Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 45-57. szám)

1974-02-16 / 45. szám

2. oldal Lin Piao fasiszta diktatúrát okort bevezetni Újabb propagandahadjá­rat indult Kínában Pekingből jelenti a Tan- Jug: Kína városaiban és fal­vaiban ismét megjelentek a propagandaplakátok, bár jó­val kisebb számban mint an­nak idején, a kulturális for­radalom el­ső éveiben. Ezút­tal két embert bírálnak: az időszámításunk előtti V. szá­zadban élt Konfuciust és az 1971 őszén repülőszerencsét­lenségben meghalt Lin Pia­ót, a Kínai KP egykori al­­elnökét. Mindkettőjüket re­akciósnak és maradi felfogá­súnak minősítik. Peking utcáin ugyan alig látni néhány ilyen falra­gaszt; a plakátok nagy ré­szét nyilván az intézmé­nyekben, vállalatokban és a ■népi kommunák vezetőségei­nek székházában ragasztot­ták ki. Hivatalos helyen hangsúlyozták: Lin Piao és Konfucius tételeivel kapcso­latos állásfoglalás nagy pró­batétel minden kommunista, minden forradalmi harcos, de elsősorban minden veze­tő tisztséget betöltő párttag számára. Konfucius és Lin Piao kö­zött olyképpen vonnak pár­huzamot, hogy megállapít­ják: az előbbi a rabszolga­tartó és a feudális, az utób­bi a tőkés rendszer és a szo­cializmus közötti forduló­pont idejében élt. Mindket­tő a régire való visszatérés szószólója volt. Lin Piao rá­adásul fasiszta diktatúrát akart bevezetni, és meg akarta alapítani a fasiszta Lin-dinasztiát. Lin Piao azt tartotta, hogy elegendő egy korszerűen föl­szerelt hadsereget tartani, s ezzel megtámadta Mao Ce­­tung pártelnök elképzelését a népi háborúról és az általá­nos népi honvédelemről. A 800 milliós országban a ha­talom bázisát alig néhány milliós katonai bázisra kor­látozta. Mao Cetung bizonyá­ra abban látta a veszélyt, hogy egy napon katonai dik­tatúra lép majd annak a he­lyébe, amit ő a tömegekre való támaszkodásnak és a széles néprétegek mozgósí­tásának nevez. A bírálat kétségkívül ko­moly figyelmeztetés mind­azoknak, akik most vagy a jövőben esetleg Lin Piao pél­dáját követik. Kifizetőbő parlamenti képviselőnek lenni Nyugat-Németországban A nyugat-európai parla­menti képviselők közül a nyugatnémeteket fizetik meg a legjobban. Íme egy kimutatás arról, hogy­­négyéves megbízatása alatt mennyit keres havonta a nyugatnémet képviselő. Képviselői alapjárulék fejében 3090 márkát kap (azaz körülbelül 20 000 új dinárnak megfelelő össze­get!), a fővárosban eltöl­tött idő alatt reprezentá­ciós költségekre havonta 1200 márka illeti meg, a napidíjak havi átalánya 1000 márka, útiköltségre pedig további 900 márkát kap. Ez havonta összesen 6190 márka, függetlenül attól,­­hogy ülésezett-e a parlament vagy nem. Az ülésekről való igazolt távolmaradás esetén napon­ta 60 márkát vonnak le ebből az összegből, ha vi­szont igazolatlanul nem je­lenik meg az ülésen, a le­vonás naponta 100 márka. Évente átlagosan ötven na­pot ülésezik a parlament, tehát ha a képviselő egész évben egyszer sem jelenik meg az országházban, leg­följebb 5000 márkát von­hatnak le képviselői jöve­delméből, amely évente átlag 80 000 márka (körül­belül 550 000 dinár). 