Magyar Szó, 1974. március (31. évfolyam, 73-88. szám)

1974-03-16 / 73. szám

2. oldal Csütörtök este ünnepélyesen megnyitották Rómában az olasz—jugoszláv együttműkö­dés központját. Az ünnepségen részt vett többek között Ante Cudina, a szövetségi tájékoztatásügyi titkár helyettese, Milo Pavicevic római nagykövet és több más tekin­télyes olasz politikai és közéleti munkás Ameriko-ellenes porinerre iáid-e lobert Oroszorszdoban? Bariba érkezett a francia külügyminiszter Rómából jelenti a Tanjug: Michel Jobert francia kül­ügyminiszter csütörtök este kétnapos nem hivatalos láto­gatásra Bariba érkezett. A­­külügyminiszter most érke­zett haza a Szovjetunióból, ahova Pompidou francia köz­társasági elnököt kísérte el. Római politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az olasz és francia megbeszélések gyújtópontjában ezúttal nem a kétoldalú kapcsolatok problémái vannak. A torinói Stampa hírma­gyarázata szerint a nemzet­közi helyzet rendkívül ku­sza, úgyhogy a francia és az olasz miniszternek van miről tárgyalnia. Rendkívül idő­szerű téma az európai vál­ság, az Európa—Amerika vi­szony, az európai kilencek és az arab világ energiatárgya­lása, az európai biztonsági és együttműködési értekez­let. A hírmagyarázat szerint Jobert a nemzetközi diplomá­ciai válság szimbóluma és hordozója is egy személyben, miután nyílt összeütközésbe került amerikai kollégájával, Kissingerrel. A Stampa szerint Jobert Olaszországot is be szeretné vonni abba a politikába, amelynek az a célja, hogy aláaknázza a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti dialógust, és megdöntse a két szuperhatalom világuralmát. Habár sok tekintélyes olasz hírmagyarázó úgy vé­lekedik, hogy Kissinger a Nyugat-Európa ellen irányu­ló fenyegetőzései miatt Euró­pában legkevésbé sem nép­szerű, megfigyelők szerint Jo­bert mégsem találhat Olasz­országban Amerika-ellenes partnerre. Niger lakosságának több mint fele a kül­földi segélytől függ Súlyos katasztrófa törté­nik, ha nem kapnak haté­kony segélyt a Szaharától délre fekvő aszály sújtotta országok — jelentette ki Leo­pold Kaziende nigeri véderő miniszter. A valamivel több mint négymilliós Nigerben mintegy 2,5 millió ember éle­te teljes mértékben a kül­földi segítségtől függ. Kaziende irányítja a nigeri segélyprogramot. Elmondta, hogy az aszály következté­ben kipusztultak a tevék és más igavonó állatok, úgy­hogy a segélyt teherautókon kellene a helyszínre szállíta­ni, a benzinhiány miatt azon­ban a segélyszállítás leküzd­hetetlen akadályokba ütkö­zik. Nagaszaki nem fogadja be az atomüzemű hadihajókat Nagaszaki japán város, amely fölött 1945-ben ameri­kai atombomba robbant, nem fogad be kikötőjébe egyetlen atommeghajtású ha­dihajót sem. A polgármester a városi ta­nácsban kijelentette, hogy még a jószolgálati küldetés­ben levő atomüzemű hadiha­jókat is kiutasítják. A kikö­tőben csak azok a hajók vet­hetnek horgonyt, amelyek sürgős javításra szorulnak. A városi tanács januárban lemondta két francia hadi­hajó jószolgálati látogatását, mert a francia kormány a til­takozások ellenére is jóvá­hagyta a csendes-óceáni atomrobbantásokat. MAGYAR SZÓSzombat 197­4. márc. 16. Statisztikák Gyorsul az árdrágulás Az OECD adatai szerint egy év alatt Görög­országban volt legnagyobb áremelkedés Párizsból jelenti az UPI. A Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) — amelynek 24 tagállama van — közölte, hogy január fo­lyamán ismét gyorsult a fo­gyasztási cikkek drágulásá­nak üteme. E tekintetben Ja­pán áll az első helyen, ahol az árak 4,3 százalékkal emel­kedtek. A januárral bezá­ruló egyéves időszak