Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 104-117. szám)
1973-04-20 / 108. szám
Péntek, 1973. április 29. Hárman a gimnáziumba Felsőhegyi fiatalok a pályaválasztás előtt Több, mint 1600 tanítási napot kell a tanulóknak az iskolapadban tölteni, nyolc esztendőnek kell elmúlnia ahhoz, hogy kezükben a bizonyítvánnyal bekopogtassanak valamelyik középiskola kapuján. Néhány hét múlva lezárul nyolcadikosaink életének egy jelentős szakasza, elhagyják első iskolájukat, pályát választanak. Jelenleg legnagyobb problémájuk, hogy hova, melyik középiskolába iratkozzanak. Egyesek már hónapokkal ezelőtt döntöttek, mások az utolsó napokig várnak ... A felsőhegyi Csokonai Mihály Általános Iskola hirdetőtábláján pályázati felhívás szólítja fel a végzősöket, hogy folytassák tanulmányaikat katonai gimnáziumban. Mint később megtudtam, néhány fiú jelentkezett is, közülük csak egy kapott pozitív választ, de ő is visszalépett. A harminchetes létszámú nyolcadik osztály tanulóit igyekszem rábírni, hogy megéljenek a pályaválasztással kapcsolatos problémáikról, indokolják meg döntésüket. Hallgatagságuk, bizonytalan válaszaik meggyőztek tájékozatlanságukról. Miért tájékozatlanok? Megtudtam tőlük, hogy (még eddig) nem tartottak számukra előadást erről a témáról, nem vetítettek filmeket. Természetes, hogy hiányos (sokszor semmilyen) ismeretekkel rendelkeznek a pályákat illetően. Nem nyugtathattam meg őket, hogy van még elég idő a tájékoztatásra, mert tudom, hogy elég késő van már, az utolsó napokban így is, úgy is véglegesen dönteni kell. Éppen ezért, nem kellene a döntést az utolsó napokra hagyni! A felsőhegyi nyolcadikosok közül eddig tizenöten döntöttek pályájukat illetően, de táraik is meg tudták mondani, hogy milyen középiskolába szándékoznak iratkozni. A 37 tanuló közül 20 (54 százalék) ipari szakiskolában, 9 (24 százalék) szakközépiskolában, 4 (11 százalék) gimnáziumban akarja folytatni tanulmányait, míg ugyancsak 4-en pedig nem szándékoznak középiskolába iratkozni. Az osztály 36 földműves- és munkáscsaládból származó tanulója közül csak három iratkozik gimnáziumba, alig több 8 százaléknál. Ez a szám azért is elgondolkoztató, mert rajtuk kívül aligha kerül valaki főiskolára, egyetemre. Legkevésbé hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a tanulókat, akik nem akarnak továbbtanulni. Bizonytalan indoklásukból arra következtettem, hogy közülük is néhányat meg lehetne győzni a középiskola elvégzésének fontosságáról. . . KOCSIS Gábor kitűnő tanuló, ő a leghatározottabb döntése meghozatalában: gimnáziumba fog iratkozni. — Mivel a matematika a kedvenc tantárgyam, a gimnázium elvégzése után építészmérnöknek, esetleg számtantanárnak tanulok. VIAKTER Vince még nem döntött: — Eddig tudtam, hogy mi akarok lenni, kezdetben kereskedő, majd mezőgazdasági középiskolába akartam iratkozni. Végül mindkettőt elvetettem, a szobafestői, esetleg valamilyen fémes szakmát fogok tanulni. ANDRTJSKÓ Erzsébet önállóan döntötte el, hogy mezőgazdasági középiskolába iratkozik. ÖRDÖG Gizella nem tanul tovább: — Oromparti vagyok, és két évig közlekedési eszköz híján nem járhattam Felsőhegyen iskolába. Részben a két év kiesés miatt nem iratkozom középiskolába, de a szüleim sem akarják. FODOR István Zenta: Petőfi-emlékkiállítás A zentai Történelmi Levéltár az adai és a zentai könyvtár segítségével Petőfi-emlékkiállítást rendezett a jubileumi év, a költő születésének a 150. évfordulója alkalmából. Petőfi-kéziratok és más dokumentumok, valamint korabeli fényképek másolatainak a segítségével mutatják be a nagy magyar költő és forradalmár életútját és munkásságát. Az adai és a zentai könyvtár könyvállományából összeválogatták a Petőfi-versesköteteket, a