Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 1-13. szám)

1973-01-09 / 7. szám

20. oldal Negyven nemzetiség épít a Narb­ felumnál Kölcsönvett írás ALIG SZÁZ ESZTENDŐ­VEL ezelőtt Kirgizia terüle­tén még feudális és törzsi vi­szonyok uralkodtak. A tör­ténelem lassan forgó kereke még a XX. század hajnalán sem tett egyetlen fordulatot sem a Tien-San hegységben. Még mindig nomád gazdál­kodás folyt, még mindig élet­re-halálra harcoltak egymás­sal a törzseik a jobb legelő­kért, a vízért és a földért. A vasút nélküli, az ipar és szer­vezett munkásosztály nélkü­li, a külvilágtól elzárt Kir­gizia lényegében a középko­ri elmaradottság állapotában volt A szovjet kormányzat első éveiben Kirgizia a szövetség egyik legfejletlenebb köztár­sasága volt, és állandó segít­ségre szorult. Jött is a segít­ség minden oldalról, de fő­képpen a testvéri orosz nép részéről. Segítség érkezett Moszkvá­ból, Le­ningrádból, Szaratov­­ból, Kazanyból, Kijevből és Szvierdlovsz­kiból. Az egész Szovjetunió részt vett nemze­ti kádereinek kiképzésében, Kirgizia természeti kincsei­nek feltérképezésében,, ter­melőerőinek fellendítésében. A közös munka révén szo­ros testvéri kötelékeik fűzik a kirgiz népet a szomszédos Üzbegis­ztánhoz. Ugyanilyen kapcsolatok alakultak ki két másik szomszédunkkal, a ka­zakokkal és a tadzsikokkal is. A köztársasságközi csere következtében megerősödtek a nagy barátság szálai vala­mennyi szovjet nép között. Ami van és ami létrejön az országban, azt közös kincs­nek tekintjük és rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy e kincseik feltárásában és fel­dolgozásában mi is részt ve­hetünk. A múltban elma­radt és nomád életmódot folytató vidékünk ma már több száz fajta ipari termé­ket és nyersanyagot szállít a Szovjetunió valamennyi gazdasági vidékére, más köz­társaságoktól pedig nyers­anyagot és egyéb szükséges terméket kapunk. A kirgiz gyárak védjegyével ellátott termékeket a Szovjetunió 61 külföldi országnak exportál­ja. A NARIN FOLYÓN épü­lő Toktoguli vízi erőmű a barátság építkezése. Együtt dolgoznak itt kirgizek és üz­­bégeik, oroszok és kazahok és még legalább negyvenféle nemzetiség munkásai. Ha az erőmű elkészül, szomszéda­ink, az üzbégek, a kazahok és a tadzsu­kok a nagy meny­nyiségű elektromos áramon kívül megfelelő mennyiségű vízhez is hozzájutnak, amely­lyel földjeiket öntözhetik. Az erőmű mellett ugyanis egy 19 milliárd köbméteres mes­terséges víztároló is létesül, s ennek vizéből több száz­ezer hektár földet lehet ön­tözni. A kirgiz állam viszonylag rövid idő alatt egyenlő lett az ország többi köztársasá­gával; fejlett ipara, nagyüze­mű és gépesített mezőgazda­sága, fejlett tudománya és kultúrája, valamint a lakos­ság magas életszínvonala tet­te ezt jogossá és indokolttá. Tavaly augusztusban Kir­­gíziában nemzetközi szemi­náriumot rendeztek a közép­ázsiai és a kazahsztáni köz­társaságokban végrehajtott agrárátalakítások­ tapasztala­tabról. A szeminárium mun­kájában 29 fejlődő ázsiai, af­rikai és latin-amerikai or­szág képviselője vett részt. Az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet főtitkárhelyettese — Haisszen Hafez— a követ­kezőket­ mondotta