alatt azonban legnagyobb mérték­ben Görögországban — 33,5 százalékkal — növekedtek az árak. Nyugat-Európában január­ban, decemberhez viszonyít­va, az áraik átlag 1,3 száza­lékkal, az Amerikai Egye­sült Államokban pedig 0,9 százalékkal volta­k magasab­bak. Az árak általános emel­kedését az OECD szerint el­sősorban az élelmiszerek — főként a hús — megdrágu­lása okozta. Franciaországban és Nagy- Britanniában például január­ban rendkívül nagy szerepet játszott az energia árának növekedése. Hasonló volt a helyzet az USA-ban is, ahol januárban a szén és a fűtő­­olaj ára 12,9 százalékkal, a benzin és a motorolaj ára pe­dig 5,9 százalékkal nőtt. Az egyes országokban a követ­kező arányú áremelkedések voltak januárban december­hez viszonyítva: (zárójelben a januárral bezárult egyéves időszak alatti áremelkedé­sek) : Kanada 0,8 (9,1), USA 0,9 (9,6), Japán 4,3 (23,1), Fran­ciaország 1,7 (10,3), Német Szövetségi Köztársaság 0,7 (7,4), Nagy-Britannia 1,9 (12), Belgium 1,5 (7,5), Luxem­burg 0,9 (6,8), Dánia 1,8 (14,4), Hollandia 0,5 (7,9), Ausztria 1,3 (8), Finnország 0,6 (15,4), Görögország 2,7 (33,6), Norvégia 1,3 (8,5), Svédország 1,2 (8,4) és Svájc 0,8 (11,6) százalékkal. A szovjet és az ameri­kai űrkutatás az adatok tükrében Washingtonból jelenti az AFP. Az amerikai kongresszus hivatalos jelentést tett közzé az amerikai és a szovjet vi­lágűrkutatás eredményeiről. A jelentést dr. Charles Shel­don, a szovjet kutatást leg­jobban ismerő amerikai szak­értő állította össze. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok — hangsúlyozta Shel­don — ez év június 30-áig összesen 75 milliárd dollárt költ világűrkutatásra. Való­színű, hogy a Szovjetunió is körülbelül ekkora összeget fordít világűri terveinek meg­valósítására. Az USA 1966-ban érte el a legnagyobb eredményeket e téren. Abban az időben mintegy 600 000 ember dolgo­zott a NASA űrkutatási hi­vatalnak. A NASA alkalma­zottainak száma azóta 150 000-re csökkent. Dr. Sihel­don szerint a Szovjetunióban jelenleg mintegy 600 000 em­bert foglalkoztatnak az űr­kutatási vállalkozások, és a Szovjetunió e téren most tesz­ akkora erőfeszítéseket, mint Amerika 1966-ban. A múlt év végéig az USA összesen 559 (290 polgári és 309 katonai­­ rendeltetésű) műholdat bocsátott sikere­sen Föld körüli pályára. A Szovjetunió ugyanezen idő alatt 708 (242 polgári és 466 katonai) műholdat lőtt fel — állítja Sheldon. Az amerikai szakértő jelentésében beszá­mol a Szovjetunió három űr­kutatási központjáról is. — A legnagyobb a kazah­sztáni Tjuratamban van, mintegy 370 kilométerre Baj­kon­ur várostól, amelynek a nevén vált ismertté. Erről a támaszpontról bocsátják fel az űrhajókat, a Hold és a bolygók kutatását szolgáló szondákat és a távközlési műholdakat. A másiik — elsősorban ka­tona­i célokat szolgáló — szovjet világűrkutatási köz­pont Moszkvától északra, a sarkkör közelében, Pleszeck­ városkában van. A harmadik szovjet támaszpont az előbbi kettőnél kisebb, és Volgo­­grád­tól délre, Kapusztyin Járnál terül el. Sheldon foglalkozott a szov­jet űrhajósok esetleges Hold­ra szállásával is. Szerin­t­e ez nem fog rövidesen megtör­ténni, de feltételezhető, hogy ez a vállalkozás is szerepel a szovjetek hosszú távlatú terveiben. — Eddig még nem láttunk olyan erős szovjet rakétát, amely alkalmas egy ilyen vállalkozás végrehajtá­sára — állapítja meg végül Sheldon, csak a 85 év fölöttiek kor­osztályában növekedett. Dr. Walker statisztikai ada­tokkal alátámasztva bizonyít­ja, hogy a 35—44 éves szív­betegek elhalálozási arány­száma 1963-tól 1969-ig 61 százalékról 55,4 százalékra csökkent. A 45—54 