Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 104-117. szám)

1973-04-20 / 108. szám

Péntek, 1973. április 29. Hárman a gimnáziumba Felsőhegyi fiatalok a pályaválasztás előtt Több, mint 1600 tanítási napot kell a tanulóknak az iskolapadban tölteni, nyolc esztendőnek kell­­ elmúlnia ahhoz, hogy kezükben a bi­zonyítvánnyal bekopogtassa­nak valamelyik középiskola kapuján. Néhány hét múl­va lezárul nyolcadikosaink életének egy jelentős szaka­sza, elhagyják első iskoláju­kat, pályát választanak. Je­lenleg legnagyobb problémá­juk, hogy hova, melyik kö­zépiskolába iratkozzanak. Egyesek már hónapokkal ez­előtt döntöttek, mások az utolsó napokig várnak ... A felsőhegyi Csokonai Mihály Általános Iskola hir­detőtábláján pályázati fel­hívás szólítja fel a végzősö­ket, hogy folytassák tanul­mányaikat katonai gimnázi­umban. Mint később meg­tudtam, néhány fiú jelent­kezett is, közülük csak egy kapott pozitív választ, de ő is visszalépett. A harminchetes létszámú nyolcadik osztály tanulóit igyekszem rábírni, hogy me­géljenek a pályaválasztással kapcsolatos problémáikról, indokolják meg döntésüket. Hallgatagságuk, bizonytalan válaszaik meggyőztek tájé­kozatlanságukról. Miért tá­jékozatlanok? Megtudtam tőlük, hogy (még eddig) nem tartottak számukra előadást erről a témáról, nem vetítettek filmeket. Természetes, hogy hiányos (sokszor sem­milyen) ismeretekkel ren­delkeznek a pályákat ille­tően. Nem nyugtathattam meg őket, hogy van még elég idő a tájékoztatásra, mert tudom, hogy elég ké­ső van már, az utolsó na­pokban így is, úgy is vég­legesen dönteni kell. Ép­pen ezért, nem kellene a döntést az utolsó napokra hagyni! A felsőhegyi nyolcadikosok közül eddig tizenöten döntöttek pályájukat illetően, de táraik is meg tudták mondani, hogy milyen középiskolába szándé­koznak iratkozni. A 37 tanuló közül 20 (54 szá­zalék) ipari szakiskolában, 9 (24 százalék) szakközépiskolá­ban, 4 (11 százalék) gimnázium­ban akarja folytatni tanulmá­nyait, míg ugyancsak 4-en pe­dig nem szándékoznak középis­kolába iratkozni. Az osztály 36 földműves-­ és munkáscsaládból szárma­zó tanulója közül csak há­rom iratkozik gimnáziumba, alig több 8 százaléknál. Ez a szám azért is elgondolkozta­tó, mert rajtuk kívül aligha kerül valaki főiskolára, egyetemre. Legkevésbé hagyhatjuk figyel­men kívül azokat a tanulókat, akik nem akarnak továbbta­nulni. Bizonytalan indoklásuk­ból arra következtettem, hogy közülük is néhányat meg le­hetne győzni a középiskola el­végzésének fontosságáról. . . KOCSIS Gábor kitűnő ta­nuló, ő a leghatározottabb döntése meghozatalában: gimnáziumba fog iratkozni. — Mivel a matematika a ked­venc tantárgyam, a gimná­­zium elvégzése után építész­mérnöknek, esetleg szám­tantanárnak tanulok. VIAKTER Vince még nem döntött: — Eddig tudtam, hogy mi akarok lenni, kez­detben kereskedő, majd me­zőgazdasági középiskolába akartam iratkozni. Végül mindkettőt elvetettem, a szobafestői, esetleg valami­lyen fémes szakmát fogok tanulni. ANDRTJSKÓ Erzsébet ön­állóan döntötte el, hogy me­zőgazdasági középiskolába iratkozik. ÖRDÖG Gizella nem ta­nul tovább: — Oromparti vagyok, és két évig közle­kedési eszköz híján nem jár­hattam Felsőhegyen iskolá­ba. Részben a két év kiesés miatt nem iratkozom közép­iskolába, de a szüleim sem akarják. FODOR István Zenta: Petőfi-emlékkiállítás A zentai Történelmi Le­véltár az adai és a zentai könyvtár segítségével Pe­­tőfi-emlékkiállítást rende­zett a jubileumi év, a köl­tő születésének a 150. év­fordulója alkalmából. Pe­­tőfi-kéziratok és más do­kumentumok, valamint ko­rabeli fényképek másola­tainak a segítségével mu­tatják be a nagy magyar költő és forradalmár élet­útját és munkásságát. Az adai és a zentai könyvtár könyvállományából össze­válogatták a Petőfi-verses­­köteteket, a költő