Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 148-160. szám)

1973-06-13 / 160. szám

Szerda, 1973. június 13. El kell oszlatni a kételyeket A Sombor Kombinát politikai aktívája a társulásról tárgyalt A Sombor Mezőgazdasági- Ipari Kombinát politikai ak­tívája szerdán 6 órás vita után sem tudott állást fog­lalni a mezőgazdasági szer­vezetek társulásáról szóló ja­vaslatról. Az értekezlet rész­vevői mégis leszögezték, hogy a kombinát pártszerve­zeteinek június 12-éig meg kell tárgyalniuk a társulás gazdasági indokoltságát, va­lamint a társulásra vonatko­zó önigazgatási egyezményt. Svetozar Božičković mér­nök, a kombinát vezérigaz­gatója indította meg a vitát. Hangsúlyozta, hogy az in­tegrációnak roppant nagy je­lentősége és előnye van a község mezőgazdaságának szempontjából. Megjegyezte azonban, hogy az új Bačka kombiinát közös szakszolgá­latainak a társadalmi meg­állapodáshoz kell magukat tartaniuk, mert ellenkező esetben problémák keletkez­hetetek. Az igazgató tudatta végül a részvevőkkel, hogy az integrációt előkészítő bi­zottság elfogadta a Sombor kombinát pártszervezete tit­kárságának igen sok észre­vételét, de némely javasla­tokkal nem értett egyet. Et­től függetlenül a Sombor kombinát dolgozóinak nyu­godt lelkiismerettel a társu­lásra kellene szavazniuk. Jovan Djeric mérnök is támogatta a javaslatot, amely az alkotmányfüggelékek ér­telmében taglalja a társu­lást. Véleménye szerint a község 4 mezőgazdasági szer­vezetének egyesülésével át lehet térni a szigorú szako­sításra, fejleszteni lehet a földművelést és sor kerülhet a földterület tagosítására. A jószágtenyésztést is egyesí­teni lehet, továbbá egy mun­kaszervezetben a helye a fel­dolgozó iparnak is. Franja Barak véleménye is az volt, hogy a gazdasági felmérés bebizonyította ugyan a társulás szükségességét, de hiányosnak találta a beter­jesztett önigazgatási egyez­ményt. A volt a véleménye, hogy előbb orvosolni kell a bajokat. Síkraszállt az in­tegrációért, de szerinte csak akkor kerülhet rá sor, ha az integrációt előkészítő bizott­ság elfogadja a kombinát némely javaslatát. Rade Vukelić, Slavko Vu­­jic és Djordje Gradinac ki­vételével a felszólalók véle­ménye szerint a helyzet még nem érett meg a társulásra. A társulási javaslat megvi­tatásának elhalasztását java­solták és biztosítékot köve­teltek arra, hogy a Sombor kombinátnak nem lesznek nehézségei a személyi jöve­delem kifizetésével az integ­ráció után sem. Dane Boca, a tartományi pártbizottság küldötte, Rad­i­­sav Koljenšić, a zombori köz­ségi párttitkár, továbbá Ma­to Babic, a községi szakszer­vezeti tanács tagja arra igye­kezett felszólalásában rámu­tatni, hogy a felszólalók kö­zül többen tévhitben van­nak. — A községi pártbizott­ság nem szorgalmazná a me­zőgazdasági szervezetek tár­sulását, ha ez valamelyikük kárára volna — hangoztat­ták. Az integrációval létesü­lő társult munka alapszerve­zetek kizárólag az alkot­mányfüggelékek értelmében határoznak a pénz felhaszná­lásáról és az új Backa kom­binát csak a többi munka­­szervezet beleegyezésével ve­het fel kölcsönt. Minden tár­suló fél továbbra is viseli az integráció előtt vállalt kö­telezettségei terhét. A társí­tott eszközöket senkinek sincs joga eltulajdonítani. Elhangzott továbbá, hogy a Sombor kombinát dolgozói­nak helyes megjegyzéseit fi­gyelembe veszi a továbbra is működő társulási bizott­ság, az olyan javaslatokat azonban nem fogadhatja el, amelyeket a három másik mezőgazdasági szervezet nem helyesel. Hangsúlyozták vé­gül, hogy az integráció kap­csán nem a rossz példákat