évesek korosztályában is csökkent a különféle szívbetegségek következtében elhalálozók száma 1963-tól 1969-ig. Száz­ezer lakos közül 1963-ban 240,3-an haltak meg ilyen betegségben, hat évvel ké­sőbb pedig 210,3-an. A 75— 84 éves szívbetegek közül, szintén százezer lakosra szá­mítva, 1963-ban 3495, 1969- ben pedig 3367 ember halt meg. Az elhalálozások száma csupán a 80 évesnél időseb­bek körében növekedett. Eb­ben a korcsoportban 1963- ban százezer emberre számít­va 8165, 1969-ben pedig 8400 ember halt meg. Dr. Walker szerint ennek oka az USA lakosai átlagos életkorának növekedése. Je­lenleg sokkal­­több 85 éves­nél idősebb ember él Ame­rikában, mint régebben. Dr. Walker hangsúlyozta, hogy a szívbetegségek következté­ben elhalálozók száma azért csökken, mert hatásos akció­kat bonyolítottak le a do­hányzás ellen. Ezenkívül ja­vult a lakosság orvosi ellá­tottsága is. Tíz japán férfi közül hét dohányzik Tokióból jelenti a Kjodo. Japánban mintegy 28 mil­lió férfi — azaz minden tíz közül hét­­ dohányzik. Ezt az adatot a japán dohány­ipari korporáció közölte, mi­után körkérdést szervezett 16 000 felnőtt férfi részvé­telével. A körkérdés eredmé­nye azt mutatja, hogy a húsz éven felüli japán férfiak 75,2, a nőknek pedig 11,9 százaléka dohányzik! Tavaly e káros szenvedélynek hó­dolók száma egy százalék­kal nőtt. A korporáció szakértői úgy vélik, hogy Japánban tavaly összesen 27 950 000 fér­fi és 5 740 000 nő dohány­zott. Tavaly az 1972. évhez viszonyítva 3 milliárd darab cigarettával többet adtak el. A japán férfiak naponta átlag 22, a nőik pedig 15 ci­garettát szívnak el. A meg­kérdezettek mintegy 70 szá­zaléka kijelentette, hogy a dohányzás szükséges dolog, de csak 8,8 százalékuk nyil­vánította létfontosságúnak Singapore és Hongkong Két világváros az ázsiai gazdasági élet élén (3) A hivatalos nyelv az angol, a maláji, a kínai és a tamil. Valamennyi fajhoz tar­tozó férfiak közösen szolgálnak ugyanab­ban a hadseregben és szomszédok az ál­lami lakóházakban. Ha valakinek egy ál­lami intézményben akad dolga, egyforma lehetősége van rá, hogy maláji, indiai vagy kínai tisztviselővel kerül szembe. A legje­lentősebb azonban az a tény, hogy Szin­gapúrban sohasem voltak véres faji ösz­­szecsapások, amelyek néhány évvel ezelőtt valósággal megrázkódtatták a szomszédos Malaysiát. Mindennek természetesen nem volna ilyen nagy jelentősége, ha Szingapúr gaz­dasági helyzete rossz lenne. Hogy azonban nem így állnak a dolgok, azt elsősorban Go Keng Siinek köszönhetik a városál­lam lakosai, ő alapozta meg Szingapúr fölvirágzását. Lee Kuan Yew és Go Keng Sii véleménye szerint, az akkori Szinga­púr gazdasági helyzete két szilárd oszlo­pon nyugodott: a bátorságon és azon, hogy a városból megteremtették Délkelet-Ázsia Zürichjét, az egész nagy terület pénzügyi központját. A külföldi beruházások mindkét oszlo­pot megerősítették. Az alapot azonban is­mét csak Go Keng Sii szilárdította meg, azmikor kiszárította a várostól délnyugat­ra fekvő jurongi mocsaras pusztaságot, és 3200 hektárnyi területet tett szabaddá a gyáripar számára. A borúlátók Go Keng Sii tervét elmebajnak mondták, viszont mindössze tíz-egynéhány évre volt szük­ség, hogy Jurongban 430 gyár, rengeteg bolt, úszómedence, sporttelep épüljön föl az ott dolgozó 40 000 ember számára. A jurongi siker további 13 ilyen gyártelep építését serkentette. Go Keng Sin és a gazdasági élet vezetői mindent elkövettek, hogy becsalogassák a külföldi tőkét, hogy gyárakat építsenek Jurongban meg a többi száz területen. Szemben Ázsia többi országával, ahol a beruházás iránt érdeklődő külföldiek nem