művei­nek szerb fordításait, va­lamint költészetéről, élet­­útjáról készült tanulmá­nyokat is. A kiállítás érdekessége a Petőfi témájú bélyegek bemutatása. Ezek közül ki­emelhető a jubileumi év alkalmából kiadott bélyeg­sorozat. ANDRUSKO Ká­­rolynak az évforduló al­kalmából készült ex libri­sei szintén megtekinthetők­ a kiállításon. Az érdeklődők novem­ber 29-éig mindennap meg­nézhetik a kiállítást 8 órá­tól 12 óráig a történelmi le­véltár helyiségében. (Vá­rosháza épülete, II. emelet) (-a, -a) TISZAVIDÉK A tornyosi Tömörkény István Általános Iskolában folynak az előkészületek a Mit tudsz a közlekedésről elnevezésű versenyre. A versenyt Nagy Miklós tanár szer­vezi ... B. V. S. Egyesül-e a két kanizsai középiskola? A szükségletek megvannak, csak a feltételek hiányoznak A kanizsai községi képvi­selő-testület oktatásügyi ta­nácsa a napokban behatóan foglalkozott a község két is­kolájának, valamint az óvo­dák integrációjának lehető­ségével. A munka alaposabb elemzése végett a szakcso­portok, melynek tagjai az iskolák, illetve az óvodák igazgatói, valamint a sza­badkai Pedagógiai Intézet munkatársai voltak, ezzel kapcsolatban külön anyagot készítettek. Elsőnek a középiskolák egyesítésének lehetőségéről tárgyalt a tanács. Ezzel kap­csolatban Terhes László, a Pedagógiai Intézet munka­társa megjegyezte, hogy szükséges és halaszthatatlan a mezőgazdasági technikum és a szakmunkásképző in­tegrációja, azonban megva­lósításához feltételeket kell biztosítani. Az első, amely a munka eredményességét nö­velné, ha mindkét iskolát egy épületben helyeznék el. Ily módon sokkal gazdasá­gosabban ki lehetne hasz­nálni a szaktantárgyak taní­tásához szükséges laborató­riumokat, és jó lenne torna­­íj termet is építeni a diákok számára. Addig, míg a köz­ség a két iskola számára nem biztosít megfelelő épü­letet, teljes integrációról nem beszélhetünk, csak a szorosabb együttműködés megszervezéséről — mondot­ta Terhes elvtárs. — Ez el­sősorban a szaktanárok munkájának jobb kihaszná­lásában jutna kifejezésre. Tímár László véleménye szerint sem a szakmunkás­­képző, sem pedig a mező­­gazdasági iskola új tanter­ve és programja nincs még véglegesítve. Amíg ez nem történik meg, addig nem jö­het létre az integráció, hisz nem tudni, hogy milyen heti óraszámmal dolgoznak, me­lyek lesznek azok a tantár­gyak, amelyeknek az óra­száma csökkenni fog. — A két iskola már évek óta szorosan együttműködik, az idén az együttműködés tovább fokozódott. Főkép­pen a szaktantárgyak okta­tásának terén jut ez kifeje­zésre — mondotta Raffai József, a szakmunkásképző igazgatója. — Véleményem szerint várni kell az integ­rációval, míg nem véglege­sül a két iskola tanterve és programja. Hasonló véleményen volt Olasz Antal, a mezőgazdasá­gi iskola igazgatója is. Pató Imre: Az új oktatási törvény az iskolákban az oktató-nevelő munka szín­vonalának emelését szolgál­ja. A törvény ötnapos mun­kahetet tervez 30 munka­órával. Tehát nem lesz ta­nárfölösleg, sőt még új mun­kaerőket kell alkalmazni, hisz a községben 90 tiszte­letdíjas óra van, ezek betöl­tését közösen, új pedagógu­sok fölvételével kell meg­szervezni. A két iskola in­tegrációja mellett szól az a tény is, hogy az előírások szerint kötelező lesz a pe­dagógiai-pszichológiai szol­gálat megszervezése. Dr. Momir Andjelié: Az iskolák együttműködésekor szem előtt kell tartani az oktatás minőségi javulását, a jobb káderképzést és nem utolsósorban az anyagi ja­vak célszerű kihasználását. Szöllősi Vágó László né­zete szerint az iskolák tel­jes integrációjával várni kell a megfelelő, nagyobb befogadóképességű iskola felépüléséig. Addig is, amíg ez nem valósul meg, együt­tesen végezzék a káderkér­dés megoldását. Körmöci Ferenc: A két is­kola integrációjának lehető­sége mellett szükséges ala­posan fölmérni