Magyar Szó, 1973. augusztus (30. évfolyam, 224-239. szám)

1973-08-16 / 224. szám

HÍV/з Tito elnök gratulált az új pakisztáni elnöknek Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Josip Broz Tito köztársa­sági elnök a következő táv­iratot intézte Chaubhri Fazal Alahihoz, a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság elnökéhez: „Abból az alkalomból, hogy a pakisztáni Iszlám Köztársaság elnöki tisztsé­geit átvette, Jugoszlávia né­pei és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat küldöm Excellenciádnak. Sok sikert kívánok felelősségtel­jes „tisztségének betöltésé­hez.” ☆ Džemal Bijedić, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke pedig Ali Bhuttónal­, az új pakisztáni miniszter­­elnöknek fejezte ki jókíván­ságait. Nyereményszelvény a 10. oldalon ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ЈдаГ/Тч--------------------------------------------------------------------------------------------------­--------------­ Magyar Sió­­ .......................................... XXX. évf., 224. (9416.) sz. ■■■!!! Csütörtök, 1973. ante. 16. SSSSSSS !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!IS222!!!2!!!!aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaasiaB,,ll*iaaaaaaaaaaaaaaaa ■■■■■• ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Ara 1 DINAR Elhunyt Kollin József, a Magyar Szó szerkesztője Tegnap délután fél 4 táj­ban érkezett szerkesztősé­günkbe a hír, hogy rövid, de súlyos betegség után, 62 éves korában Újvidéken el­hunyt Kollin József, a Ma­gyar Szó szerkesztője. 1911-ben született Becs­kereken (Zrenjanin), itt is érettségizett. 1932-ben belé­pett a Híradó című zrenja­­nini lap szerkesztőségébe bűnügyi riporternek. A fel­­szabadulás után egy ideig műszaki szerkesztő volt, 1950-től a 7 Nap-ban dolgo­zott, majd onnan a Magyar Szóhoz került. Lapunkban szabad riporter, deszk­főnök, majd olvasószerkesztő volt. Ez év júniusáig­­ hosszú éveken át a Vajdasági Új­­ságíró Egyesület pénztárosi tisztségét töltötte be. Mun­kásságáért több kitüntetés­ben részesült. A kambodzsai bombázások beszüntetése után Phnom Penh a felszabadítókat várja A fővárosban már arról énekelnek, hogy ütött az árulók órája . Attól tanúnak, hogy thaiföldi és saigoni repülőgépek veszik át az amerikaiak szerepét Szerdán hajnalban, közép-európai időszámítás sze­rint öt órakor, az amerikai repülőgépek­ felhagytak Kambodzsa bombázásával. Véget ért tehát az USA köz­vetlen indokínai beavatkozása, amely teljes kilenc évig tartott. Ez idő alatt Vietnamra, Laoszra és Kambodzsá­ra az amerikai repülőgépek majd 7,5 millió tonna bom­bát szórtak. A rengeteg bomba 16,5 milliárd dollárba került. Az amerikai légierők éve­ken át támadták Kambod­zsát, a pusztítás az utóbbi he­tekben, az amerikai kongresz­szusnak a bombázások be­szüntetésére vonatkozó dön­tése idején érte el tetőfokát. Az amerikai véderőminiszté­rium azonban tovább folytat­hatja az indokínai légi hábo­rút, mert Thaiföld területén még 45 000 amerikai pilóta és 660 repülőgép marad. A megfigyelők mégsem hi­szik, hogy az amerikai kor­mány a jövőben közvetlenül beavatkozik Kambodzsában, hisz Nixon elnök egyébként is kínos helyzetben van a Watergate-botrány miatt, másrészt az amerikaiak nagy helyesléssel fogadták az in­dokínai háború befejezéséről szóló párizsi egyezményeket. A sokat szenvedett kambod­zsai nép, az Egyesült Nemzeti Front és Kambodzsa kormá­nya — élén Szihanuk herceg­gel — mégis attól tart, hogy folytatódik a beavatkozás oly módon, hogy az amerikai lé­gierő helyett a thaiföldi vagy a