Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 14-29. szám)
1973-01-29 / 27. szám
2. oldal Vendégmunkások az NSZK-ban ■ ■Ot év után haza! A bajor belügyminiszter furcsa javaslata Állandó tudósítónk telexjelentése Bonn, január 28. Nagy vitát keltett a Német Szövetségi Köztársaságban a bajorországi belügyminiszter indítványa, hogy a hatóságok alkalmazzanak megszorításokat a vendégmunkásokkal szemben, és öt év tartózkodás után utasítsák ki őket az országból. Felelős tisztségviselők szerint ez az elképzelés homlokegyenest ellenkezik Nyugat-Németország eddigi politikájával, amelynek az a célja, hogy a külföldi vendégmunkásokat minél teljesebben beépítse a társadalomba. Merck belügyminiszter persze nem maga agyalta ki ezt az ötletet — mögötte áll az egész bajor kormány is, amelynek álláspontja szerint hatékonyan kell cselekedni, hogy valamiképpen megfékezzék a külföldi munkások beáramlását. Bajorországban is nagyon sok a vendégmunkás, az NSZK-ban alkalmazottaknak 11,3 százaléka. Magában Münchenben nem kevesebb, mint 150 000 külföldi munkás él és dolgozik. Az itteni kormány kimutatása szerint csak tavaly 80 000 új külföldi munkás telepedett le Bajorországban. A szociális intézmények aligha tudják sokáig elviselni a vendégmunkások egyre fokozódó nyomását. Merck elképzelése heves ellenállásba ütközött, már azért is, mert Brandt kancellár a napokban hivatalosan is bejelentette: a kormány rövidesen felülvizsgálja a vendégmunkásokkal kapcsolatos politikát és új, hosszú távra szóló programot dolgoz ki. A bajor kormánynak persze törvény adta joga van rá, hogy elképzeléseit valóra váltsa, de ha ezt megtenné, vétene a munkaügyi minisztérium egyeztető bizottságának korábbi határozata ellen, amelyet maga is jóváhagyott. E megállapodás értelmében a nyugat-németországi tartományok együttesen azon fáradoznak, hogy a külföldieket beleillesszék a nyugatnémet társadalomba, tehát minden vonatkozásban egyenrangúvá tegyék őket az NSZK állampolgáraival. Merck ellenfeleinek nyomós érvei vannak. Elsősorban az, hogy az ilyen intézkedés bizonytalanságot keltene a vendégmunkások soraiban, másodsorban pedig az, hogy öt év elteltével éppen azoknak kellene távozniuk, akik már úgy-ahogy megtanulták a nyelvet és beleilleszkedtek a termelési folyamatba és a társadalomba. Szerintük a megoldást a másik oldalon kell keresni, abban tehát, hogy amennyire szükséges, korlátozzák újabb vendégmunkások letelepedését. Befejeződtek a csehszlovák—lengyel megbeszélések Prágából jelenti a PAP. Vasárnap befejeződtek Prágában a magas szintű lengyel—csehszlovák megbeszélések. A lengyel küldöttséget Edward Goerek, a LEMP első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a csehszlovákot Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök vezette. A látogatás sorái egyezményt írtak alá a két ország együttműködéséről ideológiai téren. Az egyiptomi parlament a diákzavargásokról Kairóból jelenti a Tanjug. Az egyiptomi parlamentben tegnap megkezdődött a vita arról a jelentésről, amelyet egy albizottság készített a közelmúltban lejátszódott diáknyugtalanságokkal kapcsolatban. A jelentést a parlament szombat esti rendkívüli ülésén olvasták fel. A bizottság megállapítása szerint a diáknyugtalanságok fő okai az alábbiak voltak: az 1972. évi vereség, baloldali beállítottság egy kisebb egyetemista csoport köreiben. A jelentés szerint az idei zavargások során mintegy 100 diákot és provokátort letartóztattak. A provokátőröknek az volt a céljuk, mondja a bizottság jelentése, hogy kétségbe vonják az államvezetőség egyes intézkedéseit és rossz színben tüntessék fel az alkotmányos testületeket. Argentína függetlenedni akar Külpolitikai elképzeléseiket