benyomá­sairól: — „Kirgizia a fejlődő országok iskolapéldája lehet Elképesztő méretű és ütemű a fejlődés politikai, gazdasá­gi és társadalmi területen egyaránt. MA MÁR szinte hihe­tetlen, hogy a forradalom előtt Kirgíziána­k nem volt ábécéje, s a történelmi em­lékek csupán a szájhagyo­mányban maradtak fenn. A köztársaságban ma több mint 60 tudományos és kutató in­tézmény, illetve intézet mű­ködik, s van tudományos akadémiája is. Jelentősen fellendült a kirgiz irodalom és művészet. Szovjet Kirgíziát a kom­munista építésben elért ered­ményeiért kétszer tüntették ki Len­in-renddel. Rendkívül nagyszabásúak a köztársaság gazdasági és kulturális fejelsztésének pers­pektívái, amelyeket 1971. ta­vaszán vázoltak fel az SZKP XXIV. kongresszusán. A kommunista építés ösz­­szefogja a különböző nemze­tiségi embereket. Kirgizia területén ugyanis több mint 80 nemzetiség él. Ahmadbek Szujumbajev, a Kirgiz SZSZK miniszterelnöke ízlelje meg a .. ? VALKP készítményeket készítménye MAGYAR SZÓ TOUR GRAND TOUR Indítási ablak - Messze a Jupiter I­smeretes: a legközeleb­bi égitest, a Hold fe­lé havonta indítható rakéta. Ha a leszállási helyet a Hold két pontján jelölik meg, egy holdhónap alatt két indítás is elképzelhető. Sok­kal bonyolultabb a helyzet a bolygókkal. A gyors Venus A Venusra 584 naponként, a Marsra pedig 780 napon­ként indítható rakéta. A két egymást követő kedvező startalkalom — tudományos kifejezéssel: rakétaindítási ablak — azért van ilyen messze, mert a Föld és a célbolygó folytonosan ke­ring, s a Nap, a Föld és a célbolygó egymáshoz viszo­nyított helyzete minden pil­lanatban más és más. A Ve­nus lekörözi a Földet, a Föld ugyanezt teszi a Mars­sal. Ezért — viszonylagos közelségük ellenére — két kedvező „időablak” között 1,5—2 év telik el. Ha azonban a külső boly­gókat vesszük célba, az in­dítás alkalma kedvezőbb. En­nek egyszerű az oka: a leg­közelebbi óriásbolygó, a Ju­piter, 12 év alatt kerüli meg a Napot. Ez a Föld kerin­géséhez képest olyan hosszú idő, hogy tulajdonképpen csak a Föld pozícióját kell figyelembe venni. A föld ugyanis egy esztendő alatt befutja egy kör 360 fokos kerületét, ugyanakkor a Ju­piter 30 fokot mozdul el a pályáján. Ebből az követke­zik, hogy minden tizenhá­rom hónapban indítható Ju­piterszonda, vagy akár űr­hajó. Ismétlés lehetséges Az évtized végén külön­leges és ritka lehetőség adó­dik a Naprendszer határai­nak megközelítésére. Az űr­hajózás fejlettségi foka még nem teszi lehetővé ember utazását a Jupiteren túli tér­ségbe, ezért csak automata rakétákról lehet szó. A Ju­piter ezekben a tervekben el­térítő bolygó, a rakétákat erős gravitációs terével el­téríti, s a következő külső bolygó — például a Satur­­nus, az Uranus, a Neptun — felé vezéreli. Az évtized két utolsó esztendejében lehet­séges egy Jupiter—Uranus, valamint egy Jupiter—Nep­tunus és egy Jupiter—Pluto utazás. Ha ezeket az alkal­makat elmulasztanánk, a kísérlet 10—15 éven belül még megismételhető. Sokkal rosszabb a helyzet az 1977—78. évi Jupiter—Sa­­turnus—Pluto utazás elmu­lasztásával, mert ezt csak kereken egy évszázad múl­va, 2076-ban ismételhetik meg. Az úgynevezett Grand Tour — a nagy körutazás — 