Magyar Szó, 1973. augusztus (30. évfolyam, 209-223. szám)
1973-08-01 / 209. szám
HC ,{_ _ ___________________________________________ Nyereményszelvény a 4. oldalon Magyar Sió ■ ■■мншмвшмвавпв1вакиашв11ванвввавамивавввнввавва1вавваканввввваавава2иввава|>вв1|2ваш11| ■вввввввввввввввввввввавввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввввв ::::::: ххх. évf.. 209. (9401.) sz. ssišii szerda. 1973. aug. 1. :::;! ■■■■BIB ISIIHH ввввввв ■ ввв11ввввввавввваБ8ввваиЕавиаванвви|1ВКкгпв11)1|»|1В1ВК11ИВШ11»1Ба2б1В1!К1ВБ111т1111111 вввааввавваввваввваавввввввввваввавваавввавввнввввнввввававвваввввававввввввввв1вввва ARA 1 DINAR Tito elnök jókívánságai a Svájci Államszövetség elnökének... Belgrádiból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot intézte Roger Bonvinhez, a Svájci Államszövetség elnökéhez: „A Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából a JSZSZK népei és a magam nevében nagy megelégedéssel küldön Excellenciádnak üdvözletemet. Svájc népének további felvirágzást, önnek pedig sok boldogságot kívánok.” ...és a dahomeyi köztársasági elnöknek Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot intézte Mathieu Kereko dahomeyi köztársasági elnökhöz: „Dahomey Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a JSZSZK népei és a magam nevében nagy megelégedéssel küldöm Excellenciádnak és hazája baráti népének szívből jövő jókívánságaimat. Dahomey Köztársaságnak felvirágzást. Önnek pedig sok jót kívánok. Meg vagyok győződve róla, hogy az országaink közötti kapcsolatok tovább fejlődnek mindkét fél érdekében, a világbéke és a nemzetközi megértés javára.” Mudzsibur Rahman elutazott hazánkból Bangladesh politikája az el nem kötelezettség — mondta elutazása előtt tartott sajtóértekezletén . Tito elnök Bangladesibe látogat Dubrovnikból jelenti a Tanjug. Mudzsibur Rahman, a bangladeshi kormány elnöke, aki Džemal Bijediének, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására látogatást tett hazánkban, kedden 10 óra 45 perckor elutazott Jugoszláviából. Mielőtt külön repülőgépe felszállt a dubrovniki repülőtérről, a katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát és Rahman miniszterelnök ellépett a Jugoszláv Haditengerészet díszegysége előtt. Mielőtt beszállt volna különrepülőgépébe, Mudzsibur Rahman miniszterelnök és kíséretének tagjai szívélyesen elbúcsúztak Džemal Bijediétől, az SZVT elnökétől, Emil Ludvigertól, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjától, Milan Rukavinától, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának alelnökétől, és Dejan Rostictól, Jugoszlávia bangladeshi nagykövetétől. A búcsúzáson megjelent még Anton Vetma, Dubrovnik községi elnöke, Anton Pajić ellentengernagy, és más magas rangú jugoszláv személyiségek. — Bangladesh népének szeretetével és jóindulatával jöttünk Jugoszláviába, s Jugoszlávia népeinek Bangladesh iránti jóindulatával és szeretetével távozunk — jelentette ki hivatalos jugoszláviai látogatása végén tartott sajtóértekezletén Mudzsibur Rahman bangladeshi miniszterelnök. A bangladeshi kormányelnöke Tito elnökkel és sok más jugoszláv személyiséggel folytatott tárgyalásait igen eredményeseknek mondta, és meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai sikeresen fognak fejlődni. Az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a jugoszlávokat mindig szívesen látják Bangladeshben, és igen hasznosnak tartják a jugoszláv vállalatokkal való együttműködést. Bangladesh sokféle probléma előtt áll, s ezért szívesen fogadja a segélyt. Az újságírók megkérdezték tőle, hogyan ítéli meg az el nem kötelezett országok jelenlegi nemzetközi szerepét, és milyen mértékben járul hozzá tevékenységükhöz Bangladesh. Rahman hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettség Bangladesh politikája is, és az ország minden tőle telhetőt megtesz, hogy hozzájáruljon az el nem kötelezett politika érvényesüléséhez. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Bangladesh nagy figyelemmel kíséri a nagyhatalmak tárgyalásait, a jelenlegi indiai—pakisztáni megbeszéléseket és a többi nemzetközi eseményt. Mudzsibur Rahman szerint Pakisztán tulajdonképpen szemet hunyt a valóság előtt azzal, hogy még nem ismerte el Bangladesi, noha már százhárom állam elismerte. A bangladeshi- pakisztáni viszonyokat a legsúlyosabban az terheli, hogy Pakisztánban még mindig mintegy 300 000 bengáli él fogságban. A bangladeshi miniszterelnök végül ismételten köszönetet mondott Jugoszláviának, a jugoszláv kormánynak és Tito elnöknek a támogatásért, amelyben Bangladesh népét részesítette. Közös közlemény a jugoszláv— bangladeshi tárgyalásokról Tegnap Dubrovnikban közös közleményt adtak ki Mudzsibur Rahman sejk bangladeshi kormányfő jugoszláviai látogatásáról. A hivatalos közlemény szeiint Mudzsibur Rahman, Bangladesh miniszterelnöke Josip Broz Titónak, a JSZSZK elnökének és Džemal Bijediének, az SZVT elnökének meghívására július 23-ától 31-éig hivatalos baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodott, s Belgrádon kívül ellátogatott Bosanska Dubicára, Pulába, Brioraira, Dubrovnikba és Kupariba. Tito elnök és Mudzsibur Rahman Briorai szigetén tárgyalásokat folytattak a közös érdekű kérdésekről, a nemzetközi kapcsolatok és a bilaterális együttműködés problémáiról. Úgyszintén baráti és szívélyes légkörben tárgyalások folytak a Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselői, valamint a bangladeshi kormányelnök és munkatársai között. A két miniszterelnök nagy megelégedéssel állapította meg, hogy tovább erősödik és mélyül a két ország együttműködése minden téren. Készségüket fejezték ki, hogy tovább bővítsék a két ország együttműködését. Mindkét fél megvitatta a bilaterális gazdasági kapcsolatokat, megállapította, hogy ezek mindkét ország óhajaival összhangban fejlődnek. (Folytatása a 3. oldalon) A vietnami nemzetközi tűzszüneti ellenőrző bizottságban részt vevő krrac ’ küldöttség tagjai tegnap elutaztak Saigonból (jelentés a harmadik oldalon) Az algíri csúcsértekezlet előkészületei Bumedien üzenete Utóhot Szadik Benjahia adta át Brionin Brioniról jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök tegnap délelőtt Brioni szigetén fogadta Mohamed Szadik Benjahia algériai főiskolaügyi minisztert, Huari Bumedien különmegbízottját, és hosszabb baráti megbeszélést folytatott vele. Az algériai miniszter átadta Tito elnöknek Bumedien elnök személyes üzenetét. A fogadáson jelen volt M. L. Demaglatiusz, Algéria belgrádi nagykövete is. Vratuša: Az el nem kötelezettek sorsát nem helyezzük a nemzetközi bürokrácia kezébe Dr. Anton Vratuša, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke nyilatkozatot adott a Tanjug hírügynökségnek az el nem kötelezett országok tevékenységéről a tudományos és technológiai együttműködés terén. Mint ismeretes, az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek tavaly augusztusban Georgetownban tartott értekezlete Jugoszláviát és Algériát jelölte ki e tevékenység egybehangzóivá. — Jugoszlávia és Algéria — mondta Vratuša nyilatkozata elején — tevékenységét több irányban fejlesztette: a fennálló állapotok elemzése, a megfelelő javaslatok és indítványok megszövegezése, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek ilyen irányú tevékenységének figyelemmel kísérése, az el nem kötelezett országok tevékenységi programjának elkészítése stb. irányában. Mi nem a kezdetnél tartunk, hanem a fennálló folyamatokba kapcsolódunk be, és igyekszünk felmérni a lehetséges új kezdeményezéseket. Az el nem kötelezett országok sorsát nem helyezzük a nemzetközi bürokrácia kezébe, hanem azt szeretnénk, hogy ezek az országok felfedezzék saját tartalékaikat. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia és Algéria több más országgal konzultálva megfelelő javaslatokat terjeszt majd az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezlete elé, és kidolgozza e tevékenység középtávlatú programjának alapjait. Vratuša szerint az algíri csúcsértekezlet elfogadja majd és támogatja az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek tavalyi javaslatait, és megvitatja a tudományos és technológiai csere kérdésével foglalkozó külön értekezlet összehívásának lehetőségét is. Vratuša végül közölte, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács különbizottságot alakított a tudományos és technológiai együttműködés egybehangolására, s ez a bizottság már számottevő tevékenységet fejtett ki ezen a téren. Scheel Lengyelországba látogat Bonnból jelenti a DPA. Értesülések szerint Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter az ősszel hivatalos minőségben Lengyelországba látogat. Látogatásának