kell emlegetni, hanem az in­tegráció előnyeire kell rámu­tatni, a problémák megoldá­sa pedig majd lehetővé vá­lik a négy munkaszervezet új közösségében. Aki kívülálló szemlélőként figyelte a politikai aktíva gyűlését, annak az a véle­ménye, hogy némely vitázó nem a saját belátása szerint beszél. Szavaikból érezhető volt, hogy félnek valamitől, talán attól, hogy a társulás­sal megtorpan a Sombor kombinát fejlődése. Megfe­ledkeztek arról, hogy ez a munkaszervezet jelenleg is a szolidaritási elvre alapozza működését, a társult munka alapszervezeteinek ebben a kombinátban nincs külön fo­lyószámlája, és a közös szak­szolgálat a közös folyószám­lán tartott forgótőkével ren­delkezik. Ha tehát a Som­bor kombinát folyószámláját zárolják, akkor egyik társult munka , alapszervezete sem fizetheti ki a személyi jö­vedelmet. Előfordulhat tehát az, amit némelyek az ülésen hangoztattak, hogy ha az új kombinát közös folyószámlá­ját zárolják, akkor még an­nak az alapszervezetnek sem jut pénz a kifizetésre, amely nem adott okot az ilyen in­tézkedésre. De a kombinát minden alapszervezetének ar­ra kell törekednie, hogy a folyószámla zárolására ne kerüljön sor. A közös szol­gálatot ösztönözni kell a fi­zetőképtelenség elkerülésére, az önigazgatási egyezmény­ben azt is meg kell határoz­ni, hogy a közös szolgálat alkalmazottai sem vehetik fel a személyi jövedelmet­ ad­dig, míg az alapszervezetek m­eg nem kapták. Ezek a kérdések tovább­ra is vitára adhatnak okot, de várható, hogy a Sombor kombinát pártszervezetei el­utasítják az integráció meg­akadályozására irányuló tö­rekvéseket és a kommunis­ták oda hatnak, hogy a kom­binát valamennyi dolgozója helyesen tájékozódjék és megbizonyosodjék arról, hogy a társulás elsősorban a dol­gozók érdekét szolgálja. V. J. Kljajicevón: Az integrációra szavaznak A zombori község legaktu­álisabb politikai eseménye ezekben a napokban az, hogy a Backa, Sombor, Kljajicevó kombinátok és a raszinai földművesszövetkezet politi­kai aktívái és pártszerveze­tei vitatják a társulásról szó­ló önigazgatási egyezmény javaslatát. Mint ismeretes, a javaslat elkészült, a köz­ségi pártbizottság magáévá tette és az érdekelt munka­­szervezeteknek elfogadásra javasolja. A Backa kombi­nát, a Klajicevói és Sombor birtok politikai aktívájának értekezletét már megtartot­ták, a kljajicevói helyi párt­­szervezet is napirendre tűz­te a társulási javaslat meg­vitatását. Íme, hogyan fogadták a javaslatot a kljajicevói bir­tok pártszervezetének ülé­sén. Milan , Miščević, ■ a birtok igazgatója olvasta fel a gaz­dasági érdekekre támaszko­dó önigazgatási egyezmény tervét, megmagyarázta a tár­sulás előnyeit és beszélt a társulandó mezőgazdasági szervezetek egymás közötti viszonyáról. Utána Veljko Simin, a községi képviselő­­testület elnöke fűzött ma­gyarázatot a javaslathoz, el­mondta, hogy a szakembe­rek, akik a javaslatot készí­tették, figyelembe vették minden társulandó mezőgaz­dasági szervezet érdekeit, a pénz átömlesztésére nem ke­rül sor, szavatolják minden munkaszervezet önrendelke­zési jogát. Azonban az együttműködést szorosabbra kell fűzni, mert eddig nem volt kielégítő a négy mun­kaszervezet között, a társu­lással olyan erős munkaszer­vezet létesül, amelynek nagy tekintélye lesz az egész országban. Lehetővé válik a növénytermesztés, gyümölcs­­termesztés és állattenyésztés fejlesztése, új­ létesítmények épülnek, lehetőség nyílik sok fiatal felvételére. Milan Miščević arról be­szélt, hogy a társuló munka­­szervezetek saját folyószám­lával fognak rendelkezni, Stevo Milašinović