Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 316-328. szám)
1973-11-16 / 316. szám
Péntek, 1973. nov. 16. MAGYAR SZÓ üresjárat Törökországban SÜLEYMAN DEMIRELI első kormányalakítási próbálkozása ku-udarcot vallott, mert a Demokrata Párt nem vállalta a közreműködést a koalíciós kormányban. Demirel kijelentette, hogy folytatja tanácskozásait más pártok vezetőivel. Demirelnek, az Igazságpárt , vezetőjének, volt miniszterei- nöknek, vélemények szerint, minden lehetősége megvan, hogy hazája és a külföld előtt is bebizonyítsa politikai rátermettségét. Demirel az első kudarc ellenére is derű látó. Az új kormánynak koalíciósnak, több pártból állónak kell lennie, mert Demi- ■ rel pártja a legutóbbi választásokon mintegy száz képviselőt vesztett. Minden esélye megvan a sikerre, ha a koalícióba be tudja vonni a Demokrata Párt és a Nemzeti Megújho- dás Pártját. Az előállt helyzetben az ilyen koalíciós kormány az egyetlen elfogadható megoldás. Szóba jöhet a koalíció megalakításakor a Népi Bizalom Pártja is. A felsorolt pártok mind jobboldaliak. A soron következő pártközi megbeszélések fogják eldönteni a koalíció sorsát. Az elméleti esélyek ellenére azonban Demirelnek mégsem lesz könnyű dolga. Sokan emlékeznek most a választási hadjáratra, amelyben a Demokrata Párt a Demirel pártja elleni érvekre alapozta politikáját. Feruh Bozbeyli, a Demokrata Párt vezetője csak a Demirel nélküli koalícióban hajlandó részt venni. Hasonlóan nyilatkozott Necmedin Erbakam, a Nemzeti Megújhodás Pártjának vezetője is, aki még néhány nappal ezelőtt is elutasította pártjának belépését a koalícióba. A török politikai viszonyok ismerői szerint azonban Demirelnek mégis számottevő esélyei vannak. A koalíció megalakítását akadályozza viszont az is, hogy az Igazságpárt és az Ecevit vezette Republikánus Néppárt az október 14-i választásokon majdnem azonos számú szavazatot kapott. Ebből következik, hogy egymagában egyik sem alakíthat kormányt, rossz viszonyuk pedig lehetetlenné teszi együttműködésüket. A pártok között dúló hatalmi harc következménye a jelenlegi képviselőházi helyzet is. A képviselőház már hetek óta mindennap — az ünnepek kivételével — ülésezik, de még mindig nem sikerült elnököt választania. Az üléseken a legidősebb képviselő elnököl. Eddig minden alkalommal kénytelenek voltak megállapítani, hogy az egyetlen jelölt Republikánus Néppárt képviselője, egyik szavazáson sem kapta meg a szükséges többséget. A 13. szavazás után új jelöltet állítottak Ismail Hald személyében, aki szintén a Republikánus Néppárt képviselője, de őt eddig sem választották meg. A képviselőház üresjárata lehetetlenné teszi a jövő évi költségvetés és gazdasági terv meghozását, valamint a drágulást fékező intézkedések érvényesítését. (TANJUG) (Folytatás az 1. oldalról) fejlődéséről, valamint a jugoszláv—szovjet kapcsolatok további erősítéséről. Úgyszintén megvitatták az időszerű nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáit. Szép eredmények születtek az együttműködés fejlesztésében A megbeszélések során megelégedésüket fejezték ki Jugoszlávia és a Szovjetunió politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésének sikeres fejlődése fölött, és rámutattak azokra a jelentős erőfeszítésekre, amelyeket mindkét fél tett a korábban elfogadott közös dokumentumokban foglalt álláspontok megvalósításáért. A JKSZ elnöke és az SZKP KB főtitkára igen kedvezően ítélte meg a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti együttműködésben elért eredményeket. A két fél véleménye szerint a jugoszláv—szovjet kapcsolatok eddig elért szintje lehetővé teszi a sokrétű együttműködés további előmozdítását. A két fél hangsúlyozta, hogy a párt- és állami kapcsolatok tökéletesítése, valamint a jugoszláv—szovjet együttműködés bővítése megfelel a szocializmus és kommunizmus építése érdekeinek, és síkraszállt a politikai, gazdasági, kulturális, közoktatási, tudományos, tájékoztatási, idegenforgalmi téren és más területeken folyó tartós együttműködés elmélyítéséért. Megítélésük szerint a JSZSZK részvétele a KGST tevékenységében a JSZSZK és a KGST közötti szerződés alapján hozzájárulás a JSZSZK és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének megszilárdításához. A két fél rámutatott a gyakori találkozások és érintkezések, valamint, a külpolitikai és más időszerű kérdésekről való különféle szintű vélemény- és információcsere eddigi gyakorlatának nagy jelentőségére, amely hozzájárult egymás jobb megismeréséhez, a JKSZ és az SZKP, valamint a JSZSZK és a Szovjetunió közötti bizalom és együttműködés megszilárdulásához, a két ország népeinek, a béke, a biztonság és a társadalmi haladás megszilárdulásának, valamint a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlődésének érdekében. A legfontosabb feladat az izraeli agresszió következményeinek megszüntetése Josip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev a nemzetközi problémákat megvitatva megkülönböztetett figyelmet szentelt az enyhülési folyamat megszilárdításának és elmélyítésének, valamint a reakciós és agresszív erők azon próbálkozásaival való hathatós szembehelyezkedésnek, amelyek célja meggátolni a nemzetközi politikai légkör javulását. A JSZSZK és a Szovjetunió megítélése szerint az egyik legfontosabb feladat a közel-keleti háborús " tűzfészek " és az izraeli agresszió következményeinek megszüntetése, valamint az arab népek törvényes jogainak maradéktalan érvényesítése a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i keltezésű 242. számú határozatának maradéktalan és haladéktalan végrehajtása alapján. A két fél erélyesen elítélve Izraelnek az arab országok elleni , agresszív fellépését,valamint a Biztonsági Tanácsnak a tűzszünetről, a hadműveletek megszüntetéséről és a csapatoknak az 1973. október 22- én elfoglalt hadállásokra való visszavonulásáról szóló határozata Izrael részéről történő durva megszegését, rá■ mutat Izrael felelőtlen akcióinak veszélyes következményeire. Az izraeli csapatoknak vissza kell vonulniuk az összes megszállt arab területekről; az arab népek jogait teljes iértékben biztosítani kell, és Palesztina arab népének törvényes nemzeti jogait úgyszintén érvényesíteni kell. A JSZSZK és a Szovjetunió úgy véli, hogy csakis ezen az alapon, valamennyi közel-keleti állam függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása alapján lehet igazságosan és tartósan politikailag megoldani a közel-keleti konfliktust. Jugoszlávia és a Szovjetunió készségét fejezi ki, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke helyreállítása, valamint e terület valamennyi állama és népe biztonságának szavatolása érdekében. Josip Broz Titov és Leonyid Brezsnyev rámutatott a hősi vietnami nép győzelmének történelmi jelentőségére, megerősítette a JSZSZK és a Szovjetunió eltökéltségét, hogy a jövőben is segítséget nyújtanak a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az ország újjáépítésében és a szocializmus építésében, és hathatós támogatást nyújtanak a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának. Rámutatva, hogy a saigoni rezsim durván megszegi a párizsi egyezményt, a két fél az egyezménynek az összes aláírói részéről való szigorú tiszteletben tartása, Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe szuverenitásának és törvényes jogainak szigorú tiszteletben tartása, valamint egész Indokínában azigazságos és tartós béke megteremtése mellett nyilatkozott A feszültség enyhülését ki kell terjeszteni a világ minden részére Josip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev erélyesen elítélte a chilei reakció és imperialista gyámjai akcióit, amelyek következtében megbukott a népi egység törvényes kormánya, katonai diktatúra került hatalomra és általános terror folyik az ország hazafias és haladó erőivel szemben. Kifejezték szolidaritásukat Chile népe iránt a függetlenségért és társadalmi haladásért vívott bátor harcában. A két fél véleményt cserélt az európai helyzetről. Megerősítette készségét, hogy építő jellegű módon hozzájárul az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezéséhez. A JSZSZK és a Szovjetunió véleménye szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszának legmagasabb szinten való megtartása megfelelne az értekezleten részt vevő országok érdekeinek. A két fél gyakorlati lépésekért száll síkra az európai fegyverkészletek és haderő csökkentése céljából, és hangsúlyozza