a törökka­nizsai gimnáziumba járó utazó diákok helyzetét. Az idén már biztosan tudjuk, hogy nem készül el a tiszai híd, kérdés, hogy hogyan tudjuk megoldani a diákok utazását. Véleményem sze­rint meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget, hogy egyetlen középiskola kereté­ben meg lehetne-e szervezni a szakmunkások, a mező­­gazdasági technikusok kép­zést, és emellett gimnáziu­mot is nyitni. Az ülésen végleges dön­tés nem született a közép­iskolák integrációjával kap­csolatban. Hamarosan egy szakcsoport ismét fölméri, hogy hogyan lehetne még szorosabb együttműködést kialakítani a két iskola kö­zött. V. K. M. Kétszer pótvizsgázh­atnak a középiskolásait Beszélgetés Benkó György tanügyi tanácsossal A középiskolai oktatásról szóló nemrég megjelent tar­tományi törvény számos új­donságot tartalmaz. A leg­fontosabb tudnivalókról, ame­lyek feltétlenül érdeklik a pedagógusokat és a diákokat is egyaránt, BENKÓ Györgg­gyel, a zentai község közok­tatási felügyelőjével beszél­gettünk. — A törvény egyik legfon­tosabb szakasza véleményem szerint az, amely kimondja, hogy a tanuló egyedül vá­lasztja meg a tanítási nyel­vet. Ha legalább 15 diák ké­ri, hogy meghatározott nyel­ven folyjon a tanítás, a kö­zösség köteles teljesíteni ezt — mondotta Benkó elvtárs. — Milyen újdonságok van­nak a tantervben és a prog­ramban? — A tanterv egy részét az iskola dolgozza ki, főleg a szakiskolákban, míg a kö­zépiskolai oktatás közös alap­elveit a Tartományi Okta­tásügyi Tanács határozza meg. Ez megkönnyíti, hogy a tanuló átiratkozhasson egyik iskolából a másikba. Valószínűleg minden diák tudja, hogy ismét bevezették az érettségi vizsgát, azonban különbözeti vizsgák többé nem lesznek. Például ha egy szakiskolában latint tanul­nak és a diák átiratkozik a gimnáziumba, ebből a tan­tárgyból különbözeti vizsgát nem kell tennie. — Hogyan folyik az osz­tályozás? — Erről igen jó, ha a ta­nulók is mielőbb tudnak — jegyezte meg Benkó György. — A tanulók az év végén (már az idén is) átlagosztály­zatot kapnak. Javítóvizsgára a tanuló kétszer jogosult. Azonban az első pótvizsgá­ra is köteles kiállni, mert el­lenkező esetben a másodikon sem vehet részt.­­ A törvény szerint egyes szakmák szakmai képzése egy-két évig tarthat. Hogy melyek lesznek ezek a szak­mák és milyen tanítási prog­ram szerint folyik majd a képzés, erről a Tartományi Tanügyi Tanács dönt.­­ A középiskolai törvény­ben újdonság még az is, hogy azoknak a dolgozóknak, akik elvégezték az általános isko­lát és a szakmunkásképzőt, középiskolai végzettséget kell elismerni. A magasan szak­képzett munkások képesíté­se megszűnt. — Mondjon néhány szót a diákok jogairól! — Az új törvény lehetősé­get ad a tanulóknak, hogy föltételesen, tehát ha az osz­tályt nem is fejezték be, be­iratkozhatnak a felsőbb osz­tályba. Ugyanakkor két kö­zépiskolába is járhatnak egy­­időben. Az egyikben mint rendes hallgatók, a másikba pedig rendkívüliként. — Hogyan rendezi a tör­vény a pedagógusok munka­idejét? — Az előírás szerint a pe­dagógusok heti 42 órával dol­goznak, ebből 20 órát a ta­nításban kell eltölteniük, míg a többi időt felkészülés­re, órán kívüli foglalkozás­ra kell fordítani. A munka­idő megállapítása igen ne­héz és bonyolult. Már eddig is több elemzés készült, hogy a munkaidőbe mit is kell beszámítani, a tevékenysé­gek mennyi időt vesznek igénybe. Szinte lehetetlen meghatározni, hogy a peda­gógus mennyi időt dolgoz­zon, hisz sokan közülük a heti 42 munkaóránál jóval többet foglalkoznak a gye­rekekkel, míg kisebb részük objektív vagy szubjektív okok miatt a kötelező óra­számot sem teljesíti. Téves, hogy én a pedagógusok ellen vagyok — mondotta Benkó elvtárs. — Kötelességem és feladatom, hogy az iskolák és a tanulók jogait védjem, természetesen a pedagógusok