Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 148-160. szám)

1973-06-10 / 157. szám

2. oldal fe­lá­lls .csúcsértekezlet előkészületei növekszik az el nem kötelezettek befolyása a világfolyamatokra A zambiai külügyminiszter nyilatkozata a Tanjugnak Az e­­ nem kötelezettek lusakai csúcsértekezletének vendéglátója, Zambia örül, hogy egyre növekszik az el nem kötelezettség mozgalmához csatlakozó orszá­gok­­száma, valamint befolyásuk a világfolyamatokra — jelentette ki a Tanjug tudósítójának Mutenda zambiai külügyminiszter. A­ miniszter a továbbiak­­ban elmondta, hogy az el­őrem kötelezettek nagy erőfe­szításokat tesznek, hogy a gyakorlatban is érvényt sze­rezzenek a megállapított el­veknek, s igyekezetük első­sorban­ gazdasági vonatkozás­ban nyilvánulnak meg, amely tárgykörre vonatkozóan Zam­bia több javaslatot készített elő az algíri csúcsértekez­letre. A zambiai helyzetről szól­va Mutenda kijelentette, hogy országa átvészelte a leg­nehezebb időszakot, jóllehet még mindig vannak áruszál­­lítási nehézségek. Hogy or­szága sikeresen ellen tud áll­ni a rhodesiai kisebbségi kor­mány zsarolásának, az első­sorban a nemzetközi közös­ség önzetlen segítségének kö­szönhető — mondta Muten­da. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a dél-afrikai hata­lombitorlók és salk­sburyi híveik Zambia szilárdságá­nak láttán még hevesebben fenyegetőznek, s valószínű, hogy meggondolatlan lépé­sekre szánják rá magukat, amelyek beláthatatlan követ­kezményekkel járhatnak. Végezetül a zambiai kül­ügyminiszter igen kedvező­en nyilatkozott Zambia és Jugoszlávia kapcsolatairól, és kijelentette, hogy viszo­nyuk egyre eredményeseb­ben fejlődik. Ami pedig a nemzetközi politika kérdé­seit illeti, nincs olyan kér­dés, amelyben a két ország nem értene egyet. Elnöke és miniszter­­elnöke is lesz a görög köztársaságnak Az­ új alkotmánnyal egy­ időben a köztársasá­gi fő elnök személyéről is döntenek a népszavazáson A görög köztársaságnak, amelyet egy héttel ezelőtt ki­állott ki Papadopulosz kor­mánya, elnöke és alelnöke va­lamint kormánya lesz — áll a kormányfő hivatalának köz­leményében. Sztamatopulosz tájékozta­tásügyi miniszter a közle­ményt ismertetve hangsúlyoz­ta, hogy a görög hatalmi rendszer már teljesen kiala­kult, és többé semmi lehető­ség sincs rá, hogy a régi rendszer visszatérjen. Mint mondta, a küszönbönálló re­ferendumon a népnek nem arról kell nyilatkoznia, hogy helyesli-e a királyság meg­szüntetését és a köztársaság kikiáltását, hanem jóvá kell hagynia vagy el kell utasí­tania az elnöki köztársaság új struktúráját. Az alkotmányfüggelékek­hez csatolt szöveg talmazza a köztársasági elnök, tehát Georgiosz Papadopulosz ne­vét. A szöveg jóváhagyása egyszersmind Papadopulosz elnökké választását is jelen­ti a következő hét évre. Va­lószínűnek tartják, hogy az alelnöki tisztséget Papadopu­losz munkatársa, a mostani kormány alelnöke Patakosz fogja betölteni. Norodom Szihanuk Belgrádiján (Folytatás az 1. oldalról! hagyományos barátság fűz, már annak alapján­­is, hogy közösek a szabadságról és az el nem kötelezettségről al­kotott eszméink — jelentet­te ki Szihanuk herceg az új­ságíróknak a repülőtéren. Jugoszlávia és a Kambod­­zsai Királyság régi jó bará­tok — folytatta Szihanuk herceg, s hozzátette, hogy a két országot és népeit a har­ci szolidaritás erős szálai fűzik össze. A herceg el­mondta, hogy Tito elnököt és a jugoszláv kormányt tá­jékoztatni fogja a kambod­zsai helyzetről, és szeretne tanácsokat kapni a további harc folytatására vonatkozó­an, hogy elérhessék a kitű­zött célt: Kambodzsa nemze­ti függetlenségének helyre­állítását. Hozzátette, hogy Tito elnöktől részleteket sze­retne hallani az el nem kö­telezett országok tevékeny­ségéről, amelyeknek