Magyar Szó, 1973. október (30. évfolyam, 270-284. szám)

1973-10-12 / 281. szám

BL oldal_______ 1t Horgoson: Magas fokú gépesítést és vegyszerezést honosítottak meg a szőlészetben Jó a szőlő hozama és a minősége Nagy a kereslet a csókás borok iránt it Szüret a Tis­za-vidéken it Szüret a Tisza-vidéken it Szüret a Tisza-vidéken it A horgosi Bácska Mező­­gazdasági Kombinát mintegy 100 hektáron termeszt sző­lőt, főleg rizlinget, ezerjót és kövidinkát. Az idén jól szolgált az idő ennek a kul­túrának, a szüret jórészt már befejeződött. Az átlag­hozam hektáronként 130 mé­termázsa, de ha a nyár de­rekán az emlékezetes jég­verés nem okozott volna kárt a növénytermesztésben, körülbelül 1,5 vagon spnne — mondta minapi beszélge­tésünk alkalmával CSIPÁK József mérnök, a munka­szervezet igazgatója. Így is,­­ a jelenlegi hozammal is elé­­­gedettek az említett borsző­­­­lő-fajták mennyiségével és­­ minőségével. A bogyók cu­kortartalma 19 százalékos. A termést már néhány éve a Slovenijavino vállalat pa­­licsi pincegazdaságának szál­lítják több éves szerződés alapján, mivel a horgosi pin­cegazdaság felszerelése el­avult, és felújítására egyelő­re nincs kilátás. Említésre méltó, hogy a horgosi szőlészetben újabban plantázs-szerű megművelést alkalmaznak. A nagyfokú gé­pesítés és kemizálás folytán megoldották a kézi munka­erő kérdését. A kétszeri vegy­szeres gyomirtás mellett az idén már teljesen felesleges­sé vált a szőlő sorközi meg­művelése. A növényvédelem­re kellő súlyt helyeztek, hat­szót permeteztek rothadás ellen. Benlate-szert használ­tak, ez nagyon hatásos, de rendkívül drága. Különben az újratermelési anyagok drágasága már állandó kísé­rőjévé­­vált a termelésnek. A fent említett termésho­zam és a korszerű agro­technika mellett a horgosi Bácska Mezőgazdasági Kom­binát szőlészete az idén jó eredménnyel zárja az évet, ami már hosszabb ideje nere történt meg ebben a mun­kaszervezetben. A kombinát­ban tervbe vették a szőlővel beültetett terület 100 száza­lékos növelését. A merló nevű minőségi borszőlő betakarításával a napokban befejezik a szü­retet, mondta minapi beszél­getésünk alkalmával Nestor BABIC mérnök, a csókai mezőgazdasági birtok szőlé­szetének és pincegazdaságá­nak főnöke. Tőle arról is értesültünk, hogy a 110 hek­táros szőlészetben a szüre­tet a Kardinale és a Ker­tek Királynője csemegesző­lők szedésével, augusztusban kezdték meg. A szőlő az idén a sokévi átlag felett termett, egyes parcellákon hektáronként 2 vagonnal is leszüreteltek.. Átlagban vé­ve a hozam meghaladja a 130 méter mázsát hektáron­ként. A termés cukortartal­ma is kedvezően alakult, mintegy 20 százalékos. Na­ponta mintegy 8 vagon sző­lőt takarítanak be és dolgoz­nak fel a pincegazdaságban. A saját termésű szőlőből nyert bornak a tárolását meg­oldották, a hordók, tartályok készenlétben állnak az új nedű befogadására. A csókai pincegazdaság­ban többféle italt állítanak elő. A legismertebbek a Csi­kóvér, a Merló, az Asztali Fehér és a Rizling nevű bor fajták, de töményitalokat is készítenek. A legkeresettebb ilyen italok a barack-, a szil­va- és a törkölypálinka. A borok közül újabban a Csikóvérnek van a legna­gyobb keletje, az ország min­den nagyobb fogyasztóköz­pontjában kapható és kere­sett árucikk. Fehér és vörös szőlő keveréséből kapják, jó zamata és kellemes ize van. A csókás borok minősége mellett szól az is, hogy a különböző kiállításokról rend­szerint érmekkel térnek ha­za. A mérnök elmondta, hogy már egy ládányi, nagy f­elismerést jelentő érem van a pincegazdaság birtokában. Az idén az újvidéki árumin­tavásár is öregbítette a csó­kai borok hírnevét. Az Olasz rizliin­get arany-, a Csikóvért, az Asztali Fehéret és a Bá­náti Rizlinget pedig ezüst­éremmel tüntették