Magyar Szó, 1973. augusztus (30. évfolyam, 224-239. szám)

1973-08-16 / 224. szám

2. oldal London Bonn oldalára állt Az angolok a nyugatnémeteknek adnak igazat a franciákkal folytatott vitájukban Lotndonból jelenti a Tan- , és Scheel külügyminiszter­toT, úgyszólván naponta hangot­­Nagy-Britanniának mind látják, hogy az NSZK ha­ma­r nagyobb fenntartásai vannak rád a nyugati szövetséghez, Franciaország európai politi- ráadásul Bonn úgynevezett kájával szemben. Az angol keleti politikáját is az atlan kormány már régóta figye­­ti szövetségesek szorgalmaz­­lemmel kíséri a Német Szó­­ták és támogatták. Ha tehát vetségi Köztársaság , Fran­ ezt a politikát táma­dás éri, ciaország kapcsolatait, és az- ez csak megnehezíti a nyu­­ra a következtetésre jutott, gazlak számára­­ Kelet és hogy nem helytálló Pompi- Nyugat kapcsolatainak javítá­san elnök véleménye, hogy sát. Bonn többé nem tartja fen- Ezzel a kérdéskörrel kap­­tosnak a Közös Piac erőfe­­csolatban a befolyásos leü­­szítését, valamint, hogy Nyu­­doni Times szerdán vezér­­gaz-Németország minden­ cikkben ezt írta: „Nyugat­ik*” az „európai semleges- Németország két világ hatá­­sog vizeire evez. ... ... „ , . . , , rán él, és nem könnyű fel-A francia kormány arra . . . ... alapozza feltevését, hogy az merii előrehaladásának útja amerikaiak esetleg fokozata­­it és lehetőségeit. A bonni­ban kivonják csapataikat Eu- kormány még mindig Német hónából. Ha ez megtörténik ország egyesítését szolgal­­— vélekednek —, a németek , . .. rákényszerülnek, hogy új mazza’­ez alkotmányos ko­­egyezményeket kössenek a felezettsége is. De ugyanegy­ Szovjetunióval és általában nyíre nyilvánvaló az is, Kelet-Európával. Ez a téves hogy az esetleges egyesülési alapokra helyezett feltétele­ „ . „ . . . éé­zés hátráltatja az európai ki- csak a Kelet és Nyugat kozot­lencek kapcsolatainak erőse-­u egyensúlypolitika alapján dését — hangoztatják Len- lehet majd megvalósítani.”­donban. Willy Brandt kancel­l Times következtetése ez: bár nemcsak a nyugat-euró- , .. .. .. á a­pai integrációt tartja fontos- ha bárki, akkor manap Sdfi­a­nak, hanem a nyugati ország franciák veszélyeztetik a nyu­gok atlanti politikáját is, a gázi szövetség egységét. Bemutatjuk az el nem kötelezett országokat Szrí Lanka Szigetország az Indiai-óceánban. Az el nem kötelezett és szocialista politikát foly­tató köztársaság elnöke Sirimavo Banda­­ranaike. A sikeres szocialista országépítés legnagyobb akadálya az általános elmara­dottság, a gyarmaturalom maradványa. A lakosság túlnyomó többsége mezőgaz­dasággal foglalkozik. A tea, a kaucsuk és a kókuszdió 90 százalékos tétellel szerepel az ország kivitelében, és a nemzeti jöve­delem felét adja. Ipara csak most indult fejlődésnek. Említést érdemel a feldolgo­zó ipar. A bányászat lehetőségei még nin­csenek teljesen kihasználva. Az ország gazdasági helyzetét szem előtt tartva, Bandaranaike kormánya az utóbbi években a mezőgazdaság átszervezését, korszerű és eredményes gazdálkodást, a nyugati piactól való függőség csökkenté­sét tűzte célul, egyszóval: az ország gyors és sokoldalú fejlődését. Ennek érdekében már, számos társadalmi és gazdasági jel­legű intézkedést hoztak (kedvezőbb adó­politika, részleges földreform, néhány kül­földi nagyvállalat államosítása stb.). A kis