az al­gíri csúcstalálkozó előtt egye­síteniük kell erőiket a kö­zös eszmék valóra váltása végett. Brandt lemondta názáreti útját Willy Brandt nyugatnémet kancellár, aki csütörtök óta Izraelben tartózkodik, le­mondta szombatra tervezett názáreti és még néhány más galilei városba tervezett út­ját. Mint az AFP hírügynökség közli, valószínű, hogy a kancellárt kimerítette izraeli látogatásának eddigi tempó­ja, úgyhogy a szombati napot inkább a Ginoszar kibucban tölti. ­ A tűzimádó jezidák Bagdadi levél a Magyar Szónak rákot talán a világ egyik legvegyesebb népe lakja, erede­tük, vallásuk, hagyomá­nyaik és szokásaik nagy el­téréseket mutatnak. Ha az ország földrajzi fekvését, tör­ténelmét vesszük figyelem­be, nem is csodálkozhatunk ezen. Arábia hatalmas siva­taga mellett Mezopotámia mindig az „élet földje” volt, ahol nap is van, víz is van, s a föld majdhogy magától ontja a bő termést. Nyolcvanezer éves csont­vázakat is találtak itt, s azóta sokféle ember megfor­dult erre. A népek vándor­lása részben, sőt jórészt az előző népcsoport kipusztulá­sát jelentette, de mégis min­dig maradtak, akik beolvad­tak a hódító népbe, vagy kellő alkalmazkodással to­vább éltek közte, részben megtartva sajátos jellegü­ket. Ne akadjunk fenn te­hát rajta, ha sokféle, szá­munkra érthetetlen, sőt gyakran teljesen idegen hang­zású nyelveket hallunk Bag­dad, a főváros utcáin. De ha Észak-Irakban já­runk, ott még gazdagabb nyelvskálával találkozhatunk. Éppen ilyen sok színt mu­tat a vallási és felekezeti megosztottság is. Számtalan vallásuk nálunk Európában nemcsak hogy nem létezik, de csak kevesen ismerik. Ezért választottuk ki a leg­furcsábbak közt is a legfur­csábbakat, ezeket szeretném dióhéjban bemutatni. Az el­lentétek állítják egymás mel­lé a tűzimádó jezidákat és a folyóvizet imádó száblá­­kat. Társadalmi és kulturá­lis helyzetük is az iraki tár­sadalom két végletét adja: a jezidák az észak-iraki hegy­vidék nomád pásztorai, a dél-iraki síkságon élő szá­­blák viszont az iraki képző­­műipar úttörői, nemcsak mesterei, hanem művészei is. Különösen ügyesek a ne­mesfémek megmunkálásá­ban. De mindkét vallást, amelyhez külön nyelv is fű­ződik, rendkívül furcsa szo­kások is jellemzik. A tűz menti meg az embert Szóljunk először a jezi­­dáikról. Többnej­űségbe--;~ él­nek. Legjellegzetesebb f­érfi­­nevek náluk az Ali, Khidhr, Umar, ami — és még sok más — arra utal, hogy kö­zelebb állnak a mohamedán valláshoz, bár az iszlám kö­zösség eretnekeknek, pogá­nyoknak tartja őket. A zá­­raastriánizmus és a mani­­cheaizmus követői (Zarat­­husztra körülbelül i.e. VII. században élt vallásalapító, vallásának alapja a jó és a rossz harca. Mani a III. szá­zadban alapított vallást). A jó cselekedetek jelképe a fény és a világosság, ezért vigyáznak a tűzre, ami meg­menti az embert az „örök sötétségtől”. Rettegnek a sá­tántól, ezért szolgál az „örök tűz” lelki biztosítékként, hi­szen hitük szerint a sátán a pokol, azaz az örök sötét­ség lakója, amely fél a­ vi­lágosságtól, menekül tőle. Fanatikusok. Kerülnek min­den szót, amelyben a sátán szó (arabul sheitán) mással­hangzói szerepelnek, tehát a jezidák nem ejtik ki az „sh-t-n” hangokat tartalma­zó Szavakat. Babonás félel­mek rabjai. Van két titkos könyvük: az egyik a Fekete Könyv, a teremtés általuk elképzelt formájáról és a ter­ményekről szól. Ezt a köny­vet a vallásalapító Sheik Ali ibn Muszáf írnak (az 1162- ben meghalt damaszkuszi születésű Omajád utódnak) tulajdonítják. A másik titkos könyvük kinyilatkoztatáso­kat tartalmaz. Sheik Hassan Al-Bakri az „Isten és az örökkévalóság” témáját dol­gozta fel benne. Egyéb vallási szertartásaik is erősen pogány jellegűek. Imáikhoz sohasem hiányzik a dob és a furulya. Érdekes