal támadtak több észak-írországi erődítményt, s a támadásokban négy ember életét vesztette. Brit katonai körök szerint az illegális szervezet Algériából és Líbiából szerezte be a rakétákat. A Daily Express cikksorozata Barmainról A Daily Express című újság cikksorozatban foglalkozik Martin Bormann náci háborús bűnös esetével. Az újság szerint Bormann 1948. május 17-én érkezett Argentínába a Giovanni nevű olasz hajón. Hamis útlevele Elierre Goldstein geológus nevére szólt, s az útlevelet a vatikáni útlevélhivatal adta ki. Robert Kempner, a nürnbergi perben részt vevő amerikai ügyész, kijelentette, hogy a Daily Express adatai valószínűleg helytállóak. Ütni készen az Apollo—17 A Cape Kormodon csütörtökön reggel megkezdték a kiszámolást az Apollo—17 űrhajó elindításához — jelenti a Reuter. Az űrhajó három pilótájával — Eugene Cernannal, Ronald Evansszal és Jack Shmittel — december 6-án 21.30 órakor indul el a Holdra. Cernan és Shmit december 11-én ereszkednek le a Hold felszínére, míg Evans a parancsnoki hajóban marad. MAGYAR SZÓ Az utasok fizetik meg... A washingtoni kormány elrendelte az összes amerikai repülőterek hatóságainak, hogy a rendőrséggel együttműködve szigorítsák meg a biztonsági intézkedéseket és igyekezzenek leleplezni a repülőgéprablásra készülődő bűnözőket — közölte a New York Times című újság. A lap szerint az amerikai repülőtereket olyan elektronikus készülékekkel látják el, amelyek felfedik az utasok poggyászában rejtett fegyvert. Ezenkívül a gépek pilótafülkéit új biztonsági berendezésekkel látják el. A védelmi intézkedések árát az utasok fizetik meg külön illeték formájában. Brezsnyev látogatása Csepelen Négyszemközti tárgyalások Kádárral Budapestről jelenti a Tanjing. Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára és munkatársai magyarországi látogatásuk során csütörtökön üzemlátogatáson voltak Csepelen. Ez alkalommal barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen felszólalt Leonyid Brezsnyev és Kádár János, az MSZMP első titkára is. Kádár János és Leonyid Brezsnyev szerdán négyszemközti megbeszéléseket folytattak. Értesülések szerint megvitatták a magyarszovjet politikai, gazdasági és eszmei együttműködés időszerű kérdéseit Külön figyelmet fordítottak az MSZMP és az SZKP kapcsolatainak. Kádár és Brezsnyev megbeszélásein szó volt a szocialista országok közötti együttműködés további elmélyítéséről és a szocialista közösség erőfeszítéseiről az európai béke és enyhülés, valamint a világbéke megszilárdítása érdekében. A kétnapos megbeszélések rendkívül baráti és szívélyes légkörben, a megértés és a nézetazonosságlégkörében folytak. Kádár és Brezsnyev szerdán megjelentették a budapesti földalatti újonnan épült szakaszának Kossuth Lajos téri állomását. Leonyid Brezsnyev és Kádár János megbeszéléseivel egyidőben találkozott Andrej Gromiko szovjet és Péter János magyar külügyminiszter. A legidőszerűbb nemzetközi kérdéseiket vitatták meg. A köztársaság napja alkalmából Fogadások, ünnepségek külföldi képviseleteinkben A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmaiból külföldön akkreditánt nagyköveteink fogadásokat rendeztek. Milorad Pešić, hazánk moszkvai nagykövete, a nagykövetség épületében adott fogadást, amelyen számos tekintélyes szovjet politikus és közéleti személyiség vett részt. A szovjet tévé első műsorában Pešić nagykövet a jugoszláv—szovjet kapcsolatok sikeres fejlődéséről beszélt, elmondta, hogy Leonyid Brezsnyev jugoszláviai és Tito elnök moszkvai látogatása az együttműködés elmélyítését szolgálta. Bukarestben Iso Njegovan jugoszláv nagykövet ünnepi vacsorát adott november 29-e alkalmából. Az ünnepségen jelen volt Emil Bodnaras, a román államtanács alelnöke, Emil Draganescu, a minisztertanács alelnöke, Gheorghe Cioara, bukaresti