költő műveinek szerb fordításait, valamint költészetéről, életútjáról készült tanulmányokat is. A kiállítás érdekessége a Petőfi témájú bélyegek bemutatása. Ezek közül kiemelhető a jubileumi év alkalmából kiadott bélyegsorozat. ANDRUSKO Károlynak az évforduló alkalmából készült ex librisei szintén megtekinthetők a kiállításon. Az érdeklődők november 29-éig mindennap megnézhetik a kiállítást 8 órától 12 óráig a történelmi levéltár helyiségében. (Városháza épülete, II. emelet) (-a, -a) TISZAVIDÉK A tornyosi Tömörkény István Általános Iskolában folynak az előkészületek a Mit tudsz a közlekedésről elnevezésű versenyre. A versenyt Nagy Miklós tanár szervezi ... B. V. S. Egyesül-e a két kanizsai középiskola? A szükségletek megvannak, csak a feltételek hiányoznak A kanizsai községi képviselő-testület oktatásügyi tanácsa a napokban behatóan foglalkozott a község két iskolájának, valamint az óvodák integrációjának lehetőségével. A munka alaposabb elemzése végett a szakcsoportok, melynek tagjai az iskolák, illetve az óvodák igazgatói, valamint a szabadkai Pedagógiai Intézet munkatársai voltak, ezzel kapcsolatban külön anyagot készítettek. Elsőnek a középiskolák egyesítésének lehetőségéről tárgyalt a tanács. Ezzel kapcsolatban Terhes László, a Pedagógiai Intézet munkatársa megjegyezte, hogy szükséges és halaszthatatlan a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző integrációja, azonban megvalósításához feltételeket kell biztosítani. Az első, amely a munka eredményességét növelné, ha mindkét iskolát egy épületben helyeznék el. Ily módon sokkal gazdaságosabban ki lehetne használni a szaktantárgyak tanításához szükséges laboratóriumokat, és jó lenne tornaíj termet is építeni a diákok számára. Addig, míg a község a két iskola számára nem biztosít megfelelő épületet, teljes integrációról nem beszélhetünk, csak a szorosabb együttműködés megszervezéséről — mondotta Terhes elvtárs. — Ez elsősorban a szaktanárok munkájának jobb kihasználásában jutna kifejezésre. Tímár László véleménye szerint sem a szakmunkásképző, sem pedig a mezőgazdasági iskola új tanterve és programja nincs még véglegesítve. Amíg ez nem történik meg, addig nem jöhet létre az integráció, hisz nem tudni, hogy milyen heti óraszámmal dolgoznak, melyek lesznek azok a tantárgyak, amelyeknek az óraszáma csökkenni fog. — A két iskola már évek óta szorosan együttműködik, az idén az együttműködés tovább fokozódott. Főképpen a szaktantárgyak oktatásának terén jut ez kifejezésre — mondotta Raffai József, a szakmunkásképző igazgatója. — Véleményem szerint várni kell az integrációval, míg nem véglegesül a két iskola tanterve és programja. Hasonló véleményen volt Olasz Antal, a mezőgazdasági iskola igazgatója is. Pató Imre: Az új oktatási törvény az iskolákban az oktató-nevelő munka színvonalának emelését szolgálja. A törvény ötnapos munkahetet tervez 30 munkaórával. Tehát nem lesz tanárfölösleg, sőt még új munkaerőket kell alkalmazni, hisz a községben 90 tiszteletdíjas óra van, ezek betöltését közösen, új pedagógusok fölvételével kell megszervezni. A két iskola integrációja mellett szól az a tény is, hogy az előírások szerint kötelező lesz a pedagógiai-pszichológiai szolgálat megszervezése. Dr. Momir Andjelié: Az iskolák együttműködésekor szem előtt kell tartani az oktatás minőségi javulását, a jobb káderképzést és nem utolsósorban az anyagi javak célszerű kihasználását. Szöllősi Vágó László nézete szerint az iskolák teljes integrációjával várni kell a megfelelő, nagyobb befogadóképességű iskola felépüléséig. Addig is, amíg ez nem valósul meg, együttesen végezzék a káderkérdés megoldását. Körmöci Ferenc: A két iskola integrációjának lehetősége mellett szükséges alaposan