ország egyik legnagyobb sikere két­ségkívül az írástudatlanság felszámolása. (Szrí Lanka lakosságának csak 18 száza­léka írástudatlan.) Függetlenségét 1948. február 4-én nyerte el. Ezt megelőzően négy évszázadon át a portugál, holland és brit gyarmatosítók hatalma alatt volt. A 62 000 négyzetkilométer kiterjedésű or­szág legutóbb formálisan is megszűnt brit koronagyarmat lenni, s nevét Ceylon he­lyett Szrí Lankára változtatták. Lakosainak száma 13 millió, 65 százalé­kuk szingaléz, 20 százalékuk tamil, 6 szá­zalékuk mór, a többi vedda őslakos, va­lamint maláj és európai. A szingalézek buddhista vallásúak, még a tamilok a hin­du hitet vallják. Sirimavo Bandaranaike — a világ három miniszterelnöknőjének egyike — férje. So­lomon Bandaranaike meggyilkolása után, 1959-ben vette át a kormányfői tisztséget. Miniszterelnökké történt megválasztása után hat esztendővel Bandaranaike pártja nem szerezte meg a győzelmet, az általános választásokon, és rövid ideig koalíciós párt volt hatalmon, majd 1970-ben ismét Si­rimavo Bandaranaiket választották mi­niszterelnökké. Szrí Lanka a békés koegzisztencia és az el nem kötelezett politika következetes hí­ve, hadságharc után. Ezt követőleg szinte sza­kadatlan hatalmi harc folyt, és csak kevés elnöknek sikerült, mandátuma lejártáig megmaradnia tisztségében. Perón ezredes volt, amikor 1943-ban ke­rült hatalomra. Természetesen államcsíny útján. Először 1946-ban választották köz­­társasági elnökké és tisztségét 1955-ig töl­tötte be. Akkor Pedro Aramburu vonult be az elnöki palotába. Az új államfő ha­tályon kívül helyezte Perónnak a vállala­tok államosítására vonatkozó döntéseit. Az idegen, de főleg amerikai tőke szerepe új­ból fokozódott az ország gazdasági életé­ben és politikájában. Az­ elszegényedett lakosság két és fél évtizeden át szenvedte végig a legkülön­félébb polgári és katonai kormányok ha­talmi torzsalkodását. Az ország gazdasági helyzete csöppet sem volt rózsás, amikor a perónisták új­ból átvették a hatalmat. A külföldi tarto­zások 7 milliárd dollárra rúgtak és az or­szág gazdasága nagyarányú inflációval küzd. A munkanélküliek egymilliónyi had­serege kilátástalan helyzetben van. Nem feledkezhetünk meg a városi gerillák te­vékenységéről sem, amely a perónista kor­mány nemzeti megbékélési politikáját igyekszik meggátolni. Argentína nagy ország. Területe 2,8 mil­lió négyzetkilométer. Az ország bővelke­dik ásványkincsekben. A 25 millió főnyi lakosság főleg mezőgazdasággal foglalko­zik. Számottevő a búzatermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés. Fő exportcikkei a búza, a marhahús és a gyapot. Ásványkincsei közül a legfontosabb a kőolaj, a földgáz, a vas és a szén. De wolframot, ezüstöt, aranyat, uránt, molib­­dént, vanádiumot, ként és berillt is bá­nyásznak. Jelentős az élelmiszer- és textil­ipari termelés. Argentína részt vesz az el nem kötelezett országok szeptemberi algíri csúcsértekez­letén és küldöttségét valószínűleg Perón vezeti. Argentína Tizennyolc esztendei távollét után Juan Perón volt argentin elnök visszatért hazá­jába. Hazatérése —, amelyet a perónista Hector Campora elnökké történt megvá­lasztása előzött meg — lényeges belpoli­tikai változások kezdetét jelentette. Argentínát a XVI. században fedezték fel a spanyolok. Az indián őslakosság