Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 316-328. szám)

1973-11-16 / 316. szám

Péntek, 1973. nov. 16. M­A­G­Y­A­R SZÓ üresjárat Török­országban S­ÜLEYMAN DEMIRELI első kormányalakítá­si próbálkozása ku-­u­­darcot vallott, mert a De­mokrata Párt nem vállalta a közreműködést a koalíciós kormányban. Demirel kije­­­­lentette, hogy folytatja ta­­­­nácskozásait más pártok ve­zetőivel. Demirelnek, az Igazságpárt , vezetőjének, volt miniszterei-­­ nöknek, vélemények szerint, minden lehetősége megvan, hogy hazája és a külföld előtt is bebizonyítsa politikai rátermettségét. Demirel az első kudarc ellenére is derű­­­ látó. Az új kormánynak koa­líciósnak, több pártból álló­nak kell lennie, mert Demi- ■ rel pártja a legutóbbi válasz­tásokon mintegy száz képvi­selőt vesztett. Minden esélye megvan a sikerre, ha a koalícióba be tudja vonni a Demokrata Párt és a Nemzeti Megújho-­­ dás Pártját. Az előállt hely­zetben az ilyen koalíciós kor­mány az egyetlen elfogadha­tó megoldás. Szóba jöhet a koalíció megalakításakor a Népi Bizalom Pártja is. A felsorolt pártok mind jobb­oldaliak. A soron következő pártközi megbeszélések fog­ják eldönteni a koalíció sor­sát. Az elméleti esélyek ellené­re azonban Demirelnek még­sem lesz könnyű dolga. So­kan emlékeznek most a vá­lasztási hadjáratra, amelyben a Demokrata Párt a Demirel pártja elleni érvekre alapoz­ta politikáját. Feruh Boz­­beyli, a Demokrata Párt ve­zetője csak a Demirel nélkü­li koalícióban hajlandó részt venni. Hasonlóan nyilatko­zott Necmedin Erbakam, a Nemzeti Megújhodás Pártjá­nak vezetője is, aki még né­hány nappal ezelőtt is eluta­sította pártjának belépését a koalícióba. A török politikai viszonyok ismerői szerint azonban Demirelnek mégis számottevő esélyei vannak. A koalíció megalakítását akadályozza viszont az is, hogy az Igazságpárt és az Ecevit­ vezette Republikánus Néppárt az október 14-i vá­lasztásokon majdnem azo­nos számú szavazatot kapott. Ebből következik, hogy egy­magában egyik sem alakít­hat kormányt, rossz viszo­nyuk pedig lehetetlenné teszi együttműködésüket. A pártok között dúló ha­talmi harc következménye a jelenlegi képviselőházi hely­zet is. A képviselőház már hetek óta mindennap — az ünnepek kivételével — ülése­zik, de még mindig nem si­került elnököt választania. Az üléseken a legidősebb képviselő elnököl. Eddig min­den alkalommal kénytelenek voltak megállapítani, hogy az egyetlen jelölt Republikánus Néppárt képviselője, egyik szavazáson sem kapta meg a szükséges többséget. A 13. szavazás után új jelöltet ál­lítottak Ismail Hald szemé­lyében, aki szintén a Repub­likánus Néppárt képviselője, de őt eddig sem választották meg. A képviselőház üresjárata lehetetlenné teszi a jövő évi költségvetés és gazdasági terv meghozását, valamint a drágulást fékező intézkedé­sek érvényesítését. (TANJUG) (Folytatás az 1. oldalról) fejlődéséről, valamint a ju­goszláv—szovjet kapcsolatok további erősítéséről. Úgy­szintén megvitatták az idő­szerű nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom problémáit. Szép eredmények születtek az együtt­működés fejlesztésében A megbeszélések során megelégedésüket fejezték ki Jugoszlávia és a Szovjetunió politikai, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködésének sikeres fejlődése fölött, és rámutat­tak azokra a jelentős erőfe­szítésekre, amelyeket mind­két fél tett a korábban el­fogadott közös dokumentu­mokban foglalt álláspontok