a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítésének nagy jelentőségét. A megbeszéléseken hangsúlyozták a két ország eltökéltségét, hogy következetesen síkraszállnak azért, hogy a feszültség enyhülése kiterjedjen a világ minden részére. Jugoszlávia és a Szovjetunió abból indul ki, hogy a nemzetközi helyzet gyökeres javulására nézve elsőrendű jelentőségű lenne a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleáris és a hagyományos fegyvereket egyaránt magában foglaló általános és teljes leszerelés, szigorú és hathatós ellenőrzés alatt. Síkraszállnak azért, hogy gyorsuljanak meg az előkészületek a leszerelési világértekezlet összehívására. Mindkét ország támogatja az el nem kötelezett országok algíri negyedik értekezletének követelését, hogy fokozatosan csökkenteni kell a katonai költségvetéseket, ami lehetővé teszi a megtakarított pénzeszközök egy hányadának a fejlődőben levő országok gazdasági fejlesztésére való felhasználását. A JSZSZK támogatja a Szovjetuniónak az ENSZ-hez beterjesztett javaslatát, amely a Biztonsági Tanács állandó tagállamai katonai költségvetésének 10 százalékos csökkentésére vonatkozik. Nagy jelentőségük van az algíri csúcsértekezleten elért eredményeknek Josip Broz Tito és Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvező változások növelik minden ország lehetőségét — függetlenül területük nagyságától és lakosaik számától —, hogy egyenrangúan részt vegyenek korunk világa minden alapvető problémájának megoldásában. Jugoszlávia és a Szovjetunió rámutat az el nem kötelezett országok algíri negyedik csúcsértekezletén elért eredményeknek az imperializmus, a kolonializmus és neokolonializmuselleni harccal kapcsolatos nagy jelentőségére, ami különösen abban mutatkozott meg, hogy az el nem kötelezett országok egyhangúlag támogatták az arab népeknek és országoknak az izraeli agresszió elleni szabadságharcát. A két fél kedvezően ítéli meg a szocialista, az el nem kötelezett és más országok, valamint az összes békeszerető, demokratikus és haladó erők erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további csökkentésére és a békés koegzisztencia elvein alapuló tartós és egyenrangú nemzetközi együttműködés feltételeinek megteremtésére. A JSZSZK és a Szovjetunió rámutat az Egyesült Nemzetek Szervezetének mint a világbéke és biztonság megőrzése, valamint a nemzetközi problémák megoldása fontos tényezőjének nagy jelentőségére. A két fél hangsúlyozta, hogy a mai helyzetben az országok aktív tevékenységével párhuzamosan biztosítani kell a világközvélemény legszélesebb köreinek tömörülését a nemzetközi viszonyok kedvező irányzatainak megszilárdítása és a feszültség tartós csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatban a megbeszéléseken rámutattak a békeszerető erők Moszkvában megtartott világkongresszusának nagy jelentősé-gére, amelynek eszméi és felhívásai hozzájárulnak ahhoz, hogy új, széles rétegek csatlakozzanak a békeharcosok mozgalmához. Tito hazaérkezett 3. oldal A megbeszéléseken kifejezésre jutott a meggyőződés, hogy Josip Broz Titónak, a JSZSZK és a JKSZ elnökének baráti szovjetunióbeli látogatása, valamint széleskörű és gyümölcsöző vélemény cseréje hozzájárult a JKSZ és az SZKP, valamint a JSZSZK és a Szovjetunió barátságának és együttműködésének további megszilárdulásához, Jugoszlávia és a Szovjetunió népei, a szocializmus és a béke javára. Josip Broz Tito, a JSZSZK és a JKSZ elnöke, meghívta Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, hogy tegyen baráti látogatást Jugoszláviában. A meghívást örömmel elfogadta.” Izrael még mindig nem hajtja végre a Biztonsági Tanács határozatait Az el nem kötelezett országok tájékoztatást kértek Waldheim ENSZ-főtitkártól Az el nem kötelezett országok ENSZ-küldöttségei aggódnak, amiért Izrael nem hajlandó alkalmazni a Biztonsági Tanácsnak az izraeli arab konfliktus befejezésére és a béketárgyalásokra vonatkozó határozatait. Jugoszlávia, India, Indonézia, Szudán, Guinea, Kenya, Peru és Panama BT-képviselői felhívták erre Kurt Waldheim főtitkár figyelmét. A három BT-határozat alkalmazásának első szakaszában az a legfontosabb követelmény, hogy a hadban álló felek csapatai vonuljanak vissza az október 22-i tűzszüneti vonalra. Golda Meir