fölmérni a törökkanizsai gimnáziumba járó utazó diákok helyzetét. Az idén már biztosan tudjuk, hogy nem készül el a tiszai híd, kérdés, hogy hogyan tudjuk megoldani a diákok utazását. Véleményem szerint meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy egyetlen középiskola keretében meg lehetne-e szervezni a szakmunkások, a mezőgazdasági technikusok képzést, és emellett gimnáziumot is nyitni. Az ülésen végleges döntés nem született a középiskolák integrációjával kapcsolatban. Hamarosan egy szakcsoport ismét fölméri, hogy hogyan lehetne még szorosabb együttműködést kialakítani a két iskola között. V. K. M. Kétszer pótvizsgázhatnak a középiskolásait Beszélgetés Benkó György tanügyi tanácsossal A középiskolai oktatásról szóló nemrég megjelent tartományi törvény számos újdonságot tartalmaz. A legfontosabb tudnivalókról, amelyek feltétlenül érdeklik a pedagógusokat és a diákokat is egyaránt, BENKÓ Györgggyel, a zentai község közoktatási felügyelőjével beszélgettünk. — A törvény egyik legfontosabb szakasza véleményem szerint az, amely kimondja, hogy a tanuló egyedül választja meg a tanítási nyelvet. Ha legalább 15 diák kéri, hogy meghatározott nyelven folyjon a tanítás, a közösség köteles teljesíteni ezt — mondotta Benkó elvtárs. — Milyen újdonságok vannak a tantervben és a programban? — A tanterv egy részét az iskola dolgozza ki, főleg a szakiskolákban, míg a középiskolai oktatás közös alapelveit a Tartományi Oktatásügyi Tanács határozza meg. Ez megkönnyíti, hogy a tanuló átiratkozhasson egyik iskolából a másikba. Valószínűleg minden diák tudja, hogy ismét bevezették az érettségi vizsgát, azonban különbözeti vizsgák többé nem lesznek. Például ha egy szakiskolában latint tanulnak és a diák átiratkozik a gimnáziumba, ebből a tantárgyból különbözeti vizsgát nem kell tennie. — Hogyan folyik az osztályozás? — Erről igen jó, ha a tanulók is mielőbb tudnak — jegyezte meg Benkó György. — A tanulók az év végén (már az idén is) átlagosztályzatot kapnak. Javítóvizsgára a tanuló kétszer jogosult. Azonban az első pótvizsgára is köteles kiállni, mert ellenkező esetben a másodikon sem vehet részt. A törvény szerint egyes szakmák szakmai képzése egy-két évig tarthat. Hogy melyek lesznek ezek a szakmák és milyen tanítási program szerint folyik majd a képzés, erről a Tartományi Tanügyi Tanács dönt. A középiskolai törvényben újdonság még az is, hogy azoknak a dolgozóknak, akik elvégezték az általános iskolát és a szakmunkásképzőt, középiskolai végzettséget kell elismerni. A magasan szakképzett munkások képesítése megszűnt. — Mondjon néhány szót a diákok jogairól! — Az új törvény lehetőséget ad a tanulóknak, hogy föltételesen, tehát ha az osztályt nem is fejezték be, beiratkozhatnak a felsőbb osztályba. Ugyanakkor két középiskolába is járhatnak egyidőben. Az egyikben mint rendes hallgatók, a másikba pedig rendkívüliként. — Hogyan rendezi a törvény a pedagógusok munkaidejét? — Az előírás szerint a pedagógusok heti 42 órával dolgoznak, ebből 20 órát a tanításban kell eltölteniük, míg a többi időt felkészülésre, órán kívüli foglalkozásra kell fordítani. A munkaidő megállapítása igen nehéz és bonyolult. Már eddig is több elemzés készült, hogy a munkaidőbe mit is kell beszámítani, a tevékenységek mennyi időt vesznek igénybe. Szinte lehetetlen meghatározni, hogy a pedagógus mennyi időt dolgozzon, hisz sokan közülük a heti 42 munkaóránál jóval többet foglalkoznak a gyerekekkel, míg kisebb részük objektív vagy szubjektív okok miatt a kötelező óraszámot sem teljesíti. Téves, hogy én a pedagógusok ellen vagyok — mondotta Benkó elvtárs. — Kötelességem és feladatom, hogy az iskolák és a tanulók jogait védjem, természetesen a pedagógusok mellett