megvalósításáért. A JKSZ elnöke és az SZKP KB fő­titkára igen kedvezően ítél­te meg a Jugoszláv Kom­munista Szövetség és a Szov­jetunió Kommunista Pártja közötti együttműködésben el­ért eredményeket. A két fél véleménye szerint a jugo­szláv—szovjet kapcsolatok ed­dig elért szintje lehetővé te­szi a sokrétű együttműkö­dés további előmozdítását. A két fél hangsúlyozta, hogy a párt- és állami kap­csolatok tökéletesítése, vala­mint a jugoszláv—szovjet együttműködés bővítése meg­felel a szocializmus és kom­munizmus építése érdekei­nek, és síkraszállt a politi­kai, gazdasági, kulturális, közoktatási, tudományos, tá­jékoztatási, idegenforgalmi téren és más területeken fo­lyó tartós együttműködés el­mélyítéséért. Megítélésük sze­rint a JSZSZK részvétele a KGST tevékenységében a JSZSZK és a KGST közötti szerződés alapján hozzájáru­lás a JSZSZK és a Szovjet­unió gazdasági együttműkö­désének megszilárdításához. A két fél rámutatott a gyakori találkozások és érint­kezések, valamint, a külpo­litikai és más időszerű kér­désekről való különféle szin­tű vélemény- és információ­­csere eddigi gyakorlatának nagy jelentőségére, amely hozzájárult egymás jobb meg­ismeréséhez, a JKSZ és az SZKP, valamint a JSZSZK és a Szovjetunió közötti bi­zalom és együttműködés meg­szilárdulásához, a két ország népeinek, a béke, a bizton­ság és a társadalmi hala­dás megszilárdulásának, va­lamint a sokoldalú nemzet­közi együttműködés fejlődé­sének érdekében. A legfontosabb feladat az izraeli agresszió következményeinek megszüntetése Josip Broz Tito és Leo­­nyid Brezsnyev a nemzetkö­zi problémákat megvitatva megkülönböztetett figyelmet szentelt az enyhülési folya­mat megszilárdításának és elmélyítésének, valamint a reakciós és agresszív erők azon próbálkozásaival való hathatós szembehelyezkedés­­nek, amelyek célja meggá­tolni a nemzetközi politikai légkör javulását. A JSZSZK és a Szovjet­unió megítélése szerint az egyik legfontosabb feladat a közel-keleti háborús " tűzfé­szek " és az izraeli agresszió következményeinek megszün­tetése, valamint az arab né­pek törvényes jogainak ma­radéktalan érvényesítése a Biztonsági Tanács 1967. no­­­­vember 22-i keltezésű 242. számú határozatának mara­déktalan és haladéktalan végrehajtása alapján. A két fél erélyesen elítélve Izrael­nek az arab országok elleni , agresszív fellépését,valamint­­ a Biztonsági Tanácsnak a tűz­szünetről, a hadműveletek megszüntetéséről és a csapa­­­toknak az 1973. október 22-­­ én elfoglalt hadállásokra va­­­ló visszavonulásáról szóló ha­tározata Izrael részéről tör­­­­ténő durva megszegését, rá­­■ mutat Izrael felelőtlen ak­cióinak veszélyes következ­ményeire. Az izraeli csapa­­­­toknak vissza kell vonulniuk az összes megszállt arab te­rületekről; az arab népek jo­gait teljes i­értékben bizto­sítani kell, és­ Palesztina arab népének törvényes nemzeti jogait úgyszintén érvényesí­teni kell. A JSZSZK és a Szovjetunió úgy véli, hogy csakis ezen az alapon, vala­mennyi közel-keleti állam függetlenségének, szuvereni­tásának és területi épségé­nek tiszteletben tartása alap­ján lehet igazságosan és tar­tósan politikailag megoldani a közel-keleti konfliktust. Ju­goszlávia és a Szovjetunió készségét fejezi ki, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke hely­reállítása, valamint e terü­let valamennyi állama és népe biztonságának szavato­lása érdekében. Josip Broz Titov és Leo­­nyid Brezsnyev rámutatott a hősi vietnami nép győzelmé­nek