Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)

1973-09-08 / 247. szám

нС голз Nyereményszelvény a 17. oldalon Млш$1б ■ ■■■Síi XXX. évf., 247. (9439.) sz. SSSSSS Szombat, 1973. szept. 8. SSSSSSS ARA 1,50 DINAR Köztársaságunk kommunistái elszánt harcot vívnak az önigazgatású szocializmus fejlesztéséért Dr. Tihomir Vlaškolić a fémmunkások trsteniki vetélkedőjén Imperializmus és kolonializmus Ez a két kérdés uralta a tegnapi vitát a Nemzetek Palotájában - Burgida, Castro, Hu Tho, Almeytía és Birendra felszólalása — A kubai miniszterelnök éles különbséget tett a két nagyhatalom között — A politikai és gazdasági bizottságban befejezéshez közeledik a munka — Tito elnök folytatta különtanácskozásait Különtudósítónk telexjelentése Algír, szeptember 7. Harmadik napja tart a beszédek szinte szakadatlan áradata a Nemzetek Palotájában. Egymást követik a szónoki emelvényen a modern öltönyt, tarka népviseletet vagy katonai egyenruhát viselő állam- és kormányfők, miniszterek és a felszabadítási mozgalmak vezetői. Noha a csütörtök esti ülés majdnem éjfélig tartott, a részvevőknek még mindig több mint a fele vár arra, hogy elmondhassa beszédét. A nagy nemzetközi találkozó, amelyhez hasonló aligha volt a világtörténelemben, nagy szellemi, de fizikai kitartást is követel valamennyi részvevőtől, főleg a vendéglátótól, az elnöki tisztséget betöltő Bumedien elnöktől, akinek hallatlan nyugalmát a ma délelőtti ülés sem tudta kikezdeni, pedig igazán bővelkedett érdekes és izgalmas fordulatokban. Ma délelőtt Burgiba tunéziai elnök több mint másfél órás beszédével folytatódott az általános vita, s ezzel megdőlt az a rekord, amelyet tegnap este a líbiai államfő állított fel minden jegyzet igénybevétele nélkül elmondott felszólalásával. Kadhafi egészen sajátos világszemléletről tanúskodó nézeteivel sok mosolyt, de tapsot is kiváltott a zsúfolásig megtelt ülésteremben idősebb és higgadtabb kollégái körében. Ma szintén percek alatt minden szék és fordítókészülék foglalt lett az újságíró sorokban, amikor Burgiba elnök után — aki elsősorban a cini megállapodások következményeit elemezte részletesen, s tréfásan a Coca-Cola meg a vodka barátságának nevezte a Szovjetunió és az Egyesült Államok fokozott közeledését — az elnöklő Fidel Castrót szólította a szónoki emelvényhez. A temperamentumos kubai miniszterelnök —akit Bumedien elnök a Szabadság Szigete kormányfőjének nevezett — azzal kezdte beszédét, hogy rövidebb szeBurgiba. Az el nem kötelezetteknek saját erejükre kell támaszkodniuk Habib Burgiba tunéziai elnök, az ülés első felszólalója, az algíri csúcsértekezletet egyedülálló gyülekezetnek nevezte az emberiség történelmében. Emlékeztette a részvevőket az 1961. évi belgrádi csúcsértekezletre is, amelyen „Tito marsall és még néhány testvérünk megteremtette az el nem kötelezettség mozgalmát”. Burgiba hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett érdetne lenni elődénél, akinek nézeteivel nem ért egyet. Élesen kifogásolta, hogy az el nem kötelezett országok is sokszor egyenlőségi jelet tesznek a két nagyhatalom közé, márpedig — a kubai miniszterelnök szerint — csak egy imperializmus, az amerikai imperializmus létezik. Abban a pillanatban, amikor Castro ezt a megállapítását tette, a nappali fényárban úszó teremben pislogni kezdtek a lámpák és a szagok elutasítják a katonai tömböket és kötelezték magukat, hogy nem állnak a szemben, álló felek oldalára és mindent elkövetnek a békés koegzisztencia megszilárdításáért. