Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 1-13. szám)

1974-01-03 / 1. szám

2. oldal Ünneprontö­ttek a nagy világba Kevesebb fény, drágább benzin Számos ország kormánya további korlátozásokat vezetett be az energiaválság miatt .A britek nem kis borúlá­tással tekintenek az új esz­tendő elé, mindenekelőtt azért, mert a közgazdászok szerint a szén- és áramter-­ melés csökkenése, valamint a kőollajhiány miatt az or­szágban több mint 3,5 millió munkanélküli lesz, és ez po­litikai válságot idézhet elő. A hőerőművek 18 000 dol­gozójának tiltakozása miatt Nagy-Britanniára sötétség borul, az ipar a fizetőképes­ség határán van, s az üze­mekben a hétnek csak há­rom napján fognak dolgozni. Az acéliparban például 200 000 munkahelyet meg­szüntetnek, s ennek belátha­tatlan következményei lesz­nek. De nemcsak Nagy-Britan­­niában várják bizonytalan­ságban az 1974. évet. A Reu­ter washingtoni jelentése sze­rint a benzin és fűtőolaj bar­relenkénti ára egy centtel növekedett az USA-ban. A kőolajjal kapcsolatos az a hír is, amely szerint Les Aspin, az amerikai Demok­rata Párt kongresszusi kép­viselőj­e azzal vádolja a kő­­olajmágnásokat, hogy rend­,­kívül nagy összegekkel járul­tak hozzá az 1972. évi elnök­választások idején Nixon új­raválasztásához. Mivel a kő­olajmágnások annak idején kb. 5 millió dollárral segí­tették elő Nixon újraválasz­tását, az elnök a jelenlegi energiaválság idején képte­len erélyesebb intézkedések­kel enyhíteni a kőolajhiányt. Az AFP párizsi jelentése szerint Franciaországban hi­vatalosan közölték, hogy né­hány iparágban csökkentik a gázellátást — elsősorban Párizs körzetében, ahol a gázkorlátozás 25 százalékos lesz. Áremelkedési hullám Olaszországban Drágulásról szól egy Ró­mából érkezett AP-tudósí­­tás is, amely arról tájékoz­­tat, hogy a rómaiak az ün­nepek idején egy lírával töb­bet fizettek a presszókávé­ért, de újévtől kezdve a sze­szes italok is drágábbak. Egy pohár tömény ital átlag 50 lírával drágult. Drágább lett a rotációs papír, nagyobb a belföldi légi közlekedésben a viteldíj és az útadó. Egyéb­ként az óév utolsó napjai­ban kormányrendelettel emelték a cement és a mű­trágya árát is. Az olaszor­szági árdrágulási hullámról érkező hírekkel együtt kel­tek szárnyra azok a feltevé­sek is, amelyek szerint 10 napon belül 8—14 százalék­kal emelkedik a gépkocsik ára. De szinte biztos, hogy más árucikkek ára is növe­kedni fog. A benzin árát szeptember óta már két íz­ben emelték. Ugyancsak a gépkocsi-tu­lajdonosokat — ezúttal az amerikaiakat — érinti Ni­xon elnöknek egy szerdán keltezett­­ törvényj­avaslata, amelynek értelmében az USA-ban a gépkocsik maxi­mális sebességét óránkénti 88 kilométerre csökkentik. A számítások szerint a sebes­­ségi korlátozáss­al naponta kö­rülbelül 200 ezer barrel ben­zint takarítanak meg. Pol Hartling dán minisz­terelnök kjelentette:­ kormá­nya javasolni fogja a parla­mentnek, hogy az infláció megakadályozása és az ener­giaválság következményei­nek elhárítása végett hozza­nak ezonnal ár- és­ bérbefa­gyasztási intézkedéseket. Hart­ing szerint egyhetes év­es bérbefagya­sztás is elegen­dő ahhoz, hogy sikeresen szembeszáll­janak az inflá­cióval Svédországban szerda esté­től kezdve 20 százalékkal csökkentik az áramfogyasz­tást. Az utcákon csak min­den második lámpa fog vilá­gítani, a kirakatokat csak munkaidő alatt világítják ki. A fényreklámok haszná­lata a legszigorúbban tilos. Tovább drágul a kőolaj A tripoli rádió minapi je­lentése szerint a líbiai kor­mány 18 dollár 76 centre nö­velte a kőolaj barrelenkénti árát — jelenti a Reuter. Egy Lagosból érkezett hír szerint január elsején Nigé­ria is emelte a kőolaj árát, ezentúl