ismertetik a perónisták Santiagóból jelenti a Tanjug. — Ha a perónista mozgalom hatalomra kerül, az új államvezetőség felülvizsgálja az argentin—amerikai kapcsolatokat — jelentette ki tegnap Marcelo Sanchez Sorondo, a perónista mozgalom egyik vezető személyisége. Elképzelése szerint meg kell valósítani a latin-amerikai országok egységét, együttműködésre kell lépni minden országgal, társadalmi berendezésükre való tekintet nélkül, fokozni kell az együttműködést a nyugat-európai országokkal és az el nem kötelezettekkel. Aperónisták kormánya, ha megnyerik a választásokat, munkálkodni fog a világbéke megszilárdításán és harcolni fog a katonai tömbök ellen. . Ennek a külpolitikai irányvételnek az a rendeltetése, hogy megszabadítsa Argentínát az amerikai imperializmus gazdasági befolyásától. Jugoszlávia és az UNESCO Párizsból jelenti a Tanjug. Agpé Maheu, az UNESCO főtitkára hangot adott elégedettségének, hogy Jugoszláviát megválasztották a szervezet végrehajtó tanácsának tagjává. A főtitkár szombaton fogadta Dusko Popovszkit, Jugoszlávia távozó UNESCO- küldöttjét. A búcsúlátogatáson tárgyaltak az európai együttműködésről, a közoktatás, a tudomány és a kultúra területén, és ennek kapcsán az UNESCO szerepéről. Megvitatták továbbá az UNESCO 1974. évi közgyűlésének előkészületeihez fűződő kérdéseket is; új vezetőségének megválasztását, munkamódszereinek módosítását stb. Meggyilkolták a Los Angeles-i török konzult és helyettesét Santa Barbarából jelenti az AP. Szombat este a Santa Barbara-i (Kalifornia) Baltimore szálló strandján, egy öltözőfülkében megölték Törökország Los Angeles-i főkonzulját és helyettesét . A hatóságok feltételezik, hogy a gyilkosságot Gorgen Yanikin 77 éves filozófus és író követte el. Őrizetbe vették. Kezdődnek a bécsi tárgyalások? A Szovjetunió válaszolt a NATO-nak Londonból jelenti a Reuter. A Szovjetunió válaszolt néhány nyugati ország, NATO-tagállam indítványára, hogy az Európában állomásozó csapatok létszámcsökkentésére vonatkozó előzetes tárgyalások szerdán kezdődjenek. A brit külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a szovjet választ tanulmányozzák, s hogy vele kapcsolatban a többi szövetségestől is véleményt kérnek. Jól értesült brit körökben bíznak benne, hogy a tárgyalások szerdán megkezdődnek Bécsben. ___... MAGYAR SZÓ A norvég külügyminiszter Dubrovnikban Dubrovnikből jelenti a Tanjug: Dagfin Vaarvik norvég külügyminiszter, aki Miloš Minic szövetségi külügyi titkár meghívására szombaton érkezett hazánkba, vasárnap délelőtt megtekintette Dubrovnik kulturális és történelmi nevezetességeit. Vaarvik és kísérete délután különrepülőgéppel Belgrágba utazott. új szelek fújnak Washington és Havanna között Tárgyalás levelek útján Nixonnak nehezebb Havannába menni, mint Pekingbe — Kubának nem sietős a dolga A légi és tengeri kalózkodásról folytatott kubai—amerikai tárgyalások a harmadik szakaszba jutottak, s megvan a remény arra, hogy sikerrel zárulnak. Lényegében rendkívül bonyolult tárgyalási módról van szó: a két fél Svájc havannai nagykövetsége által érintkezik. A kivételesen fontos tárgyalásokon Svájc a postás szerepét játssza. Ő Havanna indítványainak, álláspontjának képviselője, s rajta keresztül közli az USA tárgyaló felével, véleményét az egyes kérdésekről. A tárgyalások tehát csigalassúsággal haladnak. Mexikói megfigyelők azonban csak másodlagos jelleget tulajdonítanak a kalózkodásról folyó tárgyalásoknak. Ennél jobban érdekli őket az, mennyiben járulnak hozzá a jelenlegi tárgyalások a két ország közeledéséhez. Kissinger Havannába utazik? Az amerikai és dél-amerikai újságok hírmagyarázói találgatásaikban odáig merészkednek, hogy az olvasó már-már azt a benyomást