egyvelege ez a perzsa, tö­rök, kurd és arab szokások­nak, öltözetükben és társa­dalmi szokásaikban, sőt nyel­vükben is sok a kurd jel­leg, valószínű tehát, hogy ők is indiai eredetűek, mint a kurdok, származásuk azon­ban mind a mai napig — főleg a jezidák kulturális el­maradottsága­­miatt — nem­­ igazolódott be. Szigorú sza­bályuk, hogy csak maguk közt házasodhatnak — s ez­zel kizárják az idegenekkel történő vérkeveredést, még zártabb kört teremt, amely a fanatizmusukkal és az eb­ből eredő titoktartásukkal együtt nem adott rá lehető­séget, hogy tudományosan alátámasztott képet kapjunk róluk: honnan származnak? Justinianus naptárát hasz­nálják, ami annak bizonyí­téka, hogy a bizánci Török­országgal szoros kapcsolatuk volt. Furcsa jelenség ez Ará­biában, hisz a nomád bedui­nok — még a pogány kor­,­ban is — a későbbi moha­medán naptár holdhónapjai szerint mérték, az időt. Találkozás Tahszen herceggel Fanatizmusuk az étkezés­re is kihat. Sok a számukra tiltott étel, például a disznó, a szarvas, és a csirke húsa, valamint a fejes saláta, bor­só, mindenféle velő és hal. Furcsa fanatizmusuk egyik jellemzője, hogy irtóznak a kék szín minden árnyalatá­tól. 1973. február 28-án igen szerencsétlen találkozásom volt Halálában (Észak-Irak) Tahszen herceggel, a jezidák királyával — éppen kék ka­bát volt rajtam. Látszólag nem zavarta a kabátom szí­ne, de — mint kísérőim mondták — ezért nem hí­vott meg rezidenciájába, így hát nem találkozhattam a családjával. Tahszen herceg magas, vál­las, kemény ember, 42 éves, hosszú szakálla keretbe fog­ja az arcát. Mindössze négy osztályt végzett, de kitűnően beszél angolul. Elmondta, hogy minden nyarat Euró­pában, főleg Angliában tölt, nem csoda hát, hogy művelt ember benyomását kelti. Két felesége van. Legidősebb fia 17 éves, középiskolás, de már nős, sőt van egy fél­éves kislánya is. Íme, ahol van pénz — és nem is ke­vés! — ott még az sem ne­héz, hogy a fiú összeegyez­tesse az iskolapad napi ese­ményeit a családi örömök­kel. Ezen kiváltsága azonban csak ennek a családnak van meg. A tűzimádók általában Irak legszegényebb és min­den értelemben legelmara­dottabb lakosai. A múlt században nagy harc indult meg ellenük. Az oszmán helytartó, Tahir pa­sa, ki akarta pusztítani a „pogány” jezidákat, 1866-ban irtó hadjáratot indított elle­nük. Átvészelték. A­­ hegyvi­dék, ahol élnek, jó védel­met ad, sok benne a bar­lang. Ma körülbelül 19 000 jezi­­da van Irakban, Iránban, Szíriában és Törökország­ban. Általában pásztorkodás­sal, újabban — az általános fejlődés következtében — mezőgazdasággal foglalkozó, hegyi telepeken és a völgyek­ben levő falvakban, élő nép. Korábban bűnnek tekintet­ték a tanulást, de ma már a jezidák zárt világába is betört a kultúra, és évről évre mind több tanuló jár a nagy harcok árán létreho­zott ismereteket nyújtó isko­lákba. De ahol ma már alap­ismereteket tanítanak, hol­nap vagy holnapután jön a többi is. Fel fognak épülni a középiskolák is a jezida ifjak számára, s idővel a bagdadi vagy a szuleimá­­nigéi egyetemre is mind több jezida fog bekopogtatni... Mert a fejlődést feltartóz­tatni lehet, de megállítani nem. Ágnes AL-KURAYSHI Tahszen herceg MAGYAR SZÍI Vasárnap, 1973..június Iff. pTrmiiimiiiiiiiiimiiiiiiinramiimnniiinmniimiimTTTmiuiifflfflfflffllflffliffiiítTmmTT SZÜDÁNI hétköznapok (|1111М11ПШ1МММ1П1Ј1М11П1111П1111111111ШПШШ1Ш1ПШШ1Ш11ШШШиШШШШШ1Ш1Ш (8) Az említett ételeken kívül a szudáni konyha tartozéka még a töltött paprika, a töltött káposzta és a paprikás. Az arabok ezeket az ételeket a maguké­nak mondják. A bab mindennapi ételük, de nem az általunk fogyasztott fehér ba­bot használják, hanem a barna színű egyip­tomi babot. Az édességek jellemzően orientális jellegűek. A mi ízlésünk