Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 132-147. szám)
1973-05-29 / 145. szám
2. oldal Hailé Szelasszié etióp császár beszédet mond az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletén •Még mindig nem tisztázódtak a nézeteltérések Öttagú bizottság közvetít az etióp—Szomáliai viszályban — Szomália elnöke váratlanul Addisz-Abebába érkezett Az afrikai állam- és kormányfők addisz-abebai értekezletének utolsó napja sem volt mentes az izgalmaktól. Dr. Egzi etióp tájékoztatásügyi miniszter kora reggel váratlanul sajtókonferenciát hívott össze, és ezen többek között kijelentette: — Az etióp kormány határozottan ellenzi, hogy a csúcsértekezleten tűzzék napirendre Szomália követelését.. — Mint mondta, Szomália igényt tart Etiópia egyharmadára, s ez Etiópia számára elfogadhatatlan. A miniszter megerősítette Aklilu Habte-Wold miniszterelnök korábbi nyilatkozatát, hogy Etiópia nem küldött csapatokat a Szomáliai határra. Ellenkezőleg: Szomália végez csapatösszevonásokat a határ mentén. Az etióp miniszter arra is hivatkozott, hogy az Afrikai Egységszervezet minisztertanácsa nem volt hajlandó megvitatni a Szomáliai követelést. Etiópia nem fogad el semmiféle közvetítést, és nem hajlandó tárgyalni a Szomáliai igényekről. Vasárnap közölték, hogy egy öttagú bizottság fog közbenjárni az etióp—szomáliai viszály elsimítása érdekében. E bizottság meghívására tegnap Addisz-Abebába érkezett Mohammed Sziad Bare, a Szomáliai forradalmi tanács elnöke. A repülőtéren maga Szelasszié császár köszöntötte nagy tiszteletadással. Minthogy a helyzet még mindig tisztázatlan, nem tudni, hogy az értekezlet a tervezett időpontig befejezi-e munkáját. Rendőrök és lázadó földművesek összecsapása Guatemalában Tizenheten életüket vesztették a katonai rendőrség és mintegy ezer paraszt fegyveres összecsapásában Guatemala keleti vidékén. A parasztok több magánbirtokot megszálltak. Az összeütközésre az adott okot, hogy a rendőrök le akarták tartóztatni a lázadó parasztokat. Heath látogatása az NSZK-ban Edward Heath brit miniszterelnök tegnap kétnapos magánlátogatásra Nyugat- Németországba utazott, hogy nem hivatalos megbeszéléseket folytasson Willy Brandt kancellárral. Megvitatják a Közös Piac, az európai biztonság, az Atlanti Szövetség és a Kelet—Nyugat viszony kérdéseit. Guinea-bissao-i szabadságharcosok sikeres akciója Dakarból jelenti az AFP. Guinea-Bissao függetlenül mozgalmának harcosai : ország déli részében elhaltak egy katonai tárt, a portugálok egyik legntosabb tratégiai tornaszintját. A szabadságharcosok gyedmérői Luis Cabral, a mozilom vezetőségi tagja táváiban számolt be az Afrin Egységszervezet csúcsérkeztetének. Hafez Iszmail fogadta kairói nagykövetünket Hafez Iszmail, Szadat egyiptomi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, szombaton Kairóban fogadta Mihail Javorskit, hazánk egyiptomi nagykövetét — jelenti a Tanjug Kairóból. , A rövid, de szívélyes megbeszélésen véleményt cseréltek a két ország érdeklődésére számot tartó kérdésekről, a közel-keleti helyzetről és a Biztonsági Tanács küszöbönálló közel-keleti vitája MAGYAR SZÓ Munkásaink Franciaországban (2.) Itthonról is keveset törődünk velük VASÁRNAPI írásunkban az ideiglenesen Franciaországban dolgozó jugoszláviai munkások helyzetéről szólva elmondtuk, hogy az utóbbi időben tapasztalható némi javulás ellenére is harmadrangú embereknek tekintik őket, noha