majd három évszázadon át a spanyol gyarma­tosítók uralma alatt állt. 1816. július 9-én nyerte el függetlenségét évekig tartó sza­ MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1973. aus. 16. Turistaként érkeztek a kommandók Izraeli terrorista támadás Bejrútban (II.) A Biztonsági Tanács napjainkban foglalkozik Iz­rael legutóbbi terrorcselekményével, az iraki utas­szállító repülőgép eltérítésének kérdésével. Ebből az alkalomból ismertetjük, hogyan készült az izraeli hadsereg és hírszerző szolgálata az április 10-én Bej­rútban végrehajtott véres terrorcselekményre. Az alábbi írást a belgrádi Front című katonai lapból vettük át. Sporthorgásznak öltözve A vállalkozás tervének má­sod­ik része valószínűleg a támadást végrehajtó külön­leges erők szervezésére és előkészítésére vonatkozott. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez esetben nem tipi­kus kommandókról van szó, ahogy az újságok zöme írja, hanem minden valószínűség szerint egy különleges szem­pontok szerint összeállított csoport hajtotta végre a tá­madást, amelynek tagjai a gyalogsági egységek külön­legesen kiképzett tagjai, a helikopter- és tengerészeti egységek katonái voltak, to­vábbá közvetlenül részt vett benne a hírszerző szolgálat,­­ a biztonsági szolgálat, a kém­elhárító tagjai és a libanoni területen működő erők. A sokféle és különleges meg­bízatásokat és feladatokat végző csoportot egy központ­ból irányították. A második világháború­ban a kommandók igen gyak­ran voltak kénytelenek rög­tönözni, ebben az es­etben azonban nem volt rögtönzés. Mindent a legapróbb részle­tekig, alaposan kiterveztek. Az a pontosság, ahogyan az izraeli különleges erőik egy­­egy vállalkozást végrehaj­tottak, nemcsak ez esetben, hanem korábban is, minden esetben (a Felső Nílus tér­ségében, valamint a Sinai félszigeten, egyiptomi terüle­ten) arról tanúskodnak, hogy ezek rendkívül jól begyako­rolt és még jobban irányí­tott egységek, amelyeknek a­ taktikáját nagy alaposság­gal dolgozzák ki az izraeli hadsereg katonai akadémiá­ján működő külön tanszé­ken. A támadás menetéből és végrehajtásából ítélve, az iz­raeli különleges erők több alcsoportból álltak: a Bejrút­ban működő előkészítő cso­portból, a támadást végre­hajtó (valószínűleg három) csoportból, a helikopterek csoportjából, a tengerészeti és az úszóegységek csoport­jából és a biztosítást végző csoportból. Az előkészítő bejrúti cso­port, amelynek a kommandók fogadása volt a feladata, hat terroristából állott, akik álnéven, hamis útlevéllel­­ mint turisták érkeztek Bej­rútba Olaszországból, Ang­liából, Belgiumból és Német­országból. Hozzájuk tartoz­tak még a libanoni területen élő és tevékenykedő izraeli hírszerzők is. E csoport feladata az volt, hogy néhány nap alatt elő­készítse a támadást. Számos megbízatásaik közé tartozott, hogy felvegyék a kapcsola­tot az izraeli vagy más hír­szerző szolgálatok Bejrútban működő tagjaival, felderít­sék" a támadással kapcsola­tos területeket, megteremt­sék a feltételeket, a többi alcsoport működéséhez, és ahhoz, hogy eljuthassanak a­­ palesztin felszabadítási mozgalom vezetőinek laká­sához, hogy megfelelő szá­mú személygépkocsit bérel­jenek, valamint biztosítsák a támadás végrehajtása után az egész csoport visz­­szavonulását Bejrútból. Az éjszakai