saigoni repülőgépek fogják bombázni Kambodzsát. Az ed­digi tapasztalatok arra mu­tatnak, hogy az aggodalom indokolt, annál is inkább, mert az USA gyorsított ütemben szállít fegyvert és katonai fel­szerelést Lon Nol kormányá­nak! Ugyanez történt akkor is, amikor az USA beszüntet­te Dél-Vietnam bombázását. A katonai szakértők úgy vélik, hogy most már semmi sem akadályozhatja meg a felkelőket abban, hogy felsza­badítsák a fővárost és a Lon Nol kormányának fennható­sága alatt maradt többi vá­rost. A bombázás folytatása nagy károkat okozna Phnom Penhben, Lan Nol kormánya azonban mégsem menekülhet­ne meg a bukástól. A főváros lakosai tehát a felszabadító­kat várják, s mélyen meg vannak győződve róla, hogy csak ők vethetnek véget szen­vedéseiknek, az éhezésnek, a nélkülözésnek. A döntő ütkö­zetet a diplomaták is várják, akik már elküldték család­tagjaikat Phnom Penh-ből. A bábkormány vezetői félelem­mel tekintenek a háború ki­menetele elé és előkészület­ben tartják a repülőgépeket és helikoptereket, hogy az utolsó pillanatban elmenekül­hessenek. Az ostromlott fővárosból ér­kezett jelentések szerint Phnom Penht 60 000 partizán vette körül, a városban pe­dig már 5000—6000 gerilla tevékenykedik. Phnom Penh­ben leírhatatlan a zűrzavar a kocsmákban már arról éne­kelnek, hogy ütött a kambod­zsai árulók utolsó órája. Mindazok győzelme, akik támogatták Kambodzsa független­ségi harcát A kambodzsai királyi nem­zeti egységkormány vissza­utasított minden kompromisz (Folytatása a 3. oldalon) Jablonski látogatása egy ohridi gyárban Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának po­litikai bizottságának tagja, aki a Jugoszláv Kommunis­ta Szövetség Elnökségének vendégeként hazánkban töl­ti pihenőjét, szerdán Vlado Maleszki, varsói nagykö­vetünk kíséretében ellátoga­tott a Heroj Toza Dragovic nevű ohridi autóalkatrész gyárba. Jír Rendkívüli intézkedések Chilében Elkobozzák a sztrájkoló magánfuvarosok járműveit • A rendőrséget a legerélyesebb eljárásra utasították A chilei kormány kedd es­te felszólította a sztrájkoló magánfuvarosokat, hogy szer­da estéig lássanak munká­hoz, mert különben jármű­veiket a hadsereg elkobozza. Az erre vonatkozó dön­tést a kormány úgynevezett operatív bizottságának ülé­sén hozták, amelyet azért hívtak össze, hogy véget ves­sen a július 26-a óta tartó sztrájknak. Az első ultimá­tumot, amelynek határideje vasárnap este járt le, a ma­gánfuvarozók nem vették fi­gyelembe. A kormány ülése után kö­zölték, hogy Chaim Faiovich, a szállításügyi miniszter he­lyettese, a sztrájkellenes kor­mánybizottság elnöke, be­nyújtotta lemondását, hogy megkönnyítse a fuvarozók­kal való tárgyalást. A fuvarozók azért követel­ték Faiovich lemondását, mert állítólag ő volt az oka annak, hogy a rendőrség durva erőszakhoz folyamo­dott a sztráj­kólókkal való összecsapásokban. Ugyancsak a kormányülés után közölték, hogy a vil­lanytelepeken országszerte rendkívüli biztonsági intéz­kedéseket foganatosítanak. A Hazai Szabadság elneve­zésű szélső­jobboldali szer­vezet, amely júliusban ál­lamcsínyt kísérelt meg, és illegalitásba vonult, most nyílt harcot folytat az or­szág biztonsága és alkotmá­nyos rendje ellen. A kor­mány utasította a rendőrsé­get és a hírszerző szolgála­tot, hogy minden eszközzel küzdjön a szélsőséges szer­vezet ellen. A kormány úgy döntött, hogy alkalmazni fogja a nemzetbiztonsági törvényt, amely szigorú intézkedése­ket engedélyez. A jobbolda­liak valóban nem válogatják eszközeiket a kormány elle­ni harcban. Csak augusztus­ban több mint 200 diverziót és erőszakos