pedig hangsúlyozta, hogy az integ­ráció sikerében egy percig sem lehet kételkedni. Mila Pocrnic szerint az integrá­ciónak történelmi jelentősé­ge van a zombori község mezőgazdasága szempontjá­ból, meg kell értetni min­denkivel, hogy ez jelenti a jövőt. A község az említett munkaszervezetek felapró­­zottsága miatt maradt le a feldolgozó ipar kiépítésével. Djuro Čačić azoknak az ag­godalmát említette, akik a munkahelyüket féltik. Min­denkinek meg kell magyaráz­ni, hogy a kenyerét nem veszti el, sőt az integrációra azért is szükség van, mert még több munkaerőt kell elhelyezni. P-s DUNATÁJ A zombori Bačka tagszervezetei: Huszonöt kombájnt kapnak az aratásig A zombori Bačka Mező­gazdasági-Ipari Kombinát tagszervezeteinek az elmúlt évben nem volt elegendő mezőgazdasági gépük és emiatt késtek a vetéssel és a termést sem tudták ide­jében betakarítani. A gépál­lomány nagy része elavult, javításra szorul, alkatrészek hiányában azonban nem le­het mindegyiket üzembe he­lyezni, és ez is késleltette a földmunkálatokat. A hasz­nált gépek karbantartása igen költséges, kifizetődőbb újakat venni. A tagszerve­zetek tavaly mindössze 8 millió dinárt fordíthattak a termelés gépesítésének ja­vítására, mert a közös olaj­­gyár építésébe is be kellett fektetni. Az idén a jövede­lemből már többet vonhat­nak el gépesítésre. — A mezőgazdasági szer­vezetek erre az évre 15,49 millió dináros beruházást terveztek a termelés gépesíté­sére — mondta Ili­ja Kupre­­šanin, a Backa gépesítő szakosztályának főnöke. Hogy a munkálatokat idejében el­végezhessék, hektáronként 0,15 százalékkal kell növel­ni a traktorok teljesítőké­pességét. Ezt a célt tizenkét John Dire gyártmányú traktor beszerzésével érhe­tik el. Kapcsolható mező­­gazdasági gépeket is kell venni. A beruházás körül­belül 7 millió dinár. Az amerikai traktorgyár öt és fél évi részletre, 6,5 száza­lékos kamattal adja a gépe­ket. Valószínű, hogy mező­­gazdasági szervezeteinknek 20­ százalékos hozzájárulást kell fizetniük. A traktoro­kat azonban csak tavaszra szállítják.­­ Aratásig 25 Zmaj gyárt­mányú univerzális kombájn érkezik. A tagszervezetek egyidejűleg 40 pótkocsit kapnak a búza szállítására. Ha június 25-éig üzemké­pessé teszik minden arató­­cséplőjüket, jó idő esetén a mezőgazdasági szervezetek 17 nap alatt betakarítják a búzát. Félő, hogy alkatrész­­hiány miatt egyes kombáj­nok használhatatlanok. Az idén még 10 kukoricatörő­gépet is beszereznek a me­zőgazdasági szervezetek tár­sastermelőinek, valamint 1,5 millió dinár értékben ki­sebb mezőgazdasági felsze­relést. Nem valósul meg a cukor­répa-gépsor vásárlása, a re­­gőcei és a doroszlói földmű­vesszövetkezet tartott rá igényt. A cukorgyárak kö­zössége nem biztosíthatta a beszerzéshez szükséges devi­zát. Az Aleksa Santié-i és az őrszállási mezőgazdasági bir­tok, valamint a sztapári föld­művesszövetkezet a cukor­gyártól megkapja a cukor­répa-gépsort, mivel mintegy 200 hektár cukorrépát ter­melnek. Regőcén és Dorosz­­lón az idén jóval kevesebb cukorrépát vetettek. A Bac­­ka tagszervezetei közül az idén csak a nemesmiliticsi földművesszövetkezet nem végezhet beruházást, mert a múlt évet veszteséggel zár­ta.