1976—78-ban válik lehetővé. Ez alkalommal a Jupiter után a Saturnus, majd az Uranus és a Neptunus követ­keznék. Ha ezt a lehetőséget elmulasztják, az ismétlésre csaknem kétszáz évet várhat­nak, mert a legközelebbi in­dítási ablak csak 2155-ben nyílik. Távoli terv Ennek a furcsa jelenség­nek az az oka, hogy a nagy­bolygók — bár lassabban keringenek, mint a Föld —, lassan eltávolodnak egymás közeléből, s a XXI. század­ban már az is előfordulhat, hogy a Saturnus és az Ura­nus egymástól 180 fokra he­lyezkedik el, míg a Jupiter a kulcsbolygó, egy harma­dik ponton található, s a nagy körutazást irányító égi­testként nem használható. A távoli bolygók elérésére kiszámított dátum 1976—78. még nem alkalmas emberek­nek ilyen távoli űrrepülésre, ezért igen valószínű, hogy a Naprendszer határát az em­ber csak a XXII. században érheti el. Eltűnt a kétbalkezes Manny Sajót magát raboltatta el a Cosa Nostra egyik főnöke C­arlo Gambino nevét az Egyesült Államokban legalább olyan jól is­merik, mint a mindenkori el­nökét. Az olasz származású férfiú a Cosa Nostra, az ame­rikai gengszter-szindikátus egyik nagyfőnöke. De mert az alma néha meglehetősen messze esik a fájától: a „boss” unokaöccséből, a 29 éves Manny Gambinóból a történelem egyik legtehetség­telenebb maffiása lett. Sem­mi nem sikerült neki igazán, sem a zsarolás, sem a foga­dás, sem a többi üzlet. Rá­adásul Manny megszegte a szervezet egyik meglehetősen komolyan vett és kétségtele­nül szicíliai eredetű törvé­nyét, azt, hogy az ember a magánéletében ugyan azt csi­nál, amit akar, de hivatalo­san ne váljon el. Egyrészt, mert az ellenkezik az egyház tanításával, másrészt mert... fölösleges feltűnés. Nos, ez a kétbalkezes Man­ny, aki egy maffiástól szokat­lan módon adósságot adósság­ra halmozott, nyomtalanul eltűnt. Még májusban. S az FBI most fogott el egy Ro­bert Sentner nevű férfiút, aki talán a furcsa ügy kulcs­figurája. Talán, még ez sem bizonyos. Kidobó Jack és a széphangú Sentner beismerte, hogy ő rabolta el Mannyt — de az ifjú Gambino saját kérésére. Mert — mondta el — a két­balkezes Manny úgy kívánt szabadulni a szüntelen pénz­zavarokból, hogy a saját csa­ládjától akart 350 000 dollár váltságdíjat szerezni. A csa­lád szó egyrészt vér szerint értendő, másrészt maffiás ér­telemben, a szervezet ugyan­is közismerten „családokra” oszlik, New Yorkban például öt ilyen Cosa Nostra-familia működik. Bob Santner sztorija a kö­vetkező: Akkor találkozott a fiatal Gambinóval, amikor az ép­pen 38 000 dollárt vesztett va­lamelyik rosszul kivitelezett üzletén. Előadta neki az em­berrablási tervet, s ő, Lent­ner, kizárólag azért vállalta a dolgot, mert ilyen nagy nevű család sarjáról volt szó. Egyébként — tette hoz­zá — Manny személye nem tűnt valami biztatónak. De a Gambino-név rá is hatott, s megszervezte a társulatot. A terv kidolgozásával Bil So­lint, egy Harvard-egyetemet végzett volt CIA-nyomozót bízott meg, akinek titkosszol­gálati karrierjét a lóverseny iránti szenvedélye rombolta szét. Az esetleges keményebb munkára felvette Jack Kil­­cullent, egy éjszakai mulató vad külsejű kidobóemberét. Jack Harrington, aki mind­máig egy elegáns vendéglő üzletvezetője, csak