kapja, mintha hajszálon múlott volna Nixon és Castro találkozója. Szerintük, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójának következő titkos útja Havannába visz, hogy előkészítse Castro és Nixon találkozóját. Ezek az értékelések kétségtelenül nagyon túlfűtöttek. Aligha hihető ugyanis, hogy a két ország 12 esztendeje tartó rossz kapcsolatai máról holnapra javulni fognak. Kétségtelen ugyanis, hogy egy havannai út sokkal nehezebben üthető nyélbe, mint Nixon pekingi látogatása. Ha Nixon kezet nyújt Castrónak, az egyúttal a forradalom elismerését is jelenti, Kuba elfogadását olyannak amilyen. Kibékülni Fidel Castróval egyértelmű azzal, hogy a dél-amerikai népeknek joguk van az önrendelkezésre, az államosításra, nem utolsósorban szövetkezésre más államokkal. Castrónak nem sietős Úgy látszik, Washington még nem kész lenyelni a békát. Az amerikaiak Dél-Amerikát „hátsó udvaruknak” tekintik, és semmiképpen sem hajlandóak országait „sorsukra hagyni”. Tegyük hozzá: Brazília, Amerika legnagyobb dél-amerikai barátja, Washingtonhoz való kötöttségét Fidel Castro rezsimjének teljes további elszigeteléséhez köti. Másrészt tudni kell, hogy Fidel Castro semmilyen engedményeket nem hajlandó tenni Washingtonnak. Az amerikaiakkal való kapcsolatok normalizálása számára nem elsőrendű fon► tosságú. — Az eltelt 12 esztendő alatt — jelentette ki Castro — megtanultunk élni az USA nélkül. Időközben persze Kuba új barátokat és szövetségeseket talált. Két legutóbbi moszkvai látogatása után Castro kijelentette, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok jobbak, mint valaha. Azt sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy Kuba még nem kész feltétlenül javítani kapcsolatait az USA-val, mert a kubai ellenforradalmárok nagy része ott tanyázik. Mindenesetre a béklyók lassan engednek, s kezdetnek ez sem csekély eredmény. Borislav LALIC Olajharccal Izrael ellen Egyetértés az Arab Védelmi Tanács ülésén Kairóból jelenti az UPI. Három és fél órán át ülésezett vasárnap Kairóban az Arab Védelmi Tanács: 18 arab ország véderőminiszterei és külügyminiszterei. Eszmecserét folytattak az Izrael elleni közös fellépés lehetőségeiről. Erre vonatkozólag Egyiptom, Szíria és Irak terjesztettek be indítványokat. Legradikálisabb indítványa Iraknak volt. Követelte ugyanis, hogy az arab országok elsősorban a kőolajat használják fel a közel-keleti válság rendezésében. Ha szükség mutatkozik, meg kell szüntetni a kőolajszállítást a nyugati országoknak — mondja az iraki javaslat. Ezt az elképzelést Szaúd- Arábia küldötte a legerélyesebben ellenezte. Sazli tábornok, az Arab Liga helyettes titkára a zárt ülés után kijelentette, hogy a részvevők építő jellegű vitát folytattak, s hogy a beterjesztett indítványokkal kapcsolatban nincs nézeteltérés. ” (19) „Ami engem illet, tudom, hogy a börtön nehezebb megpróbáltatás lesz számomra, mint bárki más számára — telve aljas fenyegetésekkel, kegyetlen kínzásokkal. De nem félek ettől sem, mint ahogy nem félek a nyomorult zsarnok dühétől, aki naponta népem ezreit gyilkolja meg.” . „Uraim, ítéljenek el, ez mit sem számít, A TÖRTÉNELEM FEL FOG MENTENI!” Igen, a történelem felmentette Fidel Castrót, beigazolta minden jóslatát A Sierra Maestra megközelíthetetlen vadonéban kisarjadt az a kis csíra — Castro és legközelebbi harcostársainak kis csoportja —, amelyből virágjába szökkent az új forradalom. 