munkájukkal vitathatatlanul hozzájárulnak az ottani munkaadók vagyonának gyarapításához, közvetve pedig az egész franciatársadalom jólétének megteremtéséhez. Nyilvánvaló, hogy ezek a megállapítások vádolnak. Nem lennénk azonban tárgyilagosak, ha minden felelősséget egyoldalúan a franciákra hárítanánk. Embereink ügyével-sorsával itthonról sem törődünk eleget. A hazai illetékesek tétlensége, közömbössége (esetleg kampányszerű megmozdulása) még inkább elítélendő. Vonatkozik ez részben az államközi szerződések alkalmazásának elhanyagolására. A bilaterális egyezmények egymagukban ugyanis nem szavatolják a vendégmunkások jogainak érvényesítését. Végrehajtásukról folyamatosan gondot kell viselni. Másrészt nagyon fontos, hogy az ideiglenesen tőlünk távol élő munkásainkkal milyen közvetlen kapcsolatot tartunk fenn. Ez a feladat elsősorban a tömegtájékoztatási eszközökre hárul, de a honi társadalmi intitúciók támogatása és áldozatvállalása nélkül megoldhatatlan. A Franciaországban élő mintegy 100 000—110 000 jugoszláviai honpolgár a rokoni szálaik kivételével szinte alig tart kapcsolatot hazájával. Egy szakszervezeti felmérés három okkal magyarázza ezt a fonákságot: nagyon kevés hazai sajtóterméket küldünk számukra; annak a kevésnek az árusítása is megoldatlan probléma, vannak vidékek, ahol egyáltalán nem lehet jugoszláviai újsághoz jutni, és harmadsorban — diplomáciai képviseleteink tapasztalata szerint — honfitársaink nem mutatnak különösebb érdeklődést a hazai sajtóra való előfizetés iránt. EGY ALKALOMMAL, amikor idegenbe szakadt jugoszláviai munkásokról írtunk, azt mondtuk: „A tájékozatlan ember elveszett ember”. A Franciaországban élő polgártársaink esetében kétszeresen érvényes megállapítás ez. Ha itthonról nem törődünk velük, el fogjuk veszíteni őket, mert a francia ..társadalom „beolvasztási” érdekeltsége nem titok, az ilyen irányú törekvések mind kifejezettebbek, kiváltképpen a kiskorúak felé. Franciaországban, más nyugati államoktól eltérően, az illetékesek nem mutatnak érdeklődést és támogatást sem nyújtanak a vendégmunkások nemzetiség szerinti közösségi életének megszervezésére. Emiatt munkásainknak sehol sincs alkalmuk a társas együttélésre. Pedig körülményeikre való tekintettel nagy szükségük van rá. Diplomáciai, konzuláris képviseleteink és a hazai illetékes intézmények közreműködésével a különféle (művelődési, szórakozási, sport stb.) egyesületekben olyan tevékenységet fejthetnének ki, amely szorosabbra fűzné a hazával való kapcsolataikat. Különösen kényes a külföldön tartózkodó, iskolás korú gyerekek ügye. Az előbb már említettük, hogy a francia társadalomba való beolvasztásuk szinte akadálytalanul folyik. A francia hatóságok azonban újabban nem zárkóznak el ennek a problémának a rendezésétől, a teendők tehát miránk várnak. Ha idehaza előteremtjük végre az anyagiakat, ha egyetértésre jutunk az oktatási programot illetően, és ha pedagógusokat tudunk toborozni és küldeni, akkor úgyszólván semmi akadálya a gyerekek anyanyelvű pótoktatásának. Állampolgáraink franciaországi helyzetével nemrégen foglalkozott az országos szakszervezeti tanács külföldi foglalkoztatásügyi bizottsága is. Megoldást keresve ezekre a problémákra, az eddiginél szorosabb együttműködést fog szorgalmazni a Francia és Demokratikus Munkásszövetséggel (CFDT) és az Általános Munkásszövetséggel (CGT), főképpen azért, hogy munkásainkat minél nagyobb számban bekapcsolhassák a francia szakszervezetek tagságába. A francia szakszervezetek funkcionáriusai ugyanis már több ízben elmondták, hogy a jugoszláviai munkások távol tartják magukat tőlük, és passzivitásukkal nem ritkán megalkuvásukkal majdnem lehetetlenné teszik az érdekeikért folytatott harcot. B. F. Magyar szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba Ma újvidékre látogat Belgrádból jelenti a Tanjug. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának meghívására Nemeslaki Tivadar vezetésével tegnap Belgrádba érkezett a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A két ország szakszervezeti képviselői tárgyaltak a személyi jövedelmek képzéséről és elosztásáról és ezzel kapcsolatban a szakszervezetek szerepéről. Ma a magyarországi vendégek Újvidékre látogatnak, és megbeszéléseket folytatnak a Vajdasági Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsában és a Jagoslatban. I OLYANOK VOLTUNK MINT AZ ÁLLATOK ! Amerikai katonák vallomása Vietnamról (18) Egy alkalommal egy vietnami nővel beszélgettem. Ő mondta el, hogy amikor az emberek megpillantják az amerikai helikoptereket, azonnal futásnak erednek, attól félnek, hogy megölik őket... Hogy ezt a kétféle magyarázatot figyelembe veszszük... nyilvánvaló, hogy a civilek egyáltalán nincsenek irigylésre méltó helyzetben ... Ha utunkba került valaki, akiről feltételeztük, hogy Vietkong-harcos ... máris halott volt. Láttam azokat a kunyhókat, amelyeket CS mérges gázzal árasztottak el... Az embereket kiűzték a kunyhókból ... és természetes, hogy igyekeztek szertefutni, mivel ki lesz bolond, a gázban állni és órákon át belélegezni... Az emberek kimenekültek a kunyhókból, mi pedig lelövöldöztük őket... Volt ott egy nagy folyó Saigontól északra... De arra sem emlékszem pontosan, hogy északra-e vagy pedig délre volt, a nevére sem emlékszem ... pedig a folyón túl... az égvilágon semmi sincs... A térképen száz meg száz helységnév volt bejegyezve ... mindenféle nevek, de amikor elrepültünk a térség fölött, megbizonyosodhattunk róla, hogy ott már semmi sincs... Mindent eltöröltek a föld színéről. — Az első hadművelet alkalmával..., amelyben magam is részt vettem... betörtünk egy faluba, amelyet „öt Ujjnak” neveztek... Tipikus „zártkörű” művelet volt. Ezt a következőképpen hajtják végre: körülzárják a falut és átfésülik... Ha valaki menekülést kísérel meg ... mindenütt katonákba ütközik, akik körülzárják a falut és lelövik ... Amikor betörtünk a faluba, ránk lőttek... de nem volt veszteségünk. A végén azonban sok agyonlőtt vietnamit számoltunk össze. A faluban nem találtunk fegyvert... Másnap reggel ismét körülkerítettük a falut... mindent összeszedtünk, mindenkit összetereltünk ... a civileket és a hadifoglyokat... mindenkit, nőket, gyermekeket, férfiakat, válogatás nélkül... Körülbelül ötvenen lehettek ... és egyszerűen kitelepítették őket... egy egészen más helyre. — Magukkal vihették holmijukat? — Amikor összetereltük őket, ott kellett maradniuk, ahol voltak, nem térhettek vissza a motyójukért, mert hát sohasem lehet tudni, hogy mit hoznak magukkal... legalábbis így gondolkodtam én abban az időben ... Tehát, amikor elindultak, csak azt vitték magukkal, ami rajtuk volt. — Más szóval, minden vagyonuk a faluban maradt? — Így volt... Keresztül vonultunk a falun és mindent elpusztítottunk... Leromboltuk a kunyhókat, a falakat... egyszerűen mindent