Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)

1974-04-16 / 104. szám

A Végrehajtó Iroda a kongresszusi előkészületekről A JKSZ Elnökségének Végrehajtó Irodája tegnap megbeszélte a JKSZ X. kongresszusával kapcsola­tos előkészületeket, s meg­állapította, hogy jól halad­nak. Ezenkívül tárgyalt a fel­adatkörébe tartozó néhány folyó ügyről is. Elnökünk születésnapi jókívánságai Sirimavo Bandaranaikénak... Tito elnök táviratot kül­dött Szirimavo Bandaranai­­ke asszonynak, Szri Lanka Köztársaság miniszterelnöké­nek: „Születésnapja alkalmá­ból legőszintébb jókíván­ságaimat és üdvözletemet küldöm, jó egészséget és sok sikert kívánok munká­jában. • Megragadom az alkal­mat, hogy kifejezzem mély meggyőződésemet, misze­rint az Ön erőfeszítései köz­­­ járulnak az el nem kötelezettség, a független­ség, az egyenrangú együtt­működés, a nemzetközi megértés és a világbéke megszilárdításához”. ...és a dán királynőnek Josin Broz Tito köztársa­sági elnök táviratot intézett II. Margit dán királynőhöz is, amelyben a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi­­Köztársa­ság n énei és a nevében legszívélyesebb üdvözletét és jókívánságait küldi születés­­napja alkalmából, és további haladást kíván a baráti or­­sz­ág népének. HC'io/iJL 5!!5S!SSS5ES"S"5"S5S”S555!!5555*5S5SS|i25!!S5Sa5SS55S5553M55!l5E55555555555SS!2>55SS siiiiii XXXI. évf., 104. (9655.) sz. |||||| Kedd, 1974. április 16. ' sllSIlI ц ' ::::HisR::isg3::::sssiH»sssKs:s:is:K:s:»ss:sK^!»3iis^siss:sss!Ss:K:is: НЛМИ Р v;/ ÄRA 1,50 dinar V . .. 11 11 1 "■ — 1 ' 1 1 ...... ................... ...... ' .......... Nyereményszel vény a 6. oldalon Tito fogadta Drvar küldöttségét Josip Broz Tito köztársa­sági elnök és felesége teg­nap délelőtt a Szarajevó mel­letti Stojćevac helységben fogadta a drvari község kül­döttségét: Momčilo Šobot, községi elnököt, Branko Grubort, a községi pártbi­zottság titkárát, Zdravko Kelečevićet, a Szocialista Szövetség községi választmá­nyának elnökét és Ilija Ma­­tericot, a drvari támadás ju­bileumának ünnepségét szer­vező bizottság elnökét. A fogadáson jelen volt Hamdi­­ja Pozderac, a Bosznia-her­­cegovinai Képviselőház elnö­ke is. A vendégek tájékoztatták Titót a jubileumi előkészü­letekről. Elnökünk — eleget téve a küldöttség kérésének — részletesen felidézte a táma­dással és a vidék népének, valamint a népfelszabadító hadsereg harcosainak hősi­ességével kapcsolatos emlé­keit. Elmondta, milyen ön­feláldozással és bátorsággal verték vissza a gondosan kitervelt ellenséges táma­dást. A szívélyes beszélgetés so­rán Tito elnök érdeklődött a városnak és környékének ed­digi építésében elért eredmé­nyek, a jelenlegi tervek és a kilátások felől. Végül megígérte, hogy a Drvarban megnyíló emlék­múzeum részére átadja né­hány személyes tárgyát, amelyeket annak idején hasz­nált. Felvételünk a divari küldöttség fogadásán készült Edward Kennedy ma hazánkba érkezik Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Edward Kennedy amerikai szenátor ma nem hivatalos, munkajellegű látogatásra Ju­goszláviába érkezik. A tekin­télyes amerikai politikus a Szövetségi Képviselőház ven­dége lesz. Látogatása európai körútjának része. Edward Kennedy­­két na­pot tölt Jugoszláviában, s ez idő alatt Josip Broz Tito köztársasági elnök is fogad­ja. A tervek szerint talál­kozni fog Mihajlo Todorovic­­tyal, Džemal Bijedictyel és Edvard Kardeljjal, ezenkívül