Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)
1973-10-12 / 281. szám
BL oldal_______ 1t Horgoson: Magas fokú gépesítést és vegyszerezést honosítottak meg a szőlészetben Jó a szőlő hozama és a minősége Nagy a kereslet a csókás borok iránt it Szüret a Tisza-vidéken it Szüret a Tisza-vidéken it Szüret a Tisza-vidéken it A horgosi Bácska Mezőgazdasági Kombinát mintegy 100 hektáron termeszt szőlőt, főleg rizlinget, ezerjót és kövidinkát. Az idén jól szolgált az idő ennek a kultúrának, a szüret jórészt már befejeződött. Az átlaghozam hektáronként 130 métermázsa, de ha a nyár derekán az emlékezetes jégverés nem okozott volna kárt a növénytermesztésben, körülbelül 1,5 vagon spnne — mondta minapi beszélgetésünk alkalmával CSIPÁK József mérnök, a munkaszervezet igazgatója. Így is, a jelenlegi hozammal is elégedettek az említett borszőlő-fajták mennyiségével és minőségével. A bogyók cukortartalma 19 százalékos. A termést már néhány éve a Slovenijavino vállalat palicsi pincegazdaságának szállítják több éves szerződés alapján, mivel a horgosi pincegazdaság felszerelése elavult, és felújítására egyelőre nincs kilátás. Említésre méltó, hogy a horgosi szőlészetben újabban plantázs-szerű megművelést alkalmaznak. A nagyfokú gépesítés és kemizálás folytán megoldották a kézi munkaerő kérdését. A kétszeri vegyszeres gyomirtás mellett az idén már teljesen feleslegessé vált a szőlő sorközi megművelése. A növényvédelemre kellő súlyt helyeztek, hatszót permeteztek rothadás ellen. Benlate-szert használtak, ez nagyon hatásos, de rendkívül drága. Különben az újratermelési anyagok drágasága már állandó kísérőjévévált a termelésnek. A fent említett terméshozam és a korszerű agrotechnika mellett a horgosi Bácska Mezőgazdasági Kombinát szőlészete az idén jó eredménnyel zárja az évet, ami már hosszabb ideje nere történt meg ebben a munkaszervezetben. A kombinátban tervbe vették a szőlővel beültetett terület 100 százalékos növelését. A merló nevű minőségi borszőlő betakarításával a napokban befejezik a szüretet, mondta minapi beszélgetésünk alkalmával Nestor BABIC mérnök, a csókai mezőgazdasági birtok szőlészetének és pincegazdaságának főnöke. Tőle arról is értesültünk, hogy a 110 hektáros szőlészetben a szüretet a Kardinale és a Kertek Királynője csemegeszőlők szedésével, augusztusban kezdték meg. A szőlő az idén a sokévi átlag felett termett, egyes parcellákon hektáronként 2 vagonnal is leszüreteltek.. Átlagban véve a hozam meghaladja a 130 méter mázsát hektáronként. A termés cukortartalma is kedvezően alakult, mintegy 20 százalékos. Naponta mintegy 8 vagon szőlőt takarítanak be és dolgoznak fel a pincegazdaságban. A saját termésű szőlőből nyert bornak a tárolását megoldották, a hordók, tartályok készenlétben állnak az új nedű befogadására. A csókai pincegazdaságban többféle italt állítanak elő. A legismertebbek a Csikóvér, a Merló, az Asztali Fehér és a Rizling nevű bor fajták, de töményitalokat is készítenek. A legkeresettebb ilyen italok a barack-, a szilva- és a törkölypálinka. A borok közül újabban a Csikóvérnek van a legnagyobb keletje, az ország minden nagyobb fogyasztóközpontjában kapható és keresett árucikk. Fehér és vörös szőlő keveréséből kapják, jó zamata és kellemes ize van. A csókás borok minősége mellett szól az is, hogy a különböző kiállításokról rendszerint érmekkel térnek haza. A mérnök elmondta, hogy már egy ládányi, nagy felismerést jelentő érem van a pincegazdaság birtokában. Az idén az újvidéki árumintavásár is öregbítette a csókai borok hírnevét. Az Olasz rizliinget arany-, a Csikóvért, az Asztali Fehéret és a Bánáti Rizlinget pedig ezüstéremmel tüntették