­­ A mezőgazdasági szer­vezetek a jövő évben is be­szereznek mezőgazdasági gé­peket. Növelni kell az uni­verzális kombájnok számát, hogy a magántermelők is idejében betakaríthassák a búzát és a kukoricát. Mind­ez a földművesek társulásá­tól, illetve a társult munka alapszervezetének megalakí­tásától függ — hangsúlyozta Ili­ja Kupremanin, V. J. Olcsóbb a malac­­ A legutóbbi pélmonostori vásáron gyér volt az érdek­lődés a malacok iránt. A fe­hér malac kilójáért 18 dinárt kértek. A Baranyka szövet­kezet vásárolt fel legtöbbet. A lovaik iránt is csökkent az érdeklődés,­ így a vágóhi­dak 12 dinárt fizettek kiló­jukért a korábbi 17 dinár helyett. A hízó borjú továbbra is drága, kilója 35 dinár, a vá­gómarha pedig 12 dinár. B. Sb Baranyában: A zöldtervben bíznak a szarvasmarhatenyésztők A Belse birtok kooperá­ciós osztályának sok gondot okoz, hogy csökken­­ a bika­hizlalás és a tehéntartás és nincs növendékjószág. A bir­tok pélmonostori tej­gyárá­ban arra panaszkodnak, hogy nincs elég tehén a kooperán­­soknál és azok nem szállít­hatnak annyi tejet, mint amennyire szükség volna a gyárban. A húskombinátban is panaszkodnak, nincs elég hízott marha, képtelenek a marhahús iránti növekvő ke­resletet kielégíteni. A drága növendékállatokból sínes elég. A birtok hercegszőlősi ha­tárában fekvő szarvasmar­ha-tenyésztelepén Lazo Ko­vác igazgatónál érdeklőd­tünk, milyen a jelenlegi hely­zet, miért nincs elég borjú? Kovác elmondta, hogy a tenyésztelepük­ szakosított te­nyészettel foglalkozik és éven­te 2500 borjút nevelnek fel. Főleg a Friz és Holstein ke­verék fajtát­­85 százalék­ban, valamint a Simentha­­lert nevelik. — Az üszőket ideális kö­rülmények között tudjuk ne­velni — folytatta Kovác —, mert jó legelőink vannak, ahova kicsapjuk őket, a birtok takarmánykeverő TMÁSZ- ától pedig külön, dúsított tápértékű keveréket kapunk. Istállóink korszerűen felsze­reltek, de a m­eglevő istállók­ban valamivel több mint 20 százalékos a túlterhelés, te­hát növendékjószág van elég. A tervvésztelep tavaly 22 dolgozót foglalkoztatott, a tavalyi évet több mint 1 mil­lió dinár tiszta jövedelem­mel zárta, a tervtúlteljesítés háromszoros is lehetett vol­na, de a birtoknak nincs pén­ze beruházásra, új istállók építésére, pedig ezekre igen nagy szükség van, mert a jelenlegi 2165 borjú mellett legalább még 2000-re lenne szükség. A jelenlegi állo­mányból 700 kerül majd a baranyai kooperánsok istál­lóiba, a tejtermelőkhöz, 1200 a farmon marad, 200-at el­adnak.­­• Sajnos, a tenyésztelep képtelen erején felül borjú­kat adni az igénylőknek. Ez mindaddig így lesz, amíg nem változik a jószágtenyész­tési politika. Külön fejeze­­tet érdemel a szarvasmarha­­tenyésztés, mert ez nem olyan rövid távú beruházást igénylő ágazat, mint a ba­romfi- vagy a sertéstenyész­tés. Itt évekről van szó, a beruházás­ pedig kockázattal jár. Mivel elfogadták a zöld­tervet, ahhoz fűzünk min­den reményt. Ha a terv meg­valósul, lesz jövője a jószág­tenyésztésnek Vajdaságban és Baranyában is. Ha hitelt kapunk, azonnal könnyebben lélegezhetünk, istállókat, kí­sérőobjektumokat építünk. Több növendékjószág jut az igénylőknek, nagyobb kapa­citással dolgozhat a húskom­binát, többet, kereshetnek a magángazdák — mondta Ko­vác. ,­­ó.­ Regöcei baromfi Boszniában A regöcei földművesszö­vetkezet tavalyi szerződést kötött a Szkopje környéki Belinbegovo baromfifarm­­mal. A szerződés értelmé­ben a belinbegovóiak öt évre kibérelik a regöcei szövet­kezet néhány épületét, ahol baromfifarmot létesítettek. Az idén összesen 37 000 csi­bét keltettek ki, a csibéket 4,5 hónapig nevelték, 33 000- ret darabonként 50 dinárért a jajcei Mladen Stojanovic Mezőgazdasági Kombinátnak adtak el, a többit pedig meg­tartották tojónak. A farmon összesen nyolcan dolgoznak, az egészségügyi ellenőrzést d­r. Ljubiša Savié végzi. S. V. A századik év készültéi „EUNT ANNI MORE FLUENTIS AQUAE”­Március idusa ritka ünnep volt a mi szá­munkra