polgármester, Stefan Andrei, az RKP Központi Bizottságának titkára és mások. Žiga Vodoušek budapesti nagykövetünk is fogadást adott nemzeti ünnepünk alkalmából. A fogadáson jelen volt Nemes Dezső és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Kisházy Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának alelnöke, Vályi Fráter miniszterelnök-helyettes, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Korom Mihály igazságügy miniszter és más személyiségek. A varsói fogadáson, amelyet Vlado Maleszki nagykövetünk rendezett, megjelent Janus Groszkowski, az államtanács alelnöke, Slawicic és Kania, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Olszowski külügyminiszter és mások. Jugoszlávia nemzeti ünnepéről több lengyel városban megemlékeztek. Ünnepi fogadás volt november 29-e alkalmából prágai és szófiai nagykövetségünkön is. A washingtoni fogadáson, amelyet Toma Granfil nagykövet adott, megjelent az amerikai politikai és kulturális élet számos jelentős személyisége. New Yorkban a jugoszláv kolónia tagjai is megünnepelték köztársaságunk ünnepét. Rómában Milo Pavičević nagykövet rendezett fogadást az olasz politikai és közélet neves személyiségei számára. Fogadás volt a JSZSZK vatikáni nagykövetségén is. Ljubica Stanimirovic, hazánk Helsinki nagykövete is díszfogadást rendezett nemzeti ünnepünk alkalmából. A fogadáson megjelentek az európai biztonsági értekezletet előkészítő tanácskozáson részt vevő küldöttségek vezetői is. A jugoszláv nemzeti ünnepre való tekintettel november 29- én nem tartották meg a korábban tervezett tanácskozást. Fogadás volt a londoni, a bonni, a stockholmi, a bécsi, a hágai, az athéni és delhi nagykövetségünkön is. Kairóban Mihajda Javorski nagykövet meghívására az egyiptomi poolitikai és kulturális élet számos jeles személyisége jelent meg a nagykövetség épületében adott fogadáson. Megemlékeztek nemzeti ünnepünkről a tripoli, a bejrúti, a teheráni, a tokiói, a colomboi és a sidneyi jugoszláv nagykövetségen is. A választások után is patthelyzet Kormányválság Hollandiában Hágából jelenti a Reuter és a TASZSZ: Belgium után Hollandiának is szembe kell néznie a kormányalakítással járó nehézségekkel. Hollandiában ugyanis szerdán általános választásokat tartottak, amelyeken 20 párt képviselői harcoltak az alsóház 150 mandátumáért, de egyetlen párt sem szerezte meg a kormány alakításához szükséges többséget. Az eddigi kormánykoalíció három pártja összesen 48 mandátumot kapott, a korábbi 58-cal szemben. Az ellenzéki radikális pártok 56 képviselői helyet szereztek, 4-el többet, mint korábban. Egy szilárd kormány megalakításához azonban ez sem elegendő. Bieshavel kormányfő a választások napján benyújtotta lemondását Juliana királynőnek, az uralkodónő azonban megkérte, hogy az új kabinet megalakításáig maradjon hivatalában. Allende Mexikóban A chilei elnök megkezdte első külföldi körútját Salvador Allende chllei elnök négynapos látogatásra Mexikóba érkezett. Allendének ez az első külföldi körútja amióta — két évvel ezelőtt — elnökké választották. A mexikói—chilei tárgyalásokon a legnagyobb figyelmet az úgynevezett harmadik világ egységének, a nagyhatalmak politikai és gazdasági dominációja elleni harcnak szentelik. Allande Mexikó után New Yorkban felkeresi az ENSZ székházát, majd a Szovjetunióba és Kubába utazik. AZ EURÓPAI BIZTONSÁG 150 ÉVI G Az imperialisták a világháború által felforgatott Európa helyreállítása ürügyén a maguk befolyásának visszaállítására törekedtek. E politikájukat hirdette meg Churchill 1946 elején az amerikai Fulton-ban tartott beszédében. Az Egyesült Államok távlati terve. Nyugat-Európa teljes politikai, gazdasági és katonai egyesítése amerikai vezetés alatt, nem válhatott valóra, elsősorban az Európában létrejött új erőviszonyok, de nem