ki. A csókás borok iránt a nyári idényben, azaz a borfogyasztásra legkedvezőtlenebb időszakban is nagy volt a kereslet. A nyár múltával, jelenleg hetente több vagonnal szállítanak el az érdekeltek. A töltősoron az év végéig 2 váltásban dolgoznak a munkások, hogy eleget tudjanak tenni a rengeteg megrendelésnek. A mérnök egyebek között arról is beszámolt, hogy az emlékezetes 1970. évi árvíz ■jelentős kárt tett a Tisza melletti szőlők egy részében,, csökkentette a termésterületét. Újabban azonban arra törekednek, hogy az elkövetkező néhány évben a kipusztult pótlására új, jó minőségű szőlőt telepítsenek. Ezáltal a jövőben valószínűleg még számottevőbbé válik Csókán a szőlészet. Szüret a horgosi homokon Rozs helyén szőlő URBAN Ferenc gyerekkora óta a horgosi határt, a homokbuckás vidéket járja. Földműves, de saját szántója, gyümölcsöse vagy szőlőskertje sohasem volt. A második világháború előtt a nagygazdáknál, a felszabadulás után pedig az állami birtokon dolgozott. Jelenleg a Bácska Mezőgazdasági szervezet szakképzett munkása. —Nézze! Ezen a részen valamikor csak rozsot termesztettek. Itt kezdődött az én pályafutásom is — mutatott a jugoszláv—magyar országhatár felé húzódó homoktengerre. — A munkában sohasem válogattam. Az első fizetésemet is ezen a süppedő talajon kerestem. Szántáskor, ekézéskor meg más alkalomkor is, lovat vezettem. Munkámért nem sokat kaptam ugyan, de a pénz mindig jól jött. Urbán bácsi feleségével és három gyermekével Horgoson él. A legidősebb fia, Ferenc, szintén a birtokon dolgozik. — Egyéni szorgalomból és a kollektíva segítségével szakképzett munkás lettem. Most csak a gyümölcsösökben és a szőlőskertekben dolgozom. Nagyon szeretem a szakmámat, ha újra kellene kezdeni, megint csak ezt választanám. Higgye el, az a legnagyobb boldogság, öröm, amikor az ember munkája a szó legszorosabb értelmében gyümölcsözővé válik. Minden évben új gyümölcsösöket, szőlőskerteket telepítünk. Az ilyen beruházás szükségszerű, és aránylag rövid időn belül meg is térül. — Hogy a keresetemmel elégedett vagyok-e? Igen. A havi átlagos személyi jövedelmem meghaladja a 2200 dinárt is. Orbán Ferenc Szüreti ünnepséget rendeztek A csókái Móra Ferenc Művelődési Egyesület megalakulása óta jelentős részt vállalt vidékünk hagyományainak ápolásában. A szüreti ünnepséget is minden évben megrendezi. Az idén erre a rendezvényre e hó 6-án került sor, vagyis egybeesett a helység felszabadulásának tiszteletére rendezett műsorral. A művelődési egyesület remélhetőleg a jövőben is megrendezi ezt a szép, hagyományőrző ünnepséget. 70 vagon szőlőt vásároltak föl A horgosi társastermelési osztály főnökétől, Ljubomir TERZICTŐL megtudtuk, hogy a földművesek szőlőtermését a múlt hónaptól veszik át három felvásárlóhelyen. Eddig a korai kadarka, pirosmagyarka és ezerjó fajtákból 70 vagonnal vásároltak fel. Hátravan még a kövidinka szüretelése, felvásárlása. Erre is hamarosan sor kerül. A szőlő minőségével elégedettek a társastermelési osztályon. A termés mennyiségével kapcsolatban megtudtuk, hogy mintegy 100 vagonnal tett tönkre a jégverés. A termelők nem biztosították a szőlőt, így jelentős káruk lett az elemi csapás folytán. A felvásárolt szőlőt a kooperációs osztály Slovenijavino palicsi részlegének szálítja 10 évre szóló szerződés értelmében. TISZA VIDÉK " * A korszerű gépek segítenek CSERNŐI Mihály, a horgosi Bácska Mezőgazdasági Birtok „idősebb gárdájához” tartozik. Eleinte napszámosként hol az egyik, hol a másik magántermelőnél dolgozott, de később belátta, hogy a megélhetéséhez szükséges pénzt a mezőgazdasági nagyüzemben kisebb erőfeszítéssel is megkeresheti, mert ott a munka