1969 óta titkárnő alkal­mazása esetén további ha­vi 2030 márkára jogosult a képviselő. Végül: az NSZK-ban a parlamenti képviselői jövedelem telje­sen adómentes! Növekvő munkanélküli­ség fenyegeti Nyugat-Európát? Brüsszelből jelenti a Tan­­jug. Az idén mintegy másfél millió munkanélküli lesz Nyugat-Európában — jósolja a Közös Piac Végrehajtó Bi­zottsága, amely legújabb je­lentésében az energiaválság következményeivel foglalko­zik. Megállapítja, hogy újabb munkáselb­ocsátások lesznek, ha a kőolaj ára tovább emel­kedik. A Végrehajtó Bizottság ki­mutatása szerint Nyugat-Né­­­metországban 600 000-re te­hető a munkanélküliek szá­ma, és ez körülbelül egy szá­zalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. A hatóságok azonban valószínűleg a ko­rábbi szintre tudják csök­kenteni a munkanélkülisé­get, mégpedig olyképpen, hogy kevesebb vendégmun­kást alkalmaznak. Olaszor­szágban mintegy 300 000-en vannak munka nélkül, első­sorban nők és olyanok, akik mostanában fejezték be ta­nulmányaikat. Valószínű azonban, hogy a kisautók gyártásának fokozása lehető­vé teszi majd bizonyos szá­mú újabb munkás alkalma­zását. Franciaországnak 140 000, Belgiumnak valami­vel több mint 100 000 mun­kanélkülije van, de ott is a helyzet javulására számíta­nak. Legnagyobb a munkanél­küliség Dániában (5 százalék) és Hollandiában (3,3 száza­lék). MAGYAR SZÓ Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakot tart Az ENSZ-ből jelenti az AFP. A világszervezet titkársá­gán csütörtök este bejelen­tették, hogy a nyersanyagok és a fejlesztés problémáival kapcsolatban rendkívüli ülés­szakot tart az ENSZ-közgyű­­lés. A rendkívüli ülésszak ösz­­szehívását 72 tagállam támo­gatta, de 68 szavazat is elég lett volna. Az ENSZ-titkárság közle­ményéből nem tűnik ki, hogy a közgyűlés mikor ül össze. Néhány adat a csehszlovákiai gazdasági bűnözésről Csehszlovákiában tavaly 11500 gazdasági bűntett és 14 300 gazdasági vonatkozá­sú kihágás történt. A tör­vény majd­ harmincezer meg­szegője körülbelül 100 millió koronával károsította meg a nemzetgazdaságot. A leggyakoribb gazdasági bűntett a társadalmi vagyon fosztogatása volt. A bűnté­nyek elkövetői leggyakrab­ban csoportosan és szervezet­ten próbálják kijátszani — különféle pénzügyi mester­kedések útján — a törvényt. A közbiztonsági szervek egy körülbelül 100 tagból ál­ló bűnszövetkezetet lepleztek le, amelynek tagjai személy­gépkocsik hamis biztosítása útján szereztek jogtalanul vagyont. Példaként említjük meg a Gottwaldowban tör­tént esetet, ahol a vádlottak a karambolozó gépkocsikra vonatkozó szerződéseket csak utólag, a gépkocsin ke­letkezett kár felbecsülése után kötötték meg. Suiphanourona zászlóalja Vientiane- ben Lassan rendeződik a helyzet Laoszban A nemzeti megbékélés szelleme egyre erősödik a hárommillió lakosú Laosz­ban — így összegezte a Mil­lió Elefánt Országában az el­múlt hetekben szerzett ta­pasztalatait Marc Filloux, a Le Monde tudósítója. Hason­ló megállapításra jutott az utóbbi hetekben Vientiane­­ban és Luang Prabangban járt többi újságíró is. E biz­tató megállapítás két tényen: a vientiane-i megállapodás végrehajtásának részleges eredményein és a laoszi jobb­oldal józan köreinek maga­tartásán alapul. A béke helyreállításáról és a nemzeti megbékélés meg­teremtéséről egy éve, 1973. február 21-én aláírt vienti­ane-i megállapodás, ha las­san, lépésenként is, de meg­valósul. A megbékélési folya­mat szeptember 14-e, a vi­entiane-i megállapodás vég­rehajtási jegyzőkönyvének aláírása után gyorsult meg. Az előtte alig egy hónappal, augusztus 20-án elvetélt