tárgyal Stana Tomasovic Ar­­nesennal és Bogdan Osolnik­­kal, a Szövetségi Képviselő­ház külpolitikai bizottságai­nak elnökeivel, valamint a képviselők egy csoportjával is. A látogatás programja sze­rint Kennedy szenátor ellá­togat a belgrádi Nemzetközi Politikai­ és Gazdasági Inté­zetbe és más intézményekbe is. Jugoszláviából való el­utazása előtt sajtóértekezle­tet fog tartani. A Szerbiai Szocialista Szö­vetség jelölő értekezlete — a szervezet káderpolitikai bi­zottságának javaslatát elfo­gadva — Petar Stambolicot, a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség Elnökségének tagját jelölte Szerbia államelnök­­ségbeli képviselőjének. Az értekezlet ezenkívül jóváhagyta, hogy a Szerb Szocialista Köztársaság elnök­ségének élére Dragoslav Mar­kovicot, a Köztársasági Kép­viselőház jelenlegi elnökét, az elnökség alelnökének pe­dig Milija Radovanovicot, a Harcos Szövetség köztársa­sági bizottságának elnökét jelöljék. Az elnökség többi tagjául a következőket ja­vasolják: Spasenije Babovic, dr. Najdan Pasic, Petar Ze­­cevic, Petar Jovanovic, Raj­ko Jecmenica, Ljubomir Pet­rovic, Selmo Hašimbegović, Horváth Sándor és Branko Skemelé. Az értekezlet végül elfo­gadta a JSZSZK Képviselő­házának, Köztársaságok és Tartományok Tanácsába és Szövetségi Tanácsába jelölt küldöttek listáját mert olasz kiadóház nemrég egy kötetben megjelentette Tito elnök 1971-ben és 1972- ben mondott beszédeit és in­terjúit. A kiadó célja az olasz köz­vélemény Jugoszlávia fejlő­dése iránti érdeklődésének a kielégítése. Giuseppe Boffa, az is­mert újságíró és publi­cista, a szocialista országok szakértője, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja írt előszót a könyvhöz, amelynek címe: Josip Broz Tito: önigazgatás és szocializmus? Boffa először is Tito el­nöknek a Belgrádi Televízió­nak 1972 májusában adott ismert interjújára hívja fel az olvasó figyelmét. Ez az in­terjú, mint írja, dokumen­­tumszerűen mutatja be Tito elnök ragyogó életútját. Az olvasó természetesen sokat olvashat a rendkívül fontos. (Folytatása a 3. oldalon) Tito beszédeinek gyűjteménye Olaszországban Giuseppe Sofia írt hozzá előszót Rómából jelenti a Tanjug: Az Editori Riuniti nevű is- Szerbia jelöltjei a legmagasabb tisztségekre Jelentés a Szocialista Szövetség jelölő értekezletéről Élénk tanácskozások­­ Ш székhelyén Minic tárgyalt a szovjet, az indiai és az amerikai külügyminiszterrel Folytatódott az általános vita a Közgyűlés rendkívüli ülésszakán New Yorkból jelenti a Tanjug. Miloš Minic, az SZVT al­­elnöke, a szövetségi külügyi­­ titkár, aki hazánk küldött­­s­ségét vezeti az ENSZ-köz­­gyűlés VI. rendkívüli ülés­szakán, vasárnap találkozott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel, aki az ülés­szakon részt vevő szovjet delegáció élén áll. A szívélyes légkörben le­­­­folyt megbeszélésen Minic­r és Gromiko véleményt cse- s­rélt a rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő kérdé­sekről. Értesülések szerint a ju­goszláv és a szovjet küldött­ség vezetője megvitatta a kö­zel-keleti helyzetet, az eu­rópai biztonsági értekezlet előkészítését és több más időszerű nemzetközi kérdést. Miloš Minic New York-i tartózkodása alatt találko­zott számos más külföldi ál­lamférfival is, köztük Swa­­rang Shing indiai külügymi­niszterrel. A megbeszélésen a két ba­ráti ország képviselője meg­állapította, hogy Jugoszlávia és India nézetei teljesen