Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 148-160. szám)
1973-06-13 / 160. szám
— ■ ■ —...........--■■ .................................■•■ -- —-------- - — .... ..................... ^ Drága a piac Nem véletlenül mondják, hogy a piac a gazdasági helyzet fokmérője. Az érzékeli legjobban az áringadozást, főként pedig a drágulást s szinte csodával határos az az érték, amellyel a termelő, legfőképp pedig a viszonteladó megérzi, hogy mikor kell többet kérnie az áruért. Ha csak a hírét hallja annak, hogy esetleg megdrágul a hús, a cukor vagy éppenséggel a hűtőszekrény, az már elegendő számára, hogy a kétségbeesett fogyasztónak azt mondja: hja, kérem, drágul ám minden! Ha esik az eső, vagy szárazság van, netán jégverés volt valahol, az is annak a jele, hogy emeljük csak az árakat minél előbb. Ilyen állapotok között kóválygott a fogyasztó a vasárnapi zombori piacon, s nem tudta, hová is forduljon az árak hallatára. Az újkrumpli 6—8 dinár, a zöldborsó 8, a zöldség csomója másfél dinár, a gyümölcsről meg jobb, ha nem is beszélünk. A cseresznye 10 dinár, a földieper 10—12 dinár, az almahéj, mekkora üzletet csinált, aki elraktározta!) és a meggy 10 —15 dinár. Na, tessék vásárolni az emberi szervezetnek olyan szükséges vitamindús zöldségfélét, a gyerekek által immár hatványozottan "áhított gyümölcsöt! S hiába is említené a szerencsétlen fogyasztó, hogy hát itt van Kupuszina, a kerti vetemények mokkája, miért olyan drága mégis a főzelékféle, a termelő szinte azonnal megkontrázza: nehéz ám a földművelő emberek sorsa! A gyümölcs miatt talán még panaszkodni sem szabad, hiszen a zombori fogyasztó örülhet annak, hogy a szabadkai kofák ellátják a piacot, mert róluk más nem gondoskodik. Nincs versenytárs, szervezetlen a felhozatal, senki sem áll ki a fogyasztóért. Most tehát, hogy ismételten hangsúlyozzuk az ország legmagasabb képviseleti testületeiben: tehermentesíteni kell a gazdaságot, szerényen megkockáztatom a kérdést: tehermentesíti-e valaki a fogyasztót? Azt, aki hetente egyre kevesebbszer rójja már a zombori meg a többi piacot, azt, aki fejbe kólintva dülöngél el a gyümölcsárusok, a mészárszékek és a kirakatok előtt. Azt, aki már évek óta áhítja a zöldtervet meg a sok többi intézkedést, ideértve a gazdaság tehermentesítését is, s aki legközvetlenebbül megérzi rendkívül rapszodikus gazdasági helyzetünk minden változását. Nos, a fogyasztót mikor tehermentesítik már? P-s A Szakszervezeti Szövetség zombori községi választmányának tisztújító értekezletén részt vettek a község politikai vezetői, a községi képviselő-testület elnöke és a vállalati igazgatók, ezenkívül Djordje Cvetkovic, a Tartományi Szakszervezeti Tanács titkára is. Varga István, a községi szakszervezeti tanács elnöke beszámolt a pártlevélből és a Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa határozataiból eredő feladatokról. Elsőrendű feladatnak az alkotmányfüggelékek következetes alkalmazását és a gazdaságszilárdítást tüntette fel. A munkaszervezeteknek június végéig meg kell alakítaniuk az önigazgatási ellenőrző bizottságokat. A szakszervezeteknek foglalkozniuk kell az érdekközösségek önigazgatásával is. Újakat is kell alakítani, hogy a társadalmi alapok felhasználásában kifejezésre jusson a munkások hatása. A