barrelenként 14,69 dollárba kerül. A kőolaj árát növelő országokhoz Bolívia is csatlakozott. La Pazból érkező hírek szerint az olaj barrelenkénti ára 16 dollár lesz a jövőben. Újévi „ajándék” Szilveszter éjszakáján a chilei katonai hatóságok két órával csökkentették a fővárosban a kijárási tilal­mat, hogy Santiago lakos­sága a hagyományos mó­don ünnepelhesse meg az újévet. A kijárási tilalom kezdetét az eddigi 23 óra helyett éjfél utáni egy órá­ra tűzték ki. Egyébként amióta a junta hatalomra került, a kijárási tilalom 23 órától reggel fél 6-ig tart. A chilei hírekhez tarto­zik egy Buenos Airesból érkezett TASZSZ-tudósí­­tás is, amely arról számol be — Chilében járt argen­tin ügyvédek egy csoport­jának szavai alapján —, hogy a katonai kormány több mint 18 000 embert tart fogva gyűjtőtáborok­ban és börtönökben. A fog­va tartottaknak megtiltot­ták, hogy ügyvédeket fo­gadjanak, s a rokoni láto­gatás is tilos. Ügyükben ki­zárólag a katonai bírósá­gok döntenek. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1974. jan. 3. Munkásaink idegenben (V.) Késni nem szabad Látogatás a frankfurti jugoszláv tanácsadó irodában A Német Szövetségi Köz­társaságban az Arbei­­terwohlfart nevű szer­vezet keretében mintegy 60 jugoszláv tanácsadó iroda működik, ahol majd száz szociális munkás foglalkozik azokkal az ügyes-bajos dol­gokkal, amelyekkel kint dol­gozó honfitársaink fölkere­sik őket. Az irodák pontos számát nem sikerült megtud­nom, mert éppen december közepén, amikor a szerkesz­tőség megbízásából ott jár­tam, néhány újabbat nyitot­tak meg. Frankfurtban a tanácsadó iroda a Friedrich Ebert An­lage hármas szám a­latt (a pályaudvar közelében) van. Fiatal jogászok és szocioló­gusok dolgoznak itt, három nő és egy férfi. Kivételesen egyikük még magyarul is tud; a macedón fiatalasz­­szony anyja magyar volt. Az a feladatuk, hogy eligazít­­sák a jugoszláv munkásokat a törvények útvesztőjében, hogy felvilágosítsák őket jo­gaikról és figyelmeztessenek a kötelességekre. Elméletben majd 40 000 embert kellene ellátniuk tanácsokkal, ugyan­is ennyi jugoszláv dolgozik a városban és környékén. Ügyfeleik száma azonban nem túl nagy, talán, mert munkásaink máshol is kap­hatnak felvilágosítást (pél­dául a frankfurti jugoszláv klubban, vagy a főkonzulá­­tuson, a szakszervezeti meg­bízottaktól, vagy a tolmács­ként, fordítóként dolgozó honfitársainktól), de talán azért is, mert nem is nagyon tudják, hogy működik az iroda. Sokan telefonon hív­ják fel őket, hogy ne kelljen munkájukat megszakítva sze­mélyesen odamenni. Azokban a napokban a legtöbben afelől érdeklőd­tek, hazautazhatnak-e az év végi ünnepekre, lesz-e ebből valamilyen baj, s hogy igaz-e, hogy a németek fel akarnak mondani a vendég­­munkásoknak. Nem volt könnyű megnyugtatni az em­bereket, hiszen minden felé az energiakrízisről és a fe­nyegető tömeges munkanél­küliségről beszéltek, erről írtak az újságok is, gyakran célozgatva rá, hogy a kül­földiek elfoglalják a munka­helyeket a hazai állástala­nok elől. Fokozta a riadal­mat, hogy két kisebb frank­furti cég csődbe jutott és el­bocsátotta a munkásait, köz­­tük több vendégmunkást is. Ilyesmi máskor is előfordult, akkor azonban, mivel senki sem emlegette a válságot, nem keltett különösebb ag­godalmat. A­z iroda munkatársai tanácsosnak mondták,­­ ha munkásaink mos­tanában nem cserélgetik a munkahelyeket, s főleg ne menjenek nagyobb cégekből kisebbekbe. Gyakran előfor­dul, hogy a kis üzemek ma­gasabb órabért kínálnak és meg is adják, de csak egy­két hónapig. Azután valami­lyen kifogással lejjebb szál­lítják a bért. Vigyázni kell a késésekre is, egyetlen nap igazolatlan távolmaradás (például, ha