ki. A csókás borok iránt a nyári idényben, azaz a bor­­fogyasztásra legkedvezőtle­nebb időszakban is nagy volt a kereslet. A nyár múl­tával, jelenleg hetente több vagonnal szállítanak el az érdekeltek. A töltősoron az év végéig 2 váltásban dol­goznak a munkások, hogy eleget tudjanak tenni a ren­geteg megrendelésnek. A mérnök­ egyebek között arról is beszámolt, hogy az emlékezetes 1970. évi árvíz ■jelentős kárt tett a Tisza melletti szőlők egy részében,, csökkentette a termésterüle­tét. Újabban azonban arra törekednek, hogy az elkövet­kező néhány évben a kipusz­tult pótlására új, jó minő­ségű szőlőt telepítsenek. Ez­által a jövőben valószínűleg még számottevőbbé válik Csó­kán a szőlészet. Szüret a horgosi homokon Rozs helyén szőlő URBAN Ferenc gyerekko­ra óta a horgosi határt, a homokbuckás vidéket járja. Földműves, de saját szántó­ja, gyümölcsöse vagy szőlős­kertje sohasem volt. A má­sodik világháború előtt a nagygazdáknál, a felszaba­dulás után pedig az állami birtokon dolgozott. Jelenleg a Bácska Mezőgazdasági szer­vezet szakképzett munkása. —­­Nézze! Ezen a részen valamikor csak rozsot ter­mesztettek. Itt kezdődött az én pályafutásom is — mu­tatott a jugoszláv—magyar országhatár felé húzódó ho­moktengerre. — A munká­ban sohasem válogattam. Az első fizetésemet is ezen a süppedő talajon kerestem. Szántáskor, ekézéskor meg más alkalomkor is, lovat vezettem. Munkámért nem sokat kaptam ugyan, de a pénz mindig jól jött. Urbán bácsi feleségével és három gyermekével Horgo­son él. A legidősebb fia, Fe­renc, szintén a birtokon dol­gozik. — Egyéni szorgalomból és a kollektíva segítségével szakképzett munkás lettem. Most csak a gyümölcsösök­ben és a szőlőskertekben dol­gozom. Nagyon szeretem a szakmámat, ha újra kellene kezdeni, megint csak ezt vá­lasztanám. Higgye el, az a legnagyobb boldogság, öröm, amikor az ember munkája a szó legszorosabb értelmé­ben gyümölcsözővé válik. Minden évben új gyümölcsö­söket, szőlőskerteket telepí­tünk. Az ilyen beruházás szükségszerű, és aránylag rövid időn belül meg is té­rül. — Hogy a keresetemmel elégedett vagyok-e? Igen. A havi átlagos személyi jö­vedelmem meghaladja a 2200 dinárt is. Orbán Ferenc Szüreti ünnepséget rendeztek A csókái Móra Ferenc Művelődési Egyesület meg­alakulása óta jelentős részt vállalt vidékünk hagyomá­nyainak ápolásában. A szü­reti ünnepséget is minden évben megrendezi. Az idén erre a rendezvényre e hó 6-án került sor, vagyis egy­beesett a helység felszaba­dulásának tiszteletére rende­zett műsorral. A művelődési egyesület remélhetőleg a jövőben is megrendezi ezt a szép, ha­gyományőrző ünnepséget. 70 vagon szőlőt vásároltak föl A horgosi társastermelési osztály főnökétől, Ljubomir TERZICTŐL megtudtuk, hogy a földművesek szőlő­termését a múlt hónaptól veszik át három felvásárló­helyen. Eddig a­ korai ka­darka, pirosmagyarka és ezerjó fajtákból 70 vagon­nal vásároltak fel. Hátravan még a kövidinka szüretelé­­­se, felvásárlása. Erre is ha­marosan sor kerül. A szőlő minőségével elé­gedettek a társastermelési osztályon. A termés mennyi­­­ségével kapcsolatban meg­tudtuk, hogy mintegy 100 vagonnal tett tönkre a jég­verés. A termelők nem biz­tosították a szőlőt, így je­lentős káruk lett az elemi csapás folytán. A felvásárolt szőlőt a ko­operációs osztály Slovenija­vino palicsi részlegének szál­ítja 10 évre szóló szerződés értelmében. TISZA VIDÉK " * A korszerű gépek segítenek CSERNŐI Mihály, a hor­gosi Bácska Mezőgazdasági Birtok „idősebb gárdájához” tartozik. Eleinte napszámos­ként hol az egyik, hol a má­sik magántermelőnél dolgo­zott, de később belátta, hogy a megélhetéséhez szükséges pénzt a mezőgazdasági nagy­üzemben kisebb erőfeszítés­sel is megkeresheti, mert ott a munka dandárját