is kiállok, ha kell. V. K. M. 5. oldal Bemutatkoztak az adai ifjúsági színjátszók Áprilisi kabaré címmel lépett először közönség elé az adai ifjúsági amatőr színjátszó csoport 40 tagja. Sajnos, a közönség csak kis számban tekintette meg bemutatkozásukat, pedig Adán a műkedvelésnek hagyományai vannak. Reméljük, en- nek ellenére is sikerül ismét feléleszteni az amatőr színjátszást, amely az utóbbi időben Adán szinte teljesen kiveszett. Az idősebbek közül VIL Adám HORVÁTH Erzsike, JAKOBOVICS Andor, az adai Bartók Béla zeneiskola igazgatója és MIKLÓS László támogatásukkal sokat segítettek a munkában. Ezúton is köszönjük segítőkészségüket, s egyben felhívjuk azokat a fiatalokat, akiket érdekel a színjátszás, jelentkezzenek az ifjúsági otthonban Gaál Csabánál vagy Palatínus Zoltánnál. Hosszabbított oktatás Csókán A csókai Jovan Popovic Általános Iskolában 1973. február 22-én indult meg a hoszszabbított oktatás, s máris jelentős eredményeket sikerült elérni mind a tanulók nevelése, mind a tanulmányi eredmény javítása terén. LAKATOS Ferenc, az iskola igazgatója elmondta, hogy a napközi felépítéséhez és működéséhez a községi gyermekvédelmi alap járult hozzá. Az építkezésre mintegy 600 000, a felszerelésre pedig 200 000 dinárt fordított. A napközinek óriási előnye van, hisz a szülőket tehermentesítik a gyermekekkel való otthoni foglalkozás gondjaitól. Az alsós tanulók 6—12.30- ig, míg a felső osztályosok 12.30—17.30-ig vannak nevelői felügyelet alatt. Mivel a családok anyagi lehetőségei különfélék, a családtagonkénti jövedelem határozza meg, hogy a szülők mennyit fizetnek az egésznapos iskolai tartózkodásért. Ha a családtagonkénti jövedelem nem éri el a 200 dinárt, a tanuló ellátását 100 százalékban a gyermekvédelmi alap fedezi, viszont ahol a családtagonkénti jövedelem meghaladja a 600 dinárt, a szülő teljes egészében fedezi gyermeke ellátását, tehát 210, illetve 230 dinárt fizet. A fizetés feltételeit az alábbi táblázat mutatja: A tanulók 207 000 dinár évi segélyben részesülnek a gyermekvédelmi alap részéről, míg egyéb segítségre az alap mintegy 30 000 dinárt fordít. A szülők véleménye alapján megállapíthatjuk, hogy nagyon elégedettek a napközi munkájával, hisz gyermekeik a legjobb ellátásban részesülnek. A 99 tanulót délelőtt négy tagozatban helyezik el egy-egy nevelő felügyeletével, míg délután a három tagozaton (69 tanuló), velük két nevelő foglalkozik. A gyerekeknek egy óra szórakozásuk is van. Ekkor vagy a nemrég felépült tornateremben, vagy a játszótéren játszanak, ezenkívül a jól felszerelt klubhelyiség is rendelkezésükre áll. A tanulók itt sakkozhatnak, tv-t nézhetnek, lemezjátszót hallgathatnak, olvashatnak. A foglalkoztatás jól szervezett. Az étkezés sem csupán az élelem biztosításából áll, hanem a tanulókat megtanítják a helyes táplálkozásra is. A konyha a legmodernebb felszereléssel van ellátva, kezdve a villamos üsttől a villamos burgonyasütőig, s itt igen nagy tisztaság uralkodik. Az élelem tárolása is a legmegfelelőbb. A konyha több helyiségre van felosztva, így fertőzés még véletlenül sem léphet fel. A konyha fő felelőse, Nagy Hana és Dragoljub . Rákic szervező elmondta, hogy a gyerekekkel nagyon elégedett, habár eleinte nehéz volt őket rászoktatni a helyes táplálkozásra. A menü igen változatos. A tágas, világos, 120 személyt befogadó ebédlőt a gyerekek tartják rendben, a térítés is az ügyeletes feladata. Láthatjuk, a napközi munkája igen eredményes, s ha ez nos lenne továbbfejleszteni mind a szülők, mind a megfelelő társadalmi szervek segítségével. L. M. C es A -aj c 73 c ve n a g is £3 S w "3 TO OJ X t sa Ml II 111 200 21 100 200—300 29 80 300—400 35 60 400—500 17 40 500—600 410 600 dináron felül 62 —