izraeli miniszterelnök azonban a parlamentben kijelentette, hogy Izrael számára ilyen tűzszüneti vonal nem létezik, s ezért nem is hajlandó visszavonulni. A kőolajválság hírei Veszélybe kerülhet a japén ipar Kissinger elsősorban a közel-keleti helyzetről tárgyalt Tokióban A nagyhatalmak, úgy látszik, könnyebben tudnak egyezkedni egymással és ellenfeleikkel, mint szövetségeseikkel. Ez a nézet alakult ki Washingtonban Kissinger amerikai külügyminiszter most zárult pekingi és folyamatban levő japáni látogatásával kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a pekingi látogatás eredményeiről maga Kissinger fog részletesebben beszélni Tokióban. Részletesebb magyarázat azonban úgyszólván fölösleges, hiszen a külügyminiszter máris igen kedvezően nyilatkozott az amerikai—kínai kapcsolatok alakulásáról. Bizonyossá vált, hogy a Kínával való barátság alkotórésze lesz Amerika külpolitikájának, bárki kerül is az elnöki székbe. Ami a Kínai Népköztársaságot illeti, a nyilatkozatok bizakodóak, s kilátásba helyezik a gazdasági, a tudományos, műszaki és más jellegű együttműködés továbbfejlesztését. A japán kormány képviselőivel folyó tárgyalásokon ezúttal nem az együttműködés fejlesztése van előtérben, hanem a feltornyosuló problémák. A legfontosabb kérdés a kőolaj- és általában az energiaválság, s ezzel összefüggésben az Egyesült Államok közel-keleti politikája. Kissinger mostani tokiói látogatása alkalmával a kőolajkrízis van a megbeszélések gyújtópontjában. Japán kőolajszükségleteinek 99 százalékát külföldről fedezi, s ennek a mennyiségnek több mint 80 százalékát a Közel- Keletről. A japán ipar és általában az ország gazdasági élete végveszélybe kerül, ha az arab országok még nagyobb mértékben csökkentik a kőolajtermelést, tehát ha nem változik meg a helyzet, amely a kőolajválságot előidézte. Megfigyelők szerint az sem lehetetlen, hogy Japán gazdaságilag bojkottálni fogja Izraelt, vagy megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatokat. Az arab országok tovább csökkentik a kőolajtermelést A kőolajtermelő arab országok szervezete bejelentette, hogy tagországai tovább csökkentik a termelést, amíg a nemzetközi közösség megfelelő intézkedésekkel rá nem kényszeríti Izraelt a megszállt arab területek kiürítésére, s amíg az Egyesült Államok be nem látja, hogy Izrael korlátlan támogatása miatt súlyos károsodás éri a többi fejlett iparú országot Takarékoskodik a bonni kormány Willy Brandt nyugatnémet kancellár utasította a kormányképviselőket, hogy a kőolajhiány miatt szolgálati útra a tömegközlekedési eszközöket vegyék igénybe. Elrendelte továbbá, hogy a kormányhivatalokban 20 foknál melegebb nem lehet. A szövetségi kormány felszólította a tartományi kormányokat, hogy tegyenek hasonló takarékossági intézkedéseket. Sebességkorlátozás Svájcban A svájci kormány az egész országban 100 kilométerre korlátozta a gépjárművek maximális sebességét. A határozat szombaton lép hatályba. Az intézkedést üzemanyag-takarékosság végett hozta a kormány. Közel-keleti hírek (Folytatás az 1. oldalról) az utóbbi három év alatt ez volt a palesztinaiak első diverziója. Szenegál és Panama is csapatokat küld a Közel-Keletre Diplomáciai hírforrások szerint Szenegál beleegyezett, hogy katonákat küldjön az ENSZ közel-keleti békefenntartó alakulataiba. Siilasouo tábornoknak, az ENSZ-csapatok parancsnokának közleménye szerint a Közel-Keleten jelenleg 1709 ENSZ-katona tartózkodik. Más hír szerint, a panamai kormány küldöttsége Panama ENSZ-nagykövetének vezetésével elutazott Kairóba, hogy megtegye az előkészületeket az ENSZ-csapatok kötelékében szolgálatot teljesítő 400 panamai katona odaszállítására. Szadat feltételekhez köti részvételét a békeértekezleten Az Al Nahar című bejrúti lap szerint, Szadat egyiptomi elnök közölte Kissinger amerikai külügyminiszterrel, hogy Egyiptom nem vesz részt a közel-keleti békeértekezleten, ha azon Szíria és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nem képviselteti magát. Egyiptom ezenkívül kezdeményezte, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is vegyen részt az értekezleten. A bejrúti lap szerint a békeértekezlet külügyminiszteri szinten december 9-én vagy 10-én kezdődik Genfben.