mellett is kiállok, ha kell. V. K. M. 5. oldal Bemutatkoztak az adai ifjúsági színjátszók Áprilisi kabaré címmel lé­pett először közönség elé az adai ifjúsági amatőr szín­játszó csoport 40 tagja. Saj­nos, a közönség csak kis számban tekintette meg be­mutatkozásukat, pedig Adán a műkedvelésnek hagyomá­nyai vannak. Reméljük, en-­­ nek ellenére is sikerül ismét feléleszteni az amatőr szín­játszást, amely az utóbbi időben Adán szinte teljesen kiveszett. Az idősebbek közül VIL Adám HORVÁTH Erzsi­ke, JAKOBOVICS Andor, az adai Bartók Béla zene­iskola igazgatója és MIK­LÓS László támogatásukkal sokat segítettek a munká­ban. Ezúton is köszönjük segítőkészségüket, s egyben felhívjuk azokat a fiatalo­kat, akiket érdekel a szín­játszás, jelentkezzenek az ifjúsági otthonban Gaál Csabánál vagy Palatínus Zoltánnál. Hosszabbított oktatás Csókán A csókai Jovan Popovic Ál­talános Iskolában 1973. feb­ruár 22-én indult meg a hosz­szabbított oktatás, s máris jelentős eredményeket sike­rült elérni mind a tanulók nevelése, mind a tanulmányi eredmény javítása terén. LAKATOS Ferenc, az is­kola igazgatója elmondta, hogy a napközi felépítéséhez és működéséhez a községi gyermekvédelmi alap járult hozzá. Az építkezésre mint­egy 600 000, a felszerelésre pedig 200 000 dinárt fordí­tott. A napközinek óriási előnye van, hisz a szülőket teher­mentesítik a gyermekekkel való otthoni foglalkozás gond­jaitól. Az alsós tanulók 6—12.30- ig, míg a felső osztályosok 12.30—17.30-ig vannak neve­lői felügyelet alatt. Mivel a családok anyagi lehetőségei különfélék, a családtagonkén­ti jövedelem határozza meg, hogy a szülők mennyit fizet­nek az egésznapos iskolai tartózkodásért. Ha a család­­tagonkénti jövedelem nem éri el a 200 dinárt, a tanuló ellátását 100 százalékban a gyermekvédelmi alap fedezi, viszont ahol a családtagon­kénti jövedelem meghaladja a 600 dinárt, a szülő teljes egészében fedezi gyermeke ellátását, tehát 210, illetve 230 dinárt fizet. A fizetés feltételeit az aláb­bi táblázat mutatja: A tanulók 207 000 dinár évi segélyben részesülnek a gyermekvédelmi alap részé­ről, míg egyéb segítségre az alap mintegy 30 000 dinárt fordít. A szülők véleménye alap­ján megállapíthatjuk, hogy nagyon elégedettek a napkö­zi munkájával, hisz gyerme­keik a legjobb ellátásban részesülnek. A 99 tanulót dél­előtt négy tagozatban helye­zik el egy-egy nevelő felügye­letével, míg délután a három tagozaton (69 tanuló), velük két nevelő foglalkozik. A gyerekeknek egy óra szórakozásuk is van. Ekkor vagy a nemrég felépült tor­nateremben, vagy a játszóté­ren játszanak, ezenkívül a jól felszerelt klubhelyiség is rendelkezésükre áll. A tanu­lók itt sakkozhatnak, tv-t nézhetnek, lemezjátszót hall­gathatnak, olvashatnak. A foglalkoztatás jól szervezett. Az étkezés sem csupán az élelem biztosításából áll, ha­nem a tanulókat megtanítják a helyes táplálkozásra is. A konyha a legmodernebb fel­szereléssel van ellátva, kezd­ve a villamos üsttől a villa­mos burgonyasütőig, s itt igen nagy tisztaság uralko­dik. Az élelem tárolása is a legmegfelelőbb. A konyha több helyiségre van feloszt­va, így fertőzés még vélet­lenül sem léphet fel. A konyha fő felelőse, Nagy Hana és Dragoljub . Rákic szervező elmondta, hogy a gyerekekkel nagyon elége­dett, habár eleinte nehéz volt őket rászoktatni a he­lyes táplálkozásra. A menü igen változatos. A tágas, világos, 120 sze­mélyt befogadó ebédlőt a gyerekek tartják rendben, a térítés is az ügyeletes fel­adata. Láthatjuk, a napközi mun­kája igen eredményes, s ha ez nos lenne továbbfejleszteni mind a szülők, mind a meg­felelő társadalmi szervek se­gítségével. L. M. C es A -aj c 73 c ve n a g is £­­3 S w "3 TO OJ X t sa Ml I­I 111 200 21 100 200—300 29 80 300—400 35 60 400—500 17 40 500—600 4­10 600 dináron felül 62 —

Next