tájékoztatás a közvetlen önigazgatás fejlesztésének az alapfeltétele. Az üzemi szakszervezetek erre kevés gondot fordítottak eddig. A munkaszervezeteknek szeptember végéig létre kell hozniuk a tájékoztatási szolgálatot. Ebben a községi szakszervezeti tanács is segít. Az életszínvonallal kapcsolatos kérdések álltak az üzemi szakszervezetek tisztújító értekezletei érdeklődésének központjában. A stabilizáció nem hathat ki az életszínvonalra, legalább a mostani szintet meg kell őrizni. A társult munka alapszervezeteinek felül kell vizsgálniuk szociálpolitikájukat. A dolgozó lakáskérdését legkésőbb 15 éven belül kell megoldani, a foglalkoztatás növelésével pedig kiküszöbölni a szociális különbségeket. Dušan Vidović csonoplyai, és Rajko Bezbradica regöcei küldött a szociális különbségek keletkezésének okairól beszélt. A munkaszervezet jövedelme a termelési feltételektől is függ, ki kell egyenlíteni őket, mert a monopolisztikus helyzetben levő munkaszervezetek, azonos munkával nagyobb személyi jövedelemre és közfogyasztási alapra tesznek szert, mint a fejletlen munkaszervezetek. Vinka Ljubojev, a Zefir kötöttárugyár delegátusa hangsúlyozta, hogy a munkaszervezeteknek több pénzt kell fordítaniuk a dolgozók eszmei nevelésére, hogy tudatosan gyakorolhassák önigazgatási jogaikat. A választmány elfogadta javaslatát, hogy Tito elvtárs a JKSZ örökös elnöke legyen. Mile Mihajlovic, a vasutasok küldötte a munkaszervezettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szakszervezeteknek meg kell nevezniük azokat a személyeket, akik felelősek a kitűzött feladatok végrehajtásáért. Radislav Koljenšić, a KSZ községi bizottságának titkára a szakszervezetek alapvető feladatának tartotta a munkaszervezetek idei munkájának felmérését. Zombor gazdasági helyzete nem roszszabb a vajdasági átlagnál. Egyes gazdasági szervezetek — köztük kereskedelmi vállalatok is (a bezdáni Kotex és a zombori Zitocoop) —, azonban veszteséggel kezdték az évet. Slavko Vujic, a Sombor Mezőgazdasági-Ipari Kombinát küldötte síkraszállt a kommuna mezőgazdasági szervezeteinek társulásáért. A munkásokat még nem kapcsolták be a társulásról szóló vitába, és elítélte az eddigi vezetőségi szinten folytatott tárgyalásokat, amelyek nem vezettek eredményhez. Djordje Cvetkovic, a Tartományi Szakszervezeti Tanács titkára szükségesnek tartotta a szakszervezetek előkészítését a feladatok elvégzésére. Az eddigi akciók ugyanis nem voltak kellően előkészítve. A szakszervezet jól meglátta a problémákat, de nem volt ereje a megoldásra. A pártlevél megjelenése és a tartományi pártvezetőség 52. ülése óta javult a politikai helyzet. Az ellenséges elemek azonban azt állítják, hogy minden a régiben maradt, és az erőfeszítések hiábavalók. . Ezzel a dolgozókat akarják félrevezetni. Az eredményekkel kell megcáfolni az ilyen híreszteléseket. Bora Dakic, a zombori szővőgyár küldötte elmondta, hogy a gyár szakszervezeti alapszervezete a pártlevél hatására fokozott működésbe kezdett. Az alacsony kereseti lehetőség miatt (vannak munkások, akiknek havi személyi jövedelme 800 dinárnál kevesebb) azonban a dolgozóknak nincs kedvük részt venni a társadalmi-politikai munkában. Követelte, hogy vonják politikai felelősségre azokat, akik ellenszegülnek a pártlevélből