ál­lamcsínykísérletkor kiderült, hogy az Egyesült Államok — szakítva a korábbi gyakor­latával — jelenleg nem kí­vánja támogatni a laoszi szél­sőjobboldalt. Washingtonban a laoszi erőviszonyok felmé­rése után úgy döntöttek, hogy ha fenntartással is, de a vientiane-i megállapodás­hoz tartják magukat, és Sou­­vanna Phouma miniszterel­nököt támogatják, így az Egyesült Államok­­ vientia­­ne-i nagykövetségének ügy­vivője a jobboldali állam­­csínykísérletkor, augusztus 20-án, a Wattham repülőtéren tárgyalt a puccsisták vezető­jével, Thao Ma tábornokkal, és tudomására adta: — Ezek a repülőgépek, ezek a bom­bák amerikaiak, nem hasz­nálhatják fel a miniszterel­nök ellen, nem támogatjuk önöket. — A szélsőjobboldali államcsínykísérlet meghiúsí­tását követően a Szovjetunió is segítette a laoszi megbé­kélési folyamatot. A Szovjet­unió Vientiane-i nagykövet­sége hozta össze a Laoszi Ha­zafias Front és a vientiane-i hadsereg tábornokait a vég­rehajtási jegyzőkönyv vitás pontjainak egyeztetése vé­gett. A jobboldal elszigetelődött A szélsőjobboldali szemé­lyiségek — élükön a nagy hatalmú és befolyású Sana­­nikone család — magukra maradtak, elszigetelődtek, s így megkezdődhetett a­­vég­rehajtási jegyzőkönyv rendel­kezéseinek megvalósítása. Ennek eddigi legjelentősebb fejleménye, hogy Laoszi Ha­zafias Front katonai és rend­őri erői megérkeztek a köz­­igazgatási székhelyre, Vien­­tiane-ba és a királyi szék­helyre, Luang Prabangba, így a megállapodás alapján a laoszi népi felszabadító hadseregnek Vientiane-ban 1200 főnyi zászlóalja, Luang Prabangban 600 főnyi száza­da állomásozik. Emellett a Hazafias Frontnak Vientia­ne-ban 1000, Luang Pra­bangban 500 főnyi rendőri egysége tartózkodik. A Laoszi Hazafias Front katonai és rendőri erőit a két város semlegességének megvalósításaként engedték be a vientiane-i hatóságok. A semlegesítés érdekében a másik fél, a vientiane-i kor­mány is hasonló létszámú ka­tonai és rendőri erőket tart­hat Vientiane-ban és Luang Prabangban. A vientiane-i kormány más fegyveres erői­nek és a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ügynökei­nek távozniuk kell a két vá­rosból. Luang Prabang la­kói elégtétellel nyugtázták, hogy a néphadsereg századé­nak parancsnoksága abban az épületben rendezkedett be, amelyben néhány héttel előbb még a CIA emberei tartózkodtak. A két fél azo­nos létszámú és azonos fegy­verzetű katonai erőinek pa­rancsnoksága közösen, egyön­tetű határozatok alapján gon­doskodik a két város bizton­ságáról. A két város semlegesítésé­re vonatkozó öt pont azon­ban még megoldásra vár. Ezek közül a legfontosabb a két városban megszervezen­dő vegyes rendőrség felada­tának, működésének s a ve­gyes rendőrségen belül ke­letkezhető viszályok rende­zésének pontos meghatáro­zása. A vientiane-i kormány küldöttsége január közepén már szorgalmazta a vegyes rendőrségre vonatkozó meg­állapodás elfogadását, de a Laoszi Hazafias Front kül­döttségének erre még nincs felhatalmazása. Az USA továbbra is segélyt folyósít a vien­tiane-i hadseregnek A Laoszi Hazafias Front küldöttsége a vegyes rend­őrség ügyében azért helyez­kedett várakozó álláspontra, mert a vientiane-i hadsereg egységei Luang Prabangban körülzárták az­­ odaszállított hazafias erőket, és néhány­szor ágyúzták is táborukat. A hazafias erők joggal köve­telik, hogy a vientiane-i erő­ket