cselekedetet kö­vettek el. Kommandóik öl­ték meg Allende szárnyse­gédjét, az utóbbi napokban pedig vasutakat, távvezeté­keket, hidakat, rádióállomá­sokat, kőolajvezetékeket rob­bantottak fel. Allende kormánya kemé­nyen elítélte a szélső­balol­dali mozgalom ténykedését, amely "azzal vádolja, hogy kapituláltak az ellenség előtt. Ez a szervezet felszó­lította a katonákat, hogy ne engedelmeskedjenek az „ösz­szeesküvő tiszteknek”. A hadsereg főparancsnok­sága hivatalosan közölte, hogy e baloldali szervezet tagjai is zűrzavart próbál­nak kelteni az országban. Előkészületek az algíri csúcsértekezletre • fü­ggetlenség megvédés a nagyhatalmi egyeduralommal szemben Indiai vélemények az el nem kötelezettek közös nyilatkozatáról Az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezle­tén valószínűleg közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben a részvevők elmondják, hogy meg fogják védeni függetlenségüket és nemzeti érdekeiket az új veszéllyel, a nagyhatalmak egyeduralmával szemben. A veszélyt a nagyhatalmak között kibontakozó új vi­szonyok, a feszültség enyhülése fokozzák. A sors iróniája ez, hiszen az el nem követett országok kez­dettől fogva éppen a feszültség enyhüléséért küzdöt­tek. Ezt a problémát taglalja szerdai hírmagyarázatában a legnagyobb példányszámú delhi lap, a Hindustan Times. Megállapítja: az el nem kö­telezett országok örömmel tapasztalták, hogy javulnak az amerikai—kínai és a szov­jet—amerikai kapcsolatok, enyhült a hidegháború okoz­ta feszültség és csökkent a nagyhatalmak közötti hábo­rú lehetősége. Aggodalomra ad azonban okot az, hogy a nagyhatalmak — miközben egymás között egyezkednek — nem mindig tartják szá­mon a többi ország érdekeit. A hírmagyarázat szerint, a csúcsértekezlet foglalkozik az afrikai portugál gyarma­tok problémájával, az arab— izraeli konfliktussal és az in­dokínai helyzettel is. Az ér­deklődés gyújtópontjában lesz továbbá az el nem kö­telezett országok egymás közti gazdasági együttműkö­dése. Ezt a kérdést már a lu­­sakai csúcsértekezleten és a tavalyi georgetowni külügy­miniszteri tanácskozáson megvitatták. Az algíri csúcs­­értekezlet minden bizonnyal jóváhagyja a Guayana által kidolgozott gazdasági együtt­működési tervet. A csúcsértekezleten 65 or­szág teljes jogú tagként, 15 pedig megfigyelőként vesz részt — több mint bárme­lyik eddigi csúcsértekezle­ten. Berislav Badovina az algériai külügyminiszternél Buteflika algériai külügy­miniszter kedd este fogadta Berislav Badovinát, a szö­vetségi külügyi titkár taná­csosát, aki illetékes algériai tisztségviselőkkel az el nem kötelezett országok csúcsér­tekezletével kapcsolatban folytat megbeszéléseket. A külügyminiszter ismer­tette kormánya álláspontját a csúcsértekezlettel kapcso­latban, Rudovina pedig be­számolt a Jugoszláviában fo­lyó előkészületekkel. Megál­lapították, hogy a két ország azonos vagy hasonló nézete­ket vall az értekezleten meg­vitatásra kerülő kérdések­ben. Összeülnek az el nem kötelezettek gazdasági szakemberei Mintegy 70 el nem köte­lezett ország gazdasági szak­embere a jövő héten tanács­kozást tart Santiagóban, és kidolgozza a gazdasági vo­natkozású dokumentumokat az algíri csúcsértekezletre. A tanácskozáson Allende köz­­társasági elnök is részt vesz. Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter rendkívül fontosnak tartja ezt az érte­kezletet. Mint mondta, rész­vevői foglalkoznak a termé­szeti kincsekhez való joggal és a külföldi tőke szerepé­vel. A tanácskozás augusztus 21-én zárul. ^ NOVOSADSKA BANKA« 1^1 ] vállalja dinár- és !

Next