történelmi jelentőségé­re, megerősítette a JSZSZK­­ és a Szovjetunió eltökéltsé­­­­gét, hogy a jövőben is se­gítséget nyújtanak a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságnak az ország újjáépí­tésében és a szocializmus építésében, és hathatós tá­mogatást nyújtanak a Dél­­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormányá­nak. Rámutatva, hogy a sai­­goni rezsim durván megsze­gi a párizsi egyezményt, a két fél az egyezménynek az összes aláírói részéről való szigorú tiszteletben tartása, Vietnam, Laosz és Kambo­dzsa népe szuverenitásának és törvényes jogainak szigo­rú tiszteletben tartása, vala­mint egész Indokínában az­­igazságos és tartós béke meg­teremtése mellett nyilatko­zott A feszültség enyhülését ki kell terjeszteni a világ minden részére Josip Broz Tito és Leo­­nyid Brezsnyev erélyesen el­ítélte a chilei reakció és im­perialista gyámjai akcióit, amelyek következtében meg­bukott a népi egység törvé­nyes kormánya, katonai­ dik­tatúra került hatalomra és általános terror folyik az ország hazafias és haladó erőivel szemben. Kifejezték szolidaritásukat Chile népe iránt a függetlenségért és társadalmi haladásért vívott bátor harcában. A két fél véleményt cse­rélt az európai helyzetről. Megerősítette készségét, hogy építő jellegű módon hozzájárul az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezésé­hez. A JSZSZK és a Szov­jetunió véleménye szerint az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet zárósza­kaszának legmagasabb szin­ten való megtartása megfe­lelne az értekezleten részt vevő országok érdekeinek. A két fél gyakorlati lépé­sekért száll síkra az európai fegyverkészletek és haderő csökkentése céljából, és hangsúlyozza a politikai eny­hülés katonai enyhüléssel va­ló kiegészítésének nagy je­lentőségét. A megbeszéléseken hang­súlyozták a két ország eltö­kéltségét, hogy következete­sen síkraszállnak azért, hogy a feszültség enyhülése kiterjedjen a világ minden részére. Jugoszlávia és a Szovjetunió abból indul ki, hogy a nemzetközi helyzet gyökeres javulására nézve elsőrendű jelentőségű lenne a fegyverkezési hajsza meg­állítása, a nukleáris és a ha­gyományos fegyvereket egy­aránt magában foglaló álta­lános és teljes leszerelés, szi­gorú és hathatós ellenőrzés alatt. Síkraszállnak azért, hogy gyorsuljanak meg az előkészületek a leszerelési világértekezlet összehívásá­ra. Mindkét ország támogat­ja az el nem kötelezett or­szágok algíri negyedik ér­tekezletének követelését, hogy fokozatosan csökkente­ni kell a katonai költségve­téseket, ami lehetővé teszi a megtakarított pénzeszkö­zök egy hányadának a fej­lődőben levő országok gazda­sági fejlesztésére való fel­használását. A JSZSZK tá­mogatja a Szovjetuniónak az ENSZ-hez beterjesztett javaslatát, amely a Bizton­sági Tanács állandó tagálla­mai katonai költségvetésé­nek 10 százalékos csökkenté­sére vonatkozik. Nagy jelentőségük van az algíri csúcsértekezle­ten elért eredményeknek Josip Broz Tito és Leo­­nyid Brezsnyev megállapítot­ta, hogy a nemzetközi élet­ben végbemenő kedvező vál­tozások növelik minden or­szág lehetőségét — függetle­nül területük nagyságától és lakosaik számától —, hogy egyenrangúan részt vegye­nek korunk világa minden alapvető problémájának meg­oldásában. Jugoszlávia és a Szovjet­unió rámutat az el nem kö­­telezett országok algíri ne­­­­gyedik csúcsértekezletén el­­­­ért eredményeknek az impe­rializmus, a kolonializmus és neokoloni­al­izmus­­elleni