tönkretettünk. Fegyver után kutattunk, de semmit sem találtunk. Ezután mindent felgyújtottunk, ami éghető volt... — Egy másik alkalommal foglyul ejtettünk néhány embert, akikről úgy gondoltuk, hogy Vietkong-harcosok... és a főhadnagy, aki összeszedette őket, rádión megkérdezte a századost, hogy mi történjen velük. A százados egyszerűen megismételte a parancsot, amit az ezredes adott ki azon a reggelen: Lőj le mindent és mindenkit, ami csak mozog... A főhadnagy leejtette a fülhallgatót... A Vietkong-harcosokra pillantottam... az állítólagos Vietkong-harcosokra és ... Két ember egy tizilenkilenc év körüli lányt vezetett ki egy kunyhóból... nagyon csinos volt... Nem volt rajta semmi ruha, emiatt feltételeztem, hogy megerőszakolták, ami egyébként a nőkkel szemben megszokott dolog volt. A lányt odavezették a csoporthoz... a többi asszonyhoz, a gyerekhez, és öt katona több géppisztolysorozatot lőtt beléjük ... így történt... Amikor egy másik tiszt odaérkezett, szinte magán kívül volt... Úgy látszik, hogy naiv volt, vagy valami hasonló... hitt a hősi amerikai ideálokban ... és ... majdnem beleőrült. Azzal fenyegetőzött, hogy jelentést tesz a legmagasabb fórumoknak__ Később, amikor megnyugodott, másnap már semmit sem beszélt erről. Másnap ismét bevetettek bennünket, és mindez elmosódott a háború zűrzavarában ... (Folytatjuk) Kedd, 1973. május 29. Eredményesen zárultak a rawalpindi tárgyalások Pakisztán és Bangladesh körülbelül 10—10 ezer menekültet cserél ki Delhiből jelenti a Tanjug. Az ENSZ menekültügyi főbiztosához közel álló körökben úgy tudják, hogy eredményesen zárultak a rawalpindi tárgyalások a pakisztáni és a bangladeshi civilek kicseréléséről. Sadrudin ENSZ-főbiztos ma a bangladeshi kormány megbízottjaival folytatja megbeszéléseit. Pakisztán és Bangladesh Waldheim ENSZ-főtitkár közbenjárását kérte kisebb számú polgári személy kicseréléséhez. Pakisztánnak mintegy 11 000 bengáli, Bangladeshnek 10 000 pakisztáni állampolgár hazatelepülését kell lehetővé tennie. Minthogy a két ország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, a hazatelepítést az ENSZ közreműködésével fogják végezni. A két országnak tízszer annyi civilt kell kicserélnie, mint amennyiről most tárgyalások folynak. Szakszervezeti küldöttségünk Ankarába utazott Belgrádból jelenti a Tanjug. Milan Vukašinovićnak, a JSZSZ Tanácsatitkárának vezetésével tegnap Ankarába utazott a Szakszervezeti Szövetség Tanácsának küldöttsége. Részt vesz a török szakszervezetek kilencedik kongresszusán. Rogers Jamaicában Az argentin parlament is jóváhagyta a közkegyelemről szóló törvényt Buenos Airesból jelenti az AFP. Héctor Campora, az új argentin köztársasági elnök tegnap aláírta a közkegyelemről szóló törvényt, amelyet reggel a parlament mindkét háza megszavazott. Most történt meg először, hogy az argentin parlament egyhangúlag, közfelkiáltással fogadott el egy törvénytervezetet — közölték hivatalos helyen Buenos Airesban. Az Associated Press jelentette Kingstonból, hogy William Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap p esti Jamaicába érkezett, majd megbeszéléseket folytatott Michael Manley miniszterelnökkel és más felelős tisztségviselőkkel. Rogers a kingstoni repülőtéren kijelentette: bízik benne, hogy Jamaica fontos szerepet fog betölteni az amerikai államok új szervezetében. Az amerikai külügyminiszter hétfőn este visszautazott Washingtonba.