Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)

1974-04-23 / 111. szám

4 * Szünet nélküli tüzérségi párbaj a goláni Hornon A libanoni csapatok visszavetettek egy izraeli egységet A szíriai katonai szóvivő közölte, hogy hétfőre virradó éjjel szünet nélkül tartott a tüzérségi párbaj az izraeli és a szíriai egységek között a Hermon-hegységben. A reg­geli órákban a harcok átter­jedtek a Golan-fennsík más területeire is. Damaszkuszban azt állít­ják, hogy az izraeliek az éj folyamán rakétakilövő so­rompókat állítottak fel a go­­lani fronton, és a szíriai had­erő most kísérletet tesz meg­semmisítésükre. A Reuter brit hírügynök­ség jelentése szerint, a liba­noni hadsereg egységei visz­­szavertek egy izraeli egysé­get, amely a szíriai határ kö­zelében behatolt Libanon te­rületére. Készültségi állapot Izraelben Az UPI Tel Aviv-i jelen­tése szerint a kormányzó­ Izraeli Mukáspárt Központi­ Bizottsága tegnapi ülésén foglalkozott az új miniszter­­elnök kijelölésének kérdésé­vel, mivel — mint ismeretes — a vasárnapi ülésen úgy döntöttek, hogy új koalíciós kormányt alakítanak a par­lamenti választások kiírása nélkül. Értesülések szerint, a­ két legesélyesebb jelölt Yitzhak Rabin és Simon Pe­res, a Golda Meir-kormány volt miniszterei. Nem zárják ki azonban, hogy az utolsó pillanatban szóba kerülhet Abba Eban volt külügymi­niszter kinevezése is. Az izraeli biztonsági szol­gálat — az AFP jelentése szerint — széles körű intéz­kedéseket tesz, hogy az ál­lam fennállása 26. évfordu­lójára rendezett ünnepségek idején megakadályozza az esetleges zavargásokat. Az újságok azt írják, hogy a rendőrséget és a fegyveres erőket teljes készültségi ál­lapotba helyezték. Líbia elítéli a kairói incidenst A Líbiai Forradalmi Ta­nács elítélte a kairói műsza­ki katonai akadémia elleni támadást. Egy bejrúti újság tudósítása szerint Kadhafi elnök kijelentette, hogy az ilyen kalandor vállalkozások csak az arab népek ellen­ségei, elsősorban Izrael hasznára vannak. A Líbiai Forradalmi Ta­nács meglepetéssel vette tu­domásul, hogy a homályos hátterű támadással kapcso­latban­ Líbiát is vádolják. xxxi. évf., in. (9662.) sz. Kedd, 1974. április 23. a Tartományi Tanács tárgysorozatában — A Tartományi Végrehajtó Jelenlegi összetételében IliAliill fvA Utolsó ülését tartotta M AlilAK &Иي$ a Tartományi Képviselőház Mind az öt tanács ülésezett — ötvenöt napirendi pont szerepelt ■ ■вамамш1каива1авивв«асЕк1&ан1а111В1мавв11Ш11111111111Н1а»;&^1.£(111ак»и)1В1ИВВШ1В1 ТПППГ^ llltP7lf PílPQPI П HflHIPVPl ||1ПП ■вввв11ввввввввввввввввв1вввввв1вввввввв1в1в1вв11в1в||11аи11в1111111ввввввав1вв1ввв1 I UicilUo IIIIGZllCUGoGI U fJUl ilGVCI UIUII ARA 1,50 DINAR Növekszik a Kommunista Szövetség felelőssége A kongresszusi jelentésjavaslatot vitatta a JKSZ elnöksége Belgrádban tegnap Stane DOLANCNAK, az Elnökség Végrehajtó Irodája titkárának vezetésével ülést tartott a Jugoszláv Kommunista Szövetség Elnök­sége, és megvitatta a IX. és X. kongresszus között kifejtett tevékenységéről szóló jelentésjavaslatot. Az előterjesztett dokumentumról Badislav ŠOŠKIĆ, a kidolgozásával meg­bízott bizottság elnöke, a Végrehajtó Iroda tagja mondott bevezetőt, mint a köztársasági és tarto­mányi alkotmányok elfoga­dásával, továbbá az Elnökség 21. ülésének határozatai és a pártlevél nyomán megindí­tott akciók új minőséggel és lendülettel gazdagodtak. Ezek a kedvező folyamatok — mint ahogyan a jelentés­ben megállapítottuk — a JKSZ több gyes harcának eredményei, amelyek a szo­cialista önigazgatás koncep­ciójának és gyakorlatának fejlesztésére, az egyenjogú­ság, a nemzetek és nemzeti­ségek testvériségének és egy­ségének elmélyítésére, ha­zánk el nem kötelezett poli­tikájának sikeres érvényesí­tésére irányultak. Mindez egyúttal azon szocialista- és önigazgatásellenes erők elle­ni harcunk volt, amelyekre az utóbbi két-három eszten­dőben erélyesen