azért ke­rült az alkalmi gangbe, mert Sentner „szépnek” találta a hangját — márpedig egy em­berrablási ügyben sokat kell telefonon tárgyalni... Egyiken várták, másikra vitték Ha igaz Sentner verziója, akkor az is igaz, hogy az amatőr emberrablók legalább olyan ügyetlenek voltak, mint maga a kétbalkezes Manny. A megbeszélés értel­mében a New York-i Colum­bus téren találkozott az „ál­dozat” „elrablóival”. Ezután Lentnerék felhívták a csalá­dot, s közölték, hogy a New Jersey felé vezető autósztrá­da egy meghatározott pont­ján tegyenek le 350 000 dol­lárt. Már ezzel a meghatározott ponttal elkezdődtek a bajok. Lentnerék bizonyos Molly Pitcher nevű motelre gon­doltak, de balszerencséjük­re, ilyen nevű motel kettő is van — ők az egyikben vár­ták a pénzt, Gambinóék állí­tólag a másikban akarták le­adni. Újabb telefon, újabb félre­értés. A második esetben Sentnerék bokáig sárban vár­ták egy elhagyott helyen az összeget — hiába. Amikor a harmadik, s immár „végle­ges” helyre elindultak, Sent­ner kocsijából vagy húsz ki­lométerrel a cél előtt kifo­gyott a benzin. Végül a Geor­ge Washington híd közelében, egy erdős helyen, Gambinó­ék valóban letettek egy ösz­­szeget, de nem akármennyit és nem akárhova. Szálló bankók az erdőben A summa nem 350 000, ha­nem 40 000 dollár volt, még­hozzá — nyilván nem vélet­lenül — a maffiások össze­vissza szakadt zacskókban tet­ték le. Az erős szél szétfújta a bankókat, s az odaküldött Kikcullent gyűjtögetés köz­ben kényelmesen lefülelte az FBI. Kilcullen nyomban bemond­ta Lentner nevét. Bobbyt egy kicsit nehéz volt meg­találni, tavasztól mostanáig tartott, de végül is sikerült. Csakhogy az ifjú Gambino nincs sehol. Kocsiját viszont néhány napja megtalálták Newark repülőterén. Az ülés véres volt, a volánon azono­sították Sentner ujjlenyoma­tait. Sentner azt állítja, a kocsit még tavasszal vitték oda. Lehet, hogy igazat mond. Előfordulhat, hogy ma­ga Manny vérezte be a ko­csiját a látszat kedvéért. De legalább olyan valószínű, — a rendőrség erre gyanakszik —, hogy a közben előkerült Mannyit a családja tüntette el, de nem amatőr módon, s alighanem örökre. Gambinóék soha nem szí­velték a kétbalkezeseket, akik néha nagyobb feltűnést okoznak, mint egy válás. ■ Gáz a trágyagödörből A kínaiak találékonysága a lehetőségek kihasználásá­ban — úgy látszik — nem ismer határt. A kínai lapok szerint néhány járásban a földművesek a tárgyadom­­bokban végbemenő fermen­tációs folyamatok következ­tében keletkezett földgázt, is kihasználják. Ilyen trágyá­val teli gödrök Kína-szerte találhatóak. A kínai Tudományos Aka­démia a mezőgazdasági és erdészeti minisztériummal együttesen legutóbb Szecsu­­án tartomány egyik városá­ban a földgáz kihasználásá­ról tárgyalt. Kína mocsaras területein a földművesek már évek óta használják azokat a gázokat, amelyek a szalma és fű rothadása kö­vetkeztében keletkeznek. Most a földművesek terv­szerűen fogtak munkához és ezernyi olyan trágyagödröt ásnak, amelyekben a rot­hadás következtében gáz sza­badul fel, és a rothadási folyamat befejezése után a gödrök tartalma trágyázásra is alkalmas. Az olcsó gázt sikerrel használják a háztartások­ban és számos