halászatok al­kalmával az előkészítést vég­ző bejrúti csoport megálla­pította, milyen módon jut­hatnak el tengeri úton a többi alcsoport tagjai az iz­raeli területen lévő támasz­pontokról a libanoni parto­kig. A tengerpartról a tá­madás színhelyére már a közutakon kellett menniük. A „külföldi turisták” ennek a módját is földerítették. A tágas és gyors gépkocsikkal nagyon rövid idő alatt 30 terrorista juthatott el a vál­lalkozás színhelyére. Végül az előkészítést vég­ző alcsoporttal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a különleges hadviselés egyik alapvető követelménye, hogy a tervezett vállalkozás tér­ségébe felderítést és előké­szítést végző erőket vesse­nek be. Függetlenül attól, hogy az előkészítést és meg­figyelést végző alcsoport be­szivárgása minden egyes esetben különböző módon történhet, a csoportnak részt kell vennie az idegen terü­leten folytatott gerillatevé­kenységben. (Folytatjuk) „Dúsgazdag külföldi” a vállalkozás vezetője Az előkészítő csoport be­szivárgásának módja Bej­rútba és a csoport munka­­módszere külön figyelmet érdemel. Tagjai egymástól függetlenül, különböző idő­pontban, más-más euró­pai országból indultak el a feladat végrehajtására, és az előre meghatározott terv alapján szálltak meg a ki­jelölt bejrúti szállodákban. Később azonban már együtt mentek kirándulásra, éjsza­kai halászatra és megjátsz­va a dúsgazdag külföldi vendéget, drága gépkocsikat béreltek. Minden alapja megvan annak a feltevésnek, hogy a terroristák gazdag kül­földieknek álcázva magukat, félrevezették a libanoni ha­tóságok figyelmét, és így teljesen zavartalanul készít­hették elő a támadást. A tervből nem hiányzott a kö­dösítés sem, amely ilyen vállalkozások alkalmával kü­lönösen fontos. Így például az újságírók a diverzáns csoport egyik „angol” tagjá­ról azt írták, hogy különc­ként viselkedett, úgy, mint egy dúsgazdag apa agyon­kényeztetett fia, aki csak azért járja a világot, hogy szórakozzon... S a jelek szerint éppen ez az „excent­rikus angol” volt a bejrúti előkészítő csoport vezetője! Fantázia: három űrállomásra óriási ejtőernyő, ellenrakéta — kőzetet hozhat MEGÍRTUK: július 21-én útnak indították a Mars—4 bolygóközi szondát, július 25-én elindult a Mars—5, majd augusztus 5-én a Mars —6 is. Mindhárom automata a legjobbkor indult. Az aszt­ronautikai naptár szerint, so­,­kat ígérő indítási alkalom július vége, augusztus eleje. Három kis Mars tehát szá­guld az űrben — érdemes végiggondolni mi várható februárban, vagy március első felében, amikor a szon­dák elérik bolygó-szomszé­dunkat. És akkor jön a generátor Első variánsként elképzel­hető: az egyik űrhajó leszáll, a másik kering, és fényké­peket, tévéképeket továbbít a Földre. Ez nem újdonság, hiszen már szovjet és ame­rikai űrszondák teljesítettek ilyen feladatokat. Egy szov­jet szonda leszállt, nem tört össze, de adásai hamar gyen­gültek, valószínűleg a bur­kolata sérülhetett meg. Fel­tehető, hogy a leszállás javí­tott módját tervezik most. Bonyolult feladat: a légkör rendkívül csekély, ezért nemcsak szárny, hanem óriási ejtőernyő is kell a le­szálláskor, s túl ezen úgyne­vezett ellenrakéta, fékező hajtómű is. Mi történik majd a Mars­ra érés után? Feltehetően az űrhajó egyes részei kinyíl­nak, a manipulátor talaj­­pin­­tát emel valamelyik