lesújtot­tunk. Bizottságunk és a Végre­hajtó Iroda megállapodott abban, hogy ezt a dokumen­tumot a JKSZ Elnökségének jelentéseként dolgozzuk ki. A Jugoszláv Kommunista I­ Szövetségnek a IX. komgresz­szuson meghatározott politi­kája érvényesítésére irányu­ló tevékenységéről s­zámol be. Ennek megfelelően min­den kérdés megvitatásakor, a jelentés­­minden­ fejezeté­ben bemutatjuk a JKSZ El­nökségének munkáját, azt a­­ szerepet, amelyet az idősze­rű problémák felvetésében, megvitatásában és rendezé­sében betöltött, továbbá azo­kat az értékeléseket és állás­pontokat, amelyeket elfoga­dott, illetve kialakított, azo­kat az akciókat, amelyeket­ ‘kezdeményezett és irányít. Úgy véltük, hogy e do­kumentum nem korlátozód­hat csupán a tények közlé­sére, az események és ülé­sek feljegyzésére, hanem ki­fejezetten politikai jelentés­nek kell lennie, mivel an­nak a harcnak, amelyet a JKSZ az elmúlt időszakban folytatott, rendkívül nagy jelentősége van, s a X. kong­resszuson alaposan, sokolda­lúan és bírálóan kell elemez­ni és mérlegelni a sikereket, a tapasztalatokat és az emlí­tett harcból származó tanul­ságokat — mondta bevezető­jében Badislav Šoškić. Az elmondottak miatt arra törekedtünk, hogy a jelen­tésben minél élethűbben és adatokkal alátámasztva is­mertessük az elmúlt időszak társadalmi és eszmei-politi­kai történéseiről, a forradal­mi kezdeményezésekről és a JKSZ-nek az alkotmányre­form elindítására és irányí­tására vonatkozó akcióiról szóló legfontosabb értékelé­seket. Ezzel kapcsolatban mérlegelnünk kellett a társa­dalomban és a Kommunista Szövetségben tapasztalható konfrontációkat is, amelyek az önigazgatású szocialista társadalmi-gazdasági és po­litikai, valamint nemzetek közötti viszonyok fejlődésé­nek alapvető tartalmával és előfeltételeivel kapcsolatban jelentkeztek, továbbá azok­kal a törekvésekkel kapcso­latban, amelyek arra irányul­tak, hogy ezekben a viszo­nyokban és az egész társa­dalomban biztosítsuk a mun­kásosztály döntő befolyását és vezető szerepét. Termé­szetesen, kellő gondot fordí­tottunk az eszmei-politikai és szervezeti helyzet bemu­tatására és mérlegelésére is, a Kommunista Szövetségben uralkodó viszonyokra és problémákra, mégpedig ve­zető szerepének érvényesíté­se tekintetében. A JKSZ munkájának társadalmi feltételei A jelentés első fejezetében igyekeztünk bemutatni a JKSZ tevékenységének tár­sadalmi feltételeit és jelleg­zetességeit, s ennek alapján általános politikai értékelést akartunk nyújtani. Ez az ér­tékelés a többi fejezetben konkrétabbá válik, ezek a fe­jezetek ugyanis a Kommu­nista Szövetségnek a társa­dalmi fejlődés alapvető kér­déseivel, az eszmei-politikai, szervezési, káderbeli stb. kérdésekkel kapcsolatos te­vékenységének egyes terüle­teit ismertetik. tett, azokat az intézkedése­ket, amelyeket foganatosí­tott. A jelentés utolsó, hatodik­­ fejezete külön foglalkozik a­­ (Folytatása a 4. oldalon) Stevan Doronjski, Mijalko Todorovié, Budislav Soškić, ‘-tané Dolanc és tirujo No­­vakovié a JKSZ Elnökségének .tegnapi ülésén Tito elnök Magyar­­országra látogat Belgrádból jelenti a Tan­jug. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának meghívására Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság és a Ju­goszláv Kommunista Szövet­ség elnöke a napokban bará­ti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A jelentés minden ré­szében nyíltan és közvet­lenül, köntörfalazás nélkül bemutattuk azokat a prob­lémákat és dilemmákat, amelyekkel a Kommunista Szövetség szembetalálta magát, továbbá azokat a hibákat, amelyeket sorai­ban, sőt a vezető szervek­ben is le kellett küzdenie. Ilyen értelemben a dokumen­tum kifejezi, hogy a Kommu­nista Szövetség sajátos bírá­ló és önbíráló magatartást tanúsít tevékenysége iránt, s mindez kiváltképpen a JKSZ Elnökségének 21. ülése és a pártlevél megjelenése után a cselekedetekben is erőtelje­sen kifejezésre