valaki késve ér­kezik vissza mostani téli sza­badságáról) okot adhat a felmondásra. Betegszabadsá­got is csak a legindokol­tabb esetben szabad kivenni. Nagy könnyelműség, ha nem hosszabbítják meg ide­jében tartózkodási vagy mun­kaengedélyüket. Ha mégis felmondást kap valaki, azon­nal jelentkezzen a munka­közvetítő hivatalban, mert a munkanélküli segélyt a je­lentkezés napjától fizetik. A segély összege a korábbi ke­resettől és a családi viszo­nyoktól függ. Heti 200 már­ka bruttó kereset után pél­dául 94 márkát fizetnek, he­ti 300 márka után 134-et, he­ti 400 márka bruttó kereset után pedig 170 márkát. Min­den nem kereső családtag után még heti 12 márkát fi­zetnek. Természetesen csak azok kaphatnak segélyt, akik rendszeresen fizették az ille­téket a Szövetségi Munka­ügyi Hivatalnak (ezt általá­ban levonják a keresetből). Még egy jó tanács: aján­latos, ha a munka néllkül ma­radt vendégmunkás maga is igyekszik új állást találni, és nem várja m­eg, amíg a munkaközvetítőben felaján­lanak neki egyet. Most­ még általában nem nehéz új mun­ka­helyet találni, hiszen to­vábbra is tele vannak az új­ságok álláshirdetésekkel. Sok munkaadó azonban az ener­giahiány miatt óvatosabb lett és bevette az üzem be­járatánál függő táblákat, amelyeken új munkásokat keresett. Megvárják, hogy mit hoz a következő év a gazdaság számára. J­elenleg Frankfurt kör­nyékén, ahol minden ötödik dolgozó kül­földi, az építőipar és a tex­­tilgyárak helyzete a legrosz­szabb. Az építővállalatok nagyobb része leállította a munkát és téli pihenőre küld­te az embereket. A tanács­adó iroda egyik munkatársé­nak jutott feladatul, hogy szerbhorvát nyelvre fordít­sa le egy építővállalat veze­tőségének tájékoztatóját, amelyben közölték a jugo­szláv szezonmunkásokkal, hogy mindaddig maradjanak otthon, amíg nem hívják őket vissza. Viszont olyan építővállalat is van, amely télen is dolgozik és alig tud­ja visszatartani a vendég­­munkásokat, hogy ne menje­nek most haza. Számukra a családdal töltött téli hóna­pok többet érnek, mint az a néhány száz márka, amit idegenben megkereshetnek. J. GARAI Béla A KGST KOLLEKTÍV VALUTÁJÁNAK TÁVLATAI (1s) Ezek a szovjet álláspontok már az egy évvel később, 1971-ben, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXV. ülés­szakán elfogadott, az együttműködés továb­bi elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó KOMP­LEX PROGRAMOn alapultak. Mivel e program a KGST alapokmánya alapelvei­ből kiindulva és a Tanács XXIII. (külön) és XXIV. ülésszaka határozatainak vég­rehajtásaként került kidolgozásra, a vele kapcsolatos álláspontok előre és szélesebb körben is ismertek lehettek. Hangsúlyoz­ni kell azonban, hogy a szocialista orszá­gok gazdasági fejlődésének csak ebben a szakaszában került az érdeklődés homlok­terébe (az árak kérdése és a gazdasági és pénzügyi együttműködés formája mellett) a devizaárfolyamok és a KGST-országok valutái konvertibilitásának a problémája Valószínűnek tűnik a következtetés, hogy nem az 1963. évi egyezmény (amelynek ér­telmében, mint már láttuk, a KGST-orszá­­gok 1964-ben az egymás közötti forgalom­ban az egy központban történő multilate­rális elszámolásra tértek rá), hanem az ak­kor még nagyon is divergens álláspontok fokozatos összeegyeztetése, a több éves to­vábbi fejlődés (mind a gazdasági, mind a politikai helyzet alakulása) és a Komplex Program adta meg a feltételeket a telje­sebb multilateralizmusra és jelölte ki a kollektív­­valuta (transzferábilis rubel) és esetleg a KGST-tagállamok nemzeti valu­tái konvertibilitásának bevezetése felé ve­zető utat. A Komplex Program és a KGST-tagállamok regionális pénzügyi rendszerének távlatai A KGST-országok