harccal kapcsolatos nagy je­lentőségére, ami különösen abban mutatkozott meg, hogy az el nem kötelezett országok egyhangúlag támo­gatták az arab népeknek és országoknak az izraeli ag­resszió elleni szabadsághar­cát. A két fél kedvezően ítéli meg a szocialista, az el nem kötelezett és más országok, valamint az összes békesze­rető, demokratikus és haladó erők erőfeszítéseit a nem­zetközi feszültség további csökkentésére és a békés koegzisztencia elvein alapuló tartós és egyenrangú nem­zetközi együttműködés­ fel­tételeinek megteremtésére. A JSZSZK és a Szovjet­unió rámutat az Egyesült Nemzetek Szervezetének mint a világbéke és bizton­ság megőrzése, valamint a nemzetközi problémák meg­oldása fontos tényezőjének nagy jelentőségére. A két fél hangsúlyozta, hogy a mai helyzetben az országok aktív tevékenységé­vel párhuzamosan biztosíta­ni kell a világközvélemény legszélesebb köreinek tömö­­­­rülését a nemzetközi viszo­nyok kedvező irányzatainak megszilárdítása és a feszült­ség tartós csökkentése érde­kében. Ezzel kapcsolatban a megbeszéléseken rámutattak a békeszerető erők Moszkvá­­­ban megtartott világkong­­­­resszusának nagy jelentősé-­­­gére, amelynek eszméi és fel­hívásai hozzájárulnak ah­hoz, hogy új, széles rétegek csatlakozzanak a békeharco­sok mozgalmához. Tito hazaérkezett 3. oldal A megbeszéléseken kifeje­zésre jutott a meggyőződés, hogy Josip Broz Titónak, a JSZSZK és a JKSZ elnöké­nek baráti szovjetunióbeli lá­togatása, valamint széles­­kö­rű és gyümölcsöző vélemény cseréje hozzájárult a JKSZ és az SZKP, valamint a JSZSZK és a Szovjetunió ba­rátságának és együttműködé­sének további megszilárdulá­sához, Jugoszlávia és a Szov­jetunió népei, a szocializmus és a béke javára. Josip Broz Tito, a JSZSZK és a JKSZ elnöke,­ meghívta Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, hogy tegyen baráti látogatást Ju­goszláviában. A meghívást örömmel elfogadta.” Izrael még mindig nem hajtja végre a Biztonsági Tanács határozatait Az el nem kötelezett országok tájékoztatást kértek Waldheim ENSZ-főtitkártól Az el nem kötelezett országok ENSZ-küldöttségei aggódnak, amiért Izrael nem hajlandó alkalmazni a Biztonsági Tanácsnak az izraeli arab konfliktus be­fejezésére és a béketárgyalásokra vonatkozó határo­zatait. Jugoszlávia, India, Indonézia, Szudán, Guinea, Kenya, Peru és Panama BT-képviselői felhívták erre Kurt Waldheim főtitkár figyelmét. A három BT-ha­tározat al­kalmazásának első szaka­szában az a legfontosabb kö­vetelmény, hogy a hadban álló felek csapatai vonulja­nak vissza az október 22-i tűzszüneti vonalra. Golda Meir izraeli miniszterelnök azonban a parlamentben ki­jelentette, hogy Izrael számá­ra ilyen tűzszüneti vonal nem létezik, s ezért nem is hajlandó visszavonulni. A kőolajválság hírei Veszélybe kerülhet a japén ipar Kissinger elsősorban a közel-keleti helyzetről tárgyalt Tokióban A nagyhatalmak, úgy látszik, könnyebben tudnak egyezkedni egymással és ellenfeleikkel, mint szövetsé­geseikkel. Ez a nézet alakult ki Washingtonban Kissin­ger amerikai külügyminiszter most zárult pekingi és folyamatban levő japáni látogatásával kapcsolatban. A külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy a pe­kingi látogatás eredményei­ről maga Kissinger fog rész­letesebben beszélni Tokió­ban. Részletesebb magyará­zat azonban úgyszólván fö­lösleges, hiszen a külügymi­niszter máris igen kedve­zően nyilatkozott az ameri­kai—kínai kapcsolatok