pontos időpontját nem határozták meg, csupán azt közölték, hogy Scheel október második felében utazik Varsóba. Konkrét kérdések előtér ián A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánynak Végrehajtó Bizottsága felmérte az alkotmányvita eddigi eredményét alapján megállapítható, hogy az elmúlt időszakban bizonyos mértékben háttérben maradt a tartomány és a községek, illetve a községek közötti együttműködés fejlesztésére irányuló munka, valamint az iparosok személyi munkájának ügye. Továbbá az elkövetkező időszakban többet kell tenni külföldön dolgozó munkásainknak az alkotmányvitába való bevonására. A vitában felszólalt Bogdan CREVAR, a tartományi választmány elnöke is. Rámutatott, hogy a tájékoztatásban nem jutnak kifejezésre a korábbi megállapodások. Ez vonatkozik a községekből érkező jelentésekre és a tájékoztatási eszközök munkájára is. Az utóbbiakban, véleménye szerint, több teret kellene adni a polgárok, a dolgozók véleményének, a gyűléseken elhangzott megjegyzéseknek, javaslatoknak. Egyébként is az a meggyőződése, mondta Crevar, hogy a tartományban folyó akció nagyobb intenzitású, mint ahogy az a sajtóból látszik. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a közvitával kapcsolatos tevékenység nem egyenletes, egyes községekben pedig az eddigi eredmények alapján önelégültség tapasztalható, ami káros következménnyel járhat a további munkában, mert csökkenti a kezdeti ütemet. Ezen kívül kívül egyes községekben, mondta Crevar, nincs meg a kellő szervezettség, a közvita határidejével többet foglalkozik, mint a megszervezésével. Bogdan CREVAR és az ülésen elhangzott felszólalásokat összefoglaló Jan SIRKA is hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a továbbiakban is párhuzamosan folytatni az alkotmánytervezetekről és a platformról szóló vitát, mert ezek a dokumentumok kölcsönösen kiegészítik egymást. Ugyanakkor nem azt kell vitatni, hogy elég hosszú-e a közvitára előirányozott idő, hanem a rendelkezésre álló időt a lehető legcélszerűbben kell kihasználni. Végül Sirka felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkező időszakban az eddiginél jóval szorosabb együttműködést kell létrehozni a tartományi választmány és a községi választmányok Az eddigi tapasztalatok között. (hm) Vajdaságban folyamatosan tart az alkotmányvita. Eddigi menetének eredményét bírálóan és önbí rálóan mérte fel tegnap a Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának Végrehajtó Bizottsága. Ülésén részt vett a Szocialista Szövetség több községi választmányának, valamint a hadseregnek a képviselője is. Jan ŠIRKA, a tartományi választmány titkára és Aleksandar ĐURĐEV, a végrehajtó bizottság tagja röviden ismertette az eddigi tapasztalatokat. Ezek szerint a községi politikai aktívák túlnyomó többsége idejében megalakult, és be is kapcsolódott a munkába. A vajdasági alkotmánytörvény tervezete mintegy 160 000 példányban jutott el a polgárokhoz, ebből megfelelő arányban a nemzetiségek nyelvén. Ez a két tény, valamint az, hogy a társadalmipolitikai munkások és szervezetek fokozták tevékenységüket, lehetőséget nyújtott arra, hogy a közvita menete akadálymentes és folyamatos legyen. Đurđev hangsúlyozta, a Szocialista Szövetség éberségének köszönhetően már a vita elején sikerült megakadályozni, hogy a visszahúzó erők törekvése kifejezésre jusson. A dolgozók felfogták az alkotmánymódosítás lényegét, és maradéktalanul támogatják a javasolt módosításokat is. A tervezetekről alapos és részletes vita folyik. A kezdeti szakasz után, amelyben főleg elvi síkon folyt a vita, újabban egyre inkább a konkrét kérdések, a javasolt megoldások megvitatása kerül előtérbe. Az ülésen jelen levők szavai szerint a dolgozók és a polgárok különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a következő kérdések iránt: a küldöttrendszer, az érdekközösségek helyzete, a helyi közösség helyzete és szerepe, a munkaszervezet jövedelmének alakulása, a községi képviselő-testület szervezeti felépítése, a személyi munka és a földművesek helyzete. Az elmondottakhoz tartozik az is, hogy több községben az alkotmánymódosítási közvitával egyidejűleg a Szocialista Szövetség több más tevékenységet is végez. Ezek között említhető meg például a helyi közösségek átszervezése (Újvidéken), az érdekközösségek átszervezése (Mitrovicán).