korong­ban végződő lábra, erre rá­fordul a televízió kamerája, a „zsákmányt” bemutatják a földi nézők millióinak, majd megkezdődik az igazi munka. Neutrongenerátok­­kal besugározzák az anyagot, megpróbálják fizikai­­vagy kémiai azonosítását. Más, rejtett­ szerkezet megkísérli a légkör vegyelemzését. A szonda színváltozása azt jel­­zi majd, hogy a Mars légkö­rében van-e szabad oxigén, széndioxid vagy nincs, mi­lyen a légkör kémiai össze­tétele. Öt percig megy a parancs Elérkeztünk volna az em­beri fantázia felső határá­hoz? Korántsem. Itt tartott a holdkutatás tudománya 1966-ban, az előbbi feltétele­zések, kevés eltéréssel, a si­mán leszállt Luna-szondák eredményei. Két évvel ké­sőbb t antó feladatokat vé­geztek el a Venera állomá­sok a Venus felszínén. Miért ne lehetnének most egy ki­csit merészebbek? Nos, képzeljük egy Mars­szonda sima megérkezését a vörös bolygó felszínére. Most más történik, mint az előző esetben. Az „űrszirmok” le­­bomlanak, a kozmikus jármű oldaláról kinyílnak, s egy kerekes Marsohod, automata terepjáró legördül a Mars talajára, majd lassan tovább megy. Térhatású kamerái panoráma képeket küldenek a Földre. A tudós sofőr az irányító központból e felvé­telek alapján vezérli a szer­kezetet. „Fenn” a Marson — jövő februárra a 90 millió kilométeres távolságot véve alapul — 5 perc, azaz 300 másodperc múlva engedel­meskedik a marsjáró, s mint a Lunohod 1970-ben, bázisá­tól több kilométerre is elvé­gezhetné feladatait. ’ Indulás vissza , aki a nagy távolságok­tól megijedve azt hinné: mindez csak a fantázia játé­ka, téved. A szovjet automa­ták ennél nagyobb bravúrt is végrehajtottak már, s — el­vileg — nincs akadálya, hogy most ez a változat követke­zik. Képzeljük a következő pél­dát. Épségben leszáll a Mar­son egy miniatűr holdkomp­­féle. Kinyitja a legfelsőbb ré­szét — egy tartályt — s mes­terséges kezeivel megtölti a Mars talajával, esetleg csak 1—2 kilogrammal, majd megfelelő előkészületek után becsukódik a szerkezet, ra­kétaszerűen felemelkedik, s visszatér a Földre. Akármi­lyen fantasztikus ez, de már megtörtént: a hetvenes évek elején egy Luna robotűrhajó holdbéli kőzeteket hozott a Földre. Miért ne volna lehet­séges ez egy másik égitest esetében is? A tengerszennyeződés új veszélye Az abruzzói halászok há­lóit az utóbbi időben ko­­csonnyaszerű anyag szeny­­nyezi és csökkenti a zsák­mányt. A fauni tengerbio­lógiai intézet munkatársai megállapították, hogy a ra­gadós anyag egysejtűekből álló plankton, amely tíz­egynéhány kilométernyi területen, a tenger mé­lyén és felszínén fordul elő. A biológusok vélemé­nye szerint ez a jelenség nem ismeretlen, de először öltött ekkora méreteket. Valószínűnek tartják, hogy az egysejtű algák a víz szenyeződése miatt terme­­­lik a kocsonyaszerű anya­got. Túl van minden veszélyen a Skylab legénysége Minden eshetőségre készen mégis felkészítik a mentőűrhajót Cape Kennedyből jelenti a Reuter. William Schneider, az ame­rikai űrkutatási program igazgatója, szerdán közölte: már semmi hibája sincs az Apollo-űrhajónak, amellyel a Skylab személyzetének visz­sza kell térnie a Földre. A houstoni űrkutatási köz­pontban azonban nem hagy­ták abba a mentőhajó szere­lését. Ezzel hozzák majd visz­sza a három űrhajóst, ha elő­re nem látható hiba törté­nik.

Next