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy az illuzórikus koegzisztencia és béke veszéllyel fenyeget, mert a fegyverkezési hajsza az enyhülés ellenére sohasem volt hevesebb, mint manapság. Emlékeztetett arra, hogy a világ minden tengerén szovjet és amerikai hadihajók cirkálnak, kérdés reflektorok, elnémult Castro mikrofonja is, majd néhány másodperc múlva teljesen sötétségbe borult a Nemzetek Palotájának nagy kupolás csarnoka. Castro félig tréfásan, félig komolyan megjegyezte: — Ugy látszik, itt is imperialista szabotázs történt! Amikor néhány perces kínos csönd és várakozás után — amely valószínűleg Bumedien elnök számára volt a legkellemetlenebb — (Folytatása a 3. oldalon) azonban, hogy ez katonai koegzisztencia-e. A tunéziai elnök ezután elismeréssel adózott Tito elnöknek az el nem kötelezett világban betöltött szerepéért és munkájáért. Ezután ismertette véleményét az el nem kötelezett országok tevékenységéről, s megállapította, hogy ezeknek az országoknak mindenekelőtt a saját erejükre kell támaszkodni. Végül mély meggyőződését fejezte ki, hogy az el nem kötelezettség mozgalma sikeres lesz a jövőben is. Castro: Nincs két imperializmus Fidel Castro kubai miniszterelnök szintén az el nem kötelezettek sorainak tömörítéséért szállt síkra, és visszautasította a két imperializmus létére vonatkozó tézist. Kizárólag az USA-t nevezte imperialista országnak. A világ országait Castro két csoportba osztotta: a kapitalista és a szocialista országok csoportjára. Kijelentette továbbá, hogy hazája támogatni fogja az értekezlet minden olyan okmányát, amely konkrét tevékenységet eredményez. Castro véleménye szerint az el nem kötelezett országok szembefordulása a Szovjetunióval ellenforradalmi cselekedet lenne, s hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezettek mozgalmának meg kell szabadulni az imperialista ideológia beszüremkedésétől. Például hozta fel Brazília részvételét a csúcsértekezleten és több vádat hozott fel ellene. Hu Tho: A világ haladó erőinek győzelme Nguyen Hu Tho, a Dél- vietnami Ideiglenes forradalmi Kormány küldöttségvezetője, beszéde elején köszönetet mondott az algériai népnek és Bumedien elnöknek a vietnami szabadságharc támogatásáért, majd közölte, hogy küldöttsége minden erejével csatlakozik a többi részvevő erőfeszítéseihez, hogy az értekezlet teljes sikerrel járjon. Ezután ismertette, hogy a béig (Folytatása a 3. oldalon) Elhangzott Algírban Elismerés Titónak, kiállás az el nem kötelezettség mellett Algírból jelenti a Tanjug. A IV. csúcsértekezlet péntek délelőtti ülése délelőtt, jugoszláv idő szerint 10 óra 50 perckor kezdődött. Az ülést Rumedien algériai elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy a vita délután 3 óráig tart. Tito és Kardeli az algíri csúcsértekezleten Trstenikben tegnap megkezdődött a köztársaság fémipari dolgozóinak negyedik vetélkedője. A Prva petoletka gyár ünnepélyesen felavatott új munkacsarnokában körülbelül 5000 munkás és trsteniki lakos jelenlétében az idei nagyszabású versenyt dr. Tihomir VRASKALIC, a Szerb KSZ KB elnöke nyitotta meg. A következő három napon a köztársaság 20 városának 41 munkaszervezetéből 316 fémipari munkás méri össze tudását. A vetélkedő ünnepélyes megnyitása után dr. Vlaškalic megtekintette a Prva petoletka gyár munkacsarnokait, majd beszédet mondott a legnagyobb trsteniki kollektíva politikai aktívája előtt. — Ez a verseny — mondta dr. Tihomir Vlaškalić — nemcsak a műszaki felkészültség szemléje, hanem a munkásosztály egész tevékenységének, érdeklődésének és