egyszer hetekig várnak, hogy találkozhas­sanak az illetékes vezető tiaftviselőkkel, a szingapúri tisztségviselők maguk mennek a beruházók után és mindig készenlétben vannak, hogy rendelkezésére álljanak. A munkások és a be­folyás importja Szingapúr gazdasági életének megszilár­dulása és kedvező földrajzi fekvése, vala­mint a rendelkezésre álló munkaerő jóvol­tából 1965 óta mintegy 500 külföldi vál­lalat telepedett le a városállamban. És a gyors ipari fejlődés egyik következménye az lett, hogy egyre inkább hiányzik a munkáskéz. Az össztermelés tavaly 30 szá­zalékkal növekedett, s hogy ilyen ütem­ben folyhasson tovább, Szingapúr kényte­len volt 100 000 munkást importálni Ma­laysiából. Hivatalos körökben az a véle­mény, hogy egy napon félmillió külföldi munkásra lesz szükség Szingapúrban. Mert a gazdasági élet szervezői — a hazai mun­kaerő hiánya ellenére —, már most az op­tika, elektronika és a finomműszerek bo­nyolult technológiájának fejlesztéséről be­szélnek. — Négy évvel ezelőtt olcsó tran­zisztoros rádiókat és gyapotpizsamákat ál­lítottunk elő — mondja az egyik közgaz­dász. — Most már fényképezőgépeket gyár­tunk. Dolgozóink máris fölkészültek a to­vábbi fejlődésre, és a XXI század kezde­téig utolérjük a legfejlettebbeket is. Hasonló derűlátás sugárzik Szingapúr pénzügyi köreiből is. — Bevettük minden képességünket és ennek a nagy területnek a pénzügyi köz­pontja leszünk — mondta egy szingapúri bankár és gyártulajdonos. És a szingapúri fejlődés második tar­tóoszlopa, az a terv, hogy a város a világ egyik bankja és pénzügyi központja legyen — a város ipari fejlődésével egyidejűleg erősödik, gyarapodik. Egyes közgazdászok azonban nemcsak az ország ilyen gyors fejlődésének előnyeit, veszedelmeit is látják. Az adócsökkenté­sek eredményeként a szállodai szobák szá­ma megnégyszereződött, és­­ az év nagy részében üresen állnak. Ugyanekkor vi­szont komoly lakáshiány mutatkozik. (Folytatjuk) Kevesebben halnak meg szívbetegségekben Chicagóból jelenti az AP. Dr. Weldon Walker chica­gói kardiológus azt állítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok középkorú lakosai közül mind kevesebben hal­nak meg szívbetegségekben. Bejelentése igen meglepő, mert az utóbbi években az amerikai orvosok már a vész­harangot kongatták, hangsú­lyozván, hogy a szívbetegsé­gek terjedése és a szívbete­gek elhalálozása szinte jár­ványszerű méreteket ölt. Dr. Walker felrója kortársainak, hogy jelentéseikben feldol­gozatlan statisztikai adato­kat használtak fel. Mint mondta, legutóbb az 1969. évi adatokat dolgozták fel. Ezek az adatok azt mutat­ják, hogy a 35—64 évesek közül sokkal kevesebben hal­nak meg szívbetegségekben, mint 1963-ban. A szívbeteg­ségben elhalálozók­ száma Gerillaakció Caracas központjában Porrá égett több Iroda­ház, tűz egy negyven­emeletes lakóépületben­ ­ A Bandera Roja (Vörös Zászló) nevű venezuelai ge­rillamozgalom harcosai a teg­napra virradó éjszakán fel­gyújtottak egy negyveneme­letes lakóépületet Caracas központjában és több iroda­házat a főváros másik negye­dében. Tíz perccel korábban névtelen telefonáló jelentette a rendőrségnek, hogy a kö­vetkező 72 órában a mozga­lom hatásos intézkedéseket tesz több imperialista létesít­mény ellen. A hatalmas tűzvész meg­fékezésére több mint 800 tűz­oltót vezényeltek ki. Munká­jukat nagymértékben megne­hezítette, hogy a gerillák ön­működő fegyverekből lövöl­döztek rájuk. A rendőrök felvették velük a Harcot, de a tűzharcnak nem volt ál­dozata. A tűzoltók végül is megfé­kezték a tüzet, a lakóépület­ben. Az irodaházak porrá ég­tek, és 15 ember megsebe­sült.

Next