eredő feladatok végrehajtásának. VLAH János Legalább a mostani életszínvonalat fenn kell tartani . A Szakszervezeti Szövetség zombori községi választmányának tisztújító értekezletéről Csak 35 baranyainak sikerült elhelyezkednie külföldön Az eszéki munkaközvetítő intézet pélmonostori kirendeltségében megtudtuk, hogy márciustól június hetedikéig mindössze 35-en találtak munkát az NSZK-beli cégeknél. Tavaly havonta átlag 45-en kaptak idegenben munkát, az idén ez a szám 13-ra csökkent. Főleg azért,, mert a külföldi munkaadóiknak nincs szükségük jugoszláviai munkaerőre. Májusban és június első felében mindössze 15 munkást igényeltek. Ha a külföldi cégek továbbra is ilyen érdektelenek lesznek, akkor a baranyaiaknak — akik külföldön szerettek volna munkát vállalni — nem marad más hátra, mint itthon, az ország más vidékein munka után nézni. -óc- Kadarra a jégverés ellen A baranyai választók gyűlésén ,gyakran napirenden szerepel a jégverés, a jégverés elleni harc. A Pélimonostori Községi Képviselő-Testület ülésén is tárgyaltak róla. Lazar Bertié képviselő javasolta, hogy a Horvát Szábor is tűzze napirendre. A Horvát Szábor Végrehajtó Tanácsa elemzést készített a kérdésről. Rámutatott arra, hogy a jégverés elleni küzdelem pénzelését legsikeresebben társadalmi megállapodással oldhatják meg, a kezdeményezés pedig a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet feladata. Horvátország területén mindössze 700 000 hektárt biztosítottak jégverés ellen (Szerbiában 2millió hektárt). Horvátországban jelenleg három jégelhárító radarállomás működik, éspedig Zágráb, Nova Gradiška és Zupanja környékén. A szakemberek véleménye szerint azonban még legalább négyre volna szükség, hogy teljesen megvédjék a vetést a Dráva és a Száva között. Mivel egy radarállomás felépítése több mint 5,5 millió dinárba kerül, várható, hogy a Horvát Szábor Köztársasági Tanácsa is hamarosan napirendre tűzi a kérdést. B. SJ. tráni 0 7. L Vasárnap és hétfőn tartották meg Poroszlón a Petőfi Sándor és a Petőfi-brigád nevét viselő Általános Iskolák első találkozóját. A kórógyi Petőfi Zászlóalj, a kulai Petőfi-brigád, az újvidéki Petőfi Sándor és a hajdújárási Petőfi-brigád iskolák és más iskolák tanulói, pedagógusai vettek részt. A szervezőknek sikerült az egykori hős Petőfi-brigád több volt harcosát is a rendezvényre meghívni, s így ott volt Jantovits Rudolf (képünkön balról az első) dr. Máriás József, Baki Ferenc és Mila, Balázs József, Takács István és Imre, Fehér István, Szatócsán Mihály, Farkas István, Banya József és Hengel Lajos. Részletes beszámolónk a 7. ol?''on A baranyai szőlőtermelők panaszait tolmácsoltuk Milan Bobora mérnöknek, a Belje ■ birtok hercegszőlősi borászati-szőlészeti részlege igazgatójának. Közöltük vele azt is, hogy Baranyában igen elterjedt vélemény: ■ a birtok csak akkor vásárolja , fel a magántermelők szőlőjét, amikor neki nincs elegendő termése, hogy csak kereskedik a szőlővel, és hasznot húz ebből. Az igazgató cáfolja, hogy a birtok a szőlőt csak akkor vásárolja fel, ha neki nem termett elég. Borászati részlegük évi kapacitása 400 vagon bor, de már több éve kénytelen fél kapacitással dolgozni. Tavaly pl. a 274 hektár szőlőjükön mindössze 150 vagon szőlő termett (140 hektárt teljesen elvert a