járásban, ahová még nem jutott el a villanyáram áldása, olyan mécseseket készítenek, ame­lyek gázzal üzemelnek. Jó­­néhány járásban a földgázt már évek óta sikerrel hasz­nosítják. Kedd, 1973. január 9, televízió1 A JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ MŰSORA Forsyte Saga — angol sorozatfilm 16.10 Magyar nyelvű tévékrónika 17.05 Tévé tanácsadó (ism.) 17.35 Műsorismertetés, hírek 17.45 Távcső — gyermekműsor 18.15 Hírek 18.30 Tudományos stúdió 19.15 Népzene 19.45 Rajzfilm (sz) 20.00 Híradó 20.30 stop! — a Zágrábi Televízió műsora 21.15 Forsyte Saga — angol sorozatfilm. — Az epizód címe: A döntés 22.05 Híradó, második kiadás 22.25 Komoly­zene A Magyar Televízió műsora 8.00 Iskolatévé 13.05 Iskolatévé 17.20 Kuckó — gyermekműsor 17.45 Harmónia művészetben, első rész 18.30 Tisza — dokumentumfilm, második rész 19.10 A kisfiú és a hóember — jugoszláv bábfilm 19.30 Tévéhíradó 20.00 Az utolsó öt perc — olasz film 21.25 Hogyan képzeli.. .-ban? Játék a jövővel 21.55 Tévéhíradó, második kiadás A Magyar Televízió kísérleti (II.) műsora 20.00 Kisfilm 20.25 Észtország — szovjet rövidfilm 20.55 Tévéhíradó 21.25 Széplányok sisakban — tévéfilm Шшш!ћ ! Z­illllMdl ! шш RÁDIÓ ÚJVIDÉK I. 5.00—8.00 Tarka reggeli zenés műsor 9.02 Rádióiskola 9.30 Népszerű zenekari szerzemények 10.05 Óvodások műsora 10.36 Magyar népdalok népi zenekarok előadásában 11.02 Rádióterefere 11.05 Műsoremlékeztető 11.20 Délelőtti hangverseny 12.05 A nap slágerei 12.30 Tomik Margit és Farkas Sándor magyar nótákat énekel 15.00 Hallottuk — láttuk 15.30 Szempont 18.30 Két concerto grosso 19.00 Esti híradó 19.30 Gyöngykaláris — magyar népi muzsika 20.37 Népszerű operarészletek 21.45 Estéről estére Lukács István cimbalmozik 10.30 Édes anyanyelvünk. Lőrincze Lajos műsora 12.15 Melódiakoktél 17.30 Kónya Sándor énekel 18.30 A Szabó család 19.25 Nótaest 20.20 Esti beszélgetés SZABADKA 13.25­ A Mantovani zenekar műsorából 14.04 Cimbalom és klarinétvirtuózok muzsikálnak 16.00 Észak-bácskai Krónika 17.30 Zaim Imamovic, Zora Dubljevic és Safet Isovic énekel 18.05 Szórakoztató zene 18.25 Másnapi műsorismertetés 18.30—19.30 az Újvidéki Rádió URH és I. műsora ÚJVIDÉK URH 16.30 Régi albumokból 17.00 Operazene 18.30 Elmélet, vita, gyakorlat BELGRÁD I. 4.00—8.00 Reggeli zenés műsor 8.35 Haydn és Brahms műveiből 9.30 Vidám dallamok 10.15 J. S. Bach, .. brandemburgi hangverseny 10.45 Radmila Karaklajić és Djordje Peruzovic énekel Sasa Radojčič együttese játszik 10.30 Operaáriák 12.30 Nevető kedd 15.30 Találka pont fél négykor 17.15 Hangversenytermek műsorából 20.00 Töltsük el a mai estét együtt 21.00 Tipp-topp kabaré KOSSUTH RÁDIÓ 8.28 Magnóval a világ körül 9.45 Kürthy Éva és Madaras Gábor népdalokat énekel. MAGYAR SZÓ A DOLGOZÓ NÉP SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA • Igazgató FARKAS NÁNDOR • Fő- és felelős szerkesztő VUKOVICS GÉZA • Szerkeszti a szerkesztő bizottság • Szerkesztőség és kiadóhivatal 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. Telefon: 57-044, telex: 14199 YU FORUM • Egyhavi előfizetési díj belföldön 27,00 dinár külföldön 54,00 dinár • Folyószámla 65700-601-10 6 • FÓRUM NYOMDA ÚJVIDÉK

Next