ala­kulásáról. Bizonyossá vált, hogy a Kínával való barát­ság alkotórésze lesz Ameri­ka külpolitikájának, bárki kerül is az elnöki székbe. Ami a Kínai Népköztársa­ságot illeti, a nyilatkozatok bizakodóak, s kilátásba he­lyezik a gazdasági, a tudo­mányos, műszaki és más jel­legű együttműködés tovább­fejlesztését. A japán kor­mány képviselőivel folyó tár­gyalásokon ezúttal nem az együttműködés fejlesztése van előtérben, hanem a fel­tornyosuló problémák. A legfontosabb kérdés a kő­olaj- és általában az energia­válság, s ezzel összefüggés­ben az Egyesült Államok kö­zel-keleti politikája. Kissinger mostani tokiói látogatása alkalmával a kő­olajkrízis van a megbeszélé­sek gyújtópontjában. Japán kőolajszükségleteinek 99 szá­zalékát külföldről fedezi, s ennek a mennyiségnek több mint 80 százalékát a Közel- Keletről. A japán ipar és ál­talában az ország gazdasági élete végveszélybe kerül, ha az arab országok még na­gyobb mértékben csökken­tik a kőolajtermelést, tehát ha nem változik meg a hely­zet, amely a kőolajválságot előidézte. Megfigyelők sze­rint az sem lehetetlen, hogy Japán gazdaságilag bojkot­­tálni fogja Izraelt, vagy meg­szakítja vele a diplomáciai kapcsolatokat. Az arab országok tovább csökkentik a kőolajtermelést A kőolaj­termelő arab or­szágok szervezete bejelentet­te, hogy tagországai tovább csökkentik a termelést, amíg a nemzetközi közösség megfe­lelő intézkedésekkel rá nem kényszeríti Izraelt a meg­szállt arab területek kiürí­tésére, s amíg az Egyesült Államok be nem látja, hogy Izrael korlátlan támogatása miatt súlyos károsodás éri a többi fejlett iparú országot Takarékoskodik a bonni kormány Willy Brandt nyugatnémet kancellár utasította a kor­mányképviselőket, hogy a kőolaj­hiány miatt szolgálati útra a tömegközlekedési esz­közöket vegyék igénybe. El­rendelte továbbá, hogy a kor­mányhivatalokban 20 foknál melegebb nem lehet. A szövetségi kormány fel­szólította a tartományi kor­mányokat, hogy tegyenek ha­sonló takarékossági intézke­déseket. Sebességkorlátozás Svájcban A svájci kormány az egész országban 100 kilométerre korlátozta a gépjárművek maximális sebességét. A ha­tározat szombaton lép hatály­ba. Az intézkedést üzem­anyag-takarékosság végett hozta a kormány. Közel-keleti hírek (Folytatás az 1. oldalról) az utóbbi három év alatt ez volt a palesztinaiak első di­­verziója. Szenegál és Panama is csapatokat küld a Közel-Keletre Diplomáciai hírforrások szerint Szenegál beleegye­zett, hogy katonákat küldjön az ENSZ közel-keleti béke­­fenntartó alakulataiba. Siilasouo tábornoknak, az ENSZ-csapatok parancsno­kának közleménye szerint a Közel-Keleten jelenleg 1709 ENSZ-katona tartózkodik. Más hír szerint, a panamai kormány küldöttsége Panama ENSZ-nagykövetének veze­tésével elutazott Kairóba, hogy megtegye az előkészüle­teket az ENSZ-csapatok kö­telékében szolgálatot teljesí­tő 400 panamai katona oda­­szállítására. Szadat feltételekhez köti részvételét a békeértekezleten Az Al Nahar című bejrúti lap szerint, Szadat egyipto­mi elnök közölte Kissinger amerikai külügyminiszterrel, hogy Egyiptom nem vesz részt a közel-keleti békeér­tekezleten, ha azon Szíria és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nem képviselteti magát. Egyiptom ezenkívül kezde­ményezte, hogy Franciaor­szág és Nagy-Britannia is vegyen részt az értekezleten. A bejrúti lap szerint a bé­keértekezlet külügyminiszte­ri szinten december 9-én vagy 10-én kezdődik Genf­ben.

Next