jég). Éppen a jégverés miatt lett volna óriási szükség a magántermelők szőlőjére, de mégis csak hét vagonnal vettünk át. Nyersanyaghiány miatt kénytelenek voltunk módosítani szőlészeti és borászati részlegünk tervét, és kétmillió dinár veszteséget terveztünk. De szerencsénkre hatályon kívül helyezték a borárak befagyasztását, ez nagyot lendített rajtunk, így mindkét részlegünk 150 000 —150 000 dinár nyereséggel zárta a tavalyi évet. — Ha előbb intézkednek az illetékesek, akkor többet fizethettünk volna a termelőknek a szőlőért, és ők többet adtak volna át, így inkább a bornál maradtak, amit nem tudnak értékesíteni. — Az idén a birtok szőlészetében 303 hektárról várjuk a termést, és legalább 20 vagon szőlőt kívánunk felvásárolni a magángazdáktól. A következő árat állapítottuk meg: a grasevináért, sauvignonért és a rizlingszőlőért 3 dinárt, a traminért és a burgundiért 3,20 dinárt, a többiért 2,70 dinárt fizetünk. . A birtok munkatársai végigjárták a csúzái és vörösmarti szőlősgazdákat, hogy megtudják ki szándékozik eladni szőlőjét őszre, és hány hektárja van. — Elkészítettem egy kooperációs vázlatot, amellyel több síkon is előbbre vihetjük a baranyai szőlészet ügyét. Az átvétel a kooperáció első szakasza. A jövő évtől kezdve a társastermelők egy-egy faluból képviselőt jelölnek a birtok szőlészeti és borászati részlegének önigazgatási szerveibe. A jövedelemből minden kooperánsunk az általam megvalósított értéknek megfelelően részesül. Például: ha mi tőle 1000 kiló szőlőt veszünk át, mondjuk 2510 dinárért, feldolgozzuk, átfejtjük, palackozzuk és értékesítjük a 600 liter bort 4000 dinárért. Ebből levonjuk a feldolgozás és az értékesítés költségeit, és a fennmaradó tiszta hasznon osztozik a termelő, a borászati részleg és a birtok értékesítési osztálya. Elképzelésünk szerint a második fázisban (ami jövőre esedékes) biztosítanánk a termelőknek az újratermelési anyagot, a műtrágyát, rovarirtó szereket stb. Sajnos, gépeink nem végezhetnek szolgáltatást a magántermelőknek, mert azok szőlői keskeny sorúak. A szőlősgazdák korlátlan számban jelentkezhetnek. Mindenkivel szívesen kötünk szerződést, mert számunkra létfontosságú, hogy meglegyen a kellő szőlőmennyiség. A szerződésben megszabott árakat később még a piaci árakhoz mérten korrigálni is fogjuk, a napi áraknak megfelelően. A gazdáknak nem lesz probléma a bor kezelése, értékesítése. Ezt mind mi intézzük, de nekünk se okoz fejtörést, különösen azután nem, hogy a szlavóniai és a baranyai bortermelő vállalatok aláírták a szlavóniai és baranyai borászati közösség megalakításáról szóló megállapodást. Ezentúl nem függnek a bortermelők a kereskedelmi vállalatoktól, saját értékesítő szolgálatunk lesz. Az IPK Kutjevo vállalta a palackozást és az értékesítést az eszéki Gazdasági Kamara hathatós támogatásával. Továbbá ezentúl szlavóniaibaranyai borok közös néven futnak majd. A megállapodás óriási előnye, hogy ezen túl egységes árakkal lépünk fel a szőlőfelvásárláskor és a bor értékesítésekor. Megszűnik a versengés. Ezért is szeretnénk a kooperációt fejleszteni, hogy Baranya minőségi szőlői magángazdáknál ne kerüljenek kapu alá — mondta Milan Bobera, mérnök. SZABÓ Ferenc őszre: Húsz vagon szőlőt vásárol fel a Belre Mindenki kooperálhat a szőlőtermelésben