szerint minden túl édes. Nyilvánvaló, hogy az édességek készítését a törököktől tanulták el. Amit egy macedóniai cukrászdában megtalá­lunk, azt ehetjük Szudánban is, esetleg más név alatt. Leggyakoribb édességek a szambuksza, pasztri és a basztá. Jegyez­zük meg, hogy a szudániak korántsem ra­jongnak a mi süteményeinkért. Feleségem több ízben készített vendégeink számára édességet, de csak módjával eszegettek belőle. Főleg a csokoládés sütemények szo­katlanok számukra. Felsorolhatnánk még jó néhány ételt, de vegyük figyelembe a tényt, hogy nincs szándékom szakácskönyvet írni, és ízelí­tőnek ennyi is elég Szükségesnek tartom megállapítani azt is, hogy mindez arra a körre vonatkozik, amelyikben mozogtam. Hét-nyolc fajta étel elkészítéséhez persze megfelelő pénz is kell, amit a Gezirán la­kó tisztviselők és inspektorok elő is tud­nak teremteni. A szegények étrendje De láthattam a szűkös viszonyok között élő szudániak életét is. Az egyszerű arab paraszt és munkás házában a sok fogá­­sos reggeli és ebéd bizony erősen leegy­szerűsödik. Marad a kiszta a mártásokkal, a hús csak ünnepi vendég. Az idénymun­­munkások eledele többnyire csak leforrá­zott dumliszt — olyan puliszka féle —, amelyet némi olaj vagy faggyú tesz egy kissé csúszósabbá, néha pedig néhány zsí­ros béldarab „ízesíti”. 1967 tavaszán épült föl az irodám lakó­házunk udvarán. Ekkor megfigyelhettem, milyen kevéssel beéri a szudáni szezon­­munkás. A munkások a Felső-Nílus tarto­mányból származó, nuer és shiluk törzs­­­­beli négerek voltak. Velük volt egy asz­­szony is két gyerekkel, a nő az egyik mun­kással élt együtt. A család a garázsban húzódott meg éjszakára. Egy szál vékony pokróccal takarózva, holott a januári és februári hajnalok bizony hűvösek, a hő­mérő tíz fokra is lemegy. Néhány horpadt edényben és egy teafő­zőben készítették el ételüket. Két tégla között raktak tüzet, az udvaron összesze­dett gallyakból. Az edényeket a téglákra állították és megvolt a hevenyészet kony­ha, főtt az étel. A menü darakása, néhány béldarabbal ízesítve. A belet a közeli hen­testől vették, ez a legolcsóbb „hentesáru”. A „húsanyagot” be kellett osztani. A belet tehát megszárították a napon, szárítás köz­ben a legyek százai lepték, de ez nem je­lentett bajt, jóízűen megették. A kemény­re száradt belekből minden alkalommal le­törtek néhány darabot, nem ették tehát üresen a darakását. A kása mellé még tea járult és a táplálkozás gondját ezzel el is vetették. Természetesen a munkatempó sem valami szédítő, erről azonban hallga­tunk, hiszen erről nálunk is volna mit be­szélni. A munkaidő egy része a tók igazgatásával múlik A ruházkodással kapcsolatban elsőnek vegyük a szebbik nemet. Két okból is: a női ruha mindig érdekesebb, meg azután a női öltözék sokkal jobban megőrizte ere­deti jellegét. A szudáni hölgyek legerede­tibb és egyben legdrágább ruhadarabja a téb. Már többször is szóba került ez a ki­lenc méternyi kelme, de toldjuk meg a mondandókat még néhány szóval. A tób beszerezhető a szivárvány összes színeiben, lehet sima vagy mintás. Főleg a halvány színek divatosak. A­ szélén ki van hímez­ve. (Folytatjuk) Konstantin: Visszatérek még Görögországba A görög exkirály aggódik a letartóztatott tisztek sorsa miatt Rómából jelenti az AFP. Konstantin görög király pénteken este az olasz tele­víziónak adott interjújában közölte, hogy a NATO felelős katonai és politikai tényezői­től kérte, lépjenek közbe a görögországi helyzet rende­zése végett. — Kértem,­­ hogy indulnn­nak nyomozást a letartózta­tott tengerésztisztek sorsának kivizsgálása ügyében és hogy a vizsgálat eredményeit hozzák nyilvánosságra — mondta a király. Hozzáfűzte, hogy teljesen biztosra veszi, hogy vissza fog térni Görög­országba.

Next