életmódjának, elméleti tudásának, az önigazgatási viszonyok időszerű problémáiról való tájékozottságának, kulturális, művészeti és sport sikereinek bemutatója. Ennek így is kell lennie önigazgatású társadalmunkban, amelyben a dolgozó szabad és öntudatos egyéniség, jövőjének építője. Miután hangsúlyozta, hogy a mögöttünk álló esztendőben hazánkban is és külföldön is megkísérelték szándékos pontatlansággal, sőt ellenséges módon bemutatni, értelmezni a Jugoszláv Kommunista Szövetség új irányvonalának lényegét, a Szerb KSZ KB elnöke hozzátette, hogy ez köztársaságunkban és a Szerb Kommunista Szövetségben is tapasztalható volt, és hogy az önigazgatás ellenzőinek egyes csoportjai manapság is ilyen kísérleteket tesznek. Egyesek azt jósolták, hogy társadalmunkban a konzervatív erők lépnek porondra, mások a hatalmi harcról szóló tézist igyekeztek elterjeszteni, és aggódtak bizonyos személyiségek sorsáért, voltak olyanok is, akik rövid lélegzetű kampányra és az új irányvonal csődbe jutására számítottak stb. Mindazok után, ami az elmúlt esztendőben a Szerb Kommunista Szövetségben történt, a pártlevél és kiváltképpen Tito elvtársnak a köztársaság politikai aktívája előtt mondott beszéde, a Szerb KSZ Központi Bizottságának 54. ülése, valamint a köztársaság összes KSZ szervezetének egész tevékenysége nyomán — jelentette ki Vlaškalić — bátran állíthatjuk, hogy a köztársaság kommunistái a munkásosztály és az összes dolgozó törekvéseit és érdekeit kifejezve, akárcsak a Kommunista Szövetség forradalmi harcának minden sorsdöntő pillanatában, szilárdan követik a Jugoszláv Kommunista Szövetség új irányvonalát, s ez azt jelenti, hogy erélyes és elszánt harcot kívánnak vívni társadalmunkban az ön(Folytatása az 5. oldalon) Tito vasárnap érkezik haza Algírból A Szocialista Szövetség belgrádi városi választmánya pénteken az alábbi kiáltványt tette közzé: „Belgrádiak! Vasárnap érkezik vissza Algírból Tito elvtárs újabb eredményes nemzetközi küldetéséből — az el nem kötelezett országok algíri VI. csúcsértekezletéről. Tito elvtárs a történelem legnagyobb államférfiúi öszszejöveteléről jön haza, amelyen az el nem kötelezett országok erőteljesen hallatták hangjukat az erőszak, a kizsákmányolás és az elmaradottság ellen. Az algíri csúcsértekezlet nagyszabású megnyilvánulása az el nem kötelezett világ szándékai egyöntetűségének és eltökéltségének, hogy a nemzetközi viszonyok terén érvényre juttassa valamennyi országnak a békére és a biztonságra, valamint a modern világ időszerű politikai és gazdasági kérdéseiről való határozásra vonatkozó egyenlő jogait. Mi, jugoszlávok büszkék vagyunk rá, hogy az el nem kötelezett országok nagy gyülekezetén is rendkívül nagy elismerésben részesítették a szocialista Jugoszláviát és Tito elvtársat mint az el nem kötelezettség politikájának egyik nagy építőjét és legkitartóbb harcosát. A nagy elismerés, amelyben elnökünket részesítették, egyszersmind igazolja utunknak, az önigazgatású szocialista társadalom építése útjának helytállóságát, amelyből külpolitikánk is ered. Belgrádiak! Vonuljunk ki vasárnap az utcákra, fogadjuk és üdvözöljük Tito elvtársat, s mint mindig nyilvánítsuk ki mérhetetlen szeretetünket iránta. Nyilvánítsuk ki Tito elvtársnak köszönetünket és elismerésünket az el nem kötelezettség és a népek közötti egyenrangú együttműködés eszméjének győzelméhez való nagy hozzájárulásáért, továbbá eltökéltségünket is, hogy továbbra is tántoríthatatlanul harcolunk a Kommunista Szövetség és Tito elvtárs politikájának megvalósításáért.”