is. Nem gondolunk ezúttal világrengető ese­ményekre. A szabadságharc viharáról, a segesvári hősről, az új líra merész meg­teremtőjéről, Petőfi Sándorról, nélkülünk is zengedezik ország-világ. Csupán egy sze­rény, dolgos, kis öregasszonyról szeretnénk megemlékezni, aki ez évben, március 16- án lett 99 éves. Baranya legidősebb asszonya, a még min­dig ruganyos léptű Szabradié Leksa — ezen a nevezetes napon kezdte meg korát meghazudtoló szálfaegyenes testtartással 100. életévének taposását. Elérzékenyült, halk zokogással borult nyakamba a rózsás arcú, idős néni, amikor benyitottam hozzá. Azt hittem már — el­feledkezett rólam — rebegte meghatottan. Mondtam is a lányomnak: látod, Pela, hiá­ba sütöttük a tortát, hiába vártuk! Nem jött el, öreg este van már, — cserbenha­gyott bennünket!” — Ó, dehogy feledke­zem meg ilyen „pirosbetűs ünnepről” Lek­sa néni, drága! — siettem eloszlatni kéte­lyeit. Idő előtt szöktem meg kiskőszegi ba­rátaim vendégszerető hajlékából, csakhogy Pélmonostoron lehessek ezen a jelentős, nevezetes napon! Meg kellett várnom, amíg lezajlik a tyúkok etetése, nehogy megzavarjam Leksa nénit ennél a nagyon fontos aktusnál. Isten tartja meg nekünk sokáig, erőben, egészségben, százon túl is kedves néni!! Csakhamar előkerült a kisüsti házi pá­linka, az illatos likőrök, narancslevek­, za­matos, saját termésű borok, apatini sörök rengetegéből, mely alatt roskadozott a tisz­taszoba asztala. — Kisvártatva Leksa né­ninek hűséges segítőtámasza, Pero vihar­zott át a szomszédból, hogy ez alkalomból is — mint annyi sokszor —, kifejezhesse a néni iránt szűnni nem akaró tiszteletét, szeretetét. „Aranyos gyerek, minden nap meglátogat, pedig sokat kell ám tanulnia! Nem olyan, mint a többi fiatal, aki köszön­ni is elfelejt a magamfajta öregasszony­nak.” Meghitt, aranyjánosi hangulat lengte kö­rül a rögtönzött, családias vacsorát. Éhün­ket a nagy tál hamisítatlan házi kolbász és főtt tojás kívánatos ízzel, szomjunkat a korsó csillapította — borral. Nem vízzel! De, íme, kopognak. Nézz ki fiam, Pero! — riadt meg hirtelen a tökéletes hallású 99 éves néni. A megénekelt béna harcfi helyett — harmadik vendégként egy csinos, rokon­szenves fiatalember kívánt „szép jóestét”. Josip Mokricki, Leksa néni kedvelt albér­lője és a pélmonostori szövetkezet megbe­csült alkalmazott­ja. Szolid fiatalember hí­rében áll: nem iszik, nem dohányzik. Szi­gorú elveitől ezúttal kissé eltért. Egy korty bor erejéig. Ilyen sátoros ünnepen nem is lett volna illő vízzel felköszönteni az ün­nepeltet. De tévedés ne essék, az éleme­­dett korú Leksa néni is bort ivott felkö­szöntésekor. Miként nem tartja szentség­­törésnek a foghagymával, erősen fűszere­zett, csípős, paprikás házikolbász és a ke­mény tojás élvezetét, éppúgy a mérsékel­ten fogyasztott jó pálinkát, zamatos bort sem veti meg. A diétát is csak hírből is­meri, akár a magatehetetlenséget. Igaz, csontjai között orvul megbújt a köszvény, de ez az aggkori jelenség gyakran észlel­hető fiatalabb egyéneknél is; olykor ma­kacsul mellénkszegődve hűséges kísérőnk rifarad — egészen a sírig. Az idős néni makkegészséges szívét, erős szervezetét, fiatalos mozgását megirigyelhetné akár­hány ötvenéves. Hirtelen az órámra pillantottam: 10 óra múlt. Erőt kell gyűjtenem a holnapi nap­ra is, amikor Petőfit ünnepeljük az eszé­ki színházban. Csupa ünnep a világ! Viszontlátásra, Leksa néni, jövőre ilyen­kor! Tűnnek, múlnak az évek, folyóvízben rohannak, suhannak tova, de a 100. évi felé lépegető öreg néni bátran néz farkas­­szemet a rohanó árral... 3. oldal

Next