azonosak a napirenden sze­replő kérdések, különösen az el nem kötelezett országok szerepe és egységes fellépé­se tekintetében. Külügyi titkárunk találko­zott David Ennels brit kül­döttségvezetővel, a külügy­minisztérium államtitkárá­val is. Baráti légkörben meg­vitatták a rendkívüli ülés­szak témáit. (Folytatása a 3. oldalon) Katonai államcsíny Nigerb­en Diori elnököt letartóztatták Nigerben tegnap a hadse­reg államcsínyt hajtott vég­re és átvette a hatalmat. Az államcsíny vezetője Sem­i Kuntie alezredes, a ve­zérkar főnöke, aki a hétfői nap folyamán rádióbeszédet intézett az ország népéhez. A niameyi rádióban tartott rövid beszéd után Sem­i Kun­tie alezredes kijelentette, hogy a hadsereg azért vette át a hatalmat, hogy véget vessen a korrumpált, önző és igazságtalan rendszer 15 éves uralmának. Az államcsíny vezetője egyidejűleg közölte, hogy ha­tályon kívül helyezték az al­kotmányt, feloszlatták a képviselőházat, és betiltot­ták az összes politikai szer­vezetek működését. Hangsú­lyozta, hogy Niger történel­mének legdrámaibb óráit­­éli, nyugalomra és a katonai rendszer támogatására szólí­totta fel a lakosságot. Sem­i Kuntie alezredes ki­jelentette továbbá, hogy Ni­ger továbbra is tagja marad az összes afrikai és nemzet­közi szervezeteknek, és hogy az új rendszer tiszteletben tartja a korábban aláírt ösz­­szes nemzetközi egyezménye­ket, ha azok megfelelnek az ország érdekeinek és nem sér­tik a nemzet méltóságát. Az államcsíny vezetője be­jelentette, hogy este fél nyolc­tól reggel 6 óráig kijárási ti­lalmat rendeltek el. A továbbiak során közöl­te azt is, hogy a katonaság letartóztatta Hamani Diori elnököt, aki 1960 óta állt Niger élén, amióta Niger fel­szabadult a francia gyarma­ti uralom alól. Egyelőre nem ismeretes, hogy hol tartják fogva­ Diori elnököt, de Sejni Kuntie alezredes azt mond­ta, hogy a korrupcióért és igazságtalanságokért felelős személyeket mind bíróság elé állítja. Sejni Kuntie alezredes, az államcsíny vezetője 1931-ben született, katonai iskoláit Franciaországban végezte. 1966-ban a mintegy 2500 főt számláló nigeri hadsereg ve­zérkari főnökének helyette­sévé nevezték ki. Vezérkari főnök tavaly lett. Szlovénia Kardeljt jelölte az államelnökségbe A Szlovén Szocialista Szö­vetség jelölő értekezlete el­fogadta azt a javaslatot, hogy Szlovénia államelnök­­ségbeli képviselőjéül Edvard Kardeljt jelöljék. A köztár­saság elnökségének élére Ser­gej Kraigher a jelölt, a köz­társasági képviselőház elnö­kévé dr. Marjan Breceljt, al­­elnökeivé Vladimir Logart és Beno Zupančičot, a köztársa­sági végrehajtó tanács elnö­kévé pedig Andrej Marincot ■jelölik. Dimcse Basovszki tárgyalt a dél-jemeni küldöttséggel Belgrádból jelenti a Tan­jug. Dimcse Belovszki, a Szocia­lista Szövetség nemzetközi bi­zottságának elnöke és Neđo Borkovic, az országos választ­mány elnöksége titkárságá­nak tagja hétfőn megbeszé­lést folytatott a Jemeni De­mokratikus Népköztársaság Nemzeti Frontjának küldött­ségével, amelynek élén Ali Szalem al Beid, a szervezet politikai bizottságának tag­ja, tervügyi miniszter áll. . A baráti légkörben foly­tatott beszélgetés során szó volt a két szervezet tevékeny­ségéről és kétoldalú kapcso­latairól. Valószínű, hogy a küldöttség jugoszláviai láto­gatása idején meghatározzák a Jemeni Nemzeti Front és a jugoszláv társadalmi és po­litikai szervezetek tartós együttműködésének program­ját.

Next