távolítsák el onnan. A Hazafias Front küldöttségé­nek szóvivője kijelentette:­­ Souvanna Phouma mi­niszterelnök parancsa ellené­re J­iang Prabangból nem vonták ki a vientiane-i had­sereg fegyveres erőit. A mi­niszterelnöknek nincs kellő befolyása a fegyveres erők­re. Kértük, hogy mi távolít­hassuk el ezeket az alakula­tokat. Van hozzá erőnk. A megállapodás rendelke­zéseinek végrehajtása tehát nem­­akadálytalan, minthogy a szélsőjobboldal még min­dig arra törekszik, hogy megbénítsa a végleges ren­dezésre irányuló erőfeszíté­seket. S e törekvésekben bá­torít­ja az a tény, hogy­ az amerikaiak bizonyos fenntar­tásokkal veszik tudomásul a megállapodást. A State Department, a kü­lügyminisz­térium 1973. júniusában, a vientiane-i megállapodás alá­írása után négy hónappal szerkesztett bizalmas jelen­téséből kitűnik, hogy az Egyesült Államok továbbra is melegen tartja a vasat Laoszban. A bizalmas doku­mentum tanúsága szerint minden eshetőségre számít­va a vientiane-i hadseregnek 1974-ben is folyósítják a ka­tonai segélyt. A CIA titkos magánhadseregét, a meo nemzetiségű Vang Pao tábor­nok csapatait nem oszlat­ják fel, mint azt a megálla­podás előírja, hanem beol­vasztják a vientiane-i had­seregbe. A Pentagon szóvivő­je a közelmúltban közölte, hogy a 17—20 ezer főnyi thaiföldi „önkéntes” erőket, amelyek költségeit az Egye­sült Államok fedezi, csak jú­lius elsején kezdik kivonni Laoszból. Laosz Hazafias Frontjá­nak vezetői tehát jogosan figyelik fenntartással az Egyesült Államok magatar­tását.­ Ennek hangot adva a hazafias erők tárgyaló kül­döttségének vezetője, Fun Szipaszuth tábornok meg­jegyezte: " Az amerikaiak, akik Vientiane-ban a nem­zeti megbékélés bajnokai­ként viselkednek, Phnom Penhben és Saigonban to­vábbra is a háború folyta­tását segítik. Amíg Dél-Vi­­etnamban és Kambodzsában is folytatódik az amerikaiak háborúja, addig Laosz béké­je törékeny marad.­­ Sam Nevában a hazafias erők ve­zetői tudják, hogy még ne­héz politikai küzdelmek előtt állnak, esetleg még a fegyvereket is használni kell, de ennek tudatában is bizakodóan tekintenek a jö­vőbe. (Magyar Hírlap) Ismét növekszik a légi­forgalmi díjszabás A DPA nyugatnémet hír­ügynökség tudósítója a nem­zetközi légiforgalmi társulás (IATA) genfi központjában úgy értesült, hogy legkésőbb április 1-éig, de esetleg már március 1-én az idén másod­szor emelkedik az IATA-ban tömörült légi közlekedési vál­lalatok díjszabása. A repülők díjszabását az idén már hat százalékkal nö­velték az üzemanyag drágu­lásának ellensúlyozására. Az új díjszabásemelés az Észak- Amerika, Kanada és az At­lanti-óceán fölött közlekedő járatok kivételével hétszáza­lékos lesz, erre vonatkozó végleges határozatot azon­ban még nem hoztak. Az TATA képviselője szerint nincs kizárva, hogy 1974- ben harmadik díjszabásnöve­lés is lesz. foljózár híre :_________________________________________ VÖRÖS-TENGERTŐL­­ A ZÖLD-HEGYEKIG­­ (9) — De vannak nekünk barátaink az arab világon kívül is, ezért a szocialista or­szágokkal is foglalkozunk. Nem feledke­zünk meg azonban az ellenségről sem. — Kit tartanak olyan ellenségnek, aki­ről a földrajzkönyvnek is számot kell ad­nia? Erre a kérdésre már az iskola igazgatója válaszol: — Régen a brit gyarmatnak számító vagy a brit érdekszférába tartozó terüle­teken földrajz címén elsősorban a brit