jutott. Ezek a mozgások a JSZSZK Alkotmánya, vala- Non kezdődik a Szerb KSZ VII. kongresszusa Ma délelőtt megkezdődik Belgrádban a Szerb Kom­munista Szövetség VII. kongresszusa. Három napig tart, április 25-én ér véget. Részvevői felváltva, teljes ülé­sen és bizottságokban vitatják meg a kongresszusra készülő dokumentumokat. A fő beszámolót — Az SZKSZ feladatai a szocialista önigazgatási viszonyok továbbfejlesztésében címmel — dr. Tihomir Vlaškalić, a Központi Bizottság elnöke tart­ja. A kongresszus munkájában 767 választott küldött és 154 vezetőségi tag vesz részt. Az ország és a világ közvéleményét 400 hazai és külföldi újságíró tájékoz­tatja róla. lol­ # 1* 7 | Nyereményszelvényünk a 17. oldalon Vajdaság parlamenti életében ismét lezárult egy időszak, véget ért az 1969-ben megválasztott képviselő­ház mandátuma. Tegnap utolsó ülésre jöttek össze azok a képviselők, akiknek öt évvel ezelőtt szavaztak bizalmat a választó­polgárok. A Tartományi Tanács tegnapi ülése még egy szempontból elütött a többitől: ennek volt ugyanis az egész öt esztendő alatt a leg­gazdagabb tárgysorozata (56 napirendi pont), mégis a legkevesebb felszólalója. A megannyi törvényjavaslat és törvénytervezet el­fogadása mellett (amelyekről a többi tanácsok munká­járól szóló tudósításokban számolunk be lapunk 4. ol­dalán)) jelentés hangzott el­­arról, milyen intézkedé­seket tett a Tartományi Végrehajtó Tanács a pártle­vél szellemében. A jelentést Mojsa MILJKOVIC, a tar­tományi kormány alelnöke olvasta fel. A pártlevél szellemében ... A pártlevélben kitűzött cé­lok megvalósításáért folyta­tott harc egybeesett a tarto­mány azon funkcióinak gya­korlásáért folytatott küzde­lemmel, amelyet az 1971-ben elfogadott alkotmányfüggelé­kek fogalmaztak meg; neve­zetesen, hogy Vajdaság vál­lalja a felelősséget saját fej­lődéséért — állapította meg beszédében Mojsa Miljkovic. Konkretizálva ezt a semmi­képpen sem könnyű felada­tot, a tartományi kor- I­mány alelnöke elmond­­­­ta, mindenekelőtt azokat az­­akadályokat kellett elháríta- I ni, amelyek hosszú évek so­rán gátolták a gazdaság meg­szilárdítását. Közülük az ál­lami tőkét jelölte meg az ön­igazgatással ellentétes gaz­dasági-társadalmi viszonyok tűzfészkeként. Ez most már végképp a múlté, a képviselő­ház nemrégen elfogadta az állami tőke leépítésének konkrét programját. A következő lényeges in­tézkedés, amelyhez a Tarto­mányi Végrehajtó Tanács is nagyban hozzájárult, a köz­társaságoknak és a tartomá­nyoknak az agrárpolitikáról szóló megállapodása volt. A társult munka alapszerveze­tének létrehozása is nagyon fontos láncszeme azoknak a társadalmi-gazdasági viszo­nyokban történt változások­nak, amelyek előkészítéséből a Tartományi Végrehajtó Ta­nács és a közigazgatási szer­vek szintén kivették részü­ket. Bár, állapította meg Miljkovic, a tartomány sze­repe megközelítőleg sem volt akkorá, mint amilyenre szük­ség lett volna. De ez nem is véletlen. A tartományi közigazgatás fej­lesztése évek óta égető kér­dés, hisz — a politikai aka­dályokat leszámítva — jó­részt káderhiány miatt nem tudta végrehajtani az alkot­mány adta feladatokat. Újab­bat­ azonban jórészt ez is megoldódott, jelentős mérték­ben sikerült fejleszteni a tar­tományi közigazgatást, vala­mint ezzel párhuzamosan megszületett az állami bizton­­sági szolgálat és a honvé­delem fejlesztési programja is. Jóllehet az elért eredmé­nyek jelentősek, azt kell mondani, csupán előfeltételét teremtették meg a gazdasá­gi-társadalmi élet teljes át­formálásának. Csak ezután kerülhet sor például az ön­igazgatás, tervezés rendsze­rének megalkotására, ezt azonban most már nem le­het sokáig halogatni. A múlt figyelmeztet erre bennünket, mert alapos tervek híjá­n a bizonytalan napi gyakorlat alapján folyt a gazdaság fej­lesztésének tervezése. Ez a munka azonban már az új végrehajtó tanácsra és az új képviselőházra vár. (Cs­ a)

Next