olyan kollektív szer­ve, mint a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank biztosíthatja és biztosít­hatja a megfelelő konvertibilis deviza- és aranytartalékot, ami a nemzeti valuták konvertibilitása bevezetésének egyik alap­vető követelménye (mint az Európai Fize­tési Unió — EPU —, tagállamainak ta­pasztalata és példája is bizonyítja, és ami a lengyel javaslatoknak is a célja volt). Az első lépést ebben az irányban a Bank alaptőkéje tíz százalékának konvertibilis valutára való váltása jelentette, az NGEB alaptőkéje 300 millió transzferábilis rubel, s a tagállamok részesedési kvótáját az egy­más közti kereskedelmükben megvalósu­ló kivitelükkel arányosan állapították meg: Bulgária 17 millió, Magyarország 21, az NDK 55, Mongólia 3, Lengyelország 27, Románia 16, a Szovjetunió 116, Csehszlo­vákia 45 millió), továbbá depozitumok el­fogadása és az, hogy ezek konvertibilis va­lutában álltak a rendelkezésre, meg a KGST-n kívüli országokkal való mind je­lentősebb gazdasági együttműködés bővü­lése. (Folytatjuk) Új polgármestere van New Yorknak Nem sokkal az új év bekö­szöntése előtt Abraham Da­vid Beamne személyében New York város új polgármestert kapott — jelenti az UPI. A város történelmében ő a tizennegyedik polgármester. Ismét megnyit­ a faroszi szigetbörtön A görög junta feloszlatta az alkotmánybíróságot Athénból jelenti­ az AP. Az új görög katonai kor­mány — hírek szerint — új­ból megnyitotta a Jarosz szi­getén levő hírhedt koncentrá­ciós tábort. Ezzel kapcsolat­ban a Görög Kommunista Párt levelet intézett a lap­szerkesztőségekhez, amely­ben többek között ez áll: „A görög katonai kormány az új évet azzal köszöntötte, hogy a demokratákat és a hazafiakat csoportosan zárja az új koncentrációs táborok­ba — mindenekelőtt a köz­ismert Jarosz szigeti börtön­be”. Néhány athéni újságíró emlékeztetett a görög rend­őrfőnök szavaira, amely sze­rint mintegy 50 bebörtönzöt­tet tartanak Jaroszon. Ezt megerősíteni látszik az a gö­rög ügyvédi körökből eredő hír is, hogy a Jarosz szigeti börtönt már korábban elő­készítették a foglyok befoga­dására, és rendőregységeket vezényeltek a szigetre. Görögországból érkezett az AP egy másik híre is, amely szerint a katonai kor­mány feloszlatta a három hó­nappal ezelőtt, Papadopu­­losz kormánya idején alakí­tott alkotmánybíróságot, amelynek feladata a politi­kai pártok tevékenységének engedélyezése volt a parla­menti választások előkészü­leteinek keretében. A Gizikisz tábornok és a kormány tagjai által aláírt dekrétumban többek között az áll, hogy hatályon kívül helyezik az alkotmány mind­azon 1968 és 1973 között ho­zott cikkelyeit, amelyek az alkotmánybíróság megalakí­tására, tevékenységére és jo­gi hatáskörére vonatkoznak. Georgiosz Mavrosz, a Gö­rög Centrumunió Párt veze­tője kijelentette, hogy az or­szág katasztrófa felé sodró­dik, és egy politikusokból álló kormány megalakítása rendkívül sürgető feladattá vált. Az­­ Athénban akkreditált külföldi újságírókhoz inté­zett újévi üzenetében Mav­rosz hangsúlyozza, hogy „újabb kori történetében Gö­rögország még sohasem volt ilyen válságos helyzetben, mint mostanában”. Kivégzések gazdasági bűnözés miatt A Babinszkij Rabocsij cí­mű újság, az Azerbajdzsán­ SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságának lap­ja, a minap jelentette, hogy végrehajtották a halálos íté­letet Tejmur Ahmedov és Zaman Mirzom Hakimov, a geokcsai gyümölcsfeldolgozó vállalat igazgatója és szám­vevőségi főnöke fölött. A két vállalati vezetőt 1971- ben azért állították bíróság felé, mert pazarolták az álla­mi vagyont. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége elvetette kegyelmi kérvényüket.

Next