Nemzetközösséget és Angliát tanították. Nagy-Britannia ma ellenségnek számít, hi­szen önkéntesnek álcázott zsoldosai szer­vezetten vesznek részt az ellenünk foly­tatott irtó hadjáratokban. Ismernünk kell őket. Ugyancsak figyelmet érdemel az Egyesült Államok is — hasonló megfon­tolásból. De mi az ellenséges környezet ismerte­tésén elsősorban az e térségben érdekelt hatalmak, országok viszonyainak bemuta­tását értjük. Amikor hazánkkal, a jelen­legi Maszkát és Omán szultánsággal meg­ismertetjük diákjainkat, akkor egyúttal az első számú ellenséget is bemutatjuk. És utána Jordániát, jordániai különítmények harcolnak ellenünk a hegyekben is. És Szaúd-Arábiát: minden nagyobb ellensé­ges megmozdulás mögött ott érezzük Dzsidda kezét és pénzét. És talán furcsán hangzik, de ide számítjuk Iránt is: Tehe­rán állig fölfegyverzett különítményeket bocsátott a szultáni rezsim rendelkezésé­re, hogy ellenünk harcoljanak. Pakisztán hasonló okok miatt kerülne bele a tan­anyagba — Beludzsisztán nevű tartománya sok ellenünk bevetett és itt elvérzett zsol­dos szülőföldje. Más megítélés alá esik Tanzánia. Segítségét érezzük, de a zsoldo­sok között gyakran akadnak zanzibari lé­gionisták is. Európai megítélés szerint meglehetősen sajátos szempontok ezek egy tankönyv és tananyag összeállításához, de itt nem le­het és nem is szabad európai mércékkel mérni. Nincs idő arra, hogy éveket, évti­zedeket töltsenek iskolapadban a fiatalok — már azok munkájára is szükség van, akik éppen hogy elkezdték az alapművelt­ség elemeinek elsajátítását. Az „alsó tago­zat” egy-két évig tart csupán, s aki itt, kitűnik, az még ezt az időt is lerövidíthe­ti. Ugyanígy átugorhatja az iskolai „létra” fokait, a szorgalmasabb, tehetségesebb diák a felső tagozaton, a Június 9. közép­iskolában is. Al Gueddába, a hatodik dél-jemeni kor­mányzóság fővárosába közvetlenül az is­kolai évforduló-ünnepségek elejére érkez­tem meg. Akkor fejeződött be a dhofari hazafiakkal szolidáris nemzetközi erők adeni kongresszusa, s a nagy tanácskozás arab vendégeiből népes delegáció utazott az ünnepségekre. A háromnapos ünnepség­sorozat fénypontjának természetszerűleg itt is a katonai bemutatókat szánták. A lég­kör semmiben sem különbözött attól, amit a Fáklya Iskolában tapasztaltam. Al Gueddában többször hallottam: — A térkép szerint és a valóságban is, ez a de­mokratikus Jemen hatodik kormányzósá­ga. De itt, a „keleti végeken”, min­dhotari partizánok is otthon érezzük magunkat. Itt nő fel számunkra a káderutánpótlás, né­pünket, a jövendő nemzedéket itt készít­jük elő a sikeresebb harcra, az eredménye­sebb, szakszerű munkára, az értelmesebb életre. (Folytatjuk) . Szombat, 1974. febr. 16. A kaliforniai egyetem együttműködést kínált fel Szolzsenyicinnak Stanfordból jelenti az UPI. A kaliforniai Stanford Egye­tem és Hoover Intézet ille­tékesei segítséget kínáltak fel a Szovjetunióból kiutasí­tott és állampolgárságától megfosztott Alekszandr Szol­­zsenyicin írónak. „A Hoover Intézet és a Stanford-egye­tem könyvtá­rait és archívumait min­denkor igénybe veheti, ha kívánja. Ha formai kapcso­latot kíván teremteni egyete­münkkel, hajlandók vagyunk e lehetőséget megtárgyalni önnel” — áll a táviratban, amelyet Richard Lyman, a Stanford­­Egyetem elnöke és Glenn Campbell, a Hoover Intézet igazgatója küldött Szolzsenyicinnak.

Next