korszerű gépek végzik. — A munkahelyemmel na­gyon elégedett vagyok. Sze­retem a szakmámat, és min­dent megteszek annak érde­kében, hogy a rám bízott feladatot elvégezzem. A gyü­mölcsfák és a szőlőtőkék kö­zött érzem legjobban ma­gam. Esti tanfolyamon szak­képesítést nyertem. Az okle­vél azonban nem sokat ér kellő gyakorlat nélkül. — Nemrég még a fiam is itt dolgozott, de most a kis­iparban helyezkedett el. Ne­ki a mezőgazdaság, de azon belül a szőlészet és a gyü­­mölcsészet nemigen tetszik. Csernei Mihály A horgosi Bácska Mezőgaz­dasági Kombinát összterme­lésének több, mint 80 száza­lékát az alma alkotja, még­pedig, Jonathán, arany- és piros Delisesz fajták. Mint­egy 420 hektáron termesztik ezt a gyümölcsöt. Ezzel a te­rülettel az ország legszá­mottevőbb alma­termesztői közé tartozik a Bácska. Az idei a gyengébb termésered­ményt hozó évek közé tarto­zik. A tavalyi rekordtermés (1300 vagon), valamint a csapadék kedvezőtlen meg­oszlása folytán jelentős kiha­gyás állt be a termőrügyek úgynevezett berakodásában, és így a tavalyinál 50 szá­zalékkal kevesebb termést ] takarítottak be. Az almatermesztésben­­ nagyfokú vegyszerezést al­­­­kalmaznak, a gyomok ellen Gramaxone és Casanone ke­veréket használnak igen jó eredménnyel. A betegségek és kártevők ellen tizenegy­szer permeteztek, egy per­metezés főleg a pesticidek drágasága folytán körülbe­lül 50 millió régi dinárba ke­rült, vagyis rendkívül nagy kiadást jelentett a munka­­szervezetnek. A kézi munka­erő alkalmazása is jelentős gondot okoz. Az alma szüre­telésekor 1000 alkalmi mun­kást is foglalkoztatnak. Ilyen­kor az ország legtávolabbi részéből is megtalálható egy-egy csoport munkás. Ezek szállítása, elszálláso­lása szintén gonddal jár. A probléma felszámolása miatt szüretelővonalakat akarnak beszerezni, így a kombinát dolgozói egyedül is elvégez­hetik majd ezt a nagy beta­karítási munkálatot. Az almaszüretet viszony­lag gyorsan befejezték, az egészséges gyümölcs kilóját­ 30 százalékkal drágábban ér­tékesítették, mint tavaly. A jégverettet is el tudják ad­ni a feldolgozó iparnak és a szakszervezetnek. Előreláthatóan az alma tá­rolása is megoldódik Horgo­son, ugyanis a meglévő hű­tőház mellett jövőre még egy 500 vagonos ilyen­ léte­sítmény ép ül, így ekkor már mintegy 800 vagon termést tárolhatnak. A hosszú lejára­tú önigazgatói megegyezés értelmében a kombinát gyü­mölcsfeldolgozó részleget lé­tesít a hűtőházzal együtte­sen. Ez a homokvidék szá­mára rendkívül fontos léte­sítmény lesz. A Bácskában a jövőben is igyekeznek továbbfejlesz­teni a gyümölcstermesztést. Az idén több, mint 50 hek­táron barack-, 10 hektáron pedig koraialma-ültetvényt létesítettek. 1975-ig ezt a te­rületet 150 hektár barackos­ra és 50 hektár nyárialma­­telepítésre igyekeznek nö­velni. Fejlesztik a gamncstermesztést Horgoson Feldolgozó részleg építését tervezik Almaválogatás Budzsákban Családi házat építettünk — Ősztől kora tavaszig itt, a csókai borpince palac­kozó részlegében, nyáron meg a gazdasági szervezet szőlőskertjében dolgozom — mondta FARKAS Verona minapi találkozásunk alkal­mával. — Amikor az általá­nos iskolát befejeztem, a csókai mezőgazdasági birto­kon helyezkedtem el. Szere­tem ezt a szakmát. A ter­melés állandó gépesítésével és a régi felszerelések kor­szerűsítésével munkánk mind könnyebbé válik. — A férjem a csókas ön­tödében dolgozik. Két gyer­mekem van: Valéria 11, Gá­bor meg 6 éves. 1971-ben családi házat építettünk. Na­gyon sokba került. Teljesen, ahogy szeretnénk, még nem készült el. Ezért személyi jó­védelmünk egy részét még ma is arra költjük. Havon­ta férjemmel 3000 dinár kö­rül keresünk meg. Farkas Verona Péntek, 1973. október 12. írta és fényképezte: SIMON István és SZABÓ József

Next