dandárját korszerű gépek végzik. — A munkahelyemmel nagyon elégedett vagyok. Szeretem a szakmámat, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a rám bízott feladatot elvégezzem. A gyümölcsfák és a szőlőtőkék között érzem legjobban magam. Esti tanfolyamon szakképesítést nyertem. Az oklevél azonban nem sokat ér kellő gyakorlat nélkül. — Nemrég még a fiam is itt dolgozott, de most a kisiparban helyezkedett el. Neki a mezőgazdaság, de azon belül a szőlészet és a gyümölcsészet nemigen tetszik. Csernei Mihály A horgosi Bácska Mezőgazdasági Kombinát össztermelésének több, mint 80 százalékát az alma alkotja, mégpedig, Jonathán, arany- és piros Delisesz fajták. Mintegy 420 hektáron termesztik ezt a gyümölcsöt. Ezzel a területtel az ország legszámottevőbb almatermesztői közé tartozik a Bácska. Az idei a gyengébb terméseredményt hozó évek közé tartozik. A tavalyi rekordtermés (1300 vagon), valamint a csapadék kedvezőtlen megoszlása folytán jelentős kihagyás állt be a termőrügyek úgynevezett berakodásában, és így a tavalyinál 50 százalékkal kevesebb termést ] takarítottak be. Az almatermesztésben nagyfokú vegyszerezést alkalmaznak, a gyomok ellen Gramaxone és Casanone keveréket használnak igen jó eredménnyel. A betegségek és kártevők ellen tizenegyszer permeteztek, egy permetezés főleg a pesticidek drágasága folytán körülbelül 50 millió régi dinárba került, vagyis rendkívül nagy kiadást jelentett a munkaszervezetnek. A kézi munkaerő alkalmazása is jelentős gondot okoz. Az alma szüretelésekor 1000 alkalmi munkást is foglalkoztatnak. Ilyenkor az ország legtávolabbi részéből is megtalálható egy-egy csoport munkás. Ezek szállítása, elszállásolása szintén gonddal jár. A probléma felszámolása miatt szüretelővonalakat akarnak beszerezni, így a kombinát dolgozói egyedül is elvégezhetik majd ezt a nagy betakarítási munkálatot. Az almaszüretet viszonylag gyorsan befejezték, az egészséges gyümölcs kilóját 30 százalékkal drágábban értékesítették, mint tavaly. A jégverettet is el tudják adni a feldolgozó iparnak és a szakszervezetnek. Előreláthatóan az alma tárolása is megoldódik Horgoson, ugyanis a meglévő hűtőház mellett jövőre még egy 500 vagonos ilyen létesítmény ép ül, így ekkor már mintegy 800 vagon termést tárolhatnak. A hosszú lejáratú önigazgatói megegyezés értelmében a kombinát gyümölcsfeldolgozó részleget létesít a hűtőházzal együttesen. Ez a homokvidék számára rendkívül fontos létesítmény lesz. A Bácskában a jövőben is igyekeznek továbbfejleszteni a gyümölcstermesztést. Az idén több, mint 50 hektáron barack-, 10 hektáron pedig koraialma-ültetvényt létesítettek. 1975-ig ezt a területet 150 hektár barackosra és 50 hektár nyárialmatelepítésre igyekeznek növelni. Fejlesztik a gamncstermesztést Horgoson Feldolgozó részleg építését tervezik Almaválogatás Budzsákban Családi házat építettünk — Ősztől kora tavaszig itt, a csókai borpince palackozó részlegében, nyáron meg a gazdasági szervezet szőlőskertjében dolgozom — mondta FARKAS Verona minapi találkozásunk alkalmával. — Amikor az általános iskolát befejeztem, a csókai mezőgazdasági birtokon helyezkedtem el. Szeretem ezt a szakmát. A termelés állandó gépesítésével és a régi felszerelések korszerűsítésével munkánk mind könnyebbé válik. — A férjem a csókas öntödében dolgozik. Két gyermekem van: Valéria 11, Gábor meg 6 éves. 1971-ben családi házat építettünk. Nagyon sokba került. Teljesen, ahogy szeretnénk, még nem készült el. Ezért személyi jóvédelmünk egy részét még ma is arra költjük. Havonta férjemmel 3000 dinár körül keresünk meg. Farkas Verona Péntek, 1973. október 12. írta és fényképezte: SIMON István és SZABÓ József