kis részben a nyugat-európai országok felfellobbanó ellenállása, erősödő ellentétei miatt. Ezek az irányzatok megnyilvánultak és megnyilvánulnak azokban a nyugati-európai terveikben is, amelyek „Europe egyesítését” irányozták elő, s azokban a csatározásokban, amelyeket egyes országok az európai vezető szerepért folytattak és folytatnak. A kapitalista Európa egyesítésének régi gondolata a második világháború után új impulzusokat kapott. A régi riválisok Nagy-Britannia és Franciaország — miután kénytelen-kelletlen tudomásul vették, hogy Európában megváltoztak a hatalmi viszonyok, és az Egyesült Államok európai hegemóniáját megtörni nem lehet , versenyre keltek az európai másodhegedűs szerepéért Később bekapcsolódott a harcba a megerősödött és szalonképessé vált Nyugat-Németország, nem is eredménytelenül: a két vetélkedő helyett, ő lett az USA első számú európai szövetségese. A kezdeményezést először Nagy-Britannnia ragadta magához. Javaslatára 1948-ban Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux államok Brüsszelben kölcsönös védelmi, valamint gazdasági, szociális és koillturális együttműködési szerződést írtak alá. Célja Nagy-Britannia európai hegemóniájénak biztosítása lett. Később, 1949-ben, a brüsszeli egyezmény beolvadt az Észak- Atlanti Szövetségbe. Az 1954-ben aláírt párizsi szerződések módosították a brüsszeli egyezményt, csatlakozott hozzá a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország is, s mindezek az országok együttesen alkotják a Nyugat-európai Uniót. Ugyancsak brit kezdeményezésre jött létre 1949-ben, Nagy-Britannia, Franciaország, a Benelux alamnok, Dánia, Írország, Norvégia, Olaszország és Svédország részvételével az Európa Tanács. 1950-ben Island és az NSZK, majd 1956-ban Ausztria is csatlakozott hozzá. Az Európa Tanács végrehajtó szerve az aláíró országok külügyminisztereiből áló miniszteri bizottság, vezető szerve a Tanácskozó Gyűlés, amely a tagállamok parlamentjeinek küldötteiből áll. Az Europe Tanács kinyivánított célja a szerződő államok közös gazdasági, szociális, kulturális, tudományos és adminisztratív ügyeinek megvitatása, határozatok hozatala és együttműködés a végrehajtásokban. Az eredeti angol elképzelés a NATO-nak mindenekelőtt a katonai, az Európa Tanácsnak pedig az európai politikai integráció előkészítőinek a szerepét szánta. ДОуЗДМк) Péntek, 1972. dec. 1. Trudeau átalakította kormányát Ottawáiból jelenti az AP. Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök általalkította kormányát. A 30 tagú kabinet csak 11 korábbi miniszter tartotta meg tárcájáit. A külügyminiszter továbbra is Mitchel Sharp maradt. Jeanne Sauve a tudományügyi tárcát kapta. Folytatódnak a Korea-közi tárgyalások Szöulból jelenti az UPI. Tizenöt tagú észak-koreai küldöttség utazott Szöulba, hogy Dél-Korea képviselőivel a két ország közötti kérdésekről tárgyaljon. A küldöttséget Park Sung-Chul miniszterelnök-helyettes vezeti. A Jupszláv Sorsjáték 48. húzásának nyerőszámai As alábbi ess „ _ Az alábbi azamokkal végző e*J •* *“**'■ mukkal vég/.„ ala 16 sorsjegyek e** nyerték be sorsjegy*“!* *,** °Уег*®к ~ 0 10.— 95 30.— 27220 1010.— 3425 200.— 95010 510.— 94315 500.— 124200 10 010.— 500815 10 000.— 262370 150 010.— 448500 10 010.— 26 20.— 81 20.— 096 50.— 931 50.— 28026 520.— 4591 300.— 522826 10 020.— 84271 1000.— 653566 10 000.— 091681 10 020.— 251371 10 000.— 7 10.— 02 20 - 04647 51°— ?R9 .— 91167 2 010.-08682 500 - 95647 101° -69732 500- 222847 1001°-389322 10 000.— „ ,n 642302 10 020.— ft ft' 755332 10 000.- 2607 , 60768 500.— WlfiQR sín 95958 520.— 42883 2 Ölű— 189948 1Ü00°-97763 2 010.-479923 10 010.— TM _ 84 40.— 009 100,— 334 50.— 409 100.— 92144 2 000.— 8329 300,— 98404 1 000.— 21539 1 000.— 026454 10 000.— 31229 500,— 725754 10 000.— 154669 10 000.—