1959. január elsején a Castro vezette győzelmes népi felszabadító hadsereg bevonult Havannába, hogy hozzálásson Kuba új történelmének megírásához. Történelmet csinálni nem egyszerű dolog. A kubai forradalom útja sem volt zökkenőmentes. Sok nehézséget sok ellenállást, sok értetlenséget kellett legyűrniük a nép vezetőinek. És szembe kellett nézniük, szinte állandó en garde állásban, az imperializmus szüntelenül fenyegető mesterkedéseivel, amely minden eszközzel igyekezett diszkreditálni Castro rendszerét, sőt több ízben tett kísérletet Kuba fegyveres lerohanására, hogy ismét trónra ültesse a kincses szigeten a dicstelenül megbukott zsarnokságot. Próbálkozásaik nem sikerültek. Ellenben, az Új Kuba évről-évre izmosodik, fejlődik. És töretlenül halad a szocializmus útján, Marx és Lenin útján, amint ezt dr. Fidel Castro leszögezte egyik legutóbbi beszédében : —■ Forradalmunk magasra emeli a marxizmus—leninizmus zászlaját és büszkén menetel alatta. Senki nem tukmálta azt ránk, nem távoli földrészekről származott ide. Maga az élet mutatta meg nekünk ezt az utat, és mi habozás és félelem nélkül léptünk rá. Minden igazi forradalomnak szükségszerűen a marxizmus—leninizmus felé kell közelednie, amely az egyetlen lelkesítő forradalmi igazság, szemben a gyarmati rabszolgasággal, az imperialista jobbágy-sorssal, s az embernek ember által való kizsákmányolásával. Erre a legmeggyőzőbb példa — Kuba. Ezzel az igazsággal felfegyverkezve: GYŐZÜNK Г’ (VÉGE) rAi/KOLUMBUSZ HAJÓJÁTÓL I l«egge SIERRA MAESTRAIG1 Hazaérkezett Szudánból a jugoszláv kormányküldöttség Szudáni és egyiptomi látogatás után vasárnap hazaérkezett a Szövetségi Végrehajtó Tanács küldöttsége, amelyet dr. Borislav Jović, az SZVT tagja vezetett. A jugoszláv kormányküldöttség Szudánban megvitatta az árucsere-forgalom fejlesztésének lehetőségeit. A jugoszláv—szudáni kereskedelem eddigeredményes volt, s mint a tárgyalások során kitűnt, nagy lehetőségek vannak további bővítésére. Ami a gazdasági együttműködést illeti, jugoszláv vállalatok több létesítmény építésén dolgoznak Szudánban, és jó hírnévnek örvendenek. A jugoszláv küldöttséget Nimeri köztársasági elnök is fogadta. Egyiptomban tapasztalatcserét folytattak a közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásával és a tervhivatalok jövendő együttműködésével kapcsolatban. Hétfő, 1973. január 29. Irány a Venus és a Merkur Amerika idei űrkutatási tervei Az amerikai Űrkutatási Hivatal az idén 20 hetes Föld körüli világűri utazást tervez, és több önműködő űrhajót küld a Jupiter, a Venus, a Merkur és a Hold körüli pályára. Az idén 15 fellövést terveznek, 7 alkalommal műholdat lőnek fel, öt távközlési, egy meteorológiai és egy ásványkincsek kutatását szolgáló műholdat. Tizenkét fellövés Cape Kennedyről, három pedig a Vandenberg légi támaszpontról történik. Tavaly a NASA 14 sikeres világűri vállalkozást hajtott végre, két alkalommal űrhajósok részvételével. 1973- ban három esetben küldenek embert a világűrbe. Először májusban Conrad, Kerwin és Weitz száll fel a Skylab űrlaboratóriumra. Ez a világűri hármas 28 napig végez tudományos kutatást 430 kilométerre a Földtől. Azután még két űrhajós-hármas megy 8 hetes tartózkodásra az űrlaboratóriumba. Az idei első ember nélküli vállalkozás február 24-én kezdődik. Ekkor lövik fel az Intelsat 4 távközlési műholdat. A NASA lövi fel április 19-én Kanada második távközlési műholdját is, a nyár folyamán pedig egy angol katonai műholdat juttat Föld körüli pályára. A bolygóközi vállalkozások április 5-én kezdődnek, amikor a Pioneer—11 önműködő űrállomást kétéves Jupiter körüli pályára küldik. Júniusban Föld körüli pályára küldenek egy rádiócsillagász műholdat, amelyet eddig egyedülálló, 250 méteres antennákkal látnak el a csillagok távoli űrből jövő természetes rádiójelzéseinek fogására. Az új típusú Mariner űr-7 szonda október 10-én indul a Venus felé, hogy tőle 5000 kilométernyi távolságra 1974 februárjában a teljesen ismeretlen Merkur felé forduljon.